Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-07-23 / 30. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Előfizetés: egész évre 50 K2, félévre 25 Ki, negyedévre 12.50 Ke Külföldre egy évre 75 Ke Egyesszám ára 1 Ki POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP -Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főszerkesztő: GAÄL GYULA Dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Főmunkatársak: FÜLÖP ZS1GMOND és SZOMBATHY VIKTOR Kéziratokat nem adunk vissza. B» Az eredetileg mült hétre kitűzött, de | egy héttel újra elhalasztott miniszterel- I nöki fogadás szerdán megtörtént. Dál| ben 12 órakor Szüllő Géza dr. klubelnök, Jaross Andor országos pártelnök, Esterházy János orsz. tigyv. elnök és Korlátú Endre dr. nemzetgy. képviselő, az Egyesült Magyar Párt, vezére megjelentek Hodzsa Milán dr. miniszterelnöknél, akivel egy óráig tartó eszmecserét folytattak. Hodzsa miniszterelnök a magyarság képviselői előtt a készülőben lévő törvényjavaslatok egyes részleteit nagy vonásokban ismertette és kilátásba helyezte, hogy a nemzetiségi statútum, nyelvtörvény és az önkormányzati reformtervezet végleges szövegét a jövő hát elején fogja átadhatni. Minthogy az Egyesült Magyar Párt vezetői a készülőben levő törvényjavaslatokat nem ismerik, a kérdéshez állást foglalni mindezideig nem tudtak. Egyes prágai lapoknak ama állítása, hogy a nemzetiségi tárgyalások Amióta a nemzetiségi kérdések meg- 1 oldási tervezíedeine vonatkozólag fo'y- { nak a tárgyalások és tájékoztató meg- j bészélések, úgyszólván hétről-hétre tolódik el a parlament összehívásának határnapja, amelyet július különböző napjaira tűzött ki a koalíciós sajtó. Ma már meglehet állapítani, hogy július hóban nem lesz parlament, miért hiszen a legfőbb kérdésben még teljes bizonytalanság uralkodik. A nemzetiségi statútum kormánytervezete j még mindig nincs megszövegezve s j Hodzsa dr. miniszterelnök csak a jö- j vő hétre ígérte a magyarság képvise- j lőinek a javaslat megküldését. Ennek j a javaslatnak áttanulmányozására is idő | kell, de meg a szudétanémiet párt sem j kapta még meg a végleges szöveget, | amiből bátran arra lehet következtetni, hogy a nemzetgyűlést legfeljebb aug. elejére lehet összehívni. Emellett j szól ama körülmény is, hogy az érdé- i kelt nemzetiségekkel érdemi tárgyald- j sok eddig még nem folytak és ez is j bizonytalanná teszi a parlament ülésé- ! nek megtartását. 1 befejező stádiumban vannak, a tényeknek meg nem felelő valótlanság, amely a teljes tájékozatlanság bélyegét viseli magán. A magyarság vezetői ez alkalommal is csak a magyarság mindenki által jól ismert konkrét panaszait tudták a miniszterelnökkel közölni s nem voltak abban a helyzetben, hogy érdemben tárgyaltak volna a kormányelnökkel. A nemzetiségi kérdésben kedden a miniszterek politikai bizottsága Benes dr. köztársasági elnöknél tartottak értekezletet, amely a - késő esti órákig elhúzódott. A kiadott hivatalos jelentés csak annyit állapít meg, hogy ezen a tanácskozáson hagyták jóvá a nemzeti önkormányzat alapvető elveit és megtárgyalták ama szervek hatáskörét, amelyek az önkormányzat viselői lesznek. Az értekezleten elfogadott alapelveket a szakminiszterek dolgozzák föl s öntik javaslat-formába és az így elkészített javaslatot még a koalíciós hatostanács fogja tárgyalni. Kormányhoz közelálló körökben olyan hírek terjedtek el a legutóbb a képviselőhöz összehívására nézve, hogy augusztus első felében terveznek egy-két ülést, amelyen megszavazzák a felhatalmazási törvényt, a munkatáborokról szóló javaslatot és a katonai szolgálati idő rendezéséről szóló kormányjavaslatot. Tehát ezeken az üléseken még nem nem kerülnének tárgyalásra a nemzetiségi javaslatok. Úgy hangzik, hogy a nemzetiségi kérdésre vonatkozó kormányjavaslatokat csak az ősszel egybe.gyült parlament elé fogják terjeszteni, aminek okát abban* jelölik meg, hogy állítólag maga a szudétanémet párt is így kívánja, hogy elég ideje llegyen a tanulmányozásra s a véleménynyilvánításra még a -parlament megkezdése előtt. Bistosra vehető, hogy a többi nemzetiségiek, tehát a magyarok is kellő felkészültséggel akarnak a nagyhorderejű javaslatok törvényhozási tárgyalásában résztvenni. Mi a sürgősebb? Komárom, július 22. Ilogy a csehszlovákiai nemzetiségi kérdés európai kérdéssé vált, mi sem bizonyítja fényesebben, mini az, hogy még az angol király párizsi láíogatása alkalmával is órák hosszal larló tanácskozásokat folytainak az angol és francia külügyminiszterek Csehszlovákia eme megoldásra váró függő kérdéséről. Az angol lapok hő tudósításokat közölnek a külügyminiszterek tanácskozásairól s arról, hogy a párizsi csehszlovák köveinek is alkalma vol úgy az angol, mini a francia külügyminiszlerro! tárgyalni. A hírek, melyek e tárgyalásokról szólnak, leszögezik, hogy a tárgyalások lassú menetével nincsenek a nyugati nagyhatalmak képviselői megelégedve és szükségesnek tartják, hogy a csehszlovák kormány minél előbb berekessze a tárgyalásokat, illetve hogy a lehető legrövidebb idő alatt teremtsen megegyezést a szadétanémetekkel és a többi nemzetiségekkel is. 1 A híradások egytől-egvig hang- i súlyozzák, hogy a hatalmak képví- j selőinek az a kívánsága, hogy a megegyezés teljes mértékben kielé- I gílő legyen s a nemzetiségi kérdés ! egyszersmiiidenkorra a lehetőség j legmesszebbmenő határáig nyerjen ! elintézést. Mily méri ékben törekszik a kormány a nagyhatalmak e kívánságának elegei tenni, eléggé bizonyítja eljárása, amely, tekintve a hónapok óta húzódó megbeszéléseket és tanácskozásokat, a legkevésbé sem mutatja azt, mintha sürgős volna számára a kérdés égelő volta, sőt ma már azt a benyomást kelti, hogy mesterségesen halasztgatja a döntést. Erre lehet következtetni abból a hírből is, hogy a nemzetiségi kérdés megoldásának javaslatait csak az őszi ülésszakban fogják beterjeszteni a parlamentnek. Viszont egy másik híradás arról szól, hogy augusztusban néhány ülést kell tartani, amelyen a fölhatalmazási törvényt akarják végre elintézni. Ebből az látszik, hogy a kormánynak sokkal fontosabb a felhatalmazási törvény, mint a nemzetiségek ügye. Még a felhatalmazási törvény sincs véglegesen megfogalmazva, azonban már többször tanácskoztak róla s így elérkezettnek látják az időt arra, hogy a parlamentáris elvvel ellenkező törvényt mielőbb megszavaztassa a kormány. Kormánytápok ismertetése szerint a felhatalmazási törvényjavaslatnak az a célja, hogy a kormány 1939. március végéig rendeleti úton inlézkedhessék oly ügyekben, amelyekre különben törvény volna szükséges. A felhatalmazási törvény új rendelkezése az, hogy a törvény ki fogja mondani a régebbi felhatalmazások alapján kiadóit rendeletek hatályosságát és mcglámadhatattánságái. Különben az új törvény sem fog különbözni a régi felhatalmazási törvénytől, a kormány ennek birtokában egyszerűen rendelelekkel fog intézkedni olyan ügyekben, amelyek az állami rend szempontjából gyors intézkedéseket kívánnak. Hogy egy alkotmánlosan kormányzott államban az ilyen külön felhatalmazás teljesen ellentétben áll a parlamentarizmussal és a demokrácia valódi elveivel, szükségtelen ismételten hangoztatni, de annál elitélendőbb, hogy a kormány ezt fontosabbnak tartja, mint a húsz év óta megoldásra váró nemzetiségi kérdés tető alá juttatását s ezzel kapcsolatban több mint hét millió főnyi nemzetiség emberi sorsának rendezését, jogainak megadását. Lehetetlen, hogy a tárgyilagosan Ítélkező ember, még ha a hatalmon lévő nemzetekhez tartozik is, meg ne értse annak igazságát, hogy ezekben a súlyos és felelősségteljes időkben mindenekelőtt a nemzetiségek ügyét kell elintézni. A felhatalmazási törvény abszolutisztikus és diktatórikus eljárást szentesít, amelyet vegyes érzelmekkel fogad a lakosság', de a nemzetiségek sorsának alapos és messze időkre kihaló biztosítása az egész állam békés konszolidációjál erősíti meg. Fel kell vetni a kérdést: Melyik a sürgősebb? Nekünk, magyaroknak természetesen a mi ügyünk az első! Tehát a nemzetiségi ügy, amely húsz év óta a kormány beismerése szerint is elintézetlenül maradt. És ha már végre rászánla magát arra, hogy az ország s világ előtt vállalt kötelezettségének eleget tesz, akkor minél előbb meg kell alkotnia azt a törvényt, amely nemcsak a különböző nemzetiségek számára hozza meg a jobb jövőt, hanem az egész köztársaság békéjét, nyugalmát és fejlődését biztosítja. Munka a munkanélküli segély helyett Egyes kormánylapokban több ízben írtak már arról, hogy a kormány komolyan foglalkozik a Németországban kitünően bevált s a szudétanémetiek által is javasolt »munkatáborok« felállításának gondolatával. A tervvel a népjóléti miniszterek bizottsága ismételten foglalkozott és annak megvalósulása mind komolyabb formában kezd kialakulni. A Moravsky Denik c. lap szerint Mlcsóch miniszter melegen támogatta a bizottságban azt a gondolatot, hogy a ( munkanilküiisknsk segély helyett munkát kell biztosítani. I A munkanélküliség megítélése tárgyá- I ban most elvi változások következtek I be, úgy, hogy aki a jövőben münkaj nélküli segélyt igényel, köteles lesz j dolgozni. Ezért tárgyalnak a munkatáborok megszervezéséről I s a vonatkozó javaslatot rövidesen a ] parlament elé terjeszti a kormány. A I kérdést eredetileg a felhatalmazási tör- I vény keretében akarták megoldani, most azonban úgy határoztak, hogy törvényjavaslattal oldják meg a kérdést és pedig a nemzeti javaslatok- i kai egyidejűleg. A munkatáborokban élő személyek katonai fegyelemnek lennének alárendelve. A miniszterek népjóléti választmánya szerdán tartott ülésében úgy határozott, hogy a munkatáborok kérdését, a teljes minisztertanács elé terjeszti azfeal a véleményezéssel, hogy a kormány |ezt a problémát a hozandó felhatalmazási törvény alapján oldja meg, ami nyilván a szociáldemokrata part engedékenységét jelenti, vagy talán gyengeségét árulja el. ideje volna már, hogy a munkanélküliség kérdését radikális módon oldják meg, mert az eddigi rendszer a rengeteg kiadás mellett még a munkanélküliek százezreinek sem nyújtott em! berséges támogatást, ellenben bőséges i alkalmat adott a könnyelmű emberiek , között a munkakerülésre. Rendelet a fizetési eszközök kivitelére A törvények és rendeletek tárában a pénzügyminisztérium hirdetménye a legszigorúbban« tiltja a papír 50 koronásnak és a csehszlovák bankjegyeknek külföldről Csehszlovákiába való behozatalát. Továbbá megtiltja a rendelkezés a csehszlovák 10 és 20 koro-Ha a kormány a párlok és sajtójuk nyomása alól nem tud szabadulni, akkor vegye végre figyelembe Anglia és Franciaország több ízben kinyilatkoztatott komoly akaratát, amelyben félreérthetetlen módon adott csak a napokban is kifejezést annak, hogy ezt az Európa békéjére fontos kérdést haladék nélkül és az érdekeltek teljes megelégedésére intézzék el. A külpolitika európai irányítói türelmetlenül várják a döntést s ma már igazán itt a tizenkettedik óra, hogy a csehszlovák kormány beváltva ismételten tett Ígéretét, teljesítse a békeszerződésekben vállalt kötelezettségét. Ez mindeneknél fontosabb és sürgősebb teendő, amely elől többé elzárkózni nem lehet. A jövő héten adja ál a miniszterelnök az önkormányzati reformtervezet végleges szövegét a magyarság vezéreinek Csak augusztusban ülhet össze a parlament
