Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-03-12 / 11. szám
i 938. március 12. KOMAROMI LAPOK 3. oldal. Foglalkozott a bizottság a kormánynak a vasúti és postaigazgatás terén a magyar nyelv használatára vonat* kozólag kiadott legújabb rendeletével és megállapította, hogy az egyrészről nyílt beismerése annak, hogy- a magyar kisebbség e téren eddig a nyelvtörvény által biztosított jogaitól teljesen meg volt fosztva, másrészt jogos igényeit nem elégíti ki, mivel a nyelvtörvényben biztosított 20 százalékos számarányt felemeli 50 százalékra, miáltal a magyar kisebbség nyelvhasználati jogát jelentősen meg- j szűkíti. A párt nem elégedhetik meg ezen elintézéssel és továbbra is tántorít- ! hatatlanul követeli a nyelvíörvány- j nek a vasúti ás postai igazgatásban j való teljes és maradéktalan alkalma- | zását. Végül a beérkezett indítványokat tárgyalta a végrehajtó bizottság és döntött a párt aktuális adminisztratív ügyeiben. Negyven éves munkásjubileum Fógl Károly munkás ünneplése Az egyesült pártok keretében működő keresztény munkás szakszervezet szép és lélekemelő díszgyűlést tartott március hó 6-án d. e. ti órakor az egyesült magyar pártok helyiségében Csapó Pál koré hlök vezetése mellett abból az alkalomból, hogy Fógl Károly vasmunkás, a keresztény munjkásszakszervezet elnöke 40 év óta megszakítás nélkül dolgozik a Dosztál és Beck komáromi cég vállalatában. A díszgyűlés közönsége zsúfolásig megtöltötte a párt helyiségeit. Elnöki megnyitó után Derfinyák Gusztáv főtitkár üdvözölte lelkes szavakban az ünnepeltet a szakszervezet részéről. Élénk szavakkal ecsetelte Fógl Károly elévülhetetlen érdemeit a kér. imrnkásszakszervezet létesítése és működése körül, ameh’ érdemek kellemes kötelességévé teszik a szakszervezetnek, hogy ezen ritka ünnepség alkalmából legjobb kívánságait tolmácsolja és további ragaszkodásáról biztosítsa kiváló járási elnökét. Majd a munkaadó Dosztál és Beck cég megbízásából juttatta kifejezésre a cég köszönetét a 40 évi hűséges buzgólkodásért, amellyel munkaadójának nemcsak az elismerését, Iranern háláját is kiérdemelte. Egyben átnyújtotta az ünnepeknek a cég ajándékát, egy gyönyörű kivitelű állóórát. Ezután ifj. Bah ore ez Ferdinánd tanonc elszavalta dr. Borka Gézának ez alkalomra írt ünnepi ódáját igen hatásosan, melyet a közönség lelkesen megtapsolt. Fülöp Zsigmond, az egyesült magyar jrártok komáromi járási elnöke, a járási pártszervezet nevében rótta le lendületes beszéd keretében a járási saervezet elismerését és tolmácsolta annak jókívánatait, Káli a y Endre dr. pedig a komáromi pártszervezet részéről üdvözölte az ünnepeltet, hangsúlyozván az ünnepség jelentőségét, amely’ a napjainkban már kihalóban levő emberi erényeknek, a hűségnek, az állhatatosságnak és a becsületnek állandóan ritkuló ünnepe. Gerendás Károly szentpéteri szakszervezeti elnök a vidéki szakszervezetek képviseletében keresetlen szavakkal kérte az ünnepekre az ég áldását és biztosította őt a vidéki szervezetek ragaszkodásáról és szere tétéről. C z i b o r Géza járási ipart, elnök különös örömének adott kifejezést afe-' lett, hogy ilyen meleg ünneplésnek lehet tanúja és a maga részéről is a leg-Steiner Zoltán bőrkereskedés, sportcikkek, bőrárúk és a világhírű Dunlop teniszlabdák és rakettek egyedüli gyári leraknia. Üzletemet Baross-u. 3. sz. alól Klapka-iér 7. sz. alá helyeztem át. nagyobb szeretettel csatlakozik az elhangzott jókívánságokhoz. Broczky István, mint az építő szakcsopoit elnöke, példaképül állította oda az ünnepeltet azok elé, akik állandóan békét hirdetnek, mégis visszavonást szítanak. Csak becsületes munkával leliet a békét szolgálni. Kau bek Károly az Iparoskor, Baho re ez. Ferdinánd pétiig a munkástársak jókívánságait tolmácsolta meleg szavakkal. Ezután Derfinyák Gusztáv felolvasta az Egyesült magyar pártok orsz. központjának és a zwitaui országos kér. szakszervezet üdvözlő levelét. Fógl Károly meghatóttan mondott köszönetét ezért a szép ünneplésért. Soha sem kereste az ünnepeltetést és nem is tartja magát érdemesnek arra, mert a munka szereteti: és megbecsü- j lése nem érdem. Ígérte, hogy továbbra is az fog maradni, aki eddig volt, keresztény magyar munkás. Végül dr. K ft 11 a y Endre a munkaadó Dosztál és Beck cégnek adózott elismeréssel, mert csak annak a cégnek lehetnek ilyen kiváló munkásai és csak az a munkaadó dicsekedhetik 40 éves munkásokkal, .amely ,cég megbecsüli a munkást s nem kizsákmányolója annak, hanem megértő munkatársa. A díszgyűlés lelkes hangulatban folyt le, a közönség megértéssel hallgatta végig az üdvözlő beszédeket, helyesléssel és tapssal kísérte azokat, jeléül annak, hogy Fógl Károly ünneplésében minden jelenlevő szívvel-lélekkel vett részt. 1848 SiőlőoKvóniioh egyéves, gyökeresek, kaphatók: Szalay Béla szőlészetében, Ekel, okr. Komárno. Sziillődr. a miniszterelnök expozéját bírálatban részesítette alapos március 11. H o d z s a Milán dr. miniszterelnök múlt pénteken elmondott külügyi expozéja felett kedden kezdte meg a képviselőház a vitát. A vita első szónoka S z íi 11 ő Géza dr. nemzetgy. képviselő, az egyesült párt parlamenti klubjának elnöke volt, akit nagy figyelemmel hallgattak meg a jelenlevő miniszterek és a nagyszámban megjelent képviselők. Szüllő Géza beszédében a miniszterelnöki expozét alapos kritikában részesítette s a történelmi hűség tükrében világította meg Csehszlovákiának keletkezését. Majd a kisebbségi kérdésre tért át és ezzel kapcsolatban hivatkozott Hodzsa miniszterelnöknek ama propagandisztikus célzatúi megállapítására, hogy a csehszlovák kormányzat minden kötelezettségének eleget tett azoknak a kisebbségi kötelezettségeknek tekintetében, amiket magára vállalt, sőt ezeknél többet is adott. Tehát eszerint itt megvolna a morális erő és ezért nincs alapja annak, hogy bárki is az ittlevő fajtestvérek ügyeivel foglalkozzék. Felelősségem teljes tudatában kijelentem azt, mondotta Szüllő dr. hogy ez a megállapítása a miniszterelnök úrnak nem fedi a tényleges valóságot. A kisebbségi kérdés itt megoldva nincs, csak mellékvágányra tolva. Hivatkozott a szónok a postai és vasúti nyelvrendeletre, amely iskolapéldája annak, hogy ebben az államban hogyan oldják meg a kisebbségi jogokat. Sokszor juttatta a szónok kifejezésre azt a meggyőződését, hogy nem helyes harci mód az, ha az ember lebecsüli ellenfelének értelmi tulajdonságát. A miniszterelnök úr ezt nem vette figyelembe. Sorozatos tevékenységével, amit ő talán a török viszonyok tanulmányozásakor az áfium intézményében tanult meg, minden téren és mindenben az agrártörvények minden finomságát kihasználva igyekszik megcsinálni azt, hogy a kisebbségvédelmi törvényeknek azt a szelleméi megmásítsa, ami végett ezeke. a törvényeket megalkották. A tudatos telepítés, a tudatos el nemzetien ííés, a t udatos iskolapolitika, a tudatos gazdasági gyengítés, a közvéleménynek tudatos megtévesztése, — ezek mind eszközei a politikának, de sohasem eszközei a becsületes megegyezésnek, amit szükségesnek tartanánk mi is, de aminek első feltétele: dara pacta, boni amici. A mai helyzet kritikus. Évtizedek óta hirdetjük, hogy a csehszlovák köztársaság kormányzatának ott van a törési hibája, hogy mindig nemzeti államot akar alkotni ebből a tipikusan nemzetiségi államból. Ezt a törekvést megkísérelték a Habsburgok egy óriási hatalommal, óriási tradícióval, s nem tudták megcsinálni. Ezt a politikát próbálták megcsinálni a Hohenzollernek Lengyelországban, de nem tudták megcsinálni. Ezt a politikát akarták keresztülvinni Elzászban 1 Bourbonok és nem tudták megcsinálni. Csodálatos dolog az, hogy egyedeket talán meg lehet változtatni, mert az emberiségnek is megvan az a törvénye, ami minden organikus életnél megvan, hogy különböző fajták vannak, különböző fauna és flóra, az emberi életnek is van különböző faunája, ami a nemzeti egyéniségben demonstrálja magát ezen a világon. Beszéde további folyamán a kisantanttal foglalkozott és rámutatott annak keletkezési hibájára és arra a politikára, amelyet a kisantant-államok folytatnak. Megállapította, hogyr annak, hogy a Dunavöl gyében sem politikai, sem gazdasági nyugalom s harmónia nincsen, az az oka, hogy az 1938 > J ÉVEI fölül múlhatatlancT .SCHICHT SZARVAS-SZAPPAN w utódállamok 1919 óta Magyarországgal a fair play alapján megegyezni nem akartak, s nemcsak politikailag, de gazdaságilag is represzáliákkal dolgoztak. Végül a magyaroknak a németekhez, szlovákokhoz és a kormányhoz való viszonyát világította meg Szüllő dr., aki hivatkozva Angliának Olaszországgal való megegyezési törekvésére a fair play elve alapján, kijelentette, hogy a magyaroknak érezniük kell, hogy ebben a köztársaságban a kormányzat részéről ez a nyílt és megértést teremtő gesztus velük szemben sohasem nyilvánult meg. — Bennünket itt mindig —- mondotta — mint másodosztályú állampolgárokat kezelnek. Ebben a sorsunkban sorstársaink is vannak, és így érthető az, hogy ezek között a másodosztályukig kezeltek között a helyzetnek a szolidaritása lelki egységet teremt meg, amivel számolni kell és amit számba kell venni. Éppen ezért újból kijelentem azt, hogy a mi pártunk a sorsközösség adta történelmi konzekvenciák alapján állva, egy sorsot visel és együttérez a német kisebbséggel és együttérez a szlováksággal, amely a gyógyítás céljából Szlovákia autonómiájáért küzd és a mi pártunk, ami tőle telik és ami a magyar néptől telik Szlovákia autonómiájának a kiküzdésében, ennek a törekvésnek teljes erejét odaadja. Fe’elősségünk tudatában kijelentem azt is, hogy mi az ittlévő magyarság érdekében kisebbségi sérelmeink jóvátétele céljából hajlandók vagyunk a kormánnyal is komoly tárgyalásokban résztvenni. Mért nem parkíroz, fásít Komárom városa jobban? Tanuljunk az érsekujváriaktól? szöglet-kibő-Nem mondjuk, hogy Komárom város ott, ahol lehet, kisebb parkokat nem létesít és ezzel szépíti városunk külső képét. így’ legutóbb a Szénatér parkírozásával örök hálára kötelezte a Szénatéren és a környéken lakókat, mert a téren elterülő homoksivatagot, amely miatt nem lehetett szellőztetni, ablakot nyitni, megszüntette. Igaz, hogy ezzel egy afrikai nevezetességet, a Kis-Szaharát tüntették el városunkból, de ezért nem fáj senkinek a szive és határozottan kedves és szivet gyönyörködtető képet nyújt most a Szénatér. Egyes kis utcaszögleteket is csinosan parkíroztatott a város, aminő a Vársor uccábán levő vülés. Mindezek a kisebb parkírozások azonban a Komáromban gyakran föllépő vandalizmusnak esnek nem egyszer áldozatul, a szegélykerítést föltépik, a fákat kitördelik, a gyepet föltúrják vásott gyerekek és suhancok. Ez ellen nagyobb őrzési rendelkezéssel lehetne védekezni és nem szabad, hogy a város kedvét elvegye a további szépítési törekvésektől. Parkírozzon tovább. Ilyen kis parkra való hely a Szt. András utcának a Nádor utcába való torkolása, az Ármentesítő Társulat palotájáig, ahol fasort és hosszú gyepágyat kell létesíteni. A pénzügyi palota részén keskeny gyalogjáró is elég, mert arra úgyse jár senki és a gyepes rész itt szélesebb lehetne. Hosszú volna itt felsorolni azokat a helyeket, ahol kisebb-nagyobb parkokat lehetne létesíteni. De erre persze pénz kell és ebben bizony városunk nem bővelkedik. Hát hogyan segítsünk ezen ? Vegyen példát Komárom a szomszédos Érsekújvártól, ahol most alakult újjá a várostszépítő egylet és az alakuló gyűlésen az egyik városi titkár bejelentette, hogy az országos hivatal nyolcvanezer koronát biztosított a városnak parkírozási célokra. Sajnos, ez az öröm az érsekújváriakat érte, de azért ta-Polvnr János sírkőrakiára Komárno, Gazda u. 23. Mindenféle bel- és külföldi sírkövek nagy raktára. - Elsőosztályú fekete svéd gránitkövek. valamint mindenfajta már vány kövek. Elvállalom sírboltok (kri pta), sírkeretek, műemlékek, szobrok, templomi oltárok stb. készítését, úgy helyben, valamint vidéken a tegjutányosabb árak mellett.
