Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-01-15 / 3. szám
8. oldal. KOMAROMI LAPOK 1938. január 15. — Katolikus népénektár. A szlovenszkói katolikus magyar Kántorszövetség december 30-án megtartott választmányi gyűlésén foglalkozott az egységes népénektár ügyével és azt magáévá tette. Véglegesen még nem dönthetett, mert a Szlovenszkó minden egyházmegyéjére kötelező rituálé jóváhagyás alatt volt. Most, hogy ez a rituálé jóváhagyatott Rómában, sőt a regensburgi Pustet cégnél már meg is jelent, előtérbe tolódott az egységes népének tár mielőbbi kiadásának kérdése. Ezért úgy a Szent Ágoston Társulat, mint a szlovenszkói katolikus magyar Kántorszövetség 1937. december 7-én Érsekújváron közös választmányi gyűlést tartott, melyen — és ezt örömmel közölhetem — végleg úgy döntöttek, hogy az egységes népénektárt még az 1938. évben közösen kiadják. A szlovenszkói katolikus magyar Kántorszövetség érzi magát erre legilletékesebbnek, ezt a két választmány kihangsúlyozta és a bizottságot megválasztotta s ezen nagy fontosságú döntésnek a lapokban való közlését javasolta. így végre nálunk is megindulhat a nagy' reformmunka egyházunk javára. Ezzel kapcsolatban arra kérek minden plébánost és kántort, hogy semmiféle énektárt vagy énekeskönyvet a templompénztár terhére ne szerezzen, illetve ne szereztessen be, mert a megjelenendő egységes népénektár lesz kötelező minden olyan templomban, ahol magyarul, vagy magyarul is énekelnek a hívek. S z e n d r e i István, a szlovenszkói magyar kántorszövetség ügyvezető elnöke. Jövedelmiadó, általános keresetiadó vallomás beadása. A Vezérpénzügyigazgatóság közzétett hirdetménye szerint az 1938. adóévre szóló jövedelmi adó (magasabb szóig, illetmények adója), általános kereseti adó és járadékadóra vonatkozó vallomást az egyenesadótörvény 307. §-a értelmében (a T. és R. Gy. közzétett 227/1936 sz. hirdetmény szövegezésében) az adóköteles lakhelye (székhelye) szerint illetékes adóigazgatóságnál 1938. évi február hó lb-ig kell benyújtani. Az adó minden egyes adóévre azon naptári évben elért jövedelem, hozadék vagy járandóság után vettetik ki, amely közvetlenül megelőzi az adóévet. Erre, azaz az 1938. adóévre vallja be tehát a tavalyi, azaz az 1937. naptári év jövedelmét, hozadékát és járandóságát. A jövedelemadóhoz az köteles vallomást beadni, akinek adóköteles jövedelme, beleszámítva a feleség vagy élettárs és kiskorú gyermekek jövedelmeit is, az 1937. naptári évben meghaladta a 7000 Kc-t. A több családdal bíró családfő fel van mentve a vallomásadás kötelezettsége alól, ha a jövedelme nem haladja meg a 8200 Kc-t és van legalább 4 családtagja (özvegy- férfiak és nőknek 3) a 9200 Kc-t és van legalább 5 családtagja (özvegy férfiak és nőknek 4) a 11000 Kc-t és van legalább 6 családtagja (özvegy férfiak és nőknek 5). Akik szolgálati járandóságot élveznek, amennyiben jövedelemadójuk a 30. 31. §§-ok szerint a járandóság kifizetése alkalmával szabályszerűen levonva, vagy a kitevő hatóság részéről a 33.§ 1. és 2. bekezdése értelmében kivetve lett, ha egyéb forrásból jövedelmük a családtagok jövedelmének beszámolásával nem haladja meg az 1000 Kc-t, a vallomásadás kötelezettsége alól fel vannak mentve, hacsak vallomásadásra külön felhíva nem lesznek. Ezen szolgálati járandóságot élvezők azonban a törvény 32. § 5. bekezdése értelmében mindig jogosultak az általános rendelkezések alapján kérvényezni a rendes adókivetést; a vonatkozó (bélyegmentes) kérvény, melyhez rendesen kitöltött vallomás csatolandó, legkésőbb március. végéig adandó be azon év elmúltával, melyben az adó a 30. §, esetleg a 30. és 31. §§-ok értelmében levonatott. A magasabb szolgálati illetmények \adója alá eső (évi 100.000 Kc-t meghaladó) járandóságokat a jövedelemadó vallomásban kell bevallani. Tekintettel az 1934. december 19- én kelt a T. R. Gy.-ben 266. sz. alatt közzétett a véderőjárulékról szóló törvény rendelkezéseire figyelmeztetnek az adófizetők, akik jövedelmi adóval közvetlenül adóztatnak meg, hogy a jövedelmi adóvallomáson fel kell tüntetni születésük évét, esetleg — az idegeneknél — állami illetőségüket. Akinek a véderőjárulékokról szóló törvény 1. §, és 3. § 2., 3. és 4. bek. alatti indokok valamelyike folytán igénye van a véderőjárulékok fizetése alóli felmentésre, utaljon erre kimondottan a jövedelmi adóvallomásban és ezen kívül terjesszen be a hiv. törv. 6. § 2. bek. szerinti hivatalos igazolványt a jövedelmi adóvallomás beadására megállapított határidőben. Aki ezen hivatalos igazolványt, amíg a véderőjárulékról szóló törv. 1. § 1. bek. és 3. § 2. bek. alatti indokok folytán van igénye a felmentésre, már idejében, 1937, vagy az előbbi évben benymjtotla, nem köteles azt a folyó adóévre újra benyújtani. Az általános kereseti adóhoz tekintet nélkül a hozadék magasságára az köteles vallomást beadni, ki haszonhajtó vállalkozást, üzletet vagy foglalkozást folytat, nyereség elérésére irányuló célzattal (törv. 46. §). A járadékadóhoz az köteles vallomást beadni, ki ezen adó alá tartozó járandóságokat élvez (törvény 172. §),. — hacsak az adó nem az adósnál vonatik le (törvény 180. és 182. §§-ai), — amennyiben az adóköteles járandóság sajálmaga vagy az adózó egyéb jövedelmének, illetve a családfő jövedelmének hozzászámításával meghaladja a jövedelemadó alá tartozó jövedelmek lent megjelölt határait (törv. 174. § 10. p.) Az összes jövedelmeket, nyereségeket és járandóságokat az 1938. adóévi kivetéshez azon összegben kell bevallani. amelyet ezek az 1937. naptári évben kitettek. Hogy milyen mellékleteket kell a vallomáshoz csatolni, az az illető nyomtatványokon meg van jelölve. — Vallomást csak a hivatalos nyomtatvány felhasználásával lehet beadni. Az 1938. adóévre új, módosított nyomtatványok adattak ki. az 1938. adóévre szóló adóvallomásokal lehálcsakis ezeken az új nyomtatványokon lehet benyújtani. E nyomtaványok nem kaphatók ingyen s a kivető hatóságok egyáltalán nem fognak vallomásadásra szolgáló nyomtatványkészlettel bírni. A nyomtatványokat csakis a dohányárudák árusítják. Annak, ki a vallomásadási kötelezetségének a fenti határidőben eleget nem tesz, kivethető az adó hivatalból további külön meghallgatása és a vallomás beadására való felszólítás nélkül a rendelkezésre álló adatok alapján (a törvény 309. §-ának 1. bek.). A vallomás késedelmes beadása azonkívül a törvény 185. és következő §§-ai szerint büntetendő; ugyanezen §§-ok szerint büntethető az is, ki a vallomásban helytelen adatokat vall be. Az egyenesadókról sz. törv. 309. §. 4. bek. azon korábbi rendelkezése, amely szerint az adózó a köteles vallomást a törvényes vagy neki külön engedélyezett határidő után még a következő 5 napon belül beadhatja, már nincs érvényben. Közgazdaság Hogyan óvjuk meg az istállótrágya tápanyagát II. Múlt heti cikkünkben rámutattunk mindazon okszerű teendőkre, amelyek a trágyának a majori (udvari) trágyatelepen való kezelésével kapcsolatosak. A trágya azonban — amint azt említettük is. — bizonyos idő múlva már félérett lesz, a telep is megtelik, a szántóra pedig még nincs alkalmunk kivinni, így hál gondoskodnunk kell annak a megfelelő elhelyezéséről. Ezen oknál fogva tehát számba veszszük azokat a táblákat, amelyek a legközelebbi alkalommal trágyázásban részesülnek és azok szélére hordjuk ki a trágyát. Erre a célra pedig a tábla szélén a helyet jól meg kell választani. Ne legyen az lejtős, nehogy esőzések idején a víz a trágya alá folyjon. Ha pedig az ilyen helyet elkerülni nem tudjuk, akkor, a szükséges helyeken ássunk vízlevezető árkokat, ahol majd a víz elfolyhasson, vagy beszívódhasson a földbe. Ha liehet, szélmentes helyet keressünk. ,s legyünk figyelemmel arra a körülményre is, hogy majd i) trágyának a táblára való széthordásakor munkánk gyorsabb és könnyebb legyen. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezen. munkálat idejében rendszerint több időnk van, jobban ráérünk, mint majd a szántóra való kihordás idejében, ha tehát a megtrágyázandó terület lejtős, vagy éppenséggel partos fekvésű lenne: hordjuk a trágyát mindjárt a felső végére, ott képezzük a rakást, ahonnét majd a táblára szélhordani sokkal könnyebben lehet, mivel az igák a terhet csak lefelé viszik, felfelé pedig üresen járnak. A kijelölt helyre először szalmás, száraz (rossz) trágyát, ha pedig ilyennel nem rendelkezünk: polyvát, gvülét, (esetleg porhanvós földet) teszünk 30—10 cm. vastagságban, azért, hogy az üllepedés ideje alatt leszivárgó trágyalevet magába szívja, azaz, felfogja azt. Ennek hiányában a trágyalé a földbe szivárog mélyen és ezt a területet évekre elrontja, terméketlenné teszi. Ezután következik a trágya lerakás. Ez történhetik kerek, boglyaalakban is, de jobb, — különösen, ha nagyobb tömegű a trágya, — ha hoszszúkás négyzet alakú a rakvány. Ilyen mellé könnyebben állnak a szekerek és a rajta való felállás a munkásoknak is alkalmasabb. Mivel pedig a telepről az egyik szekér frissebb, tehát szalmásabb, a másik szekér pedig öregebb, tehát érettebb trágyát hoz: ügyelnünk kell arra, hogy a lerakásnál a gyöngébb az erősebbel keveredjen, egyenletesen rétegeződ] ön, sőt, a szalmásabbat jól meg kell taposni is. Mindezt pedig azért csináljuk, hogy — mivel most már a táblára való kihordásuk bolygatva nem lesz, — a I rágva beérése az egész rakványban kifogástalan, egyformán jó minőségű legyen. A rakvány magassága 2.5—3.5 m. lehet, (később, az üllepedés által majd alacsonyabb lesz) a szélességét és hosszúságát pedig szükség szerint állapítjuk meg. Tetejét fedélszerűen, a szélek felé való lejtéssel képezzük, hogy az eső lecsuroghasson róla és beföldelni is alkalmasabb legyen. Ezután a rakvány mellett körül — egy kis padkát hagyva — árkot ásunk és az abból kikerülő földdel — ha jó a föld—alul, a padkán kezdve, az egész rakványt 30—40 cm. vastagon betakarjuk. Rossz, (kövecses, gyomos) földdel takarni nem szabad. A beföldelésnek tökéletesnek kell lenni, ezért, munkaközben a szerszámokkal, ásóval, lapáttal, meg-megveretjük, hogy minél légmentesebben, tömörebben takarjon. A takaróföld közül szalmaszálak ne álljanak kiv inert ezek légjáratot képeznek, ami a trágyát nagyon károsan befolyásolja. Nagy Gyula, (Folytatjuk.) X A szlovenszkói földreform végrehajtása. A már megszűnt Földhivatalt helyettesítő földmivelésügyi illetékes ügyosztály hivatalos lapjának legutóbbi számában számol be több Szlovenszkóra vonatkozó birtokfoglalásról, amelyet még a múltban teljesen végrehajtott és befejezett. Ezek a birtoklefoglalások környékünkön a következők voltak: 304. sz. a. Beniczky Lajosné sz. Ruttkay Amália Csallóközaranyos 285 hektár, 314. sz. Eggenhoffer Gyula, Béla, József és Ödön N agy m e gy er 537 ha., 316. sz. Fehér Péter és neje szül. Pázmány Katalin Csallóközaranyos 278 ha. X A száj- és körömfájás meggátlása. A földmivelésügyi minisztérium négy rendeletet adott ki, amelyek a száj- és körömfájási járvány megakadályozására szolgáló rendszabályokat tartalmazzák, valamint állatrészek, nyersanyagok, állati termékek és hulladékok, továbbá takarmány, szalma, alomszalma és trágya behozatalát és trailzilóját Svájcból, Jugoszlávia hét halárkerületéből, Belgiumból, Franciaországból, Hollandiából, Németországból és Lengyelország tíz határmenti területéről. Az anyagszállítás céljaira, csomagolásra használt szalma behozatala szabad és nem esik különleges engedélyezési eljárás alá, de kötelezik az áru átvevőjét, hogy a kézbesítés után ezeket az anyagokat azonnal elégesse. X A munkanélküliség emelkedése Szlnvenszkón. A pozsonyi országos munkahivatal kimutatása szerint Szlovenszkón december folyamán 99509- ra emelkedett a munkanélküliek száma. Novemberben volt 60.608, s így az emelkedés 38.892. Az egyes járásokban a következő volt a munkanélküliek száma (zárójelben a novembervégi szám): Pozsony 4717 (4047), pozsonyi járás 3202 (2796), nvitrai járás 3756 (1972), Léva 2207 (1315), Komárom 2703 (2291). Kékkő 931 (693), Zscliz 849 (146), Érsekújvár 2315 (1349), Sellye 1953 (1305), Rimaszombat 714 (434), Lőcse 369 (325), Zsolna 2460 (1564), Rózsahegy 1365 (828), Losonc 2587 (2046), Újbánya 586 (295), Verebély 1313 (601), Eperjes 1382 (963), Ógyalla 2087 (1827), Kassa 3659 (3061). A legkevesebb munkanélkülit az ólublói járásban tartják nyilván, ahol mindössze 84 (43) ember részesül munkanélküli segélyben. — Komárom népesedési statisztikája az 1937. évről. A komáromi r. kát. egyházban született: 113 fiú, 105 leány, összesen: 218. Ebből komáromi: 177, őrsújfalusi: 26, vidéki: 15. Törvényes: 174, törvénytelen: 44. Meghalt: 126fi, 110 nő, összesen: 236. Ebből komáromi: 164, őrsújfalusi: 10, vidéki (a kórházban) : 62. Szaporulat: Komáromban 13, őrsújfalun 16, összesen: 29. Házasságot kötött: 80 pár. Ebből komáromi 68, őrsújfalusi 12, vegyes házasság: 17. — A reíormátusoknál született: 28 fiú, 24 leány, összesen: 52; meghalt 37 fi, 38 nő, összesen: 75. Házasságot kötött: 35 pár. — Az evangélikusoknál született: 4 fiú, 6 leány, összesen 10; meghalt: 3 fi, 4 nő, öszszesen: 7. Házasságot kötött: 3 pár. — A zsidóknál (neológ) született: 2 fiú, 4 leány, összesen: 6, meghalt: 6 fi, 10 nő, összesen: 16; házasságot kötött: 9 pár. — A fenti adatok szerint tehát az összes vallásokban született: 147 fiú és 139 leány, összesen: 286; meghalt: 172 fi és 162 nő, összesen: 334; házasságot kötött: 127 pár. Ezen statisztika szerint tehát a halálozások száma 48-aj múlja felül a születések számát. Előrehaladt szezon miatt mélyen leszálított árban kaphatók prémek és finom minőségű mérték utáni téli kabátok — részletre is Csonka női divattermében.
