Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-06-04 / 23. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza Ötvenkilencedik évfolyam_____________________23. siám__________________________Szombat, 1938. június 4. KOMAROMI LAPOK Alapította: néhai TUBA JÁNOS.- POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP -Főszerkesztő: GAÄL GYULA Dr. Előfizetés: egész évre 50 Ké, félévre 25 Ké, negyedévre 12.50 Ki Külföldre egy évre 75 Ke Egyesszám ára 1 Ké Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAI JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk1 ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. Magyar dalosok pünkösdi találkozója Komárom, június 3. A keresztény világ ragyogó ünnepe a Pünkösd, a Szentlélek kitöltésének ünnepnapja, amelyen a Megváltó tanítványai megkezdték a reájuk bízott szent munkát, hirdetvén azokat a tanításokat, amelyeknek végrehajtását Krisztus minden népek között az apostolok feladatává tette. Á jeruzsálemi piacon egybegyült sokaság előtt, mely a hirtelen támadt égi zengés hatása alatt zavartan és félénken gyülekezett össze, egymástól várva megnyugtató magyarázatot a csodálatos jelenségre, — a Szentlélekkel megtelt apostolok az égi ihlet magasztos szavaival hirdették a Krisztus igéit: Térjetek meg és keresztelkedjelek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnök bocsánatára... Az apostolok egy akarattal, egy szívvel és egy lélekkel megkezdett munkáját nagy siker koronázta. Megalakult Jeruzsálemben Krisztusnak egyháza, melyben az első napon már háromezren tömörültek össze. Az írás szavai szerint az Ür pedig napról napra szaporította a gyülekezetei a megtérőkkel. A tanítványok szavára a zsidó főváros sokféle nemzetségéből álló népe megértette Krisztus beszédét és követője lett annak az isteni küldetéssel földön járt férfiúnak, aki az egész bűnös világ megváltását saját életének föláldozásával vállalta a keresztfán, de akinek dicsőséges feltámadása meggyőzte az egész világot arról, hogy az általa hirdetett igazság elfogadása és megváltása, hitté való megerősödése mentheti csak meg a bűnök alatt görnyedő emberiséget. Az első Pünkösd tehát a krisztusi tanok megvalósításának kezdete volt, mely az egy akaratnak, a megértésnek fényes dokumentu-. ma marad mindenkor. Az égi szóra a legkülönbözőbb nemzetségek állottak egymás mellé, vége lett a széthúzásoknak, az örökös ellenségeskedéseknek, a jeruzsálemi tömörülés óta mindenki egyformán érzett, egyetértésben dolgozott és közös erővel építették a szeretet egyházát, mely csak testvéreket isfrner s ellenségeket nem, mely kétezer év óta hirdeti diadalmasan a jónak és nemesnek lelkeket felemelő, megdönthetetlen erejű hatalmát, mely végtelen bizalommal és mélységes hittel csatolja a gyarló embert ahhoz, aki intézi nemzetek, országok, az egész világ sorsát, s aki szeretettel és kegyelemmel tekint a hányatott sorsú magyarságra is. S mivel Isten kezében van sorsunk, jól tudjuk, hogy annak irányítása az Ő bölcs kormányzása alatt eredményes sikert hozhat számunkra, mely kisebbségi életünkre a boldogabb jövő hajnalát virraszthatja fel. Pünkösd ünnepe az egységre az egyakaratra tanít, amely erőt ad a mindennapi élet viszontagságai között és megtart a legnehezebb életsorsban is. Az egységnek és egyakaratnak ragyogó példáját tárja fel előttünk az az országos kultúrünnep, amely az idei Pünkösdöt az emberiségre vonatkozó nagy jelentősége mellett nekünk, szlovákiai magyaroknak, még jelentősebbé teszi. A magyar dalosok ünnepe lesz június 5-én és (i-án Komáromban, melynek falai közölt másfélezer magyar dalos ad találkozót, hogy egyakaraltal, szent bevédéssel áldozzon a magyar kultúrának, a magyar dalnak. Ez a dalosünnep, melynek mérete messze felülhaladja az eddigi magyar kulturális megmozdulásokat, az ország minden részéből idehozza a dal apostolait, hogy újabb vallomást tegyenek amellett, hogy az illélő magyarság szilárdan ragaszkodik legdrágább k'neséhez: anyanyelvéhez és kultúrájához, mely nemzeti egységének elválaszthatatlan kapcsa és nemzeti életének megtartó ereje. Ez lelkesíti, ez élteti s ez gyújt világosságot előtte szenvedései sötét napjaiban s ad reményt a jövőre nézve. Komárom, —június 3. Az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt ko‘máromi szervezete nagyszabású pártgyülést tartott május 29-én, vasárnap délelőtt a Dézsa-Vigadó emeleti nagytermében, mely erre az alkalomra zsúfolásig megtelt a párt tagjaival és az érdeklődő polgársággal. A minden ízében impozáns lefolyású, igen lelkes pártgyülésen egységes kifejezésre jutott Komárom város magyar polgárságának az a határozott akarata, hogy az Egyesült Párt programját a községi képviselőtestületi választáson is érvényesíteni fogja és nemcsak a magyarság életbevágó érdekeit, hanem a város teherviselő lakosságának az érdekeit is a legmesszebbmenő módon kívánja szolgálni. A magyarság és a város adófizetőinek érdeke elválaszthatatlanul forr össze ennél a választásnál s azért Komárom minden magyar polgára csak az Egyesült Párt listájával szolgálhatja a magyarságot. A pártgyülésen megjelentek Jaross Andor nemzgy. képviselő, orsz. pártelnök, Turchányi Imre dr. szenátor, továbbá Bartal Iván dunaszerdahelyi járási pártelnök, a helyi pártszervezet elnökei, vezetőségi tagjai és a pártnak mintegy négyszáz tagja s nagyszámú érdeklődő polgárság. A gyűlést Kállay Endre dr., helyi pártelnök nyitotta meg, aki a megjelentek üdvözlése után röviden rámutatott a küszöbön álló községi képviselőtestületi választásra és annak úgy a magyarság, mint Komárom városára Komárom ősi falai közölt találkoznak az ország magyarjai, országos jelentőségű ünnepély és nagyhorderejű kullúresemény színhelye lesz ismét Jókai városa, amely szeretettel várja a magyar dalosokat. A cél, mit ez a pünkösdi magyar találkozás szolgál, nemzeti életünk legszentebb célja, melyet m nden magyarnak kötelessége azon a helyen, ahova sorsa állította, híven és kitartással szolgálni. A sorsdöntő napokban hatványozott mértékben kötelessége megmutatni azt, bogy a nemzeti élet ni'nden síkján egységes a magyarság, amely tudja történelmi hivatását s amely minden megmozdulásában a magyar öntudat s a magyar nemzeti erő kifejezője. Szolgáljon ez az országos dalosünnep is a magyarság életcéljainak helyes felismerésére s legyen maradéktalan, komoly és inéltóságos kifejezője a magyar élniakarásnak, s a nemzeti élet elvitathatatlan jogosságának! Jókai városának magyar társadalma boldog, bogy a magyar dalosok ünnepi találkozóra gyülckezvaló nagy fontosságára. Lendületes beszédében kiemelte a vá'asztálsnak a magyar nemzeti kisebbségre vonatkozó horderejét, amidőn a magyar pártba kell felsorakoznia a magyarságnak, mert minél nagyobb egységben fog össze a magyar kisebbség, életérdekeinek meg védelmező e és jogainak érvényesítése annál eredményesebb lesz. A város önkormányzatának az adózó polgárok kezébe való átvétele fontos a magyar polgárságra, mert az elmúlt évek alatt, amikor a terhekben résztnemvevő munkástöbbség terrorja alatt állott az adózó polgárság, olyan súlyos gazdasági helyzetbe került Kpmárom, hogy a felsőbb hatóságoknak kellett közbelépniük és a kormánybiztosi rezsimet bevezetniük. Ez a kormányzat megkérdezésünk nélkül, rólunk de nélkülünk intézkedett s amint az előtte uralkodott terrorisztikus rendszer sem képviselte a polgárságot, úgy az önkormányzat felfüggesztése utáni kormánybiztosság sem fejezte ki a polgárság akaratát és véleményét. Csakis a községi autonómia helyreállítása s az adózó polgárság vezetése hozhat Komáromra jobb jövőt. A város ügyeinek intézésében pedig nem azok hivatottak, akik néhány éve ide jöttek s a város terheiben részt nem vesznek, Iranern azok, akik ennek a városnak évtizedeken át hűséges adózó polgárai s megbízható fiai voltak. Bátran ki lehet adni a jelszót, hogy Komárom a komáromiaké és a most megtartandó községi választásoknál ennek a jelszónak kell érvének fel falai között és színhelye lehel a lélekemelő kulturális eseménynek. Bizonysága ez a megtiszteltetés annak az őszinte testvéri viszonynak, mely egész Szlovákia magyarságát szoros kötelékekkel fűzi egybe Komárommal, a magyarság déli kultúrközpontjával, ahova örömmel zarándokol el minden magyar, mert meg van győződve arról, hogy meleg szív és megértő lélek fogadja itten. Komárom a nemzeti hagyományok szellemében mindenkor készen áll arra, hogy a legmesszebbmenő támogatásban részesítse a magyarság minden megmozdulását s mikor nemzeti kultúránk országos megnyilatkozásáról van szó, készséggel és boldogan siet testvéreinek példát mutatni a magyar kötelesség teljesítésében. Most is kedves kötelességet teljesít, amidőn az ideérkező dalosokat és vendégeket magyaros vendégszeretettel fogadja és magyar szívének szeretetével köszönti az érkezőket, akik felé szívből jövő igaz érzéssel kiállja: Isten hozott magyar dalosok Komáromba! (.—) nyesülnie. Végül felhívta a párt tagjait jés a megjelenteket, hogy a választáson az Egyesült magyar pártok listáját támogassák. A nagy tetszéssel fogadott alapos beszéd után Jaross Andor orsz. pártelnök emelkedett szólásra, akit a megjelentek meleg ovációval fogadtak. Rendkívül fordulatos, megragadó beszédet intézett a gyűlés tagjaihoz, akiknek zajos helyeslése és kitörő tapsa sokszor megszakította a beszédet, melyben többek között a következőket mondotta: Jaross Andor beszéde. — Helyes volt a gyűlés elnökének taz a jelszava, hogy Komárom legyen a komáromiaké, ez szélesebb keretben azt jelenti, hogy a magyarlakta terület legyen elsősorban a magyaroké. Ebben a jogos követelésben benne van a pártnak egész programja, amely 19 év óta változatlanul futja a maga pályáját és egyetlen párt vagyunk a köz;társaságban, amely 19 éven át változatlanul ezzel az eszmei programmal kívánta és kívánja szolgálni a csehszlovákiai magyarság ügyét. — A komáromi közönség előtt — úgymond — számtalanszor volt alkalmam már kifejteni az Egyesült Párt világnézeti és társadalmi-szociális programját. Ezúttal csupán ki akarom egészíteni eddigi megnyilatkozásaimnak keretét, amikor hangsúlyozom, hogy a magyarság minden erkölcsi forum előtt bátran hangoztatott követelése: a magyar élettér védelme. Minden nemzetnek van egy települési területe, amelyet a magä életterének tart és jogtalannak tartunk minden olyan törekvést, amely valamely más nemzet céljainak érdekével ezt az életteret sérti meg, vagy annak rovására a maga érdekeit kivánja biztosítani. — Csehszlovákiában a magyar élettér a magyar etnikum. A magyar etnikumot védelmezzük 19 év óta és ma büszkén állapítjuk meg, hogy ezt a programot nemcsak mi hirdetjük, hanem az egész Európa közvéleménye, London, Párizs ípúgy mint Berlin és Róma is, erkölcsileg kötelezőnek ismerik el. Sőt, amikor a csehszlovák politika ke-Jaross Andor országos elnök megragadó beszédben jelölte meg a magyar élettér védelmét A magyar munkásság nem tagadhatja meg faját és nemzetét: a magyarság soraiban a helye! Turchányi dr. szenátor megkapd tfodzsa-idézete
