Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-11-13 / 91. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza ölvennyolcadik évfolyam _______ 91» szóin Szombnl, 1937 nov6mb€r l3> Alapította: néhai TUBA JÁNOS. ----- POLITIKAI. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASAGI LAP----- Főszerkesztő: GAAL GYULA DR. Előfizetés: egész érre 80 Kf. félérre 40 K6. negyedérre 20 K£. Külföldön 120 K6. - Egyesszám ára 1 K5. Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársab: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhiratal Masaryk ucca 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Új költségvetés, új terhek Komárom, november 12. A nagy érdeklődéssel várt állami költségvetést végre beterjesztették a képviselőház keddi ülésén és Kalfus dr. pénzügyminiszter is elmondta expozéját, amelyben nemcsak az 1938 évi költségvetést ismertette, hanem tájékozást nyújtott az államgazdálkodásról, valamint a köztársaság pénzügyi helyzetéről is. A költségvetés, amint azt már hónapokkal ezelőtt beharangozták a különböző félhivatalos koalíciós újságok, rendkívüli pénzügyi intézkedéseket igényel, mert az adózó polgársággal szemben fokozottabb igényeket támaszt, amelyek új terhek vállalására irányulnák, vagyis új adók kivetését vonják maguk után. Az adózó polgárság ugyan már megszokta, hogy minden állami költségvetésben tartogatnak számára valami meglepetést, s ebben a tekintetben eléggé edzett, azonban most mégis élénkebb érdeklődéssel figyel fel a költségelőirányzat tervbevett rendkívüli kiadásaira, mert ezúttal nagyobb mérvű megterhelésről van szó. Olyan sürgős szükségletek merüllek föl, amelyek elkerülhetetlenné teszik az újabb terheket és ezeknek a szükségleteknek kielégítése elsőrendű államérdek. A pénzügyminiszter is úgy indokolja a jövő évi költségvetés bekövetkező kiadásainak rendkívüli emelkedését, hogy az államháztartás kényes helyzetbe került a vele szemben támasztott nagy igények miatt, amelyek a hadsereg fölszerelésére és a határok megerősítésére, nevezetesen erődök építésére szükségesek. Ez az oka annak, hogy 1938-ra lízmilliárd 117,423.090 koronában kellett előirányozni a szükségleteket, vagyis cgymilliárd 663,680.000 koronával többen, mint a folyó évi költségvetésben. De ez a rendes költségvetés, mert ezenfelül még rendkívüli költségvetéssel is dolgozni fog a kormány, amely 3.508,688.300 koronát tesz ki, s amely az állami üzemek beruházásaira vonatkozó szükségleteket és az államvédelem rendkívüli kiadásait tartalmazza. A költségvetésnek sajátos jelleget adnak az államvédelem; érdekében beállított szükségletek és nemcsak a kifejezetten nemzetvédelmi tárcánál, hanem egyéb tárcáknál is jelentős összegek szolgálnak erre a célra. Míg a rendes költségvetésben a katonai szükségletek 2098 millió koronában szerepelnek, addig a rendkívüli költségvetésben 2360 millió koronát irányoztak elő. De ugyancsak ezt a célt szolgálja a belügyi tárcába és a pénzügyi tárcába beállított 163 millió, illetve 50 millió korona is. Az államvédelmi kölcsön a midi évben 3520 millió bevételt hozott az államnak, ez azonban nem fedezte a fokozott követelményeket, amelyek csak növekedtek. A költségvetés fedezeti részében 10 milliárd 120.233.070 koronában tüntetik fel az 1938 évben várható bevételeket, s mivel a két rovatba foglalt összegek között a bevétel 2,790.000 koronával több, mint a kiadás, a költségvetés az előirányszerint papiroson még ezzel az öszszeggel felesleget is mutat. Az előirányzóit löbb bevétel a pénzügyminiszteri tárcánál fölvett új adókból lesz várható. Most azonban önkéntelenül is felmerül a kérdés, hogy a pénzügymi-10.120.233.070 Ke bevételt és 10.117.423.500 Ke kiadási irányoztak elő az 1938. évi költségvetésben Az államvédelmi kiadás 4458 milliót, az új adóteher 1355 milliót tesz ki A képviselőház kedden délután tartott ülésén a kormány beterjesztette az 1938 évi állam iköltségvetést s utána Kalfus dr. pénzügyminiszter megtartotta expozéját. A pénzügyminiszter előadásában megerősítette azokat a híreket, amelyek a költségvetés felől már a nyár óta keringtek és megvilágította azokat az okokat, amelyek folytán a költségvetés szükségleti részét az előző évi költségvetés-A köztársasági elnök és irodája Nemzetgyűlés Miniszterelnökség Küliigy Nemzetvédelem Belügy Igazságügy Unifikációs tárca Legfels. közig, és vál. bíróság Iskolaügy F öldmivelésügy Kereskedelem és ipar Közmunkaügy . Postaügy Vasulügy Népjóléti tárca Egészségügy Nyugdíjügy Pénzügy Legfelső ellenőrző hiv. Összesen A közterheket 1.355,746.600 koronával emelik s 8.016,400.000 korona adó-, vám- és illetékbevételt irányoznak elő Komárom, november 12. sei szemben 1.662.000.000 koronával kellett emelni. A költségvetési többlet fedezetét egyes meglevő adók és illetékek fölemelése által véli a kormány elérni, de külön államvédelmi illetéket fognak kivetni a jövedelmi adók után s ezenfelül meg fogják adóztatni a rendkívüli nyereségeket is. Az 1938 évi rendes költségvetés előirányzott tételei következők: szükséglet: fedezet: 17,952.100 2,704.400 40,451.300 200.000 50,902.000 12,607.000 148,926.100 7,951.000 2.098,024.000 8,208.000 937,030.100 10,506.000 300,258.500 11,644.200 2,542.500 — 6,945.200 65.100 1.067,681.000 33,270.900 200,857.100 29,531.400 48,680.100 33,218.200 792,954.500 101,405.300 13,025.600 13,025.600 26,377.500 26,377.500 890,831.900 43,646.900 160,970.700 40,654.100 1.038,217.000 205,110.000 2.260,983.000 9.540,117.470 7,812.700 — 10.117,423.500 10.120,233.070 az 1938 évre, amiben természetesen bentfoglallatnak az egyes adónemeknél tervbevett emelések. Krofia külügyminiszter Csehszlovákia és Magyarország javuló viszonyáról Krofta Kamii dr. külügyminiszter a képviselőház külügyi bizottságának csütörtökön tartott ülésén expozét mondott a külpolitikai helyzetről. A külügyminiszter jelentésében meglehetős pesszimista hangon szólt az általános külpolitikai helyzetről, amely május óta súlyosbodott s egyelőre kevés remény mutatkozik a helyzet javulására. Beszédében megemlékezett a szomszédállamokkal való viszonyról is és Csehszlovákiának Magyarországhoz való viszonyáról többek között a következőket mondotta: — A magyar fegyverkezési jogegyenlőség kérdésében folyó legutóbbi tárgyalások arról tanúskodnak, hogy úgy a magyar kormány* mint a kisantant kölcsönös megértésre vágyik és így megerősítést nyert a legutóbbi expozéban kifejezett ama reményem, hogy Magyarország ma, amikor maga is átérti a középeurópai államok békés együttműködésének szükségességét és előnyét, ahelyett, hogy egyoldalúan mondaná fel a trianoni békeszerződés katonai rendelkezéseit, inkább előnyben részesíti e kérdés megoldásában az érdeniszter milyen úton-inóddn fogja a fedezetet megtalálni a nagy mértékben szaporodott szükségletekre. Ez feltétlenül szükséges a költségvetés egyensúlyban tartása szempontjából és az államháztartás zavartalan menetének biztosítására. Szükséges volna tehát új bevételi forrásokat teremteni. A pénzügyminiszter azonban inkább ahhoz a kipróbált régi eszközhöz folyamodik, hogy a felmerült új terheket továbbra is azokra hárítja, akik eddig is minden közterhet viseltek. Az új adó államvédelmi illeték címen lesz kivetve, de életbe fogják léptetni a rendkívüli nyereségadói is. Az államvédelmi illetéket a jövedelem adóhoz fogják kivetni a tiszta jövedelem 1.5—5 százalékának erejéig, a rendkívüli nyereségadót pedig a vállalatok, társaságok tiszta nyeresége szerint 2.5—8 százalékban róják ki. Fölemelték már a müzsír, a sör, a limonádé, szódavíz, ásványvíz, bor adóját, a textil forgalmi adóátalányát is emelték, hasonlóképen a benzin forgalmi adóátalányát is. A jövő évi költségvetésnek máris ez az érezhető eredménye, ami egyáltalában nem kecsegtető a jövőre nézve. Az adózónak újabb áldozathozatalra lesz alkalma, tekintet nélkül arra, hogy eddig is nagy megerőltetésébe került állampolgári kötelességének eleget tenni. Nem egyszer hallottuk vezető faktorok szájából, hogy az adózók teherbíróképessége teljes mértékben ki van merítve, a költségvetés előadói ismételten hivatkoztak erre, tehát nem az ellenzék találta ki ezt, annál jobban lehet csodálkozni azon, hogy ennek a valóságos helyzetnek ismeretében ismét azokra számít a kormány, akik máris túl vannak terhelve kötelezettségekkel. Kalfus pénzügyminiszter arra buzdít, hogy a szükséges áldozatok meghozatalát takarékosság által tegyük lehetővé. Szép a buzdítás, de nehéz azt megfogadni olt, ahol nincs miből takarékoskodni, mert még a mindennapi kenyér is nehezen teremthető elő. Az adóalanyok legnagyobb része olyan életviszonyok közölt van, hogy igen kockázatosnak látszik újabb megterhelése. Bármiként hivatkozik is a pénzügyminiszter a nemzetgazdaság javulására és a több adóbevételre, bizony a helyzet igen súlyos s legfeljebb a karlellek bírják el az újabb megterhelést. Azok a rétegek, amelyeknek eddig is módjukban volt takarékoskodni, a jövőben is gyakorolni fogják ezt a szép erényt, azonban az államnak is gondoskodni kell arról, hogy csak a legszükségesebb kiadásokat vegye számításba a költségvetés összeállításánál, mert csak ebben az esetben mulat maga is példát az államháztartásban is legfőbb elvül felállított takarékosságra, s csak így biztosíthatja az állam pénzügyeinek fennakadás nélküli, zavartalan menetét.
