Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-04-02 / 14. szám
Lapunk mai száma a jövő keli teljes rádió-műsort tartalmazza Ölvenkilencedik évfolyam 14, szám Szómból, 1938 npriis 2 KOMAROMI!APÓK Alapított»: néhai TUBA JÁNOS. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Főszerkesztő: GAAL GYULA DB. Előfizetés: egész évre 50 Ke, félévre 25 Kő, negyedévre 12.50 Ke. Külföldre egy évre 75 Ke. Egyesszám ára 1 Ke. Felelős szerkesztő KÁLLAI ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Fömunkatársak: FÜLOP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Kéziratokat nem adünk vissza. MAGYAROK! Nemzeti kötelességei teljesítünk most, mikor szólunk Hozzátok, őszintén, világosan kell beszélnünk, hogy szavunk eljusson mindenhová, ahol magyarok élnek ez állam területén. Érezzük mindannyian, hogy napjaink sorsdöntő napok. Elérkezett az ideje annak, hogy a kisebbségi sorsban acélos akarattal, egységes fellépéssel és a meggyőződés lendületével teljesjogúvá tegyük a magyart. .Mindnyájan felelősek vagyunk a sikerért. Törlénelmi idők parancsszava: minden kisebbségi nemzet teremtse meg teljes politikai egységét. Ezt a feladatot vállalta az a mozgalom, amely az Országos Kereszlényszocialista és Magyar Nemzeti Párt egyesülésével indult el két évvel ezelőtt. Az események tökéletesen igazolták elhatározásunkat, számbeli erőnk, politikai ér lékünk azóta hatalmasat fejlődött s ma új fejlődés előtt állunk. Magyarok! Földművesek! Munkások! Iparosok! Közalkalmazottak és diplomás Magyarok! Nincs más út előttetek, mint a mi utunk: a nemzet útja. A közös vér, a közös sors, a közös történelmi tudat dobolja lelkiismeretünkbe: egységes politikai szervezetbe minden magyar! Régi pártharcosok! TI tudjátok, érzitek, hogy soraink, ha hatalmasak és átfogóak is, még mindig nem teljesek. Hiányoznak a csendben meghunyászkodók, a félénkek, a tévelygők és más szervezetekben szétszórt magyarok. Ezekhez szólunk. Tudnotok kell, hogy ma nem lehet senki sem semleges. Nem lehet senkisem érdektelen és nem lehet alvó lelkiismeretű. Ti is felelősek vagytok és lesztek a nemzet sorsáért! Itt van az idő, hogy a magyarság nevében beszélni s azt képviselni csak annak lehet joga, aki a nemzetközösséget jelentő szervezetben helyezkedik el. Ez a szervezet lehet egyedül alkalmas arra, hogy jogos nemzeti követeléseinket kiharcolja. Ezek a követelések Isten és ember előtt bárhol a világon nyugodtan hirdethetők, mert nem kívánnak egyein*t, mint becsületes, igazságos, felemelt fejű, boldog magyar életet. , Hívunk minden magyart osztálykülönbség és vallásfelekezeti különbség nélkül. Minden megtérőt testvérként fogadunk s bármi jöjjön: a magyar hűséget magyar hűséggel fogjuk viszonozni. A köztársaság nemzetei szemünk előtt egyesülnek. Egy tábor ba siet a német, egy táborba siet a szlovák, a lengyel, egy táborba tehát minden kisebbségi magyar! Egy Men, egy sors, egy akarói, egy iábor! Az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt nemzetgyűlési képviselői és szenátorai: Dr. Sxiillő Géza Dr. Holoia János Szeni-lvány József Dr. Pafor Miklós Jaross Undor De, Kovláih Endre FUssy Kálmán Dr. Sxilassy Béla E§ierházy János Dr. Porubsxky Géza Hokky Károly Dr. Turchányi Imre Szüllő Géza terjesztette elő a képviselőházban az egyesült párt deklarációját Komárom, április i. A képviselőház kedden délután ülést tartott, melyen Szüllő Géza dr., az egyesült párt parlamenti "klubjának elnöke, a párt nevében a következő deklarációt terjesztette elő: — A képviselőház nyilvános fóruma előtt szögezem le azt, hogy ebben a respublikában nemcsak szlovák, nemcsak német, nemcsak lengyel, nemcsak rutén, hanem magyar kérdés is van. Innen jelentem ki, hogy a magyarság sem kulturális, sem gazdasági, sem közjpgi tekintetben nem nyerte meg azokat a jogosultságokat, (amelyeket garantáltak részére a csehszlovák államot megalkotók akkor, amikor Európa új felosztása alkalmával ezt a köztársaságot megteremtették. — Mi ebben a respublikában mindnyájan érezzük a köztársaságnak abbeli konstruktív hibáját, hogy ez a respublika két önálló életet élt államból: Ausztriából és Magyarországból állíttatott össze. Mindkét államban ezer éven át más kultúra, más törvények és más közgazdasági érdekek fejlődtek ki. Ezek a különbségek még ma is fennállanak, mert ez a két állam nem véletlenségből, hanem geofizikai alapon levő kényszerűségből teremtődött meg. Éppen ezért egészen más módon és más utakon tudja elérni a szlovákiai és kárpátaljai, mint a történelmi országokban levő lakosság a maga életének boldogulását. — Ez az indoka annak, hogy a magyarság pártjai már megalakulásuk óta állandóan Szlovákia és Kárpátalja autonómiájáért harcoltak. Mi magyarok a szlovák testvéreinkkel együtt. — Az autonómia alapját, amit kívánunk, a pittsburgi szerződés teremtette meg, Kárpátalja önkormányzatát maga a békeszerződés írta elő. Egyik feltételnek sem tett eleget a kormány és ez az oka a mostani megrendült helyzetnek. Az itt lévő konszo-Az állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló törvényjavaslatot végre beterjesztette a kormány a képviselőházhoz. A javaslat rendelkezései ugyanazok, amelyek az általunk is ismertetett szövegben foglaltattak, amelyeket még az aktivisták sem tartottak elfogadhatónak. A javaslatban megmaradtak azok a paragrafusok is, melyek az állampolgársági jog megfosztását is bevezetik a csehszlovák jogrendbe. Közismert dolog, hogy ezen, a német jogrendből kikölcsönzött kihonosítási paragrafust annak idején a magyar aktivisták is a leghatározotlidációt nem a fegyverek csörgetésére, nem mások kardjára való támaszkodás, hanem a népek belső lelkiiletének megelégedése tudja csak garantálni. Meg kell, hogy értse a kormányzat azt, hogy másként itt boldogulást nem tud elérni, mint ha teljes jogegyenlőség alapján megadja minden ittélő nemzetnek, ami őt isteni és emberi törvények szerint megilleti. A nyilatkozat előterjesztése alatt a kommunisták nagy lármát csaptak, de ez nem zavarta meg a deklaráció felolvasását, melyet az ellenzéki oldalon nagy tapssal kísértek. A szenátus ugyancsak kedden délután tartotta ülését, amelyen az egyesült párt nyilatkozatát Turchányi Imre dr. szenátor terjesztette elő. tabban elutasították, sajtójukban is jnegtagadták e tervvel való közösségüket. A kormány az indokolásban maga is beismeri, hogy a javaslat még mindig nem oldja meg teljesen az államfordulat által létrejött hontalansági eseteket. Az állampolgárság megszerzéséhez az államnyelv ismerete is szükséges lesz. A külföldi nőtől meg lehet tagadni az állampolgárságot, ha csehszlovák á lampolgárhoz megy nőül. A javaslat a tárgyalások alatt bizonyára még több módosításon fog keresztül menni. Nincs kizárva, hogy még ebben az évben kiírják a választásokat Az agrárpárti Vecser c. lap írja: 1— Amint ismeretes, ja szudétanémet párt szónokai gyűléseiken követelték a választásoknak még ez évben való kiírását. Tekintettel arra, hogy a parlamenti választási időszak eddig nem járt le, csupán egyes községek képviselőtestületeinek megbízatása fejeződött be, nincs kizárva, hogy a korhiány még ez évben élrende i az általános községi vá asztásokat. Nincs ok arra, hogy a községi választásokat halogassuk. Eddig is csak a jubileumi évre való tekintettel döntöttek a halasztás mellett. — A nyelvileg vegyes területeken a választások kiírása melleit szól különösen az a körülmény, hogy sok községben kormánybiztos van és a községi képviselőtestületek összetétele — ha a községi képviselőtestületi választásoknak nincs is politikai jellege, — régóta nem felel meg a németek politikai gondolkozásának. De csehszlovák oldalon sincs ok a választások további halogatásának. Nem tartjuk kizártnak, hogy a községi választásokra még az idei október huszonnyolcadika előtt kerülne sor, fejezi be a miniszterelnök pártjának félhivatalos lapja. Törvényjavaslat az állampolgárságról
