Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-04-23 / 17. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza őlvenkiiencedik evtolyam______________________________ 17. szóm Szombat. 1938 április 23. KOMAROMI LAPOK «lapította: néhai TUBA JANOS. POUTIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Főszerkesztő: GAAL GYULA DR. Előfizetés: egész évre 59 Ke, félévre 25 Ke, negyedévre 12.50 Ke. Külföldre egy évre 75 Ke. Egyesszám ára 1 Ke. Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FCLOP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. Magyar nemzeti egység Komárom, április 22. A csehszlovák köztársaság fennállásának huszadik évfordulóját nagy ünnepségekkel tervezte megölni a kormány. Tavaly még úgy képzelték el a kormány köreiben, hogy az 1938. év a jubileum ünnepi éve lesz. amelyet az ország a legnagyobb örömmámorban ül meg s amely a nyugalom, a megelégedés és a konszolidáld« demonstrálása lesz az egész világ előtt. Maga a kormány is megtelte a lépéseket arra, hogy egy igazi egységet teremtsen a világnézetek és ideológiák .szerint nagyon is ellentétes álláspontokat elfoglaló koalíciós pártok között, a múlt év végén komoly tárgyalások folytak több ellenzéki párinak a koalícióba váló bevonása iránt, azonban a nemzeti kisebbségek jogaik megadása céljából történt határozott állásfoglalása, Szlovákia autonómiájának a követelések legelső vonalába való állítása megzavarta a tanácskozásokat, melyek eredménytelenül végződtek. A teljes sikertelenség pedig akkor következett be, amikor Hitler Ausztria csatlakozását az egész világ megrökönyöd'sére máról-holnapra minden különösebb emóció nélkül végrehajtotta. Ez a külpolitikai esemény szinte megrázkódtatta Csehszlovákiát, s nemcsak hogy nem segítette elő a csehszlovák egység megteremtését, hanem érzékeny veszteséget okozott a kormánynak azzal, hogy a koalícióból a német aktivisták kiléptek és a szudétanémel tábort erősítettek meg. Hogy a jubileumot ne zavarja a politikai harcok viszálya, tavaly úgy határoztak, hogy az esedékes községi választásokat elhalasztják az 1939. évre, vagy esetleg csak a jubileumi ünnepségek utáni időben tartják meg azokat, ha az akkori viszonyok alkalmasaknak fog nak mutatkozni a kormánypártok számára. Ez a határozat sem volt érvényesíthető, mert a múlt hónapban már hivatalosan is megerősítették, hogy májusbi: n és június ban kiírják a választásokat. Közben pedig felfüggesztették egy hónapra a gyülekezési jogot, a nyilvános párt gyűléseket megtiltották. Bizonyos ötletszerűség nyilvánult meg a kormány rendelkezéseiben, amelyek elárulták, hogy az ellenzéki pártok gyűléstarlása nem kellemes a kormánynak, amelynek ténykedései egyáltalában nem igazolják ama kötelességek teljesítéséi, amelyeket Csehszlovákia magára vállalt a kisebbségi szerződésekben és az alkotmánylevélben. Az események gyors váltakozása, melynem volt kedvező a köztársaságra, olyan elhatározásokra ragadtatta a kormányt, amelyek homlokegyenest ellenkeznek az eredeti elgondolással s amelyek a következetlenség bélyegéi hordják magukon. Arra, hogy az évek óta esedékes választásokat kiírják, szükség van s ezt az intézkedést, —■ ha ugyan vissza nem vonják, — minden alkotmányosan érző ember szívesen veszi tudomásul. De hogy a gyülekezési jogot korlátozták, az alkotmányellenes cselekedet, amely iga-Két járási főnök itataimi túlkapása miatt Esterházy Jáncs levelet intézett Hodzsa Milán dr. miniszterelnökhöz A miniszterelnök többször hangoztatta, hogy a nemzeti kisebbségekkel szemben a kormány a megértés álláspontjára helyezkedik és a jogos kívánságok teljesítése elől nem akar elzárkózni. De Hodzsa dr. miniszterelnök ismételten kénytelen volt beismerni a nyilvánosság előtt, hogy a kormány megértő, békés intenciói ellenére az alsóbb hatóságok részéről sokszor történnek olyan tűJkapások, amelyek minden törvényes alapot nélkülözve csak a kisebbségek iránt érzett türelmetlenség és ellenszenv fedezésére alkalmasak. Az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt törvényhozóinak a miniszterelnökkel történt legutóbbi tanácskozása során Hodzsa dr. arra kérte a magyar nemzed kisebbség képviselőit, hogy ha tudomásukra jut valami túlkapás, értesítsék őt, hogy intézkedhessek a sérelmes ügyben. Jellemző a szlovákiai közigazgatásra, hogy hamarosan két olyan eset is történt, amely a sovinizmus és elfogultság bélyegét viseli magán s amelyek a hatalmi túlkapás elítélendő példáit adják. Ismeretes, hogy Járass Andor -és Ester ház y János Legutóbbi nagyhatású beszédeit a Prágai Magyar Hirlap teljes egészében közölte, anélkül, hogy a prágai államügyészség és a parlamenti cenzúra legkisebb kifogásolnivalót talált volna benne. A beszédeket más magyar lapok is közölték és hogy minél nagyobb nyilvánosság előtt váljanak ismertté, a P. M. H. különlenyoinatban is kibocsátotta. Ezt a különlenyomatot terjesztés közben a kirá’yhelmeci és feledi járásban a járási hivatal e!koboz*atta, aminthogy elkoboztatta az Egyesült Párt törvényhozóinak »Magyarok« c. felhívá'át is. Az elkobzást és a beszédek terjesztésének beszüntetését a járási hivatalok állítólag »a cikk felháborító tartalma« miatt rendelték el és ezzel indokolták meg. A hivatali túlkapások tárgyában Esterházy János nemzgy. képviselő, az Egyesült Párt orsz. ügyv. elnöke levelet intézett Hodzsa Milán dr. miniszterelnökhöz, akit arra kér, hogy gyors és erélyes intézkedéssel orvosolja a sérelmes rendelkezéseket, amelyek az említett két járásban élő közel 50 százalékos magyarság körében a legnagyobb visszatetszést keltették. Benes dr. elnök: Nem hunyok szemet a helyzet komolysága előtt Benes Ede dr. köztársasági elnök április 16-án, nagyszombat napján a Vörös Kereszt békeünnepén nagy beszédet mondott. A köztársaság elnöke beszédében a mai külpolitikai helyzettel foglalkozva, többek között a következőket mondotta:----- Nincsen béke igazság nélkül és nincsen igazság béke nélkül. Az igazság megköveteli, hogy minden embert magunkkal egyenlőnek tekintsünk. — Nem hunyok szemet a helyzet komolysága előtt, nem akarok megnyugtató szavakat hangoztatni, vagy hivatalos optimizmust terjeszteni, minden felelős államférfinak látnia kell a helyzet komolyságát és ennek megfelelően irányítani hazáját. Csehszlovákia is meg akarja magát védeni a veszedelemtől és ezért felkészül minden eshetőségre. — őszintén kívánjuk és törekszünk arra, hogy valamennyi szomszédunkkal igazi és tartós megegyezésre jussiunk. Semmiféle gátat sem emelünk az i'yen megegyezés érvényesülése e’é. — Európa, bármely helyén is támadjon ma nézeteltérés, a kirobbanó viszály a jelenlegi körülmények között feltétlenül általános viszállyá válnék. Az elnök ezután Csehszlovákia valamennyi polgárához, valamennyi nemzetiségéhez szólt és felszólította a köztársaság minden polgárát és népét, hogy a húsvéti béke és a feltámadás ünnepén a kiengeszbelődés, a jóakarat, az igazságosság és a béke szellemében igyekezzenek megoldani a közöttük felmerülő ellentéteket. (£21 zán nein egyeztethető össze a demokráciával. Sőt benne egyik legfontosabb szabadságjogunk megsértését látjuk. Az események azonban annál nagyobb hatással voltak a német nemzeti kisebbségre, a szudétanémetekra, akik nemcsak hogy imponáló összetartásról teltek tanúságot, hanem az érzésében és gondolkozásában németnek maradt két aktivista pártot is magával ragadta. A kormánykoalíció jelentékeny veszteséget szenvedett ezzel, de a németség megerősödött és elválaszthatatlan egységben tömörült. Ez a történelmi esemény kitörölhetetlen nyomokat hagyott a köztársaságban élő németek lelkében és példát adott a többi nemzetiségeknek is. A magyar nemzeti kisebbség a legnagyobb érdeklődéssel figyeli a németek törekvését és minden igyekezete arra irányul, hogy a köztársaság területén a magyar egységet létrehozza. Ami természetes is, hiszen egyedül csak az egységes tömörülés hozhatja meg számára a boldogabb jövőt. Be kell látnia végre az itteni magyarságnak, hogy egyetlen egy táborban van a helye, egyetlen egy párthoz szabad csak tartoznia: a magyarok egyesült pártjához, amely nTnél eresebb, annál eredményesebben vívhatja ki igazát s annál hathatósabban biztosíthatja a magyarság számára a jobb jövőt. A német példa ezt tanítja s arra oktatja a magyarságot, hogy nem I lehet senki másban bíznia a magyarnak, csak magyar testvérében és abban a közösségben, amit a köztársaság valamennyi magyar lakosának összefogásából hívnak életre és erősíten.-k meg. Különösen parancsoló erővel bír ez most, a választások előtt, amikor be keü bizonyítania mind n i magyarnak, hogy abba a nemzettestbe tartozik-e, ainelv a kisebbségi magyar sors nehéz napjait éli, vagy pedig azoknál a számára tel- ! jesen idegen, rideg anyagi érdekek ! szolgálatában álló, nemzetközi üres 1 jelszavakat hangoztató pártoknál i keres érvényesülést, amelyek csak arra valók, hogy nemzeti mivoltá- j faól kivetkőztessék és az internacionalizmus járszalagjára kössék. Ezek Füssy Kálmán Komárom, április 22. A köztársaság területén élő magyar nemzeti kisebbség egyik legnépszerűbb vezéralakja: Füssy Ká'mán szenátor, a napokban érkezik el életének hatvanadik évfordulójához. Amilyen nagy kegyelem ez a Gondviseléstől, épen olyan nagy öröm mindazoknak, akik öt ismerik s akik az ő két évtized óta megszakítás nélkül folytatott magyar kisebbségi munkájának szemlélői és tanúi s akik közéleti működésének eredményeit méltóképen értékelni tudják. Füssy Kálmán az egyszerű sorsban élő, de fajához és az ősi röghöz hűségesen ragaszkodó magyar gazdák sorából való, aki szívében és lelkében hordozza a megpróbáltatások által súlyos viszonyok közé sodródott magyarság minden fájdalmát, sérelmét és panaszát. Ez a közös életsors indította arra, hogy a változott időknek már első éveiben bátor kiállással, becsületes szándékkal munkát vállaljon vérei, magyar testvérei érdekeinek képviseletében s amikor a magyarság életében beállott politikai fordulat megrendítő döbbenetének hatása alatt sokan még tanácstalanul, szinte elaléltan vesztegeltek, lelkének ösztönös indítására néhány bátor társával odaállott a magyarság élére és felébresztette testvéreiben az öntudatot és önbizalmat. Szén t-I vány Józseffel együtt megalakította az országos magyar kisgazda és kisiparos pártot s ezzel felállította az ittélő magyar kisebbség számára azt a politikai keretet, amelyben jogai megvédelmezésére tömörülhetett. Ennek a pártnak színmagyar programja az ő markáns alakja által nyert külső képében vonzóerőt s belső tartalmában igazi népi jelleget, ennek a pártnak célkitűzései sorakoztatták fel a magyarságot tömör egységben egy szebb jövő reményében. Politikai működése ennek a pártnak szolgálatában bontakozott ki, s fáradhatatlan közéleti tevékenysége e pártban szerzett számára tisztes helyet és általános megbecsülést. És amikor Szent-Ivány vezetésével megalakították a magyar nemzeti pártot, hogy abban minden magyar ember helyet foglalhasson, a a megtévedi, apáik emléket is megtagadó magyarok nem veszik észre, hogy csak eszközök azoknak a kezében, akik az ő jóhiszeműségükből élnek és virulnak s nem látják, hogy ebben a köztársaságban egyedül csak ezek az eltévedt magyarok azok. ak knél másodrendű a nemzeti érzés, mert nemcsak a nemzetközi szociáldemokrata párt cseh tagjai tartják magukat elsősorban a cseh nemzet fiainak, hanem még a cseh kommunista is elsősorban cseh és csak azután kommunista! Csak a magyar szocialista és kommunista tagadja meg nemzetiségét és felejti el faját. Pedig rá kellene ezeknek egyszer már ébredniük arra, hogy hova s mely nemzethez tartoznak. A magyar összefogásban nekik is részt kell venni, mert különben legtermészetesebb jogaikat sem nyerhetik el. A helyzet ma az, hogy amikor a világ minden nemzete kihangsúlyozza nemzeti öntudatát és összetart ozandóságát, a magyarságnak is egybe kell forrni, hogy boldogtűni tudjon.
