Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-08-11 / 64. szám

ötvennyolcadik évfolyam — .......... ■'■'»■yi—— 64. szám Szerda, 1937 augusztus 11. KOMAROMI LAPOK Alapította: néhai TUBA JÁNOS. ------ POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASAGI LAP ------ Főszerkesztő: GAAL GYULA DR. Felelős szerkesztő KÄLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLöP ZSIGMOND és SZOMBATI!Y VIKTOR Kereskedelempolitikai tárgyalás Csehszlovákia és Magyarország között Előfizetés: egész évre 80 Ké, félévre 40 Ké. negyedévre 20 Ké. Külföldön 120 Ké. - Egyesszám ára 1 Ké. Tiz vagon bor Komárom, augusztus 10. Nagy veszedelem fenyegeti borter­melő gazdáinkat. Noha Csehszlová­kiában jelentékeny borkészletek vár­ják, hogy megfelelő piacra találja­nak a külföldön, a közeli napokban kilátás van arra, hogy nagyobb meny­­nyiségu bort importáljanak a köz­társaságba. Ebben az évben már nagy import volt eddig is, az év első felében nagyobb mennyiségű bort szállítottak Csehszlovákiába, mintáz elmúlt 1938. évben s bár a borter­melők ismételt esetben segítségért fordullak a kormányhoz, minden pa­nasz és kérelem hiábavalónak bizo­nyult, mert a bortermelőket nem hall­gat iák meg. sőt az állandó idegen borbehozatallal helyzetük súlyosbo­dását idézték elő. A román sajtó nagy megelégedéssel jelenti, hogy Románia már útnak in­dította az első nagyobb borkülde­ményt: tíz vagon bort s mindjárt ki­látásba is helyezi azt, hogy további küldemények rövid időn belül ese­dékesek lesznek. Azt a hírt is közti a román sajtó, bogy a napokban cseh­szlovák megbízottak tartózkodtak Besszaráhiában, hogy tanulmányoz­zák a besszarábiai bor Csehszlováki­ába irányuló bevitelének kérdéséi. Ez a hír érthető megdöbbenést kel­tett az érdekeltség köreiben, s a szlo­­venszkói és kárpátaljai bortermelőket méltán fogja el keserűség, ha árra gondolnak, hogy a nagymennyiségűén eladatlanul beverő borkészletük da­cára külföldi bort hoznak be, amivel nem lehel az illetékes köröknek más céljuk, mini hogy külföldi konkur­enciát állítsanak fel a hazai borter­melőkkel szemben, akiket nehéz hely­zetükben ezzel még jobban megter­helnek. Mert azt senki sem állíthatja, hogy szüksége volna Csehszlovákiá­nak olyan arányú borbehozatalra, amely az itteni termelési kiszoríthat­ja a helyi piacokról, annyival is in­kább. mert a szlovenszkói és kár­pátaljai bor is exportra van kénysze­rítve, hiszen a csehszlovákiai óriási sörtermelés ezt természetszerűen elő­idézi. Egyébként pedig mindenki jól tudja, hogy minőség okából sem in­dokolt az idegen államokból való bor­behozatal, mert Szlovenszkó és Kár­pátalja borvidékei hírneves terméke­ket produkálnak, amelyek a világ leg­jobb boraival felveszik a versenyt. Bortermelőink amúgy is súlyos helyzetben vannak. Már évek óla nem bír rentabilitással a bortermelés, a termelési költségek igen nagyok s az elhelyezési lehetőségek évről-évrc csökkennek. A közterhek is érzéke­nyen sújtják a termelőket s egymás után mennek tönkre a válságos viszo­nyok miatt. Ila a kormány egysze­rűen figyelmen kívül hagyja ezt az igen komoly jelenséget, akkor saját maga ellen cselekszik, mert az állam egyik jó adófizető rétegét áldozatul Mint már megírtuk, Csehszlovákia és Magyarország között augusztus hó 3-án tárgyalás indult meg, melyen a múlt év végén megkötött kereskedel­mi szerződéshez tartozó egyes rész­letkérdések lesznek elintézve. Ezek a kérdések egyelőre nem nyertek el­intézést és most a Podiebrádban meg­indult tanácskozás fog azokban dön­teni. Ezek között legfontosabb a ha­társzéli forgalom szabályozása és az állategészségügyi egyezmény megkö­tése. Többször vetlek tervbe e kér­dések megtárgyalását, de csak most sikerült a tárgyalást megtartani. Két­napos előkészítő tárgyalás után meg­kezdődlek a Csehszlovákia és Ma­gyarország között kötendő keretszer­ződésre vonatkozó tárgyalások. A je­lentések szerint a tárgyalások igen kedvező légkörben folynak, noha leszi ki annak a szomorú eshetőség­nek, hogy tönkrenienjen és a munka­nélküliek számát szaporítsa. Már több ízben volt arról szó, hogy román bori importálnak Csehszlová­kiába, eddig megcáfolták ezeket a hí­reket, most azonban itt a való bizo­nyosság: tíz vagon román bort útnak indítottak és újabb szállítmányokról tárgyalások folytak, úgy, hogy elkeli készülnünk a romániai bor beözünlé­­sére. Minthogy erre semmi szükség sincs, elkerülhetetlen, hogy a kormány sürgősen lépjen közbe a román bor további behozatala ellen. Teljesen ért­hetetlen az illetékes köröknek állás­egyes cseh lapok megjegyezték, hogy a magyar delegáció tagjai állítólag nehezen teljesíthető követelésekkel léptek föl. Mindkét fél követelése kö­rülbelül 10 millió korona körül mo­zog. Mihelyt befejezik a keretszerző­dés részleteinek tárgyalását, hozzá­fognak az árucsereszerződés revízió­jához és a vámtárgyalásokhoz. Min­den kilátás meg van arra, hogy a mostani tárgyalások során végre si­kerülni fog megkötni az állategész­ségügyi egyezményt és megoldani a határszéli forgalom szabályozását. Az állategészségügyi egyezmény és a ha­lárszéli forgalom szabályozásához tartozó kérdések közül sokat sikerült a kölcsönös megegyezés stádiumába hozni. A tárgyalások minden valószí­nűség szerint három hétig fognak tartani. foglalása ebben az ügyben, amely le­hetővé leszi a borimportot, holott ez­zel a belföldi bortermelőket sújtja. Ha már szükségesnek látszik, hogy a csehszlovák-román árucsereforgalom volumen je emeltessék, akkor azt csak olyan módon legyék, hogy ne veszé­lyeztessék valamely belföldi termelési ágnak létalapját. A borbehozatallal czidőszerint nagy kárt okoznak a bel­földi bortermelésnek, ezért már most útját kell állania annak, hogy feles­leges importtal az amúgyis válságos helyzetben levő bortermelők még ne­hezebb megélhetési viszonyok közé kerüljenek. Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Készül az új viz jogi törvény Minthogy az új vízjogi törvényja­vaslat a vízjogot kizárja a magánjog köréből és közjogi térre helyezi át, a polgári törvénykönyvből is törölték a vízjogi és partjogi vonatkozású ren­delkezéseket. Az új törvényjavaslat szerint a most érvényben lévő álla­pottal szemben vízjogi ügyekben az I. fokú hatóság az országos hivatal lesz a járási hivatal helyett. A javas­lat tekintettel van a mezőgazdasági érdekekre is az iparral szemben fel­merülhető vitás kérdéseket illetően. A javaslat eme részét az ipari körök' sérelmesnek tartják és azért eluta­sító álláspontra helyezkedtek ellene és arra kérték a minisztériumot, hogy hosszabb határidőt adjon az észre­vételek megtételére. A javaslat csak a tavasszal kerül a parlament ele. Isméi a népfrontról ír az egyik agrárlap A csehszlovák politikai alakulatok sorában ugyan még nem jelenkezett hivatalosan népfrontba tömörült cso­port, azonban egyes koalíciós lapok sűrűn emlegetik ezt az elnevezést, mint amely az ellenzék legszélsősége­sebb pártjainak tömörülését jelölné meg. A népfront emlegetésével külö­nösen az agrársajtó szokott előljáruiA amelyhez a cseh nemzeti egyesülés pártjának Sajója is csattlakozik. Mint ismeretes. Derer ár. igazság­­ügyniiniszter nemrégiben egyik szoci­­áldemokrata párti ülésén energikusan visszautasította a kommunisták felkí­­nálkozását és ezzel együtt a népfront gondolatát. Ugyanabban az értelemben írt a szociáldemokraták hivatalos lap­ja, a »Právo Lidu« is. Ennek ellenére a »Národny I.islv azt írja, hogy a va­lóság az, hogy a jelenlegi szrájkmozgalmat a kommunisták diktátuma és a népfront vezeti s ebben u frontban benne vannak a szociáldemokraták, a cseh nem­zeti szocialisták, a kommunisták és a cseh néppárt. A szakszervezetekkel folyó tárgyalá­sokból az agrárokat és a nemzeti egyesülés parijának megbízottad ki­zárták. A lap azt írja, hogy a kor­­mányszocia listák és a cseh néppárti­­íik szívesebben hallgatnak a kommu­­lákra, sőt a szocialisták a legdurvább sértéseket is eltűrik a kommunis­táktól. a »sárgákat azonban a népfront ba­rátságtalanul elutasítja. Különben az agrárpárt a nyári szü­netben is lázasan dolgozik, készülő­­lődik ugyanis az őszi községi válasz­tásokra, amelyekben a koalíciós pár­tok egyes csoportjával akarja fölven­ni a küzdelmet. Az angol miniszterelnök fontos nyilatkozata Olasz-Abessziniának — augusztus 10. Chamberlain angol miniszterelnök vasárnap rendkívül fontos nyilatkoza­tot tett az angol-olasz viszony fejlődé­séről. Szerinte Anglia hajlandó Olasz­országgal minden tekintetben teljes politikai megegyezést kötni a követ­kező négy feltétel alatt: 1. Az olasz csapatok visszahívása Spanyolországból az ottani harcok be­fejezése után. 2. Pantelleriának, a Szicília és Tu­nisz közi fekvő olasz szigeteknek meg­erősítését az olaszok abbahagyják. 3. Olaszország nem szállít további csapatokat a Vörös tenger vidékére. 4. A bari rádióleadó propagandáján nak megszüntetése. Ha Olaszország teljesíti ezeket a föl­tételeket, akkor hajlandó Angolország elismeréséről a következő ellenszolgáltatásokat ten­ni: 1. A máltai, gibraltári és a többi földközi tengeri angol erődökből visz­­szavonják a tengerészkatonaságot. 2. Az olasz impérium elismerése. 3. Kereskedelmi koncessziók nz olasz áruk angliai behozatalára. Chamberlain ilymódon nagy enged­ményeket tesz Olaszországnak. A kél nagyhatalom diplomatái hosszabb idő Óta lázasan tárgyalnak a megegyezés lehetőségein. Chamberlain és Eden kö­zött ezekben a kérdésekben meglehető­sen nagy ellentét uralkodik s nem le­hetetlen, hogy Edén kénytelen lesz a helyzetből a legvégső konzekvenciát levonni s vagy elhagyni programját, s a miniszterelnök szerint igazodni, vagy pedig lemondani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom