Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-06-11 / 24. szám
2. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1938. június II. 5-ös számú az Egyesült Magyar Párt listája! A legnagyobb bizalommal tekint Komárom magyarsága a vasárnap tartandó képviselőtestületi választás elé, mely dönteni íog abban a kérdésben, bogy hány magyar van ebben az ősi magyar városban s hogy Komárom magyar népe kész-e a magyar sors s a magyar jövő Ki'tlVi alakaiasat szavazatával előmozdítani, vagy megelégszik mai alárendelt helyzetével és tunyán tűri tovább is azt a szomorú helyzetet, amelybe az önérdeküket hajszoló terrorlovagok sodorlak nagyhangú ígéreteikkel és délibábos, ködös meséikkel! De a választás dönteni fog abban a fontos kérdésben is, hogy Komárom város polgárainak jövő sorsál kik intézzék: azok-c, akik egyszer már fizetésképtelenné lelték a várost, vagy azok, akik felelősségük tudatában az adózó polgárság teherbíróképességének figyelembevételével akarják Komáromot a gazdasági egyensúly szintjén megtartani s akik a város mindenrendű lakosának biztos megélhetést és megelégedett nyugalmas sorsol akarnak biztosítani!? Aki nemzetének, városának és önmagának jól felfogott érdekeit szívén viseli, habozás nélkül odaáll azok közé, akik az Egyesüli Magyar Párt zászlaja alatt tömörülnek hatalmas egységgé s ha eddig az önző érdekek hangos csatlósainak hiú és meg nem tarlóit Ígéretei meg is tudták téveszteni a hiszékeny embereket, most meg kell szólalni a lelkiismeret szavának és azoknak is arra a listára kell szavazni, akiket mesterségesen akartak elszakítani a magyarság nemzettestétől, amelyhez apáik, anyáik tartoztak s amelyhez mindazok elszakíthatatlan kötelékkel tartoznak még ma is, akik az édes magyar anyanyelven szólaltak meg először. Itt az idő, határozni kell s ez elől nem bújhatik ki senki sem, akármelyik pontján áll is a magyar területnek s bármilyen sorsban éli napjait. A becsületes magyar szív, a magyar lelkiismeret szólal meg most mindenkiben s ha még magyarnak tartja magát, akkor nem szavazhat más listával, mint az Egyesüli Magyar Póri 5. számú listájával, mely a holnapi választásból győztesen fog kikerülni! Úgy legyen! Az 5-03 lista jelöltjei:. Dr. Kállay Endre ügyvéd, Füiöp Zúgmond igazgató, Koilányi Miklós id. ny. közs. főjegyző, Czibor Géza kalaposmester, Fogi Károly bádogos, P. Nagy Mihály gazda, Balogh Miklós asztalos, mester, Langschádi Lajos kőműves mester, Reicher Miklós kőfaragó, Komáromi Lajos gazda, dr. Bangha Dezső ügyvéd, Nemes György ny. közs. főjegyző, dr. ifj. Mohácsy János ügyvéd, Dosztái Nándor géplakatos, Kreska Józ ef kereskedő, Rácz Ferenc fakenéskedő, dr. Kaíhona Tibor ügyvéd, Csízy István mérnök, Ribáry Ferenc kőműves, Szabó Lajos ács- és Lőművesmes ter, ifj. Máíhé István gazda, P. Nagy Lá:zlő gazda, Muck Del AVEGYESULT ORSZÁGOS KERESZTÉNYSZOCIA1ISTA ÉS-MAGYAR PARTRA zső sütőmester, Bajkay János lakatos, Rajkó Ferenc szerelő, Bartos Frigyes bankigazgató, Bocz Béla ny. k. főjegyző, Vály Lajos festőmester, ifj. Nagy János bankigazgató, Holczer István műszaki tisztviselő, Kovách Tihamér gyógyszerész, dr. Szijj Ferenc ny. polgármester, Lukovics Béla cipőfelsőrészkészítő, Czikle Dénes könyvkötő, Csepy Béla földbirtokos, Stark István kereskedő, Kossár István gazda, Sípos István kertész, Zsentek Lajos bádogos, Szénássy Zsigmond kőműves iparos, Jakab István v. nyugdíjas, Psenák Ferenc gazdálkodó, Nagy Sándor keresk. alkalmazott, Tárnok András molnár, Kossár Lajos gazda, Bürget Lajos hentes, Baráth Imre bádogos, dr. Geöbel Károly ny. városi tanácsos, Tóth Géza szabómester, Mórocz János gazda, Gasparovszky István tetőfedő, Szórád Antal kertész, Bóna János rríagánhiv., Czirok Béla csizmadia, Mórocz Zoltán szabómester, Kalitza Sándor ny. főjegyző, Kiirthy Lajos asztalos, Palaty Ignác kereskedő, ifj. Török János festő, Paulik Ferenc kőműves, Závódszky Lajos kőműves. Éljen az Egyesült Magyar Párt! Éljen az 5-ös lista! BBBBflBBBflBBBHflBBnSBBBBBBBBBS Kormányzati alapelv ét nemzetiségi statútum Nemcsak a középeurópai, hanem az egész világsajtó napról napra tele van a csehszlovákiai nemzetiségi statútum problé* májával. Különösen a külföldi sajtóban a legváltozatosabb hírek láttak már napvilágot arról a lörvénysorozal-tervezelről. melynek hivatása megelégedettekké tenni a csehszlovákiai nemzetiségeket s amelyen most dolgozik a miniszterelnök vezetésé« vei a miniszterek politikai kollégiuma. Egyik*másik külföldi lap nyomán részle« lek is napvilágot Iáinak, de e részleteket a hivatalos hírszolgálat nyomban meg is cáfolja. Az első konkrét hír a nemzetiségi sía« iutumról a miniszterelnök szlovák napi« lapja, a Slovensky Hlas pünkösdi szá« mában látott napvilágot és pedig a ve« zércikkben, mely „az állam belső átépí« léséről* szól. Eszerint a miniszterelnök a cseh és szlovák kormánypárti ujjágirók elől kijelenfetíe volna, hogy a kö saság fennállásának huszadik évét ■ *1 kell megünnepelni, hogy a strukt is hibá« kát ki kell küszöbölni, az áll alapjainak teljes átépí ésével. Mer/ a kormány végül meggyőződött arról, hogy a csehszlovák kormányrezsim nemcsak hogy többet nem adott a nemzetiségeknek, mint a meny* nyíre köteles volt a békeszerződések szerint, hanem még ezt a részt se szolgáltatta ki s ezért kell most a nem« zetiségi statútum. Ez a statútum — a miniszterelnök sze« ríni — nagyon mélyjárafu lesz. Lénye* gében a „február 18 *a“ törvénybeiklatása. Meri a február 18 *i megállapodásokat a magas bürokrácia egyszerűen elszabotálta, ezért kell ar.í törvénybe iktatni Szó van továbbá a községi, járási és országos ön* kormányzat szélesebb abpokra való he* lyezéséről, a járás és az ország közé még egy önkormányzati egység beiktatásáról. És éppen a közbeeső szervnek volna a legnagyobb feladata a nemzetiségi önkor* mányzalban: akár nagy megyének, akár kerületnek is nevezzük a készülő új egy* séget, egyelőre mindegy. Fontosabb, hogy ebben az egységben a választott — ön* kormányzati — szervek mellett a közigaz* gatást állami kinevezett hivatalnokok pár* huzamosan látnák el. Ez az intézmény a közigazgatásban megvolt a történelmi or* szagokban s azt a közigazgatás kettős vá* gányának nevezték (önkormányzati vá* lasztoft és állami kinevezett szervek egy* más mellett). — Az országos közigazga* iás különösen azzal bővülne, hogy átvenné az államtól a népjóléti, közegészségügyi szolgálatot, az állami erdő és mezőgazda* ságok kezelését. Az iskolaügyet a nern* zetiségek szerint tagolt iskolaügyi tanácsok vezetnék. — Ami a nyelvjogokat illeti, a hatályos nyelvtörvény olyképpen módo* su'na, hogy minden csehszlovák állam* polgár valamennyi hivatalhoz tetszése sze* rint választott nyelven intézheti beadvá* nyát és ugyanolyan nyelven kell kapnia választ. — Végül az állami központi hi* vatalokba nemcsak a végrehajtó szervekbe, hanem a felügyeleti osztályokra is meg* felelő számú német, magyar, lengyel hi* vatalnok jutna, aki a közpénznek felosz* fását ellenőrizné, s általában ügyelne a nemzetiségi kulcs betartására. Ennyit beszélnek és imák a külföldi lapok — cáfolatok nélkül — arról a nem* zetiségi statútumról, melynek létezését, vagy késziíéséf is tagadásba vették egye* sek s melynek kapcsán a miniszterelnök Ward Price angol újságíró előtt egy ha* talmas iratcsomói mutatott fel, hogy „ime, ez itt a készlüő törvénytervezet, a nem* zetiségi statútum.“ Közismert fény az is, hogy a szude* tanémet képviselők ismételt látogatásaik során még nem nyertek betekintést ebbe — az összes nemzetre ma sordöntő műbe. Vagyis a kormány ismét „rólunk»nélkü* lünk“ akar határozni.- Pedig a csehek nagy közjogásza Weyr egyetemi tanár a csehszlovák közjogról irott tankönyvének bevezető részében azt hangsúlyozza, hogy az alkotmánytörvény megalkotásánál meg* történt a hiba, hogy e munkában a nem* zetiségek nem vetlek részt és igy reájuk ez az alkotmány oktrojalkotmányf jelent De ha mi most még nem is követelünk új alkotmányozó nemzetgyűlést s meg* elégszünk a nemzetiségi kérdésnek a mai alkotmány kereteiben való megoldásával, nem rejthetjük el ama nézetünket, hogy a kormány a nemzetiségi statútum alko* fásánál néhai dr. Svehla miniszterelnök állal meghonosított kormányzati elveket kö* veti. Ez abban állott, hogy kormányaia* kifások idején a dezignált miniszterelnök az egyes pártok követeléseire minden esetben rábólinfotia az „igen“*t s igy a szocialistáknak megígérte az egyház és állam szétválasztását, a lidákoknak a kongruát, a szociáldemokratáknak a bá* nyák és gyárak államosítását, iparospárt* nak az egyéni ipari vállalkozás segítését. És mikor a koalíció szépen együtt volt, akkor megmondta mindegyiknek: „ka* parj kurta, neked is lesz, amit kiverekszel, az lesz a tied.“ Addig legfontosabb volt a miniszteri székek elosztása, melyek számát a szükséglet szerint emelték is. Erre az útra szeretnék terelni ma is a ha* talmas szudeíanémel pártot. Hogy ez nem üres föltevés, kitűnik abból, hogy a mull héten ismételten is láttunk kísérleti bal* Ionokat: ,.,a szudetanémet párt négy ko* moly minisztériumot kaphatna ... Vagyis a mai kormánytöbbségnek nyilván ez volna a legegyszerűbb, ha a szudefané* met pártot a saját kebelébe fölvehetné, „kooptálhatná“ s egyszerre vége volna minden bajnak, veszélynek: ime, a né* metek kormányban vannak, meg vannak elégedve helyzetükkel... De a szudeíanémelek semmi érdeklő* désí se mutatnak a miniszteri karosszé* kék iránt s e reményeket azzal hütik le, hogy a német aktivisták tizenkét évi kor* mánybalépfe egyetlen kis lépéssel se vitte előbbre a németség ügyét. Ha a kormányt ma valami kellemet* lenül érinti, úgy ez elsősorban az, hogy föl kell adnia a húsz éven át jól be* vált kormányzati elvet, hogy igére* tekkkel Összefoborzódoli ugyan a par* lamenti többség, de ezen belül a ki* sebb csoportok örökös hallgatásra vo/* tak kárhoztatva, illetve meg kellett elégedniük egy* egy te* nyészbikával, de elvi kérdéseket döntőbe nem hozott egyetlen német aktivista párt sem. A szudefanémetek már ismételten jártak a miniszterelnöknél a statútum ké* szülése óta, de eddig konkrét tárgyalás nem volt, mint azt a német klubelnök hangoztatta a pünkösdi Runschauban. Már pedig ma a helyzet az, hogy a kor* mány kénytelen feladni a régi teljesen téves kormányzati elvei és a nemzetiségi statútummal magának a csehszlovák több* ségnek kell nyílt színre vonulnia, sőt azt a parlamentben is meg kell szavazni, de a csehszlovák többségre támaszkodó kor* mánynak magának kell a végrehajtást is megkezdenie és be kell bizonyítania, hogy a csehszlovákiai nemzetiségeket meg* elégedetté tudja tenni. Ez a legnagyobb újítás a csehszlovák állam strukturális át* építésében. És minél tovább halogatja a kormány az átépítésnek megkezdését, an* nál nehezebbé teszi saját helyzetét. Kisalföldi. Szavazz az 5-re! „Iparosok — kereskedők” megszólítással röpiratott hozott a posta, amelyből azonban azt sem tudjuk meg, ki bocsájtotta ki, azt sem, hogy tulajdon* képen mit akar? A magyar nyelvű rop* iratot valami iparos*kereskedő és közép* osztálypárt cégjegyezte. Már ilyen is van — kérdi velemegyüfí a már teljesen megszédifetf sok választó? Ez meg mi* csoda csodabogár? Nézzük csak hamar, van»e listája? ... Mindezt nem mondja meg, enélkül pedig — bár röstelem he* vallani — nem ismerek rá erre a pártra. Ajánlja a röplap, hogy arra a listára szavazzunk, amelyen a „mi kipróbált iparos és kereskedő kartársaink jelölve vannak“. De hogy melyik ez a lista, megint csak nem mondja meg. Átvizsgálom az összes jelölőlistákat, mindegyiken találtok iparos és kereskedő jelölteket. Hát ez borzasztó! Hogy lehet ilyen sötétségben hagyni a szavazókat? Már most mit csináljak? Melyik listával szavazzak? Nem lesz más választás, bele kell dobnom az összes listákat az urnába, hogy minden iparosra és kereskedőre rászavazhassak, aki jelölve van, máskép nem tudok eleget tenni a röpcédula kívánságának. Azaz mégsem. Ez sem lesz jó, az 5*ös listát mégsem tehetem bele, mert a rop* cédulának ez ellen a patt ellen vannak egyedül kifogásai. A többiről hallgat, csu* pán a magyar egységes párt nem nyerte meg a tetszéséi. Ez elien is csak azt nehezményezi, kogy fel akarja állítani az „iparosok és kereskedők szakosztályát“, meg azt, hogy a nemzeti egységért küzd és mégis szövetkezik a szlovákokkal, né* metekkel. Ej»ej, — gondolom magamban — csak* ugyan bűnös szándék lehet azt a szak* osztályt felállítani, ha még — lám — maguk az iparosok és kereskedők is ki* fogásolják. Bűnös szándék lehet bizonyára az ilyen társaság megszervezése, amely maga sem tartja magát érdemesnek arra, kogy jó szándékkal nyúljanak a hóna alá. Az ilyen brancs megérdemli, hogy Bafá* kai, Neherákat ültessenek a nyakára. Azonban ni csak! Most veszem észre, hogy az aláíró párt csehszlováknak nevezi magát. „Csehszlovák Iparos*Kereskedő és Középosztály párt“. így most már értem! Ezeknek persze nem érdekük, hogy a magyar iparosság és kereskedői kar szer* vezkedjék, mert csak igy szervezetlenül lehel a nyakára ültetni Bafa*piócákal és Nehera*vámpirokat, meg Budúcnosf*szö* ; vetkezefeket. Ha azonban beismerjen cseh* szlovák párt, úgy ne szóljon bele a magyar iparosok és kereskedők dolgába, hanem söpörjön a saját háza előtt. Ha már egyszer csehezlovák párt, úgy az ellen sem tehet jóhiszeműen kifogást, hogy a magyar pártok szövetkeztek a szlovákokkal, mert ez az eljárás arra a tréfás kifejezésre emlékeztetne, hogy „nem fogok kezet olyan emberrel, aki velem kezel fog“. Nem lehet jóravaló szlovák, vagy csehszlovák az, aki kifogásolja, ha vele szövetkeznek. De nézzünk mégis jobban bele ennek a kifogásnak a szemébe, mert egy másik röpiratban is olvastam ezt, amely e miatt kétségbe vonja a magyar pártok magyar* ságát. Csehszlovákia szövetkezet Franciaor* szaggal és Szovjetoroszországgal. Kér* dem, kinek jutna eszébe e miatt kétségbe vonni államunk csehszlovákságáí, vagy Franciaország franciaságál ? — Magya* rország szövetkezett Olaszországgal és Németországai. Meri»e valaki azt állítani, hogy Magyarország nem magyar, Olasz* ország nem olasz, Németország nem né* met? Ezeket az államokat a cél közös* sége kovácsolta össze ép úgy, mint ahogy az egyesült magyar pártot is a közös cél, a kisebbségi nemzetek önkor* mányzati jogának kivivivására irányuló közös és azonos törekvés hozta egy ka* lap alá a szlovákokkal. A körös cél, a a közös törekvés még nem fosztja meg a szövetkezőket egyéniségüktől, amiatt mindegyik megtarthatja, — amint meg is tartja, — saját nemzeti jellegét, saját faji öntudatát. Nem így áll a dolog akkor, amikor egy nemzet gyermekei más nemzet fiaival szövetkeznek kizárólag ennek a más nemzetnek az érdekében, saját érdekeik elmellőzésével, sőt azok ellen. Az a ma* gyár, aki olyan pártba lép, melynek cél*
