Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1938-06-11 / 24. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza Ötvenkilencedik évfolyam 24. szám Szombat, 1938. Június 11. KOMAROMI LATOK Alapította: néhai TUBA JÁNOS. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Főszerkesztő: GAÄL GYULA Or. Előfizetés: egész évre 50 Kö, fél­évre 25 Ke, negyedévre 12.50 Ke Külföldre egy évre 75 Ki Egyesszám ára 1 Ke Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAI JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29.’ Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. Nemzetünkért és városunkért Komárom, június 10. Komárom választói vasárnap ismét az urnák elé járulnak, hogy megválasszák a képviselőtestület tagjait, akik arra lesznek hivatva, hogy a közel három év óta tartó kormánybiztosi rezsim megszűnése után átvegyék a város ügyeinek intézését. A választás után lellát újra saját maga fogja a polgárság intézni Komárom sorsát, amit minden alkotmányos érzületű ember csak helyesléssel fogadhat. Elég szégyen volt Komáromra, hogy a tizenkét évig tartott munkás rezsim abba a rettenetes helyzetbe sodorta a várost, hogy a felsőbb közigazgatási hatóságnak kellett közbelépnie, hogy megmentse Komáromot a teljes anyagi pusztulástól, a csődtől. A kormánybiztos pe­dig, tudjak jól kötött marsrutával dolgozott, azt hajtői ta végre, amit az országos hivatalban parancsban elrendeltek és egyetlen rendelkezésénél sem kérdezett meg bennünket akkor, amikor sorsunkat intézte s amikor a szanálás művét a legmagasabb mértékben felemeli adókkal végrehajtotta. Hogy ebben a műveletben legfőbb segítőtársa az állami jegyzői hivatal volt, azt igazán felesleges kü­lön is megjegyezni. A város gazdasági helyzetében tagadhatatlanul javulás állott be, az állam a város adósságai egy részének rendezését magára vál­lalta, ez azonban csak a terhek felemelésével történhetett meg. A város helyzete lehál javult ugyan, de még mindig súlyos s a jövőben fokozott elő vigyázattal és állandó éberséggel kell őrködni afelett, hogy Komárom gazdasági viszonyai rendezettek és kiegyensúlyo­zottak legyenek. Vagyis a megválasztandó képviselőtestületnek az tesz a feladata, hogy újabb katasztrófától megóvja a városi s emellett az adózók terhein is könnyítsen. Olyan képviselőtestületei kel! tehát Komárom váalsztóinak a városházára beküldeni, amely tudatában lesz feladatának s egyben annak a nagy felelősségnek is, amelyet akkor vállal magára, amikor a város sorsának intézését kezébe veszi. Tehát nem mindegy, hogy kit választ meg a polgárság sorsának intézésére s ezért elsősorban is azokat lehet megbízni ezzel a fontos és életbevágó képviselettel, akik a város helyzetét komolyan fogják fel, akik a város terheiben résztvesznek s akiknek — mivel van valami­jük — nem mindegy, hogy a városi póladó 400 százalékot tesz ki. Aki a várossal szemben nem érzi ennek a kötelességnek a súlyát, s aki soha községi adói nem fizetett, az könnyen megszavazhatja a mások terhére a legmagasabb adót is, mert az nem tapasztalja magán an­nak súlyos következményeit. A város érdekében tehát akkor jár el a szavazó polgár helyesen, ha szavazatával azt a pártol támogatja, amely a felelősség mellett érzi az adózók nehéz helyzetét is, annak maga is szenvedő alanya és mint ilyen résztvesz a terhek viselésében is. A vasárnapi választásnál urnába kerülő szavazó lapok között egyedül az Egyesült Magyar Párt listája képviseli azokat, akik ezeknek a feltételeknek megfelelnek, mert a párt szavazó lapján az itteni magyar társadalom minden rétegéből azok szerepelnek, akik ezt nemcsak vállalják, ha­nem meg is tartják egyrészt a város érdekében, másrészt az adózók érdekében. Nincs egyetlen olyan lista sem a szavazólapok között, mint pártunk listája, amelyet c választásnál győzelemre kell vinnünk. Aki magát magyarnak és komárominak tartja, nem szavazhat más listával, mint az Egyesült Magyar Párt 5-ös számú listájával. Ennek a sz ázásnak csak akkor lesz értelme, ha mindnyájan magyar pártunkra adjuk szavazatunkat. De a vasárnapi választásnak a különleges komáromi érdeken kívü ;g más értelme is van. Az ittélö magyarság sorsdöntő na­pokat él, éppen úgy, mint valamennyi más népe Csehszlovákiának. A nemzeti. ' kérdés megoldására felszólították a nyugati hatalmak a kormányt és e megoldás elől többé nem lehet kitérni. A kisebbségi szerződésekben és az alkotmányban biztosított jogainknak mara­déknélküli kiszolgáltatásáról van most szó, vagyis arról, hogy ahol magyar lakik egy zárt tömbben a köztársaság területén, ott közigaz­gatási, gazdasági és kulturális tekintetben a magyarság önkorinány'zalhoz jut és saját maga fogja sorsát a köztársaságban irányítani. Vájjon fel ludják-e fogni ennek roppant horderejűt azok, akik a magyar kisebbségnek eddigi másodrendű helyzetét kielégítőnek tartot­ták s akik elfeledve a múltat, megtagadva apáik, anyáik szent emlékét, magyarságukat áruba bocsátották s a ma örömeinek biztosítását a megalkuvás és a meghunyászkodás révén hiszik elérhetni? Akik régen elsodródtak vagy elkülönültek magyar testvéreiktől s akik félve gondolnak arra, hogy egy szép napon elveszíthetik magas kegyeiket azoknak, akik előtt bedőltek. Bizony mondom pedig, hogy nincs más út a magyar étetsorsban. Választanunk kell: magyarok vagyunk-e vagy sem? Aki magyar, az tudja kötelességét és felekezeti, osztály- és társadalmi különbség nélkül egy táborba tömörül. A magyar nemzetiség táborába. Vagyis oda, ahol ezelőtt húsz évvel volt, amikor büszkén verte mellét az egész világ előtt, hogy magyar. S ahova ma is tartozik, ha még annyira is elkalandozott nemzetétől és fajtájától, s ha a rút önző érdekekért képes is volt elaltatni lelkiismeretét, olyanokra hallgatva, akiket egyetlen idegszál sem fűz a magyarsághoz, de a saját boldogulásuk céljából teljes mértékben kihasználják a hiszékeny és naiv magyart. Akik ugyan beszélnek még magyarul, de magyarul nem éreztek soha, mert kozmopoliták és nemzetköziek, akiknek ma itt, holnap amott van hazájuk, mert Biberachhal, a lézengő ritterrel tartanak, aki azt mondja: »Ott van a haza, ahol a haszon.« Szállj magadba, magyar testvér, és térj vissza testvéreid közé, szakítsd ki magadat abból az idegen légkörből, ahol a terrornak vagy foglya s amelyből lelked titokban kikívánkozik. A te helyed ott van a magyar táborban, ahol nemzeted hű fiai élik magyar sorsukat! Minél nagyobb számban fog össze a magyarság, annál nagyobb tekintélyt fog jelenteni ott, ahol számbeli súlyát figyelembe kell venni. Az egység és erő imponál még a legelfogultabb ellenfélnél is. Magyar sorsunk inejjavulása ettől függ, tehát egy táborba kel! tö­mörülnünk. A vasárnapi választáson nemcsak a város jövendője dől el, hanem a magyarság sorsa is. E kettős cél érdekében munkálkodik az, aki az Egyesült Magyar Párt listájára szavaz s ezt a listát viszi diadalra. Komárom magyar lakossága nem lérhet ki c kettős cél elől és hisszük, hogy a június 12-iki képviselőtestületi választáson az Egyesült Magyar Párt 5-ös számú listába kerül ki győztesen az ur­nákból. Mert magyar ember csak a magyar pártra szavazhat! . Az Egyesült raagpr Párt nstaszáma J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom