Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-08-14 / 65. szám

1937. augusztus 14.

KOMAROMI LAPOK

3. oldal.

flz épülő és szépülő Komárom IL

Kioszk és park a Nagyduna pariján

Komárom, —• augusztus 13.

A Dunapart. Ez az, amit a bennszülött komáromiak mindeddig nem tudtak még felfedezni. Más város lakossága hálát adna az Istennek, ha olyan természetadta szép sétánnyal rendelkezne, mint Komárom, a maga Dunapart jával, de mi ehelyett a poros Nádort rójuk.

A Dunapart belső oldalát a mind jobban terjeszkedő kikötő teljesen lefoglalta. Messziről, a vasrácson túlról nézhetjük csak a víz tükrét és gondolhatunk vissza arra, hogy valamikor mityen szép is volt a Dunaparton végigsétálni egészen a Vág torkolatáig.

De a vén Iszter úgy látszik nagyon szereti Komáromot. A sziget külső oldalának töltésénél ideál is abb, szebb sétányt el sem lehet képzelni. Friss, üde levegő, gyönyörű kilátás a neszmélyi hegyekre, Koppány-monostorra. És mégis alig akad nézője ennek a szép, naplementében, esti szürkületben gyönyörűen kibontakozó panorámának.

Most végre a város fedezi föl polgárai számára ezt az ideálisan szép sétányt, a Dunapartot.

A városszépítés során a jövő év tavaszán sor kerül az Erzsébetsziget szépítésére is.

Az idősebb generáció tagjai talán még visszaemlékeznek arra, hogy jó harminc évvel ezelőtt egy kotrást végző cég hajlandó lett volna ingyen feltölteni az egész szigetet. A szigetkertek akkori tulajdonosai gyümölcsösüket féltve ridegen elzárkóztak ez elől és nem lehetett őket kényszeríteni arra, hogy egyezzenek bele ebbe a praktikus szépítésbe. Azóta régen megbánták elhamarkodott határozatukat és szívesen fogadnának el most egy ilyenértelmű ajánlatot.

A város az elmúlt év folyamán a

Nagy-híd mellett fekvő területet, az úgynevezett Malom-révet feltöltötte. Akkor még úgy gondolták, hogy erre a hejyre kerül majd az uszoda. Az Országos Hivatal azonban kicsinek, szűknek találta az uszoda számára ezt a területet. Féltünk attól, hogy így a városnak Magyar-Komárom felőli bejárata olyan rendezetlen marad, mint eddig volt: piszkos, poros, egészségtelen és csúnya.

Éppen ezért felkerestük Nagy Jenő kormánybiztost és érdeklődtünk az irányban, hogy nincsenek-e tervei a városnak ezzel a szabadon maradt területével. .

Örömmel hallottuk, hogy vannak és még milyen ideális tervei:

A Malom-rév háromszögű területén a mostani szántóföld helyére a város már jövő év tavaszán parkot varázsol. A Malom-révházat lebontják, amennyiben a vízimalmok lassú kihalása befejeződött és így a molnárok foga e területen megszűnt. A révház helyére, a kiszögelésre egy kioszk épül fel. Egy ideális nyári vendéglő, táncparkettel, kuglizóval. Természetesen rendbehozzák, feltöltik az oda vezető utat is.

Hogy mennyire régi vágya már Komárom lakosságának egy dunaparti nyári sörözőhely, egy kellemes szabad vendéglő, azt csak azok tudják igazán, akik Komáromban töltik a nyarat. Hisz minden dunaparti városnak van már egy ilyen kert-kávéháza, akár Pozsonyba, akár Szobra, akár Esztergomra, akár Vácra gondolunk. Csak Komáromnak nem volt meg mindeddig.

Az építkezés alkalmával természetegyorsan enyhít fájdalmakat" tu

r csuklóban és végtagokban;tejta-«

r jásnál, meghűlésnél Bízzék galban. Egy kísérlet meggyőz, or- *

vosok javasolják Minden gyógY"

tárban KC 12-- és Ke 27-50-ért.p

Heti figyelő

sen vigyázni fognak arra, hogy a százados platánfákat megmentsék. Nem, hogy nem kerülnek kivágás alá, hanem azok lesznek majd épp a park, a kioszk legszebb ékei, a mellett, hogy hüs árnyékuk lehetővé teszi a nappali ottartózkodást is.

A Duna e szakaszra eső kiépítetlen pariját is rendbehozatja a város.

A pozsonyi Hvdrográfiai-intézet hajlandó volna ezt a munkát ingyenesen elvégezni, de akkor a kiugrót leegyenesítenék. így épp a legnagyobb értéke veszne el ennek a területnek, mert a híd alatt átnézve elénk táruló pazar panoráma, a neszmélyi hegyek messze kéklő kontúrjai teljesen elvesznének.

Így a város inkább saját költségén végezteti el ezt a munkát i$, hogy a fölépülő kioszk, a Duna partján fekvő park, az ahhoz vezető széles, pormentes út, mind a legcélszerűbb, legjobb és legszebb legyen.

Ha ez megvalósul, ami reméljük jövő év tavaszán történik meg, akkor, a mellett, hogy a város számára is majd hasznot, jövedelmet jelent a kioszk, valóban jól fogja érezni magát,, aki oda kimegy és valóban felfrissülve, kipihenve tér vissza onnan.

Talán Komárom így felfedezi majd legszebb részét, legegyénibb és legeredetibb szépségét: a komáromi Dunapartot.

— A volt VÁROSI FORDÍTÓ IRODÁJA végérvényesen Komáromban a KAPITÁNY UCCA 5 SZÁM alatt (a Deák Ferenc ticca végén, a Széna tér közvetlen közelében) van, ahol cseh, szlovák, magyar, német, szerb, horvát nyelvű fordítások készülnek szakszerűen, másfél évtizednél hosszabb gyakorlat alapján. Nyitva köznapokon d. e. 9—12, d. u. 3—5, vasár- és ünnepnapokon zárva. A bejárat csengővel van ellátva. A munkadíj a mai viszonyoknak megfelelően minimális.

Akik mitsem tudnak a magyar kisebbségekről.

— augusztus 13.

A Munkácson megjelenő őslakó c. lapban nagy cikk jelent meg a köztársaságba beengedett magyarországi lapok mentalitásáról. Az érdekes cikk többek között a következőket tartalmazza:

— Most csak az ide szabadon bejárható Újság, Magyar Hírlap, Esti Kurír és Népszava köztünk való szerepéről és hatásáról kívánunk egyetmást elmondani.

— E sajtótermékek állandó megfigyelése után nagy megdöbbenéssel és rosszalással azt kell látnunk, hogy ezek a lapok nem vesznek tudomást a magyar kisebbségekről. Vélellenül sem emlékeznek meg rólunk, őket a legkevésbé sem érdekli a pusztulásunk vagy megmaradásunk. Ezek felől a magyarországi közönség már régen elfelejthette volna, hogy a határokon túl is élnek még magyarok.

— De ezzel a bántó, fájó mellőzéssel, ezzel a célzatos agyonhallgatással sem ártanak annyit, mint a magyarországi eseményeknek azzal az egyoldalú beállításával, kiélezésével, aláhúzásával, ami csak arra alkalmas, hogy Magyarországot rossz hírbe keverje, mégpedig legelsősorban az utódállamok magyarsága s magyar kultúrájú zsidósága előtt.

— A fajtáját, nemzetét szerető, féltő újságíró gyakran találkozik a közéletben olyan dolgokkal, amit meg szabad ugyan írni, de nem illik, sőt bűn számba megy, mert ártunk vele

Szaboktatási előadást tartottak március 25-én Kalvariszki] Jenő dr., -a gyermekbetegségekről, utáma pedig Limbacher Rezső dr. pozsonyi igazgató főorvos vetített képes előadást Rubens életéről és művészetéről.

Október 20-án a Waldbaüer-Kerpely magyar vonósnégyes látogatott el hozzánk s az egyesület ezzel a rendezésével is igen nagy sikert aratott. Mozart, Dohnányi, Beethoven egy-cgy remekművének tökéletes előadásában gyönyörködhetett a közönség, amelynek igazi művészi élményt jelentett a világhírű magyar kvartett előadása.

Az egyesület Szépművészeti Osztálya több kiállítást rendezett ebben az évben is. Április 29-én nyílt meg Hetzer Géza festőművész kiállítása, mely egy hétig tartott, szeptember 30-tól október 8-ig a Harmos-festőiskola tárlata vonzotta a művészetpártoló közönséget a Kulturházba, nov. 25-én pedig a JESZO rendezett reklám kiállítási, mely eredetiségével aratott tetszést.

A december 23-án tartott évi rendes közgyűlésen a főtitkári jelentés kegyeletes részvéttel emlékezett meg Feszty Béla ijy. miniszteri tanácsos és Asztalos Béla alispán, volt egyesületi vezetőségi tagok elhunytéról s emlékűket a közgyűlés jegyzőkönyvében! megörökítették.

Az 1928-ik év jelentős művészi és irodaim^ eseményei folytatódtak az 1929. évben, amely változatos kulturális életről tanúskodik. De az események előterében az a kegyeletes ünnepély áll, amelyet az egyesület május

5-én, Jókai halálának 25.-ik évfordulója alkalmából rendezett közgyűlés keretében. Az emlékünnepen az egyházak, a város, kulturális, jótékony és társadalmi egyesületek képviseltették magukat, az iskolák, a kereskedők és iparosok érdekképviseletei is képviselve voltak. Szijj Ferenc dr. ügyv. elnök tartott elnöki megnyitót, utána Pfeiffer László szavalta Borka Géza ódáját, majd Alapy Gyula dr. főtitkár tartotta meg kegyeletes visszaemlékezését Jókairól. Beszédében ismertette.

a szabadságharcban] s a márciusi nagy napokban való szereplését s méltatta világirodalmi jelentőségét. Garai Anna elszavalta Vályi Nagy Bélának Jókai sírja c. költeményét s végül Szijj Ferenc dr. elnök zárta be a szépen sikerült ülés keretében rendezett emlékűn nepélyt.

Ennek a kegyeletes szép ünnepnek kiegészítő részét képezte június 2-án Jókai Mór síremlékének a budapesti kerepesi úti temetőben végbement ünnepélyes leleplezése, amelyen az egyesületet Szijj Ferenc dr. ügyv. -elnök és Sárosy Etele fog. tanár, igazgatótanácstag képviselték. Az elnök a Jókai Egyesület nevében díszes koszorút helyezclt Komárom legnagyobb fiának sírhalmára.

Szabadoktatási és irodalmi előadásokat tartottak ebben az évben január 13-án, Bíró Lucián tanár (Az irodalom és az ifjúság), február 3-án, Limbacher Rezső dr. vetített képekkel a ni agyar származású festőművészről: Dürerről (Dürer Albert élete és művei), február 21-én Noszkay Ödön érsekujvári gimn. tanár a történelemtudományról és a történelmi kritikáról, március 3-án Jankovics Marcell dr .a Toldy Kör illusztris elnöke Konstantinápolyról tartott lebilincselő,, tanulságos előadást. Március 17-én Lijjscher Mór kórházi igazgató főorvos a rákbetegségről tartott szabadoktatási előadást, mely tudományos szempontból is értékes volt. Ide tartozik Ölvedi Lászlónak, a talentumos költőnek szerzői estje is, melyet január 28-án tartott a Kulturház nagytermében Alapy Gyula dr. és Jaksics József zongoraművész közreműködése mellett. Ölvedi ezúttal harmadszor tartott szerzői estet a Jókai Egyesületben. de a közönség akkor is meleg szeretettel fogadta és ünnepelte őt.

Hangversenyeink közül kiemelkedett Farkas Márta január 20-án tartott hegedűestje, amelyen Németh István László, a pozsonyi dóm orgonaművésze is közreműködött. A két művész Schubert D-dur sonatináját adta elő együttesen igen nagy hatással, majd a művésznő többi számát Németh I. László kisérte zongorán finom árnyalással. Február 10-én Jeanna Marie Darré zongoraművésznő látogatott el újra hozzánk, akinek tüneményes játéka és kiforrott művészete ez alkalommal is lázba hozta a közönséget. Óriási sikere volt.

Kivételes művészi eseményt képezett Feszty Masa festőművésznőnek, a halhatatlan művészapa méltó leányának képkiállítása, aki szeptember 22-én állította ki firenzei képsorozatát a Kulturház nagytermében. A kiállítást igen sokan megteld ntették, hogy gyönyörködjenek a művésznő tökéletes művészetében.

Október 6-án nyílt meg Harmos Károly növendékeinek kiállítása, melyben Staudt Mihály, Kathó Katica, Majer Margit, Ozorák Imre, Székházy Tódor, Pleidell János, Szabó Lajos és Farkas Mihály vettek részt.

Jelentékeny kiadásra kényszerült a Jókai Egyesület az 1929. év végén. Az Egyesület székháza, a Kulturház a háború és ia forradalmi idők lezajlása után tetemes költséggel renováltatott, de a következő évek lendületet vett kulturális munkájának szinte megszakitásnélküli folyama alatt az épület, de különösen a hangversenyterem oly nagy mértékben volt használatban, hogy a különböző rendezések következtében megnövekedett forgalom alatt bepiszkolódod és megrongálódott. Az egyesület 1921-től 1927-ig hajlékot adott a magyar színészetnek is, amely minden évben két hónapig vette igénybe a termeket, s ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a minden nap használt helyiségek megrongálódjanak. A naponként tömegesen felvonuló, színházlátogató közönség bizony nem igen ügyelt arra, hogy a kulturház tiszta maradjon. Hozzájárult ehhez még az a körülmény is, hogy az emeleti termeket az egyesület a Jókai-bál után táncmulatságok céljaira is bér beadta s ilyen alkalommal főzés-sütés folyt a helyiségekben, ami szintén káros volt

a termek vakolatára és festésére.

Az elnökség már korábban is foglalkozott az épület alapos kitatarozásának gondolatával s kénytelen volt akként intézkedni, hogy a színtársulatok részére többé nem adta bérbe az emeleti termeket, mert az kétségtelenné vált, hogy a sziniszezon alatt rongálódott legjobban a Kulturház, az az összeg pedig, amelyet, a bérlet fejében kapott, egyáltalában nem volt elegendő a házfenntartás évi összegére sem. A kikerülhetetlenné vált épületjavitás tehát napirendre került s szeptember 3-án az igazgatótanács kimondotta, hogy a szükséges renoválási munkákat nyilvános pályázat útján fogja a legked-, vezőbb ajánlattevők által elvégeztetni. Október 14-én járt le a pályázat, melyben a helybeli iparosok közül többen vettek részt.

A felmerült javítási és festési munkálatok kivitelezésével a következőket bízta meg az igazgatótanács: Kiss János asztalost, Török János szobafestőt, Kiss István kályhást, Tóth József mázolót és festőt, Tóth Ferenc ács és kőművesmestert, Hacker és Neufeld villanyszerelő céget, Kincs Mór Fia üveges céget, a villanyégők, lámpások szállításával pedig Mórocz Péter műszerészt. A nevezett iparosok és vállalkozók a Kulturház tatarozását, festését, mázolását, villany berezetését és yillanyégőkkel való felszerelését pontosan elvégezték. A felmerült kiadáson, a december 15-én tartott évi rendes közgyűlésre beterjesztett főtitkári jelentés szerint mintegy 55.000 koronát tettek ki, amely összeget a Komáromi Első Hitelintézettől vette kölcsön az egyesület. A kölcsön fedezetéül lekötötte a Jókai Egyesület a yárosi könyvtár céljaira átengedett helyiségek után járó bért és a Kereskedelmi Grémium által bérelt lakrészek évi házbérét. Az új köntösbe öltöztetett Kulturház villanyfényben ragyogó termeiben december 31-én, a Jótékony Nőegylet lés a Dalegyesület által közösen rendezett Szilveszter-estélyen gyönyörködött első ízben a közönség. (Folyt, köv.).