Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1938-03-12 / 11. szám

4- oldal. KOMAROMI LAPOK 1938. március 12. Ián mi b mégprőbálhaínánk kérni erre a célra. Természetesen olyan nagy összeget, mint az érsekújváriak kaptak (80.000 koronát) mi nem kérhetünk, de ke­vesebb is segítene rajtunk. El lehetne sok nemszép dolgot tün­tetni nálunk, így például a dunai kis­híd mellett jobbról, balról — ahol most kavicshegyek éktelenkednek csi­nos parkot kellene létesíteni, hogy a Komáromba érkező idegent kellemes benyomás fogadja. Most kavicsot hor­dó kocsikat és szekereket nehezen hú­zó lovakat püfölő kocsisok káromko­­|dása tölti be a levegőt: ha park volna ott, madarak csicsergése üdvözölné a hozzánk érkezőket, hiszen az első be­nyomás az igazán döntő! Vagy nem? A városi zeneiskola ünnepi hangversenye Múlt szombaton, március 5-én tar­totta a komáromi városi zeneiskola ünnepi hangversenyét abból az alka­lomból, hogy a zeneiskola negyven­éves és immár negyedik évtizede töl­ti be fontos nevelő hivatását, oktatja zongorára, hegedűre a komáromi fia­talságot, népszerűsíti a zenét s bo­csátott útnak egész nemzedékeket. A zeneiskola fontos kiegészítő része a nevelésnek s bátran elmondhatjuk, hogy zenei nevelés nélkül egyetlen fia­tal nevelése sem teljes. A komáromi zeneiskola évtizedek óta nagy pedagó­giai szakértelemmel, szeretettel és szép eredménnyel oktatja a zene elméleti s gyakorlati tudására a fiatalságot és a multheti ünnep nemcsak a zeneiskolá­nak, hanem magának Komárom váro­sának és általában a komáromi tan­ügynek is ünnepe volt. A Jókai Egyesület kulturházát telje­sen megtöltő közönség előtt tartalmas zenei műsor zajlott le. Bevezetőnek Somogyi István tanár mondott szépen formált, magvas élőbeszédet, amely­ben a zeneiskola negyvenéves mun­kásságát, az iskola tanári karának sze­repét méltatta és azt a szerepet ismer­tette, amelyet a zeneiskola Komárom­ban mindenkor betöltött. Köszönetét mondott az iskola volt és jelenlegi ta­nárainak, új félszázadot kívánt. Somogyi István lelkesen megtapsolt, tartalmas beszéde után következett a műsor első része: a növendékek hang­versenye. Suchy Milán, Banai Tóth Er­zsébet, Zsolnay Olga, Kroneroff Zsó­fia, Kovách Anna, ifj. Somogyi Ist­ván zongoraszámokat játszottak, Szul­­csánvi Rudolf, Balogh Lajos és Ke­­szegh Ferenc hegedűn mutatták be a tudásukat. Kominak Antal, Galambos (Gedeon és Banai Tóth Erzsébet simulékony zongorakiséretével. A fel­lépő kis müvészjelöltek tudásuk leg­javát adták, szép készültség, lelkiisme­retes művészi munka tükrözött elő­adásukon. A kezdőktől a haladókig, az iskola egész művészi oktatásának ké­pe megmutatkozott a néhány szereplő­ben. A közönség nagy szeretettel fo­gadta a fellépő növendékeket. Szünet után Krizsán József, az is­kola hegedűtanára adta elő Grieg F- dur szonátájának II. s III. tételét. Kri­zsán művészi képességeit jól ismer­jük, játéka ezúttal is bebizonyította, hogy tudása páratlan szorgalommal társulva, nagy sikerrel érvényesül elő adásában és méltó arra az elismerésre, amely meleg tapsokban jutott iránta kifejezésre. A Komáromi Egyetértés Munkásdalárda Strauss örökbecsű ke­­' ringőjét, a Kék Duna-keringőt adta elő Krausz Mór karnagy vezényletével fegyelmezett könnyedséggel, biztos in­­tonálással s igazán nagy sikerrel ez­úttal is. A zongorakíséretet Papp End­re látta el s a műsorszám után felzú­gott és szűnni nemakaró tapsok igazol­ták az osztatlan sikert. Weisz Emma igazgató Fibich: Poém, és Strauss- Dohnányi: Kincskeringő c. müvét játszotta zongorán abszolu, mű­vészettel, a hallgatóság igaz gyönyörű­ségére. Feledhetetlen élményt jelentő magas művészi játékát a közönség ál­talános óhajára még egy számmal tol­dotta meg, de ezzel még lelkesebb és tüntetőbb elismerést jelentő tapsokat aratott. A műsor befejező számát a Komáromi Dalegyesület férfikarának énekszáma képezte, amely Schmidt Viktor orsz. alkarnagy vezetése mellett Kodály: Huszt c. remek müvét, a pün­kösdi ünnepekben rendezendő orszá­gos dalosünnepély művészi kisösszka­­rának kötelező darabját adta elő. A nagy tudást és művészi előadói érzéket igénylő művet a Dalegyesület férfikara tökéletes előadásban mutatta be és az egyaránt elismerésére vált a jujpiláló karnak és kitűnő karnagyának. Elő­adás után a jelenvolt zenei szakférfiak gratulációkkal halmozták el Schmidt Viktor karnagyot. A zeneiskola jubileumi hangversenye teljes erkölcsi sikerrel zárult és nagy elismerést hozott Weisz Emma igaz­gatónak, Thiel Janka és Krizsán József tanároknak, akiknek odaadó buzgósá­­gát, lelkes ügyszeretetét legfényeseb­ben dicsérte az a siker, amit az iskola növendékeinek -játéka aratott. Éeiesúem a nagyérdemű közönséget, hogy cspöíi%letemei április 4-től a Kincs-féle hátba helyezem át. További szives támogatást kér teljes tisztelettel: Benedek cipész. E! ne mulassza megtekinteni az új tavaszi dpőkollekciót! u»t!»SB»*t&gi!k£:nstiE;»aEne;3itK:s3iiaBBiftaKBBttMBNaBnHeB»a2sa!«!3uss3»SB Kérkedni akartak erejükkel s ráfitették Fogadás négy liier borral a egy másik fogadás a magasfesxilliségU villanyárammal A MÁSIK TÖRTÉNET: Két különös fogadási eset történt a napokban Komáromban s a város környékén. Mindkét,esetben fiatalem­berek akartak kérkedni erejükkel s bátorságukkal és sajnos, mindkét eset­ben ráfizettek merészségükre. AZ EGYIK ESET: Banescu Constantin, romániai uszály hajós hajójával Komáromba ér­kezett s mint minden kikötést, úgy a komáromit is megünnepelte az egyik dunaparti kocsmában. Banescu igen vitézül viselkedett s öntötte magába a bort. Már mámoros volt, amikor kér­kedni kezdett azzal, hogy nagyszerűen bírja az italt s kétkedő társaival fogadott, hogy félórán belül megiszik négy life»­­bort anélkül, hogy valami komo­lyabb baja történnék egy kis »spic­cen kívül«. Barátai állták a fogadást, Banescu nagy gyorsasággal hajtogatta a po­harakat s a kitűzött időre valóban be is nyakalta mind a négy litert. Et­től elszédült s vissza akart menni a hajóra. Oda azonban nem Halált haza soha többé. Az út szélén összeesett, eszméletlenül terült el. Három fiatal­ember megtalálta s beszállította a kór­házba. A kórházban rosszul lett s még mi­előtt magához tért volna, meghalt. A fogadást megnyerte ugyan, de ala­posan ráfizetett. „ügy érzem, megváltozik az időjárás“ ezt mondja a reumás ember és időjóslata meg bizhatóbb, mint a leveli békáé. Fájdalmai má: egy-két nappal előbb jelentik az időváltozást Mennyit szenved ilyenkor a reumás! Ilyen esetekben a Togal-tabletták a legjobb szol­gálatot teszik. Togal feloldja a hugysavat mely tühegyes kristályok formájában az íz mokban és ízületekben lerakódik és így egv nesen a baj gyökerét támadja meg. Több, mint 7000 orvos bizonyítja a Toga kitűnő fájdalomcsillapító és gyógyító hatását Még ma próbálja meg. Togal minden gyógyszertárban kapható Ára 12.— Ké és 27.50 Ke. De csak Topáit vegyen, nincs Tógáit pótló szer. Kerékpárok és azok alkatrészei, kerékpárgumik, valamint eredeti csomagolású plombáit világmárkájú Spledrell és Vacum Gargoyle mobil olajok nagy raktára. Raktáron tartok továbbá minden méretben ballon gumikerekeket, a modern típusú gy ermekkocsikhoz. Olcsó árak! Pontos kistolgás! A nb. vevőközönség szives pártfogását kéri Fekete Lufosné müsxaki és mechanikai sxaUUxtei iulaidonota Kapusznyák Vince, füzespusz­­tai napszámos is dicsekedett ügyes­ségévé! s a villanyáram körüli szak­értelmével. Fogadott társaival, hogy bőrkesztyűt húz, a kesztyűre még rongyokat köt s úgy mászik fel a magasfeszültségű villanyvezeték pózná­jára, a vezetéket megfogja s nem lesz semmi baja. Úgy is történt. Kapusz­­nyá:k vastag kesztyűt húzott, kezét ezenfelül rongyokba bugyolálta s fel­mászott a magas villanyoszlopra. Meg­fogta a vezetéket s csodák csodájára, semmi baja nem történt. Ahogy azonban lefelé törekedett, boldog izgalmában megcsúszott, le­esett a betontalapzatra, eltörte a lá­bát s agyrázkódást szenvedett. Ő is megnyerte a fogadást, de kór­házba vitték. HÍRBE »Erdőzsongás« A nemzetek, eszmék és vállalkozá­sok honfoglaláskori élete később cso­dálatos szép mondákká változik át. A komáromi lányok első tábora, az első cserkész vállalkozása, az erdő el­ső foglalása szintén dallá és költé­szetté vált. Ezzé tette nemcsak az em­lékezés, Iranern éppen a leánytábor jel­lege, színe és hangulata, a valóságos élmény is. Ennek művészi regőse dr. Szijj Fe­­rencné, igricei az első táborban sze­replő lányok. Az Erdőzsongás c. dal­játék valóságos hősi dala azonban nemcsak a komáromi első leánytábor­nak, hanem magának a leánycserké­szetnek, pontosabban annak a nagy­szerű gondolatnak, "hogy leányaink szintén részesei lehetnek a természet nagy nevelő, edző és gyógyító erejé­nek. A mai leány típus, amilyennek ugyanis a nagyvárosokban már kifejlő­dött és amilyennel fenyegeti már a kisvárost is, nem egészséges: se tes­tileg, se lelkileg. Ennek üzen most hadat ez az új leány típus. Az Erdőzsongás c. 3 felvonásos dal­játék ennek a nagy eszmének a je­gyében született meg. Innen magya­rázható az a nagy bíztató várakozás is, mellyel ma a darabot a szülők, nevelők és az ifjúság nézik. A pompás mesejátékot március 12- én este 8 órakor, 13-án (vasárnap) délután 5 órakor mutatják be a Le­gényegylet színháztermében. A darab betanításának nehéz szere­pét a művészi rendezői sikereiről jól ismert dr. Szijj Ferencire vállalta, mellette vannak munkatársai: dr. Kállay Endréné, Schwartzer Károly - né, Erdős Vilmosné, akik a ruhák megtervezését is magukra vállalták. Az allegorikus és rendkívül szép táncok megfervezője és betanítója Kominek Antal, a zenekar vezetője Krizsán Jó­zsef. Technikai rendezők a gímn. cserkészvezető- tanárok. A darab főpróbája pénteken d. u. volt, amelyen a gimnázium ifjúsága ve­hetett részt és a sajtó képviselői. Mondhatjuk, hogy nagy műélvezetben lesz részük azoknak, akik megnézik. Az előadás oly lebilincselő, bájos és sok mulattató epizódban is bővelkedő, hogy véleményünk szerint ez a most beígért két bemutató nem is lesz elég: a darab híre ugyanis csak ezután fog szétmenni. Aki ugyanis meg nem lát­ta, annak halvány sejtelme sincs, hogy mit veszít, ha nem nézi meg.. , 530. Komáromi ügyvéd fogott el az országúton egy motorkerékpáriolvajt Érdekes országúti kalandja volt nemrégiben dr. Aranyossy Endre ko­máromi ügyvédnek. Dr. Aranyossy Endre Komjátról haladt autóján Ér­sekújvár felé a nyitrai országúton, ami­kor egy födetlenfejű, kétségbeesett em­bert lát az út közepén, aki megállásra kén.. A hadonászó ember megnevezte magát: Bojda Rudolf nyitradarázsi la­kos, aztán elpanaszolta kalandját: mo­torkerékpárján jött az országútok s be­szélgetni megállott. Motorkerékpárját egy fának támasz­totta, oíthagyta az országút szélén, ő maga pedig továbbment s nem vette észre, hogy egy parasztszekér zörög az országúton, a szekér ko­csisa feldobta a motorkerékpárját a szekérre s elhajtott vele. Áz ügyvéd, soffőrjével, Gulyás Mihály­­lyal, azonnal megfordult, a szekér után robogott, majd megelőzve a szekeret, keresztbeállt előtte az országúton. A kocsis, amikor látta, hogy üldözik, részegnek íeíeUe magát, s hogy job­ban bebizonyítsa részegségét, aka­rattal leesett a kocsiról s az árokba gurult. Hasztalan volt azonban erőlködése, a motorkerékpárt megtalálták a szeké­ren, Kiderült, hogy Bégyi Ferencnek hívják, tardoskeddi fuvaros, kedve szottyant ingyen motorbiciklihez. Részegségével védekezett s asrfl mon­dotta, hogy mámorában nem tudta, mit cselekszik. A kerékpárt boldog tulajdonosa vŰsz­­szávette, a tolvaj kocsist pedig fel­jelentették a csendőrségen. Értesítem az igen tisztelt úri- és hölgyvendégeimet, hogy a Kincs-házban már 20 év óta fennálló úri- és hölgyfodrász üzletemet 1938. április hóban az új Centrál szálloda mellé, a Szlovák Kultúrházba helye­zem át. Üzletemet a mai kor igényeinek megfelelően rende­zem be. További szives támo­gatást kér teljes tisztelettel: GYÖRGY úri- és hölgyfedrász. motor­­kerékpárok vezérképviselete; Hoffmann Simon Küinárnc Az összes modeiiek raktáron.

Next

/
Oldalképek
Tartalom