Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-08-07 / 63. szám
1937. augusztus K qM A ROMI LAPÓK 3. oldal. Fel lehet-e osztani Palesztinéi, vagy sem? A cionista világkongresszus véleménye Mii mond Cobanli Ismail Cevai török hadseregfőparancsnok ? — augusztus 6. A Zürichben tanácskozó cionista világkongresszuson Weizman tanai- kijelentette, hogy az angol fölosztási tervet módosításokkal el kell fogadni, mert ilymódon a legközelebbi években kétmillió zsidót telepíthetnek le Palesztinában. A cionista mozgalom több neves vezetője is amellett foglalt állást, hogy Palesztina fölosztásának tervét nem szabad föltétlenül elutasítani. Goldmann dr. a népszövetségben azl fejtegette, hogy a zsidó népnek nem szabad kihasználatlanul hagyni ezt a történelmi lehetőséget, mert talán soha többé vissza nem tér. Pöstyén világhírű gyógyfürdőjében tartózkodik ezidő szerint Cobanli Ismail Cevai, török hadsereg főparancsnok, aki a világháború alatt a török hadügyben nagy szerepet játszott. Pöstyéni munkatársunk kérdést intézett a (tábornokhoz a most Palesztinának aktuálissá vált felosztási kérdésében. Pöstyén fürdő előkelő vendége a legnagyobb szeretetreméltósággal fogadta munkatársunkat és arra a kérdésre, hogy a Palesztina-kérdés akut megoldása lehetséges-e, a következőket válaszolta: — Politikához nem értek s minthogy nem vágyók politikus, erre a kérdésre csakis stratégiai szempontból tudok válaszolni. Palesztinát jól ismerem, ezt a területei a világháború után én adtam át a szövetségeseknek. Ha én a kérdést stratégiai szemszögből megítélem, úgy csak azt kell mondanom, hogy az a terv, hogy Palesztinát három részre akarják felosztani, sohasem válhat valóra. Nem lehet három államot egy olyan kicsiny, stratégiailag egységes területen létrehozni. Ezen államok mindegyike tönkre menne. A konfliktusok, melyek ma az arabok és zsidók közt fennállanak, egészen más úton kell, hogy lekerüljenek a világ színteréről. A mai Palesztinában, az ország öszszes részei egymásra vannak utalva, úgy, hogy az ország felosztása által minden egyes rész lassanként tönkre menne. .Mindenki tudja, hogy a mai viszonyok tarthatatlanok, de azért más megoldást kell keresni és meggyőződésem szerint egy ilyen megoldást lehetne találni. Ez ugyanaz, mintha valakinek eszébe jutna a gyógyforrásokat, melyek a Vág vizéből fakadnak, egy más irányba levezetni. A víz mindenkor megfogja találni a régi medrét. Erőszakkal nehéz itten valamit elérni és ha ilyen módon történne valami, úgy nem lesz áldás rajta. Még egyszer a komáromi uszoda A dolgot könnyen és olcsón meg lehetne oldani. — Komárom olyan vizekkel dicsekedhetik, amelyeknek messze földön nincsen párjuk. A komáromi uszoda kérdése olyan, mint a tengeri kígyó, minduntalan fölüti a fejét, de megfogni nem hagyja magát. Valamikor az üzleti leleményességen épült föl az egész komáromi uszoda kérdése. Tutajokra fölépítettek egy sor kabint. A kabinsornak mind a két oldalán ajtók voltak. A nyílt víz felé néző részben vetkőztek és öltöztek a szabad úszók. A tutaj elején és végén lépcsők vezettek le a vízbe. Ezeken lehetett lemenni a nyilt Dunába, vagy a Vágdunába. pély egyik legszebb és legsikerültebb rendezése volt az egyesületnek, melyet ezen estén Komárom művelt közönsége impozáns megjelenésével buzgón támogatott. Igen érezhető veszteség érte ebben az időszakban az egyesületet. Köztiszteletben álló társelnöke: Erdélyi Pál dr., nvug. egyetemi tanár és könyvtárigazgató elköltözött körünkből Magyarprszágha s így társelnöki tisztét tovább nem vállalhatta. Ugyancsak Magyarországra helyezték el Bognár Cecil dr. egyetemi magántanárt, a komáromi Szt. Benedek-rendi főgimnázium kiváló tanárát, akinek az irodalmi osztályelnöki tiszttől szintén meg kellett válnia. A Jókai Egyesület két olyan közbecsülésben álló vezéralakját vesztette el az eltávozott férfiakban, akik az egyesületnek legmunkásabb vezetői voltak s akik fényes elméjük minden tudásával szolgálták az egyesület kulturcéljait. A március 20-án Zsindely Ferenc elnök vezetésével tartott közgyűlésen meleg elismerő szavakkal méltatták a két kiváló vezető férfiú érdemeit, mely eket jegyzőköny vbe iktattak s a Jókai Egyesület érdekében kifejtett nagyszabású működésükért hálás köszönetét szavaztak. Ezen a közgyűlésen Alapy Gyula dr. könyvtárigazgató magvas tanulmány keretében emlékezett meg Kultsár Istvánról, az első magyar nyelvű pesti újság megindítójáról s a nevéről elnevezett értékes könyvtár megalapítójáról. Az előadó Kultsár István és könyvtára« c. művében ismertette a jeles Semmi korlát, semmi nagyobb védelmi eszköz nem állott a szabad úszók védelmére. Esetleg egy mentőcsónak. Szerencsétlenség akkor se volt több, mint most, mert ezen a részen csak abszolút jó úszók fürödtek és nem vakmerősködtek olyanok, akik úszni nem tudtak jól. A kabinok hátsó és a partra néző részében voltak a kabin fürdők. Lécből ketreceket csináltak, ezeket lesüllyesztették és készen volt a medence, amelyben vígan folydogált a víz. Az úszni nemtudók ezekben a zárt medencékben fürödtek. kulturbarátol, aki áldozatos nagylelkűséggel munkákodotl a magyar közművelődés előbbrcvilelén. Kultsár adta ki Szombathelyen Mikes Kelemen leveleit a XVIII. század végén, ő dolgozta át Gebhardi után Magyarország históriáját, a magyar nemzeti lélek megteremtésére 1806-ban megalapította a »Hazai Tudósítások« című magyar lapot, melyben a magyar nyelv kicsiszolásának leli előfutárja. E lap körül csoportosultak a pesti írók, akiket mindenben szívesen támogatott. Megalakította a pesti írói kört, pályadíjakat tűzött ki s nemes szívvel vette pártfogásába a magyar nemzeti színészetet akkor, amidőn az a legválságosabb idejét élte. Lapját rövid ideig Kölcsey is szerkesztette, Vörösmartyt álláshoz juttatta' s a kezdő írók munkáit saját költségén adta ki. Tevékeny részt veit a Magyar Tudományos Akadémia megalapításának szervezőmunkájában, amikor 1827. március 30.-án váratlanul elhunyt. Halála előtt pár hónappal 5000 kötetet számláló könyvtárát Komáromnlegyének ajánlotta fel, mely azt elfogadta s ezzel Magyarország egyik értékes könvtárának vált tulajdonosává. A Kultsár-könyvtár a szabadságharcig a vármegye rendes kezelése alatt állott, a Bach-korszakban sok hányattatáson ment keresztül, Nyulassy Antal bencés igazgatótanár újra rendbe szedte. 1885-ben a megyei levéltárba került, ahonnan 1914-ben szállították át a Jókai Egyesület Kulturházába, ahol azóta is őrzik. A Aztán, amikor a városnak jobban ment sora, uszodát építtetett és a magánuszodák, fürdőtutajok lassankint megszűntek. A városi uszoda kissé monstrum volt és a be- és kikötés sok pénzbe és nagy rongálásba került, mert nagyon nehézkes volt az uszoda alkotmánya. Végre aztán teljesen tönkre ment és akkorra már nem volt a városnak pénze új uszodái építtetni. Illetve a pályázatot kiírták és egyik komáromi cég megnyerte, de megfellebbezték és a fellebbezés útvesztőjében veszett el az egész ügy. Az uszoda elhelyezése körül is bajok voltak. Ha a nagy Dunára helyezték el, akkor panaszkodtak aVágdunához közel lakók, hogy tőlük messze van. Ha a Vágdunán kötötték ki, akkor a dunamentieknek volt panaszuk. A nagy Dunára kikötött uszoda azonban sose örvendett nagy kelendőségnek, a fürdeni vágyók liideg-Ä jé vásár növel! forgalmát és vagyonát! Iparosok és kereskedők, vásároljatok a 18. REICHENBERGI MINTAVÁSÁRON 1937. augusztus IS.—22.-ig (vasárnaptól — vasárnapig). Általános mintavásár - 18 árucsoport, textilvásár - technikai vásár - textil-gépek, mezőgazdasági gépek - technika az iparbanvillamos technika - rádió vásár - irodai gépek - bútorok és zongorák, - élelmi és élvezeti cikkekbélyegkülönlegességek - Találmányok és újdonságok, stb. Külön rendezések: Villany-kiállítás „Áram mindenütt” — Drogéria kiállítás „Mit nyújt önnek a drogéria ? — I. Csehszlovákiai bélyegvásár és kiállítás. 33%-OS utazási kedvezmény a légi forgalomban is. - Vásárigazolványok minden nagyobb városban és a Vásárirodánál Reichenberg (Messeamt. Reichenberg) szerezhetők be nek találták a Duna vizét és nem egyszer e sorok írója maga fürdőit a tényleg kissé hidegebb, de üdítő, friss vízben. Egyszer a téli kikötőben állították föl az uszodát, de ill az álló víz nagyon kellemetlen szagot árasztod és a medencébe került piszok nem sodródott tovább és nem volt oil gusztusos a fürdés, az uszodát még a szezon alatt kivitték a nagy Dunára a Vizikapuval szembe. Később aztán a vágdunai híd mellé kötötték ki és itt elég szép forgalomnak örvendett, amíg aztán szétszakönytárat tudományos alapon Alapy Gyula dr. könyvtárigazgató rendezte és róla katalógus! állított össze. A Kultsár-könyvtár képezi magvál a Jókai Egyesület több tízezer kötetre rúgó könyvtárának. A könyvtár történetét az előadó írta mleg s e művet a Kultsár centennárium évében adta ki az egyesület. A szakszerűen megírt értékes tanulmányért Zsindely Ferenc elnök mondolt a kiváló előadónak köszönetét. Az 1927. évben május 22-én tartott rendkívüli közgyűlésen módosította az egyesület alapszabályait a teljhatalmú minisztérium által követelt módon. Az elrendelt módosítások kiterjedtek az alapszabályok III. 5. A) pontjára, (A közművelődési tevékenység), a III. 5. B) pontjára (muzeális tevékenység), melyben kimondották, hogy a múzeum felett a főfelügyeletet a szlovenszkói műemlékvédő állami referálás gyakorolja s hogy az ásatásokat csakis olyan szakember végezheti, akinek a műemlékvédelmi referál us közreműködésével e teljhatalmú minisztériumtól szerzett kifejezett engedélye van. A 21. 22. s a ló. §-ok módosításában a tisztikar szó helyébe a »funkcionáriusai szót, az igazgatótanács szó helyébe pedig az »elnökség« szót iktatták, végül a 38. § A. 3. pontjához a következő módosítást vették fel az alapszabályokba: »Társadalmi úton minden lehetőt elkövet a Jókai emlék ügyében. A szoboralap javára előadásokat, felolvasásokat és gyűjtése-F&Y-TOlf kadt, széttörött és egyik tavaszon már nem lehetett kikötni. Uj uszodát építem nagy összeget kíván és szerintem azóta, amióta dr. Karle Sándor bencés főgimnáziumi tanár, cserkészparancsnok cserkészeivel annak idején fölfedezte a vágdunai strandot, igazán felesleges uszodáról, úszómedencéről beszélni, mert egészségesebb, gyógyhatásúbb és kényelmesebb fürdőhelyet a komáromi strandnál igazán kár keresni. A pöstyéni és trencséni gyógyvizek nagy százalékban vannak meg aVágduna vizében, homokja a lidói homokkal fölveszi a versenyt. Selymes homok, üde pázsit, kacagó napsugár, árnyas fák, minden igényt és kívánságot kielégítenek. Más város boldog volna, ha ilyen kitűnő, egészséges strandja volna. A fürdőzők százai keresik föl ezt a pompás helyet, de még több fürdőzőnek kellene ott lubickolni és a városnak arra kellene törekedni, hogy az egész Komárom ott fürödjék. Egy hibája van a komáromi strandnak, hogy kissé messze van a belvárostól. Ezt a messzeséget kell megszüntetni a városnak és akkor meg van oldva az uszoda kérdése. Nem kell mást csinálni, mint a városnak szubvencionálni kellene egy autóbusz, vagy parlinenti hajózási, vagy motorcsónak vállalatot, hogy a közönséget oda-vissza maximum két koronáért szállítani tudja. Mindjárt megnőne a strandra járók száma. A hajójárat indítását az nehezíti meg, hogy a vágdunai alacsony vízállás kel rendez (Művészeti osztály, a. Szépművészeti osztály). Az ekként módosított alapszabályok felterjesztettek a belügyminisztérium pozsonyi osztályához, amely azokat 21.875/5. ai. 1928. szám alall tudomásul vette. Az egyesület könyvtárának vezetésében változás állott be ebben az évben. A könyvtár kezelését Alapy Gyula dr. könyvtárigazgató és Baranyai/ József di-. könyvtáros végezte. A könyvtárigazgató végezte az adminisztrációs ügyeket, a könyvtáros pedig a könyvek kiadását intézte és nyilvántartást vez.clett a kiadott könyvekről. Működésük természetesen harmonikusan haladt a könyvtár érdekében, Mivel a városi könyvtár az előző évben a törvény rendelkezése szerint külön is megalakult, a könyvtár magyar tagozatában városi könyvtárossá Alapy Gyula dr.-t választották meg. Alapy Gyula ezen állásáról a könyvtár megszervezése után lemondván, helyébe a magyar könyvtár bizottsága Baranyay József dr. könyvtárost választotta meg, s az egyesület igazgatótanácsa március 27-én tartott ülésén akként rendelkezett, hogy Baranyay József dr.-t saját kérelmére felmentette a könyvtárosi teszttel járó teendők alól s a Jókai Egyesület könyvtárának gondozásával és vezetésével Alapy Gyulát bízta meg. Az igazgatótanács Baranyay Józsefnek .sok éven át teljesített könyvtárosi munkálkodásáért köszönetét mondott és egyben megválásztota őt tiszteletbeli könyvtárossá, (folyt, kÖV). i
