Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-07-23 / 30. szám
2. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1938. július 23. gyorsan segít a végtagok és az izületi fájdalmaknál, fejfájásnál és meghűléseknél. Legyen bizalommal aTogal iránt. Egy kísérlet meggyőzi. Számtalan or» ősi elismerés. Az összes gyógyszertárakba n Kí 12'- és 215Ü á rt>a n k a p h ató.1 nás papirbankjegyeknek személyenként 300 koronát meghaladó összegben való behozatalát. Ez a tilalom a jövőben az olyan külföldi utasokra is vonatkozik, akik Csehszlovákiába érkeznek. Amennyiben a külföldről érkező utas 300 koronánál nagyobb összegű csehszlovák 50 koronás és nagyobb bankjegyeket, valamint érc és papír 10 és 20 koronásokat hoz magával, úgy köteles a határmenti ellenőrző közegek nyugtája ellenében a pénzt beszolgáltatni, amelyet azután saját költségére és az általa megadott címre visszaküldenek külföldre. Ugyanez vonatkozik a csehszlovák fizetési eszközöknek az átutaló forgalomban való, használatára is. A határmenti ellenőrző közeg köteles az utas által megadott külföldi címre a fölös pénzösszeget visszaküldeni. A csehszlovák fizetési eszközök behozatalára a határmenti utasforgalomban személyenkint és naponkint 30 koronás összeget állapítottak meg, amely összeg azonban vasár- és ünnepnapokon 100 koronára emelhető. Ugyanez vonatkozik a vasár- és ünnepnapokat megelőző napokra is. A fizetési eszközök kivitelére vonatkozó előírások az utazási forgalomban elvben változatlanok. A csehszlovák fizetési eszközök (50 koronás és magasabb bankjegyek) kivitele továbbra is tilos. Csehszlovák érc és papír 10 és 20 koronásokat a továbbra is érvényben levő szabad ezerkoronás határon belül csupán 300, illetve 500 koronás összegben lehet személyenként külföldre vinni. A határmenti forgalomban a naponkint 30 koronás határ továbbra is érvényben marad, míg bizonyos napokra (ünnepnapok és ünnepnapokat megelőző hétköznapok) 100 koronát vihet magával a határmenti utas. A határmenti forgalomban kivitt pénzösszeget be kell vezettetni a »határmenti pénzkiviteli jegyzékébe, míg a rendes utasforgalomban az útlevélhez mellékelt »valutakiutalási jegyzékbe« kell a kivitt pénzösszeget bejegyeztetni. A külföldről Csehszlovákiába érkező csehszlovák fizetési eszközöket, amenynyiben ezeket nem engedélyezte a pénzügyminisztérium, a címzett költségére vagy vissza kell küldeni a külföldi feladónak, vagy pedig be kell szolgáltatni a postatakarékpénztárnál lévő, a külföldiek javára létesített kamatmentes számlára. A posta köteles meggyőződni arról, hogy a külföldről Csehszlovákiába érkező pénzeslevelek nem tartalmaznak-e csehszlovák fizetési eszközöket. Ezért minden külföldről érkező pénzeslevelet a címzett a kézbesítő jelenlétében köteles felbontani és ha bebizonyosodik, hogy a levélben csehszlovák fizetési (eszköz volt, úgy a levél nem kézbesíthető. A címzett bizonyos határidőn belül gondoskodhatik arról, hogy a pénzeslevélben levő csehszlovák fizetési eszközöket újból visszaküldjék a fel-Léva országraszóló, nagy művészi esemény előtt áll. A SzMKE lévai fiókja ugyanis elhatározta, hogy szabadtéri színjátékok keretében bemutatja a magyar színpadi irodalom legszebb darabjait és ezt a páratlanul merész, de ezt a páratlanul merész, de annál ragyogóbb és grandiózus tervét a János Vitéz előadásával indítja el. Augusztus 13 és 14-én fog lezajlani Léva történelmi nevezetességű faterén ez a ragyogó, nagy magyar kultúresemány, amelynek hírét lángoló lelkesedéssel és őszinte örömmel fogadta az egész magyar társadalom, úgy Szlovákiában, mint Kárpátalján. Hogyha augusztus 13-án vagy 14-én esetleg kedveződen idő megzavarná az előadást, a rendezőség tervbe vette, hogy akkor az előadást augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén tartják meg. Szakértők megállapítása szerint Léva főtere a legideálisabb hely szabadtéri játékok számára. 140 cm-es emelkedése, nagyszerű akusztikája valósággal predesztinálja erre. Nagyságra pedig a lévai főtér nagyobb a szegedi szabadtéri játékok terénél. A napokban már megkezdik a hatalmas méretű színpad és öltözőhelyiségek építését és a nézőtéren 6000 ülőhelyet állítanak. A torlódások elkerülése céljából minden hely-csoport részére külön pénztárak lesznek felállítva. A szabadtéri játékokon résztvevő közönség részére büffék fognak rendelkezésre állani és az egyes felvonások között megfelelő idő lesz a vacsora elfogyasztására is. A János vitéz vezető szerepeit a budapesti Operaház prominens tagjai fogják játszani. János vitézt Hámory Imre adja, aki ezt a szerepet a János vitéz operaházi bemutatóján is játszotta. Iluska szerepét Gere Lola, a királykisasszonyt Szabó Ilonka, a magyar Operaház kitűnő énekesnői adják. A többi nagyobb szerepek szintén jó kezekben lesznek. Bagót Gárdonyi Lászpénztárnál beszolgáltassák a fentemlített számlára. Hasonlóan kell eljárni a postaközegeknek a külföldről érkező más küldemények kézbesítésénél, ha az a gyanújuk, hogy csehszlovák fizetési eszközöket tartalmaznak. Amennyiben a címzett csehszlovák fizetési eszközöket más úton kap, mint postáit, úgy köteles három napon belül erről jelentést tenni a Nemzeti Banknak és egyidejűleg beszolgáltatni valamennyi adatokat. A Nemzeti Bank dönt afelől, hogy ezekkel a fizetési eszközökkel mi történjék. ló, a nyugatszlovákiai magyar színtársulat jóhangú énekese, a francia királyt a kitűnő Mihályi Ernő, a boszorkányt Mihályi Vilcsi, a strázsamestert a budapesti Törzs Miklós és Baríolót Megyery Ferenc, a Földes-színtársulat tagja fogja alakítani. Az előadás grandiózus méretű lesz, hogy csak egyet említsünk, pl. a csataje'enetben 80 lovas is részt vesz, ami páratlanul ragyogó kép lesz. A művészekhez felsorakoznak a jobbnál jobb műkedvelők és az elsőrendű zenekar, amelyet Fischer Károly, az országos nevű kitűnő muzsikus fog dirigálni. Az ilyen kiváló művészek szereplése mellett a szabadtéri előadások sikere már előre is adva van, mert nagy mértékben biztosítják a szereplők az előadás értékét és annak magas nívóját. Bizonyára a 1 egnagyobb szenzáció erejével fog hatni az a bejelentés, hogy az előadás dr. Németh Antal, a budapesti Nemzeti Színház igazgatójának művészi i ámítása mel'ett fog folyni és a rendezők: Sarlay Imre, a szegedi szabadtéri játékok egyik volt rendezője, továbbá Mihályi Ernő, mindkettő a PR. Sanatorium epebetegek és epekövesek részére KARLSBAD, VILLA HUNGÁRIA, Dr. JAKUBOVITS. A gyógy kúra tartama 2—3 hét nyugatszlovákiai színtársulat ismert tagja. A színpadot és a nagyszerű díszleteket Ladvenicza János, pozsonyi színházi építész és tervező tervei szerint készítik. A helyárakat az óriási költségek ellenére is igen méltányosan állapította meg a rendezőség. Az ülőhelyek 20.—, 15.-—, 10— és 6.— koronás árban, míg az állóhely 3 koronában van megállapítva. Célszerű lenne, hogyha a szabadtéri játékokra Lévára érkező vendégek egyes városokban, vagy községekben csoportokba szervezkednének, amely esetben kedvezményes árú vasúti utazásra szerezhetnének igényt. Megállapítható, hogy úgy Szlovákiában, mint Kárpátalján óriási érdeklődés nyilvánul meg a lévai szabadtéri játékok iránt, amelyek védnökségét a magyar társadalom vezető egyéniségei vállalták. A SzMKE lévai szervezetének úttörő munkássága, amelynek már a 3 év előtti lévai Gyöngyösbokréta megrendezésével is jelét adta, szinte páratlanul áll Szlovákia kultúréletében és megérdemli a legme'egebb támogatást és a legfényesebb sikert. Egy nap a komáromi strandon Kitűnő, selymes, surranó víz, pormentes, tiszta, üdítő levegő, puha homok, bársonyos pázsit, ragyogó napsütés, enyhe árnyék, kellemes szórakozás fogadja a látngatőt. Komáromban még mindig nem tudják elegen, hogy a városi strandfürdő a legkellemesebb, egészséges és mivel a' pőstyéni és teplici gyógyvizek beleömlenek, tehát gyógyító hatású fürdő messze vidéken, mert ha elegen tudnák, akkor mindenki künn lubicskolna a vágdunai strandon, amelyet Karle Sándor bencéstanár cserkészeivel fedezett fel ezelőtt negyedszázaddal. Eleven, zsibongó élet pezseg ott künn a vizparti homokban, pázsiton, az árnyas fák alatt és a vízben, amely kellemes, nem hideg és mégis üdítő, felfrissítő. A víz tükrén nemcsak a fürdőzők, úszók fejei siklanak idestova, hanem evezős, vontatós, vitorlás és motorcsónakok is tarkítják a víz tükrét. A gyakori gőz- és motorhajók pedig valóságos Gellért-fürdőbeli hullámfürdőt varázslanak a vízre. Ha hajó közeledtét veszik észre a parton heverészők, gyors iramban mennek a vízbe, hogy a hullámverés élvezetéből kivegyék a részüket. Akinek nem kell a selymes homok, puha pázsit fekvésre, pihenésre, kényelmes padok adnak ülő és fekvő helyet. A fenyőkorlátokkal határolt részen adónak, vagy pedig a postatakarek-A lévai szabadtéri Játékok megnyitása János Vitéz augusztus 43mán és 44-én! iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimsmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiii iiiiiiiii(iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiijiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii;iiiiiiiiiii:niiiiiiiiiiiiiimiiiimmiiiiiumiiiiiiimiiiíiimiiiimmiiiimimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiH Terescsényi György: Mikor a tűz legel Olyan meleg július volt akkor, hogy a pusztai tanyák tetején a forróság szinte a szegekről pattogtatta le a zsindelyeket. Szerencsére kazlakban állott már az élet s a hőség ha nagy kárt is csinált a kapásokban, legalább a gabona szemeit nem pergette tovább. A szérűkben és a tanyaudvarokon mindenütt csépeltek már és Csonka Bukócza Illés gépje, amelyiket bérbe szoktak felfogadni a környéki birtokosok, ugyancsak dolgozott már, sorbaj árva tanyáról-tanyára. Az ilyen nagyon száraz esztendőben óhatatlan előadja magát valamilyen tűzveszedelem. Nem lehet azt mondani, hogy egymagában a hanyagság volna az oka ennek, hiszen a nép nagyon vigyáz, a maga életét védi. Dehát elég ilyenkor egy rosszul eltaposott gyufaszál, egy eldobott bagóvég, sőt néha még ennyi sem kell. Vannak a föld színén akárhol apró üvegcserepek, a nap sugarait összegyűjtő csillámok, a széles nagy határban ki győzné azokat mind fölcsipkedni körömmel. Feküdjék csak egy ilyen hitvány üvegcserép véletlenül úgy, hogy a rajta átsütő sugarak ereje egy pontra tűzzön, bújjon csak a cserép alá valami száraz muharszár, valami elhalt és taplópudvás bógáncsszárnak bár akár egy bolyha vessen csak lobbot, kész a pusztai tűz! így támad fel sokszor, messzi, üres területeken, a lesült legelőkön, amiken étien és szomjan döglött már a sáska is. A Jóisten a tudója annak, ki gyújtotta meg ezeket, az ember legtöbbször már csak a nyomát veszi észre a tűznek. Szabálytalan fekete foltokat lehet néha látni a pusztaságban, olyan helyeken, ahová fel sem hajtják már a marhát, távol, a nagy, döglött szíklegelők kellős közepében. Csodálkozva bámulja aztán az ember az ilyen foltokat. Pásztortűznek nyoma sincs a közelben, hogyan gyulladtak ki mégis ? Igaz ugyan az is, hogy az ilyen tűz addig él csak, ameddig ennivalót talál. A nedvesebb fűszálakkal, az élő tarackkal, a húnyoros, csorbókás legelőfoltokkal már nem birkózhatik meg. Emberi kéz beavatkozása nélkül is elalszik az ilyen tűz, mert a néma természet is meg tudja magát védeni valamiképpen. Olyanféle dolog ez, mint amikor a vaspályák mellett, a mozdonyok kipattogó szikráitól tüzet fog a száraz töltésoldal borostája. Szabálytalan foltokat harapdálnak ki olyan helyeken a legelő lángok, de a mélyebb részek lapubokrai, az útifüvek és a bürkök maguktól el szokták oltani. Ezért aztán nagyon is javasolható, ha a gazda két-három vonalat húz keresztbe a tarlóján ekével s azt a kifordított csekély barázdagátat veti oda a tűz akadályának. Ezen aztán nem tud keresztül nyalakodni s a távolabb álló keresztek sora megmenekül. Ez mind nagyon szép, de azért lcgfőkép mégis vigyázni kell. A pusztai kapitányok minden esztendőben jóelőre figyelmeztetik a népet és volt idő, amikor némelybe őrs, teszem azt a porgányi, ahol sűrűn előadták magukat ilyen tűzveszedelmek, külön járatokat is indítottak, felülvizsgálták. a csépléseket s kiverték a hordó, meg a cséplő emberek szájából a pipát. Volt akkor ott égy őrsparancsnok, egy nagy, erős, fekete ember. Úgy hívták, hogy Halápi Pál. Ő maga nem volt dohányos, mégis megcsinálták a nevével a játékos mondást: »Ahol az a sárga kiáll, Ott pipál a Halápi Pál.« Az a sárga egy pingált bádoglap volt, rajta a város címere és ki volt dugva, mint valami üzlettábla a> kis tanyai őrsház eresze alá. Halápi, az már igaz, nagy tekintélyt tartott fönn, lovon járta a határt és nagyon értette, miként kell bánni a kívíilvaló emberekkel. Evvel a Halápival történt meg az alábbi eset: Egy rekkenő júliusi délelőtt, úgy féltíz óra tájban, lóhalálában futott be az őrsre egy parasztember. — Jaj Istenem! Jaj nekem... Hápogott, fulladozott s kifelé mutogatott a határba. Egy szál rendőr bóbiskolt az őrszobában és Halápi hátul babrált valamit a színek között. — Mi az ? Mi a baj ? De a paraszt csak karattyol, liheg és fulladozik. Előszalad Halápi és látja, hogy valami veszedelem hírhozója a gyámoltalan. Ingénél fogva elkapja és bele akarja rázni a lelket: Beszélj hát, ebadta! Zsivány? Veszettkutya ? Tűz? De a paraszt az erős marok szorítása alatt, no meg a hirtelen szaladástól, öszszenyaklik s úgy tesz, mintha el akarna ájulni.- Vizet a pofájába! — mondja Halápi s ugrik is mindjárt Tari, a pusztázó. Nyakonlöttyentik, erre magához tér. Két szeme kidülled, mint a nyársonsülő halé, de végre ki tudja mondani, mintha a lelkét adná ki: — Tűz!... Húsz kereszt árpa!... A szérű mellett!- Híjjnye, azanyád! — bődül el Halápi, mert ennek fele se tréfa. Mintha az egész határ lobbot vetett volna, a szörnyű szót mindannyian ismétlik.-— Tűz! Tűz! Tűz! Riadt gyorsasággal rohannak a másodpercek és mindegyikben cselekedni kell. Kétségbeesett és mégis józan biztonsággal valamit tenni kell, mert minden másodperc, minden pillanat életet tét jelent, vagy végveszedelmet.- Ott! Ott! — kiáltja most valaki. Halápi a szeme elé ernyőzi a kezét és látja, hogy a Börcsök-tanya iránt füstpászma csavarog fölfelé az égre ... Hála tenéked Boldogságos Szűz, hogy alig lengedezik a szél... Két kilométernyi
