Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-10-27 / 86. szám

Alapította: néhai TUBA JANOS. ------- POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASAGI LAP ------- Főszerkesztő: GAAL GYULA DR.

Előfizetés: egész évre 80 Ké, félévre 40 Ké. negyedévre 20 Ké. Külföldén 120 Ké. - Egyesszám ára 1 Ké.

Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR.

Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR

Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29.

Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton

1,1x1111 ii un m ni

Szüllő Géza megnyitója

az egyesült párt törvényhozóinak khabülésén

Tiltakozás a gyűlések betiltása és a választások

elhalasztása ellen

Az új ülésszak

gondja

Komárom, október 26.

Pénteken megnyílik a prágai parlament, a törvényhozás mindkét háza ülést tart, a téli ülésszak kezdetét veszi. Alig egy óráig tart az első ülés, amely csak formális lesz, mert érdemben csak a november elején megtartandó üléseken fognak tárgyalni azokról a teendőkről, amelyek a törvény és alkotmány rendelkezése szerint az új ülésszak feladatait képezik. A parlamentin k, noha még nem hozták nyilvánosságra, igen sok fontos kérdést kell elintéznie, s ezek között számos olyan kérdést, amelyet még ebben az évben tető alá kell hoznia a törvényhozásnak. Itt csak azokra kell rámutatnunk, amelyek az 1937. év végével érvényüket vesztik s ha hatályukat a jövő évre is fenn akarja a kormány tartani, akkor kellő időben gondoskodni kell, hogy a kérdéses törvények meghosszabbítása parlamenti úton elintézhető legyeit.

De ezeken kívül legfontosabb teendője a törvényhozásnak az 1938. évi költségvetés megállapítása és az erre vonatkozó fedezeti törvény meghozatala, aminek még ebben az évben kell megtörténnie. Két rövid hónap áll rendelkezésére a parlamentnek erre a munkára, azért nagyon kívánatos, hogv elintézést nyerjenek a fontos törvényjavaslatok, amelyek közül a költségvetés ezidén különösebb gondot okoz a kormánynak. A rendes költségvetés ugyan a régi keretekben mozog, azonban ebben az évben rendkívüli kiadása lesz az államnak, mert hiszen köztudomás szerint az államvédelmi munkálatokat akarja akormánv végrehajtani, — s ez ad súlyos gondot az állam élén átló vezető faktoroknak. Hogy a helyzet igen komoly, azt legjobban igazolta az a ténv, hogy a pénzügyminiszter a nyári szünet előtt lemondott s vele együtt az egész kormány kénytelen volt lemondását felajánlani a köztársaság elnökének.

A helyzet azóta sem változott. Igaz, hogy a pénzügyminisztert sikerült újra rábírni arra, hogy a tárca vezetését továbbra is átvegye, bizonyos azonban, hogy Kalfus dr. csak megfelelő feltételek mellett vállalta a tárca vezetését és pedig olyan feltételek mellett, amelyeknek teljesítése nélkül nem vállalhatott volna felelősséget az ország gazdasági helyzetének biztosításáért és a költségvetés egyensúlyának megtartásáért. A pénzügyminiszter rádióbeszéde világossá tette a helyzetét, mert nyíltan megmondotta, hogy az államhatárok biztosítására és a hadsereg műszaki kiépítésére jelentékeny rendkívüli kiadások merülnek fel, ezekre pedig az eddigi keretekben fedezet nincsen s mivel rendkívüliek a kiadások, külön rendkívüli fedezetről kell gondoskodni. A rendkívüli fedezet elő-Az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt és a szepesi németség pártja törvényhozóinak parlamenti közös klubja, a párt szlovenszkói és kárpátaljai képviselőinek részvételével október 25-én Pozsonyban a pártközpont tanácstermében Szüllő Géza dr. elnöklete mellett ülést tartott, aki az ülést nagyszabású expozéval nyitotta meg.

Beszédében többek között foglalkozott a kisebbségi kérdéssel, s azzal kapcsolatban megállapította, hogy az állam nem nemzeti állam, hanem nemzetiségi összetett állam. Következőleg

az államban lén fő különböző nemzetiségeknek vitalitása és életereje egg irányban összehangolandó, hogy a szervezet egészségesen működhessék.

És itt érünk az állam belső politikai vezetésének legkényesebb pontjára, a kisebbségi kérdésre. Külviszonylatban pedig

az államnak olyan légkörben kell élnie, amely minden szomszédjával a megértést mozdítja elő és a köztársaságot képesíti arra, hogy megfeleljen annak a föladatnak, amely végett alakult: hogy hatékony tényezője legyen az emberiség államcsoportokban lévő szervezetének.

Hol a Hodzsa-lerv?

Majd Szüllő Géza dr. áttért Hodzsa Milán dr. miniszterelnöknek a Dunamedence összhangba hozására tett nyilatkozataira s ezekre vonatkozóan a következőket mondotta:

— A Hodzsa-tervről eddig sem tud tulajdonképen senki semmit. Erről sokat írtak, cikkeztek, de valójában mi az, s mi annak a tervnek tartalma, arra emberfia határozott választ adni nem tud sem Bécsben, sem Bukarestben, sem Londonban, sem Genfbetn, sem Budapesten, sem Prágában.

Szükségesnek látnánk tehát azt, hogy e tekintetben világosan nyilatkozzék a miniszterelnök úr, mert igenis nem mellékes, hogy van-e dunai terv, vagy nincs, van-e megegyezési lehetőség, vagy nincs,

teremtése azonban nem olyan egyszerű még a pénzügyminiszternek sem és bizonyos, hogy sok tanácskozás folyt le addig, amíg ezt a fedezetet megtalálta.

Az állam súlyos helyzetében úgy akar magán segíteni, hogy újabb adót hoz be, aminek azt a nevet adja, hogy államvédelmi pótlék. Tudjuk, hogy az államvédclem akkor, amikor minden állam erejét jóval meghaladó mértékben fegyverkezik a világbéke megszilárdítása érdekében, elsőrendű kötelessége a kormánynak, amiért áldozatra is készen kell állani. Csak az a csodálatos, hogy más mód nem kínálkozik a pénzügyminiszternek, mint újabb címen megadóztatni a polgáráé minden tárgyalásnál kell bizonyos anyag, amely fölött tárgyalás indul meg. A dunai terv egyik megoldandó kérdése, v- ihhogy azt Kánya magyar külügyminiszter szavaiból kiolvastam, — hogy Magyarország mely körül van véve az utókállamok gyűrűjével, azokat a legkisebb követelményeket meg tudja kapni, amelyek az egyenrangúságból folynak és hogy a magyar nemzet érzékenysége és fájdalma csillapíttassék az által, hogy

ia tőle elválasztott magyar faj az utódállamokban megtudja tartani a maga nemzeti kultúráját, amelynek azelőtt részese volt.

Vagyis, hogy a nemzetközi kisebbségi szerződésekben lefektetett elvek az utódállamokban maradéktalanul valóra váltassanak.

Mi n kiseheségi kérdés?

— A kisebbségi kérdés, ahogy azt mi nézzük, — folytatta Szüllő dr. — azt jelenti,

hogy mi, mint állampolgárok teljesjogú állampolgárai vagyunk ennek az államnak és miután kisebbség is vagyunk, mi ezenfelül kisebbségi jogokkal fölruházott állampolgárai vagyunk az államnak.

Mindnyájunk nevében leszögezem azt, hogy mi, ittlévő kisebbségi magyarok át vagyunk hatva attól, hogy nekünk küldetésünk és föladatunk az, hogy fajunknak és nemzetünknek életerejét fokozzuk és megtartsuk. Ezért voltam bátor a párt elnökével és ügyvezető elnökével együttesen összefoglalni azt a memorandumot, amelyet átnyújtottunk az elnökválasztás előtt és után a kormánynak és

kértük az abban foglalt követelések teljesítését s ezért szögezem le újból azt, hogy annál kevesebbet nem fogadhatunk el.

— Ebben a jól meggondolt memorandumban meg van mind az, aminek a teljesítése nem sérti az állam szuverenitását, de lehetővé teszi azt, hogy kisebbségi szerződések szellemi' érvényesüljön. Innen hívjuk fel az ilságot, amely már eddig is nehezen viseli a reá rakott terheket. A jövedelmi adók után fogják kivetni az új pótlékot, tehát ismét csak azt a réteget fogja érni az újabb teher is, amely eddig is legnagyobb százalékát képezte az adózó alanyoknak. Hogy a nyilvános elszámolásra kötelezett vállalatok külön keresett adóját is meg fogják terhelni az államvédelmi pótlékkal, nem jelent vigasztalást az adózóra nézve, inert ennek a pótléknak egy bizonyos hányadát úgyis neki kell közvetve viselnie.

Teljesen indokolt volna az új adót azoknak a vállalatoknak terhére írni, amelyek az államvédelmi munkákban és eszközök gyártásában részlveszletékes kormánytényezők figyelmét arra, hogy miután megígérték, hogy azok a kívánságok, melyeket elfogadhatóknak minősítettek, telj esittetnek, hát ezt teljesítsék is! Mi tehát a kormánytól várják az első gesztust, hogy

tegyenek ilyen gesztust a kisebbségek felé, mert amíg komoly szándékot és tettet a kormánytól nem látunk, komoly tárgyalás közöttünk nem indulhat meg.

— Mi hajlandók vagyunk minden olyan törvényjavaslatnál, amely akár, a dunai kérdésben, akár kisebbségi kérdésben, akár népjóléti kérdésben, akár a kultúra előmozdítását célzó kérdésben a mi pártunkban tömörült nemzeti kisebbségek javát szolgálja, konstruktive hatékonyan dolgozni, de hajlandók vagyunk és tudunk, ha kell, tűrni is.

A klub határozatni

A mély hatást keltő elnöki megnyitó után a klub áttért a napirendre és kimondotta, hogy erőteljes kampányt indít a kormány áltat bevezetni szándékozott új adóterhek ellen. A klub elhatározta, hogy

a dunaujfalusi példátlan magyar iskolasérelem ügyében

táviratban fordul Hodzsa miniszterelnökhöz és Jantausch Pál nagyszombati püspökhöz, kiktől azonnali intézkedést és elégtételt követel. A közös klub állást foglalt a szlovák állami nép- és polgári iskolákban tanuló sokezer magyar gyermek magyar nyelven való, hitoktatásának kikövetelése érdekében. Foglalkoztak a pénzügyi hatóság részéről a községi ép városi üzemek különös kereseti adóval történt igazságtalan megterhelése kérdésével és egyben a községi háztartást terhelő állam terhekkel.

Jaross Andor országos pártelnök javaslatot tett a magyar kisebbség társadalmi, pénzügyi és gazdasági programjára vonatkozólag.

A közös klub tiltakozását fejezte ki a kormány azon rendeletével szemben, amellyel a már kiírt községi választások megtartását bizonytalan időre elhalasztják és amellyel az egész köztársaságban gyűléstilalmat rendeltek el.

A klub követelte ezen rendelet azonnali visszavonását és az őszi községi választások kiírását, nehogy a községi életben törvényen kívüli állapot és bizonytalanság álljon elő.

nek, akik tehát abból busás hasznot húznak. Ezeket kellene elsősorban megterhelni s ha a szükséglet ilyen módon nem nyerne fedezetet, akkor lehelne csak azoknak az éppen nein rózsás hclyzclhcn élő adózóknak áldozatát igénybe venni, mert ezek bizony már eléggé görnyedeznek a közterhek alatt. A kormánynak ezt tudnia keli, s talán ennek a kérdésnek eldöntése miatt tört ki a kormányválság s emiatt húzódhatott a pénzügyminiszteri tárca betöltése is. Bármi volt ennek az oka, a kormánynak nagyon meg kell fontolnia, hogy csak olyan új adót hozhat be, amely be is hajtható, s csak azokat terhelheti meg, akik azt meg is tudják fizetni.

1