Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-08-04 / 62. szám

KOMAROMI LAPOK Alapította: néhai TUBA JÁNOS. ------- POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASAOI LAP ------- Főszerkesztő: GAAL GYULA DK. Ölvennyolcadik évfolyam ________________________62. szám Szerda, 1937 augusztus 4. Előfizetés: egész évre 80 Ké, félévre 40 K6. negyedévre 20 Kö. Külföldön 120 Ké. - Egyesszám ára 1 Ke. Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Aratás utáni gondok Komárom, augusztus 3. Az ország különböző vidékeiről szó­ló jelentések szerint már meg lehet állapítani, hogy az idei termés általá­ban véve gyönge volt. Szomorúan konstatálható, hogy a tavasszal el­hangzott aggodalmas panaszok na­gyon is indokoltak voltak, mert a ve­rejtéke« munkával megművelt föld mostohán fizetett és szűkmarkúsága nyomán elkeseredés és nyomorúság fakad. Ha egyik-másik határban meg Is közelítette a gyenge közepes ered­ményt, annál lesujtóbb, hogy a leg­több helyen rossz volt a termés, sőt ■egyes vidékeken katasztrofális ered­ményt mutat. A Csallóközben, Má­­tyusföldön, a Garam mentén és Ipoly környékén igen nagy csalódás érte a gazdát, mert még azt a kis remény­ségét sem teljesítette, amely a sok­féle természeti csapás után valahogy még megmaradt lelkében, bízva az isteni Gondviselés könyörüleiében: hogy megmenti a végső pusztulástól. A helyzet azonban nem lett jobb, a rossz terméskilátás, fájdalom, vég­eredményben valóra váll s most le­­sújlottan állanak a mezőgazdák a cséplőgépek mellett, amelyek igen vé­konyan csurgatják a gabonaszeme­ket. A rossz termés első sorban a köz­társaság déli vidékeit sújtotta, Dél­­szlovenszkó magyar kisebbségének okozott felmérhetetlen kárt, amit éveknek vérrel verejtékező munkája is alig fog a jövőben helyrehozni. Hi­szen van olyan hely, ahol a gazda a sivár valóság gyötrelmei között azt sem tudja még, hogy mit fog az ősz­szel vetni, mert az idei termésből még vetőmagra sem jutott. Bizony siral­mas állapotba kerültek véreink, aki­ket a sors évről-évre ostoroz csapá­saival. s akik mind nehezebb és ne­hezebb helyzetbe kerülnek a soroza­tos veszteségek következtében. A most bekövetkezett újabb csapáson nem segít a kormányhatóság moratóriu­mé*, meghosszabbító rendelkezései a gabonaárak felemelése sem érdekli a szerencsétlenül járt gazdákat, mert hiszen nincs mit eladniuk, gabonafé­léjük nem termelt, amit pedig a ka­pásokból fognak nyerni, annak ezer ásott verme van, de azokat sem lesz­nek képesek az idén betakarni még a helyenként meglehetősen mutatko­zó egyéb termények eredményével sem. Rossz termés nyomában nyomorú­ság kullog, ami igen súlyos hatással van nemcsak a társadalomra, hanem az egész országra, amelynek koldu­sai szaporodnak és a nélkülözések folytán az erkölcsök züllése is várha­tó. Az éhes gyomor sokszor rákény­szeríti az embereket a kilengésekre, amelyek a törvényes rend rovására történnek s amelyeknek megelőzése 1és kiküszöbölése elsőrendű feladata Komárom, — aug. 3. Páratlan a maga nemében az az in­tézkedés, amelyet a Gabonatársaság produkált a mull hét végén kiadott második hirdetményével a gabona­árakra vonatkozólag. Mint azt lapunk is megírta, a Gabonatársaság 149 köz­ségben megváltoztatta a búza alap­­fölvásárlási árát és pedig olyképen, hogy egy csehországi községben, öt­­ven fillérrel fölemelte a búza árát, 148 szlovemzköi és kárpátaljai község­ben pedig leszállította az árakat. Ez az árleszállítás különösen azért feltűnő, mert a szlovenszkói és kárpátaljai gaz­dákat érinti, amiből szükségtelen le­vonni a következtetést, mert hiszen maga a tény világosan beszél. Ez a kiigazító rendelkezés, mely a felvásárlási árakról kiadott első hir­detményi mindjárt a következő nap megváltoztatta, annyira szokatlanul érintette az illetékes köröket, hogy azok nemcsak meglepődtek, de erő­sen meg is döbbentek, mert az ilyen rendelkezés csak arra lehet alkalmas, hogy a gazdaközönségnek bizalmát a Gabonatársasággal szemben meging s­­sa. A gabonagázdálkodás mai irányí­tási rendszerét leplezte le ezzel maga a Gabonatársaság, amely nagy határo­­lanságáról állított ki bizonyítványt or szág-világ előtt. Az meg a legjogosabb kritikát is ki­hívja, hogy a gabonaárak csökkentéséi éppen Szlovenszkón és Kárpátalján tartotta szükségesnek, tehát a magyar­ság vidékein, akiket így már a második napon megrövidített anyagilag is. No­ha a miniszterelnöktől idejében föl­hívást kapott a gabonárak megállapí­tására. a Gabonatársaság hetekig húz­ta az árak megállapítását, közben közvetve ugyan, de kormányválságot idézett elő és a hivatalos időnél (jú­nius 24} egv hónappal később lehetett csak közzétenni az új felvásárlási ára­kat, melynek tekintélyes részét azután módosították és pedig a gazda rovásá­ra. Elmek a korrekciós eljárásnak na­az arra hivatott hatóságoknak. A rossz termés következményeire fel kell figyelnie azoknak a faktoroknak, akik a szociális ügyeket intézik és idejében meg keli tenniük a szüksé­ges rendelkezéseket, nehogy a meg­próbáltatások viharaiban legyengült és ingatag talajra került elemek a köz­rendet veszélyeztető excesszusokra ra­gadtassák magukat. Ez a most bekö­vetkezett helyzet nem jött váratlanul, mert hiszen a kora tavasszal már meg lehetett állapítani azt, hogy az idei aratás nem fog olyan eredménnyel végződni, hogy megelégedés és öröm <fyon is önkényes színezete van. Már csak azért is, mert az árcsökkentés akkor jelent már meg, amikor a kor­mány megkezdte szünidejét, holott az árak megállapítása kölcsönösségen alapult. A kiigazító hirdetmény azon­ban úgy fest, mintha a Gabonatársa­­ság nem venné tekintetbe a kormány álláspontját s a (megegyezést nem res­pektálná. Sőt úgy látszik, nem retten párti szenátor, aki betegsége miatt volt kénytelen törvényhozói tisztéről lemondani, igen értékes cikket írL a P. M. H. vasárnapi számába. A volt törvényhozó a személyes szabadság hathatós védelmet nemzetközi tör­vénnyel véli szabályozni, amely min­denütt egyforma lesz. A népszövetség reformja ezzel nagyon is összekap­csolható lenne, helyesebben a népszö­vetség reformja ezt nem is nélkülöz­heti. Ennek a függvénye kell, hogy legyen a nemzeti kisebbségi kérdés egyforma nemzetközi szabályozása és szankciójának az egész világ szövet­sége által garantált ereje. Amíg azon­ban annak megvalósítására kerül a sor, a perifériákon folytonosan elő kell készíteni az általános felépítéshez szükséges atmoszférát. Addig minde­nütt, ahol nincs még meg, egymás után meg kell hozni a személyes sza­badság hathatós védelmének törvé­nyét, a meglévőket folytonosan löké­­lctesbíteni kell különösen végrehajtá­sukban, amíg a legtökéletesebben mind egyformák lesznek, szinte egy­öntetűekké, egybehangzókká válnak, amikor azután már az egyetlen, az egész emberiségre kiható, generális törvényét a személyes szabadság hat­hatós védelmének nem lesz nehéz megalkotni. keletkezzék nyomában. A mindenün­nen jelentkezett aggodalmas híreknek a hatóságokhoz is el kellett julniok, a sajtó is sokszor felhívta erre a fi­gyelmet, így tehát az illetékeseknek is tudniok kellett már jóelőre a vár­ható rossz termésről. Elérkezett most már az a pillanat, amikor a segítés­ről kell gondoskodni s amikor a nél­külözések és nyomorgások előtt álló szegény nép támogatására kell siet­ni. Az idei rossz termés kettőzött fi­gyelmet érdemel és nem szabad ké­sedelmes eljárással olyan helyzet be­vissza a kormány dezavuálásától sem, ha a saját érdekei úgy kívánják. Épen azért a Gabonatársaság vakmerő el­határozása magán viseli a diktatórikus szellemet, amelyet több százezer szlo­venszkói és kárpátaljai gazda ellen érvényesített. Igen érdekes volna megtudni, hogy a Gabona! ársaság mivel indokolja meg az árcsökkentést és miért kellett az eredetileg kiadott rendeletén a gaz­dák veszteségére változtatni. A Gabo­natársaság azonban bölcsen hallgat de a cseh sajtó is néma marad, amikor olyan sérelmes intézkedés történik, amely a gazdaközönség életérdekeibe ütközik. Ugyancsak addig, mindenütt, ahol nincsen még meg, de nemzetileg kü­lönböző népek laknak, meg kell csi­nálni a nemzetiségi törvényt, illetve a nemzeti kisebbségi törvényt, a meg­levőket folytonosan tökéle tesbíteni kell, amíg nem lehet a legtökéleteseb­bekből az egész világon általános ér­vényű legislegjobbat megalkotni. — A csehszlovák köztársaság írja Törköly dr. — az alkotmányában is büszkén kiírta, hogy demokratikus köztársaság. Első elnöke a tízéves jubileuma alkalmából hangsúlyozta, hogy a demokrácia tökéletes felépí­tése még nem történt ugyan meg, de annak teljes felépítése a köztársa­ság legnagyobb és legfontosabb jö­vőbeli feladata. Nos, ez a feladat nem oldható meg a személyes szabadság hathatós védelméről szóló (örvény­nek és a megfelelő nemzetiségi tör­vénynek. vagyis a nemzeti kisebbsé­gek védelméről szóló törvénynek meg­alkotása nélkül. Az egyesült országos kereszlényszociaiisla és magyar nem­zeti pártban összeforrott magyarság részt akar venni ebben az építő mun­kában. Rövidesen közre fogja bocsá­tani mindakél kérdésre vonatkozó tervezetét. És nagyon fog örülni an­nak, hogyha a kormányzó tényezők messze túl fogják ezt a munkát szár­nyalni és sokkal jobbat, sokkal töké­letesebbet fognak annál alkotni. következését elősegíteni, amely súlyos nehézségek elé állíthatja a rend és törvény őreit. A hatóságoknak már most meg kelt tenni a tépéseket az egész bizonyossággal bekövetkező ín­séges állapotnak megkönnyítésére s a bajba került gazdaközönség támoga­tására. Adókedvezmény és vetőmag a minimum, amiben részesíteni kell a sorscsapásoktól oly sokszor megláto­gatott, jobb sorsra érdemes becsüle­tes gazdálkodó népünket. Ezt az ille­tékes hatóságoknak is érezniük kell, teljesítsék tehát ezirúnyú kötelessé­güket. : Meg kell csinálni a nemzeti kisebbségi törvényi — augusztus 3. Törköly József dr. volt egységes Jogos felháborodás a gabonaárak leszállítása miatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom