Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-12-24 / 102-103. szám

8. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1927. december 24. Közgazdaság Az új adók súlyos terhe és az ármentesítő társulatok nehéz helyzete SPORT Erkölcsi siker tekintetében elégedettek a komáromi sporlegyesületek vezetői az 1937. évveL de mindannyian panaszkodnak a közönség kellő meg nem értése miatt. (Saját tudósítónktól) Munkatársunk négy komáromi egye­sület vezetőjét kereste fel s mindegyik­hez ugyanazokat a kérdéseket intézte. Milyen eredménnyel végződött az 1937-ik év erkölcsi szempontból, mi­lyen volt az anyagi siker, milyen vi­szonyban állt a társegyesületekkel és vannak-e valamilyen érdekes tervei a jövő évre, — ezekre válaszoltak a klu­bok vezetői. (Külön kívánságukra ne­vüket nem említjük meg.) Komáromi Sport Egyeld, »A Komáromi Sport Egyesület fo­kozottabb tevékenységet fejtett ki az elmúlt évekhez viszonyítva. Különösen jelentős eredményeket könyvelhet el magának a tenniszben, amit az általa rendezett versenyek is igazolnak, ame­lyeken a legtöbb ízben a KSE vitte a vezető szerepel. Az ifjúság azonban nagy ambícióval fogott hozzá az eve­zéshez és az úszáshoz is úgy, hogy a sportbeli siker feltétlenül feljegyzés­re méltó. Anyagi szempontból, sajnos, nem ez a véleményünk. Az egyesület fenntartása nagyon súlyos áldozatokat követel, amiket tisztára tagjainktól várit at unk, mert hiszen segélyt eb­ben az évben is alig kaptunk, az adós­ságunk pedig több mint 30.000 lvc-t tesz ki. A jó sportszellem és áldozat­­készség azonban mégis lehetővé tett bizonyos beruházásokat (új dubló be­szerzése, a régi csónakpark rendbe­hozása, klubház átalakítása stb.). A KSE a többi komáromi egyesület­tel igyekezett jó viszonyba lenni. Er­re vall löbb tenniszverseny, vívókur­zus rendezés és nem utolsó sorban a Sportnaptár kiadása, amelynek jöve­delméből három sportegyesület része­sül egyenlő arányban. A jövő év tervei közé tartozik Ptu­tié r István és Kóczán Mór olimpikon részvételével egy-cgy előadás rende­zése, tenniszversenyek és regattaver­seny, amely utóbbin a pozsonyi és győri hajósok is biztos résztvevőknek tekinthetők.« Komáromi Football Club. »Az adott helyzethez képest elége­dettek vagyunk, bár a többi diviziós egyesülethez viszonyítva meglehetősen mostoha körülmények között működ­hettünk. Szerettük volna ugyan, ha a labdarúgáson kívül más - sportágban is sikereket könyvelhettünk volna el, anyagiak hiányában ezekről le kel­tééit ez évben is mondanunk. Anyagi szempontból bizony nem ró­zsás a helyzetünk. A mérkőzéseink bármilyen jó idő is volt, majdnem mindig ráfizetéssel végződtek. Nagy a vendégcsapatok költsége és sokat emészt fel a vigalmi adó. A hiányt nem fedezik a tagdíjak azért, mert kevés a tagunk. Ugyancsak kevés be­vétellel dolgozik a szindikátusunk is. Hiába szerepel jól a csapat, a közön­ség közönyét nem tudtuk eltüntetni. Pedig a közönség legnagyobb része nagyszerű csapatot, nívós mérkőzése­ket akar látni, ugyanakkor azonban a legkisebb anyagi áldozattól is vissza­riad. A helyi lársegyesületekkel az Egyet­­értés-Dunaváros SC-t kivéve a lehető legliarálságosabb viszonyban élünk. Áll ez a megállapítás a KSC-vel és a helyőrségi sportszakosztállyal való együttműködésünkre éppen úgy, mint a Munkás Testedző Egyesülettel való viszonyúnkra Mindegyikük részéről a legnagyobb jóindulat és sportszellem megnyilvánulását tapasztalhatjuk bár­milyen közös probléma megoldásánál. Anyagiak hiányában nem gondol­hatunk nagyobb tervekre. Főcélunk, hogy a labdarúgás terén kitűnő után­­pótlást neveljünk A másik tavaszi célkitűzésünk a taggyűjtés lesz. Ez úton is felhívjuk a város magyar tár1 sadalmát, hogy tömeges belépéssel erő­sítse 37 éves egyesületünket, mert hi­szen a testi kultúra, a sport sok te­kintetben hozzásegíthet bennünket szellemi kultúránk fejlődéséhez.« Egyetértés DSC. »Az első osztályú csapatunk a vára­kozásnak megfelelő helyen végzett annak ellenére, hogy sok alkalommal nem a legjobb együttesünket tudtuk harcba küldeni (sérülések, kiállítások miatt). Maga az a tény pedig, hogy legtöbb mérkőzésünket idegenben ját­szottuk, reményt kelt bennünk a ta­vaszi sikeres szereplésre is. A máso­dik csapatunkkal már nem vagyunk megelégedve, de nem vesszük tragi­kusnak utolsó helyét a bajnokságban, mert hiszen a mi célunk az, hogy fiataljaink állandó játékban legyenek és szükség esetén elővehessük őket. Vagyoni helyzetünkben rosszabbo­dást jelent az elmúlt év, de mivel kis rezsivel dolgozunk, adósságunk jelen­téktelen. Bízunk abban, hogy a tél folyamán rendezendő bál bevételéből, ezt is sikerülni fog eltüntetni. Örülünk annak a kérdésnek, hogy milyen viszonyban vagyunk a társ­­egyesületekkel. Az utóbbi hónapokban teljesen clhidegült a barátságunk a KEC-bal szemben. Erről azonban té­vesen van informálva a közönség. Mi minden egyesületjel barátságosan aka­runk együtt működni s nem keressük a veszekedést alkalmat senkivel sem. A KFC jelsőbbségét elismerjük, de kérjük, hogy minden vitás ügyb'pn minket is hallgassanak meg. Nem csak a mi érdekünk, hogy a társegyesüle­tekkel jóban legyünk, hanem közös komáromi érdek. Reméljük, hogy a KFC vezetőségéhez is megtaláljuk a békés utat. Hogy mik a terveink? Most még nem tudom megmondani, mert min­den attól függ, hogyan fogunk állni anyagilag. A tavaszi bajnokságba mi is bele akarunk szólni s ezért már január elsején megkezdjük a torna­termi edzéseket s amint lehetséges, a szabadban is fogunk gyakorolni. Célunk vállvetve küzdeni Komárom sportnívójának emeléséért az összes teslvéregy esül eitel.« KM TE. »Az elmúlt év minket nem elégített ki, mert csak a bajnokság negyedik helyét tudtuk megszerezni. De szá­mításba kelt venni azt a körülményt, hogy négy játékosunk katonai szolgá­latra bevonult, egy pedig a KFC-ba lépett. A mérkőzéseink legnagyobb része — éppen úgy, mint az előző években — deficittel végződött. Szomorú meg­állapítás, hogy a közönséget nem vonz­zák az alsóbb osztályú bajnoki küz­delmek. Ennek okát azonban abban is látjuk, hogy a helyi sajtó nem támogat bennünket kellő mértékben.(?) A testvéregyesületekkel a lehető legr szívélyesebb viszonyban vagyunk és azt minden erőnkkel a jövőben is fenn akarjuk tartani. 1938. évben szeretnők meghonosítani tagjaink között az atlétikát, ennek megvalósítása azonban az anyagi ala­punk megerősödésétől füg.« • III adtuk a komáromi sportegyesü­letek vezetőinek nyilatkozatait. Az el­múlt évvel általában elégedettek, csu­pán a közönség érdeklődése ellen van panaszunk, örömmel ^!lla.pí that j tik meg, hogy minden egyesület igyek­szik jóbarátságban lenni fegyvertár­sával, mert csak így látja biztosítva komárom sportjának fellendítését és ezáltal arra a szintre emelni, amely őt Szlovenszkó városai között méltán megilleti. Komárom, december 24. Füssy Kálmán egyesült párti sze­nátor a fedezeti javaslatok tárgyalá­sánál kitért a kisiparosok és kiskeres­kedők nehéz helyzetére és beszédében kifejezésre juttatta, hogy a kisipar tel­jesen védtelenül áll nemcsak az adó­­végrehajtóval, hanem a történelmi or­szágokból Szlovenszkón és Kárpátal­ján letelepedett gyári lerakatokkal és egységáru üzletekkel szemben. Csodá­latosnak tartja, hogy miért nem for­dul a kormány az új pénzek keresésé­nél is a cseh és morva országi nagy gyárvállalatokhoz és miért akarja azo­kat kipréselni a szlovenszkói és kár­pátaljai iparosokból? Mert hiszen a forgalmi adó, a limonádé, szódavíz­adó, KpL cukomdó, a szeszadó mind, mind a kisiparos, a kiskereskedő és a munkás és hivatalnok terhére megy. Vagyis a legnyomorúságosabb sorsban élőket nyomorítják meg ismét. Ezzel szemben a kartelekkal keztyűs kéz­zel bánnak. Az új adók amennyi­ben azok még egyáltalán behajthatok lesznek, bár ez nagyon kérdéses — mérhetetlen károkat fognak okozni az önkormányzatoknak és a közjogi tes­tületeknek. Az önkormányzatok nem­sokára megérzik ezt majd a pótadóikbóL eredő bevételeik rohamos csökkené­sén. A kormánynak a nagy gyáripari központokat támogató politikája ed­dig is megszámlálhatatlan milliárd­­dal rövidítette meg nemcsak a szlo­venszkói és kárpátaljai, hanem a mor­va és csehországi — nemprágai — önkormányzatokat. Erről tanúskodik a képviselőházban legutóbb elfogadott határozati javaslat. — Súlyosan érzik a fegyverkezés elvi­selhetetlen súlyát a köztársaság egész X 250 millió koronára emelték fel a csehszlovák-magyar árucserét. A csehszlovák-magyar árucsereforgalom­ra vonatkozó tárgyalásokat befejezték és az új megállapodás szerint az ed­digi öl konstrukció változatlanul ha­gyása mellett az 1938. évi árucsere­forgalom keretét a két ország között 250 millió koronára emelték fel. A Csehszlovákia cs Magyarország kö­zötti árucsereforgalom ezáltal körül­belül az eddiginek egyharmadával emelkedik. A megállapodás szövegét kedden parafálták s így az új keres­kedelmi megegyezés már január í-én életbe lép. Információnk szrint a fa- és szénkompenzáció keretét 115 millió koronában állapították meg, Magyar­­ország ezérL Csehszlovákiának sertést, juhot és mezőgazdasági termékeket fog szállítani. Az ipari csoport keretén belül Csehszlovákia Magyarországnak 50 millió korona értékű készárut szál­lít magyar ipari és mezőgazdasági ter­mékek fejében. A harmadik, szintén ipari csoport kerete 50 millió koronát tesz ki és készárukra, félkészítmények­re, magnezitre, cellulózéra, kaolinra, gyapjúra, komlóra és egyéb árukra vonatkozik, melyek fejében Magyar­­ország különféle mezőgazdasági ter­mékeket, különösen olajos magvakat fog szállítani. A fürdőforgalom szám­lájára 20 milliós összeget irányoztak elő. Csehszlovák gazdasági körökben elismerik, hogy a szerződés lényeges haladást jelent. X Hogyan metsszük a gyümölcsfá­kat? Erről ír a Növényvédelem és Kertészet legújabb száma. Cikkeket közöl még a szőlő alacsony kordon­­művelcséről, a nyúlrágás elleni véde­kezésről, a gyümölcsfa koronaalakí­tásának a befejezéséről, a diófa Újí­tásáról, házilag készített porozógép­ről stb. A dúsan illusztrált, színes gyümölcsképet is közlő két szaklap­ból a »Nővényvédelem« kiadóhivata­la (Budapest, V. kér., Vécsey u. 4.) díjtalanul küld e lapra való hivatko­zással egy alkalommal mutatvány­­számot. déli határán fekvő — túlnyomó rész­ben magyarajkú tagokból álló ármen­tesítő és vízszabályozó társulatok. A Lagdíjakat közadók módjára szedik be. Igen ám, de hogyan fizessen a gazda ármentesítő társulati tagdíjakat, ha még a fegyverkezési állami adókat se bírja. Az állam nem teljesíti köle­­bírja. Ez az állam nem teljesíti köte­lességét, elhanyagolja az állami segély fizetését ezekkel a társulatokkal szem­ben. Ennek eredménye az, hogy a víz­­szabályozás és vízleveZetés ügyszólván teljesen elmarad, félbemarad. A Csal­lóközön éppen úgy, minit a Feketemo­csáron és a Szernyemocsáron. Amikor az ember látja az évenkint megismét­lődő árvízkárokat, amelyek immár ha­todik éve olyan méreteket öltöttek, hogy arra a múltban nincs példa, ön­kéntelenül az a gondolata támad, hogy a kormány szándékosan hagyja mo­csárnak a határvidék mocsarait — ál­lamvédelmi szempontból. De a gaz­daközönség álláspontja más: ha tőlünk oly sok új adót követelnek, úgy adják meg nekünk is jussunkat, adják meg nekünk is, ami szükséges ahhoz, hogy legalább a normális adókat fizethessük. A gazdatársadalom számtalan más pa­naszát nem akarom itt még egyszer részletesen felsorolni, hiszen köztudo­mású, hogy ma a koalíció már csak egy pontban egységes: abban, hogy egységesen rosszalja, ellenzi a mai földművelésügyi kormányzat politiká­ját, egységesen azt vallja, hogy a föld­művelésügyi kormányzat politikája oly rossz, hogy rosszabb nem lehel. És a legtragikusabb az, hogy egy bizott­ságban maga a miniszter úr elismerte, bog}' politikáját csak a német agrárok támogatják. És senki, de senki más. X Emelkedett a Hanza forgalma. A Hanza Szövetkezeti Áruközpont a napokban Kuthy Géza dr. elnöklete mellett rendkívüli közgyűlést tartóit, melyen teljesen jóváhagyták az 1936. évi megváltoztatott zárszámadást s adó és iparügyi szempontból megváltoz­tatták az alapszabályok 2. §-át. Nagy Ferenc főigazgató jelentése szerint az áruközpont 1937. évi forgalma meg­haladja az 52 millió koronát. — Ugyanezen napon tartott ülést a Han­za Hitelszövetkezet is, melyen Kuthy Géza dr. elnök örömmel állapította meg, hogy a forgalom évről-évre emel­kedik. Az 1937. évben harmincnyolc új tag lépett be, a betétek összege meg­haladja a 8.5 millió Kc-t. HANGOS MOZI Mária nővér. A legszebb magyar film! Szörényi Éva, Svéd Sándor, Jávor Pál, Berky I.ily, Gőzön Gyula, Mály Gerő és Halmay Tibor. Az egész héten és karácsony mind­két napján a legszebb magyar sláger­filmet, a Mária nővért mutatja be a Modern mozi. Hétköznap 2 előadás: 7 és 9 órakor, az ünnepeken 4 elő­adás: 3, 5; 7 és 9 órakor. A nagy érdeklődés miatt tanácsos jegyekről elővételben gondoskodni. — A magyarkomáromi városi mo­ziban szombaton, karácsony első nap ján Kipling, Nobel-díjas írónak re­génye után készült: A tengeri titánok című filmremek kerül bemutatóra. Szerepel a 14 éves Freddy Bartholo­mew. Ezenkívül magyar világhíradó. Vasárnap, karácsony másnapján: A szerelem szélhámosa című hatalmas film és a Farkasülő, a négylábú hős, Treve, a csodakutya. Az előadások kezdőnek háromnegyednégy, negyed­hét és félkilenckor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom