Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-08-14 / 65. szám
4. oldal. KOMAROMI LAPOK 1937. augusztus 14. a legszentebb ügynek. Ezt a határtj lépik át a fentemlített magyarországi újságok, amelyek nemcsak nem hallgatják el az olyan eseményeket, amelyeknek szellőztetése a magyarságnak, Magyarországnak éppennem használ, hanem inkább kiszínezik, félnagyítják. — Voltaképen kétféle Magyarország van: a valódi, a munkás, a becsületes, a mindenkit megbecsülő és a másik, amely a hozzánk bejáró magyarországi lapokból lép elénk. Magyar kisebbségi életünk egyik rákfenéje az a magyar nyelven, magyar földről folyó kúlmérgezés, amelynek célja csak az lehel, hogy az itteni magyarságot és magyar kultúrájú zsidóságot eltántorítsa lélekben is Magyarország mellől és kiölje belőle a magyar érzést. Magyarország bátran elmondhatja: Csak az ilyen barátoktól ments meg Uram, az ellenségeimmel majd megvívok magam is! Nagyon érdekes a tizennyolcadik cikkely határozmánya, melynek szószerinti szövege a következő: »Valamint a mestereknek tilalmaztatik a kéziművek (munkájuk) árát közértelemmel kény ék-kedvük szerint feltsapni, úgy a- legényeknek sem szabad a mesterüktől megkívánandó bér eránt egymás között öszve beszélni. lllyetén legények mint lázítók az érdemlett keményebb büntetésüket nem fogják elkerülni.«. A 18.-ik cikkely sem találkozna a mai szakszervezet helyeslésével. E szerint: »A mesterlegények maguk között különös szövetséget nem tehetnek, sem közönséges petsétet nem tarthatnak, keményen megtiltván a legényeknek más céhbe való lekötelezettségét.« A huszadik cikkely a legények magatartását írja elő. E cikkely szerint: »Minden legény a céh- és alcéhmesterhez egész tisztelettel és engedelmességgel legyen nem különben az önönmaga mestere iránt is, kinek javát kitelhetőképen előmozdítani igyekezzen. Ugyan a legények mint a céhbéli gyülekezetek alkalmával a mesterekkel össze jővén, mind egymásközött a fogadóban (Herberg) mind pedig otthon mestereiknél betsületesen, tsendesen és híven viseljék magukat, mivel minden ebeli áthágás büntetéssel fog járni.« A huszonnegyedik cikkely a huszonnyolcadik cikkelyig a mesterségről tárgyal általában. Ezek írják elő a remek készítését, melyet minden legénynek le kell tenni. A huszonkilencedik cikkely a mestereknek és legényeknek a kötelességeiről tárgyal. Elrendeli: Mivel minden jól elrendelt társaságban az Isteni tiszteletet főkötelességének kell tartani, tehát a keresztény katholikus valláson levő mesterek és legények mindnyájan az előre botsátandó bemondásra, a szokott fertály esztendei, vagy kántor misére díszes ruhában kötelesek megjdéiini s aki a céhmesternek előre tudtára adandó ok nélkül tsak az evangélium után jönne, vagy épen megnem jelenne, első esetben a mester húsz, a legény tíz, másodikban amaz negyven, emez húsz kr.ok fizetésében büntettessék.« Megjegyzi a cikkely, hogy ez tsak a római hatholika valláson levőkre vonatkozik, s más törvényesen bévett, vagy megtűrt valláson levőkre nem tartozik. »Ha ezen ájtatosság — folytatja a cikkely — vagy az esztendőnként szokás szerint tartandó Urnapi Prooessió alkalmatosságával, melyhez minden katholikus céhbeliek eg}» legény által könynyen vihető zászlóikkal megjelenni tartoznak s ha azon valamely mester, vagy legény illetlenül viselné magát, kétforintokkal való pénzbéli fizetéssel büntettessék, vagy ha keményebb büntetést érdemelne, az elöljáróságnál adattassék fel.« A harmincadik cikkel}» a legénynek más mestertől való elcsábítását gátolja meg: »Mivel a mesterembernek a maga és házifamiliájának élelmét a mesterségének a folytatása által kall keresni, senkinek szabad nem lévén a Az elfelejteti pittsburgi szerződés A Prágában megjelenő »Die Zeit« tegnapi számában írja: Az amerikai szlovák liga fennállásának harmincéves jubileuma alkalmából Clevelandban elhatározta, hogy a pittsburgi szerződésnek a csehszlovák alkotmányba való iktatása véfgett a Csehszlovák kormány és a csehszlovák törvényhozás elé határozatot terjeszt. Ez a keményhangú határozat most érkezett meg Prágába és többek között imigyen hangzik: »Bilaterális szerződésről van szó, amelyet a közös köztársaság két szerződő fete fogalmazott meg és írt alá.« »A szerződésnek törvénybe való iktatása — úgymond tovább a határozat, — a belső német-magyar és a külső német-magyar-olasz ellenfélre való tekintettel a köztársaság legsajátosabb érdeke lenne.« legényeket más mestertől elidegenitvéú magához vonni, az okozott kár megtérítésének büntetése alatt, mely eránt az illető mester ha több mint kétfoforintokban károsíttatott meg, a helybeli elöljárósághoz folyamodhatik.« A harmincegyedik cikkely is érdekes, mint a »tisztességtelen verseny«ről szóló legújabb törvényünk ősanyja. Szószerinti szövege a következő: »Egyik mester, vagy annak legénye a másiknak munkáját ócsárolni s azáltal a vevőket magához vagy mesteréhez hódítani ne merészelje, különben a mester ugyan két, a legény pedig egy forintokban büntettessék, vagy ja dolog mivoltához képest a helybeli elöljárók által az egész kárnak megtérítésére vonattassék. Ezen rendelés ki terjesztetik azon esetre is ha valaki mestertársát a mesterség folytatására, vág}» műveinek eladására fogadott boltjából kiűzni fortélyoskodik. Mivel minden mesterek egyenlő joggal bírnak, a mesterség folytatásában senki bizonyos helyre, vagy munka nemre nem szőrittathatik.«> A harminckettedik cikkely a kontárokról tárgyal, írván: »Amely helyen céh vagyon, ottan az abban benem kebeleztetek mesteremberek (Sóhrer) nem szenvedtetnek. »A harminchatodik cikkely a céhbeliek temetésénél való megjelenését írja elő. »Valamely mester, legény vagy inas, vagy mester felesége avagy gyermeke meghalálozván, ennek temetésére minden mesterek és legények megjelenni tartoznak. A mester ha ebbeli kötelezettségét elmulasztja, húsz, a legény tíz kr.-okban büntettetik.« A következő cikkelyek a céhbeli gyülekezetekről szóinak, melyet fertály esztendőnként kellett megtartani s azon a három hónap alatt előfordult céhet illető dolgokat tárgyalni. A fertály esztendőre járó fizetés (tagdíj) a mesterektől egy forint a legényektől tizenöt krajcár volt. Minden mester vagy legény, ha a céhgyülésről igazolatlanul elmaradt, amaz két forint, emez egy forint büntetést tartozott fizetni a céh ládájába. E cikkelyek intézkednek a céh- és alcéhmester választásáról is, melyet évről-évre ejtettek meg. A céhláda kezelését is itt írják elő, mely szerint a céhládának három kulcsa volt, melyekből egyik az atyamesternél, másik a komiszáriusnál, harmadik az alcéhmesternéi volt és csak ezek együttes Jelenlétében nyittathatott fel. A céhládába befolyt büntetés-pénzeket a céh költségeinek fedezésére, valamint az idegenből vándorolt mesterlegények segélyezésére fordították. A céhszabályok utolsó fejezete a következő: »Hogy a törvénymegsértés esetben senki magát avval ne mentegethesse, hogy ezen rendeléseket nem tudta vagy nem jól értette, szükséges ezekre a céhbelieket időről-időre megemlékcztctni. Avvégre a jelen való cikkelyek nem tsak a fertály esztendei gyülekezetekben nyilván fenszóval felfognak olvastatni, hanem hiteles párban mindenkor a céhmesternél is készen tartassanak és akármely mesternek vagy legénynek, midőn ez eránt tisztességesen jelenti fogja magát, megolvasás végett ingyen oda adassanak. Ugyan ezen céhbeli cikkelyeket az inasoknak felszabadulások alkalmával szívreható intés mellett jól meg kell magyarázni.« Eddig tartanak a cikkelyek. A privilégium-levél Ferdinánd császár sajátkezű aláírását tartalmazza, gróf Mailáth Antal kancellár által ellenjegyezve. A nemes magistratus 1845 június 9. ülésében hirdette azt ki és adta át a németszabó céhnek alkalmazás végett. A céheket elnyelte az idő, felváltotta őket az ipartestület, s féltve őrzött rendszabályaik megszűnvén, kezdetét vette a szabad ipar. Ma már úriszabó polgári- és katonai szabó, férfiruha készítő, papiszabó és egyéb más elnevezés van az egykori németszabók utódjának cégtáblájára festve, a németszabó elnevezés megszűnt, s mint egy álom, a múlté lett. Farkas Péter. A siker jegyében fejeződött be a lévai állami magyar könyvtárostanfolyam A Léván tartott háromhetes állami magyar könyvtárostanfolyam záróvizsgái augusztus 7-én folytak le. A vizsgabizottság elnökéül az iskolaügyi minisztérium Barlos Ede érsekujvári rg. igazgatót küldte ki, a bizottság tagjai a tanfolyam előadói: Schenk Erzsébet dr., az Institut für deutsche Volksbildung titkára, a prágai német központi kölcsönkönyvtár könyvtárosa, Pétcrffy József dr., a kassai tudományos és városi könyvtár igazgatója és Ivánfy Géza, a Magyar Közművelődési Szövetség és a Közkönyvtárak könyvbíráló bizottságának titkára voltak. A vizsgára jelentkezett 30 hallgató közül 16 jeles, 9 jó, 4 elégséges eredménnyel nyert könyvtárosi képesítést, egy hallgató nem felelt meg. Egy hallgatónak különösen kiváló tanulmányi eredményéről külön megemlékezik a vizsgabizottság jelentésében, melyet a minisztériumhoz terjeszt fel. A vizsgák befejeztével a vizsgabizottság az államsegélyek elosztása ügyében határozott és a hallgatók tanulmányi eredményének, szorgalmuknak és utazási költségeiknek figyelembevétele mellett 2210 Ke összegű segélyt osztott ki a hallgatók között. Segélyben részesült 17 hallgató. A tanfolyam vizsgaeredményeinek kihirdetése s a képesítési bizonyítványok kiosztása alkalmával Bartos Ede vizsgabizt. elnök köszönetét fejezte ki az előadóknak! s a hallgatóknak szorgalmukért elismerését fejezte ki, kérve őket, hogy magyar népnevelő szer-Olvassa, pártolja, terjessze a KOMÁROMI LAPOKAT! vezetékben s könyvtárintézményekben való munkavállalásukkal szolgálják népük nevelésügyét. Schenk Erzsébet dr. a lévai járási magyar közművelődési testületnek és elnökének: Schubert Tódornak mondott köszönetét, hogy a tanfolyam egész ideje alatt úgy az előadókat, mint a hallgatókat lekötelező figyelemmel állott mindig rendelkezésre s társadalmi utón gyűjtött tekintélyes összegű segéllyel támogatott több hallgatót. — Ivánfy Géza, a tanfolyam igazgatója köszönetét tolmácsolta a minisztériumnak a tanfolyam megrendezéséért, a kiutalt államsegélyért, a lévai ref. egyháznak pedig az előadó és a bennlakó hallgatók részére rendelkezésre bocsátott helyiségekért és végül kérte a Jiallgatókat, hogy mint képesített könyvtárosok igyekezzenek a magyar közkönyvtárak és népnevelő szervezetek fejlesztését előmozdítani, ama törvények és rendeletek alapján, melyek a magyarság számára járásonkint és községenkint az állampolgári nevelés terén teljesen független szervezetekben a magyar kultúrális munkát biztosítják s valamennyi magyar kultúrális egyesület együttműködését, munkáik tervszerű összeegyeztetését teszik lehetővé. Kopcrniezky Kornél a lévai közm. test. és magyar könyvtártanács titkára a hallgatóság köszönetét tolmácsolta az előadóknak. Elismeréssel és köszönettel emlékezett meg Ivánfy Gézának, a Közm. Szövetség fáradhatatlan titkárának a magyar könyvtáros tanfolyam megszervezéséért, mely ismét egy nagy lépéssel viszi előre a magyar népnevelő intézmények, a sok száz magyar közkönyvtárnak helyes irányú fejlesztését, s Ígéri, hogy ebben a munkában a szakképesített magyar könyvtárosok lelkes odaadással fognak közreműködni s a Közm. Szövetség egyetemes magyar kultúrérdekű és az állampolgári nevelés terén nagy fontosságú munkáját támogatni. Schubert Tódor örömét és köszönetét fejezi ki afölött, hogy a II. magyar könyvtárostanfolyam Léván rendeztetett meg s a rendezésben résztvehetett a járási magyar közművelődési testület és magyar könyvtártanács is. Az előadók lelkes buzgalma, fáradozása, a vizsga kitűnő eredményével igazolt oktató tevékenységük s a hallgatók szorgalma biztosítékot nyújtanak arra, hogy a magyár népnevelő munka területén ismét egy csoport új munkaerő kapcsolódhatik be, kiknek nevelő munkáját valamint az állam, úgy a magyar nép művelésügye é'rdekében a törvényes kultúrkeretekben gazdagon lehet s kell hasznosítani. * A záróvizsga sikeres letételével elnyert bizonyítvány, melynek egész szövege magyar nyelvű s az iskolaügyi minisztérium pecsétjével van ellátva, tulajdonosát az 1919. évi 607. sz. kormányrendelet 45. cikke értelmében a 10.000-ig terjedő lakosságú községek közkönyvtárainak vezetésére képesíti. Ugyanezen kormányrendelet alapján kiadott 1929 évi nov. 5-én kelt 62.745 sz. miniszteri rendelet szerint pedig a képesítéssel rendelkező könyvtárosok választhatók járási magyar könyvtárügyi előadóknak, akik a járás területén működő magyar közkönyvtárak felügyelői s akiket e tisztségükben az isk. minisztérium referátusa erősít meg. A tanfolyam megrendezésével lehetővé vált, hogy több járásban már képesített könyvtáros kerülhet a közkönyvtárak fejlesztése körül oly fontos ellenőrző tisztségekbe, miután a tanfolyam szervezése idején ennek igazgatója a járási magyar közm. testületeket egyegy könyvtárosnak a tanfolyamra való kiküldetésére külön is felhívta. így képesített könyvtáros kerül: a dunaszerdahelyi, somorjai, ipolysági verebélyi, lévai, zselizi, pozsonyi, kassai, ungvári járásokban a könyvtárügyi előadói tisztségbe, ami könyvtáraink fejlesztését fogja előmozdítani. Ozletáthelyezés Tiszteletei értesítem b. vevőimet, hogy elektro- és automechanikai üzletemet a Köztársaság uccából Klapka térre, a volt Kovách-féle gyógyszertár helyére helyeztem át, További szives támogatást kérek kiváló tisztelettel Fekete Lajosné írás az németszabó céhről — Sárgult betűk a város levéltárából — (Folytatás.)
