Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1938-01-15 / 3. szám

•Lopunk mai száma a jövő heti teli és rádió-műsort larlalmazza ölvenkilencedik éviolyom 3. szám_________________________Szombat« 1938 január IS. V Alapította: néhai TUBA JANOS. ------- POLITIKAI. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP ------- Főszerkesztő: GAAL GYULA DR Előfizetés: egész évre 50 Ke, fél­évre 25 Ke, negyedévre 12.50 Ké. Külföldre egy évre 75 Kő. Egyesszám ára 1 Kő. Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FüLöP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. Az idén nem tartják meg a községi választásokat január 14. Az 1937. évben esedékessé vált köz­ségi választásokat a kormány, — te­kintettel a szudétanémet párt nagy előretörésére, — elhalasztotta. Már abban az időben is több koalíciós lap felhívta a kormány figyelmét arra, hogy az 1938-ik év, amely jubileumi ünnepségek sorozatából fog állani, nem mutatkozik alkalmasnak a sok agitációval járó választások megtar­tására. Most a kormányhoz közelálló saj­tóban azt írják, hogy a kormánytöbb-A kommunisták újabb felkinálkozása — január 14. A politikai élet legfeltűnőbb esemé­nye a kommunisták állásfoglalása a kormányhoz, amely felé újra felki­­nálkoznak. A csehszlovák kommunista párt most tartotta első pártelnökségi ülései és a kiadott jelenlés szerint »a kommunista párt tudatában van köte­lességének és ezért nem hagy senkit sem kétségben a felől, hogy minden pillanatban kés? a többi demokrati­kus pártok oldalára állani s cselek­vők1“ és igenlően támogatni a pjdyzet minden megoldását, amely a demok­rácia és a köztársaság k*. megfelelne. A párt politikai irodája egyhangúlag jóváhagyta mindazokat a lépéseket, amelyek a Lobbi demok­ratikus párttal a helyzet megbeszélé­sére és a parlamenti és a parlamen­ten kívüli együttműködésre vonat­koznak. A párt azzal a jelszóval lép az 1938-ik esztendőbe, hogy a jubileu- I Becsülefsértési pör Derer Iván igazságrságügyminiszter ellen Dérer Iván dr. igazságügyminisz­ség nem gondol arra, hogy az elha­lasztott községi választásokat elren­delhesse. A jubileumi év eszerint a községi választások előkészítésének éve lesz. Ha figyelembe vesszük, hogy az idei tavasszal igen sok községben lejár a választási ciklus és ezzel a községi képviselőtestület megbízatása, akkor el lehetünk arra készülve, hogy ezer meg ezer községben ex-lex ál­lapot fog bekövetkezni, hacsak a kép­viselőtestületek mandátumának meg­hosszabbításáról a kormány idejében nem gondoskodik. a kormányba mi évben a köztársaság nem szabad, hogy jobbra kiszélesílett kormányt kapjon, hanem ellenkezőleg, követ­kezetesei demokrata, anlifasiszta_ és a népuralomért harcoló kormányt.« A kommunista pártnak a kormány­ba való felkinálkozása sohasem tör­tént még olyan komoly és megfon­tolt formában, mint ez alkalommal. Az agrárpárt köreiben észrevették, hogy a népfront alakítására vonat­kozó kommunista felhívást most sem a szocialista pártok, sem a cseh nép­párt nem utasítják vissza olyan hatá­rozottsággal, mint máskor tették. Azonkívül bizlos értesülései vannak afelől is, hogy a tervezett állampárl részére több kommunista vezetőt is megnyertek, ami fokozottabb figye­lemre ösztönzi az agrárpártot, amely a legteljesebb bizalmatlansággal te­kint a baloldal viselkedése felé. Mi lesz a kisanfanttal? Komárom, január 14. Nagy diplomata-járás indult meg az esztendő első havában, ami annak a jele, hogy a különböző hatalmak­nak szükségük van a vélemények ki­cserélésére és egymás megnyugtatá­sára. A napjainkban történt esemé­nyek kényszerítik erre az államfér­fiakat, akik sok kérdésben a szemé­lyes érintkezés közvetlenségét tartják csak eredményesnek a felfogások és benyomások tisztázására. Hogy sok­szor a személyes tanácskozások sem vezetnek a kívánt sikerre, csak ké­sőbb válik nyilvánvalóvá, amikor a hivatalos kommünikék sablonossá vált fogalmazását éli eleji cttAk s ami­kor újabb tárgyalások terminusának elkerülhetetlen kitűzéséről ell gon­doskodni. Államfők, kormán/ ők, mi­niszterek tesznek sűrű látogatásokat a szövetséges államokban s ha csak udvarias látogatásnak, vagy a leg­újabban divatossá vált »vadászatnak« nevezik is a találkozást, a világ fel­­figyelés minden szem odaszegoződik, ahol a látogatás történik. Ez az általános érdeklődés koránt­sem a nyugalom, hanem a feszült idegesség jele s annak a határtalan bizalmatlanságnak megnyilvánulása, amely a hatalmakat hovatovább már a saját szövetségeseikkel szemben is elfogja és sokszor, a nyíltan ugyan be nem vallott, de esak nehezen titkol­ható kételkedésnek ad tápot. És nem is lehet csodálkozni, ha ez így törté­nik azok után az események után, amelyek a szövetséges hatalmak szer­ződéseit közelről érintik s amelyek könnyen meglazíthatják azokat a kap­csolatokat, amelyeket egyes ábrándo­zó államférfiak örökkévalóknak tar­tanak. Kell-e erre más példát felhoz­nunk, mint a kisantantot, amelyet annak idején annyira összekovácsol­tak, hogy szinte elpusztíthatatlannak tűnt fel. Az érdekelt államok ma is ezt hangoztatják, de ők maguk is jól tudják, hogy ezt a szövetséget is kikezdte már az idő s minden erejü­ket meg kell feszíteniük, hogy szerte ne hulljon. A kisantant-államok az utóbbi évek­ben kezdenek a reális téren működ­ni. Mindjobban elhalványulnak azok a célkitűzések, melyek keletkezésekor egy véd- és dacszövetségben nyertek formát s ma már a szövetség két tagjának orientációit lehetetlen észre nem venni és kellő figyelemre nem méltatni. Olaszország és Németország ügyes politikája Jugoszláviát is, meg Romániát is belevonni igyekszik ab­ba az érdekszférába, amelynek fej­lesztésére a két nagyhatalom a kon­tinensen és azon kivül is törekszik. Jugoszlávia szoros baráti viszonyba került Olaszországgal s most erősíti meg azokat a kapcsolatokat is, ame­lyek Hitler harmadik birodalmával a legkedvezőbb auspieiumok között már előbb létesültek. Jugoszlávia erős gazdasági kapcsolatokkal fűződik Olaszországhoz s ezzel gazdasági helyzetét erősíti meg, hasonló törek­vés vezeti az északi nagyhatalom felé is, amely baráti érzelmekkel fogadja a jugoszláv államot. Hogy ebben a barátságban nemcsak a háború előt­ti jó viszony nyer hatványozott meg­erősödést, hanem politikai nézetek összeegyeztetésére is alkalmat nyújt, azt csak az tagadhatja, aki a háború tér az év elején a Bohemia c. német lapban nyilatkozott, amelyben dur­ván támadta a szudétanémet párt és a szlovák néppárt fiatal politikusait, akiket »Lausbub és Rolzbub« jelző­vel illetett. Az igazságügyminiszter­nek ezen éles és feltűnő támadása a belpolitikában óriási izgalmat keltett s az érintett pártokban, elsősorban dig nem tud szabadulni. De Románia viselkedése semmi kétséget sem hagyhat fenn arra néz­ve, hogy politikai szemlélete változá­son ment keresztül. A Goga-kormány szélsőségesen nacionalista programja szakít a nyugati demokráciával és fasiszta jelleget kölcsönöz kormány­­politikájának, mellyel egyrészt Olasz­ország felé mutat megértést, más­részt pedig Németország barátságát akarja biztosítani és hathatósan meg­erősíteni a maga számára. A szövet­ség harmadik tagja: Csehszlovákia csalódottan figyeli a román politika radikális változását s egyelőre jó ar­cot mutat az eddigi eseményekhez, amelyek pedig nincsenek Ínyére. Mi­­cescu ugyan «letett meglátogatni a pedig a szlovák néppártban nagy el­keseredést szült. A Slovensky Hlas c. lap, mely Hod­­zsa Milán dr. miniszterelnök leg­újabb lapja, — ezzel kapcsolatban úgy értesül, hogy a szlovák néppárt képviselői és szenátorai bccsületsér­­tési port indítanak Dérer igazság­ügyminiszter ellen. A lap szerint föl­tehető, hogy Dérer nem fog a kép­kisnntant megteremtőjét s prágai tar­tózkodása alatt sokat tárgyalt a ve­zető faktorokkal, de kérdés, hogy a hivatalos jelentésben ezúttal is ki­hangsúlyozott teljes megegyezés és egyetértés dacára, kijelentései meg­­nyugtatták-e Csehszlovákiát, amelytől sok vonatkozásban távolodni kezde­nek a szövetséges társak. Az egészen bizonyos, hogy a kis­­antant nem az a régi szövetség már, amelyet a nyugati demokrata nagyha­talmak egykor fontosnak tartottak. Franciaország megdöbbenve látja Románia diktatúrára hajló tekintély­politikáját és Anglia is méltatlanko­dik a román kormány ténykedései miatt, fellépni azonban nem tudnak ellene, mert végeredményben bel­­ügye Romániának az a zsidóellenes viselői immunitás mögé rejtőzködni, hanem bátran áll a bíróság elé, hogy olt megmondja Hlinkának: mely munkatársaira értette a használt ki­fejezéseket. »Dérer cikke — folytat­ja a Slovensky Hlas, — nagy hullá- Jnokat vert föl s meg lesz a kö­vetkezménye, s már a külföldi lapok is kommentálják. A miniszterséggel nehezen összeegyeztethető sértő ki­fejezéseket a Dérer iránt barátságos körök is vegyes érzelmekkel fogad­ják.« A Slovak keddi számában bejelen­ti, hogy' a szlovák néppárt valameny­­nyi törvényhozója és tartománygyű­lési képviselője sértőnek találja ma­gára nézve az igazságügyminiszter kijelentéseit és ezért valamennyien, számszerűit negyvennégyen, becsület­­sértés miatt pert indítanak Dérer mi­niszter ellen. N Párffölosztási és uj állampolgársági törvény Prágai értesülés szerint január má­sodik felében kezdődik meg a kor­mány munkája, az első miniszterta­nácsot kedden, január 18-án fogják tartani. Hodzsa miniszterelnök a leg­utóbbi napokban tárgyalásokat foly­tatott a kormánypártok vezető poli­tikusaival a helyzetről. A képviselő­ház összehívásáról még nincs szó. A parlament előtt álló törvényhozási munkából két javaslat sorsáról kell dönteni. Az egyik az új állampolgár­sági jogról szóló javaslat, amelynek tárgyalását be kell fejeznie a kor­mánynak, meri az a mai alakjában elfogadhatatlan. Erről a kérdésről egyelőre a kormány folytat tárgyalá­sokat s így előreláthatólag még bi­zonyos időbe fog kerülni, míg a ja­vaslatból törvény lesz. Másik nagy­­fontosságú törvényjavaslat a politikai pártok föloszlatásáról szólna, s a kor­mánytöbbség első teendőjének tart­ja ebben a kérdésben dönteni. Vagy új alakban fogja benyújtani a tör­vényt, vagy pedig a régit fogja meg­hosszabbítani. A koalíciós kormány­­lapok értesülése szerint ezzel kapcso­latban fölmerülhet a pártok bejegy­zésének terve is. és kisebbséget elnyomó politika, amelyből uzönban Romániának sem lesz haszna. De legfőképpen az új orientáció aggasztja ezeket a nagy­hatalmakat, mert ebből újabb kül­politikai zavarok keletkezhetnek, ami pedig a mostani súlyos időkben min­den körülmények között elkerülen­dő. Elsősorban azonban mégis csak a kisantant gyengülése fog bekövet­kezni, amelyet a különböző, sőt el­lentétes érdekek érvényesülése fog előidézni. És pedig születési (libájá­nál fogva, mely végigkíséri a szövet­séget s mely végre is győzedelmes­kedni fog felette. Aki az európai po­litikának új fejlődési folyamatát fi­gyelemmel kíséri, meg van győződ­ve arról, hogy ennek a szövetségnek ideje lejáróban van. utáni inarseillesi légkörből még min-

Next

/
Oldalképek
Tartalom