Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-10-27 / 86. szám

Betiltották a politikai ülések tartását és elhalasztották a november 14-ére tervezett választásokat — október 26. A belügyminisztérium szombaton délután a következő hivatalos jelentést adta ki: A belügyminisztérium a miniszter­­tanács határozata alapján rendelke­zéseket adott ki, amelyeknek értel­mében politikai gyűlések nem tart­hatók. Az erről szótó rendeletet megküldték az alárendelt hatóságoknak is. Ezen­kívül elhalasztóinak azok a községi kép­viselőtestületi választások, amelyek november H-re voltak kiírva. Ezzel egyúttal elesik az eme válasz­tásokkal kapcsolatos népgyűlések tar­tásának lehetősége is. A gyűlések betiltása és a választások elhalasztása a szenzáció erejével halott a parlament pártjai körében, amelyek valamennyien kivétel nélkül már meg­tellek a szükséges előkészületeket, ame­lyek a választás előtti intézkedésekre, agitációkra, gyűlésekre és jelölésekre vonatkoztak. A kormány azt az állás­pontot képviseli, hogy a községi vá­lasztások nem bírhatnak politikai jel­leggel, ellenben a teplitzi események után nyomban olyan események kö­vetkeztek, amelyek azt mutatták, hogy a szudétanémet oldalon a választáso­kat politikai ügynek tekintik. A kor­mány azt gondolja, hogy a választások nem folyhatnának le nyugodt légkör­ben, ezért határozták el, a választások elhalasztását. Az elhalasztás bizonyta­lan ideig tart. Noha a nyugtalan lég­kör csak a szudétanémet vidéken mu­tatkozott, a választások elhalasztása az ország egész területére vonatkozik. Egyes koalíciós lapok véleménye a belügyminisztérium rendeletéire vo­natkozólag, nyílt állásfoglalás a szudé­­tanémelck ellen, a szociáldemokraták Právo Lidu c. lapja többek között azt irja, hogy a szudétanémet párt ismét­lődő erőszakosságai és az akciókkal szorosan együtt dolgozó német propa­ganda megzavarhatja a csehszl. állam és a német birodalom közti viszony korrekt voltát. A Ceské SLovo meg­jegyzi, hogy a választások elhalasztá­sának egyik oka a teplitzi események voltak. Frank képviselő ügyében a mentelmi bizottság fogja majd meg­állapítani, vétett-e és mily mértékben a köztársaság törvényei ellen. A Li­­dové Noviny c. lap úgy értesült, hogy a szudétanémet párt szeptember végén körlevélben figyelmeztette funkcioná­riusait a választások politikai jelle­gére és jelezte, hogy népszavazási jel­leget akar nekik kölcsönözni. Az említett kormánylapok közlemé­nyei úgyszólván mind a szudétanéme­­tekre hárítják a felelősséget a belügy­minisztérium halasztó rendeletére néz­ve, pedig az eddig megtartott válasz­tásoknál a politikum vitte a főszere­pet. Hodzsa miniszterelnök felszólalását várják a nemzetgyűlés két házában Prágai politikai körökben úgy vélik, hogy a most kezdődő új ülésszakban a házűléseken a napirend előtt fel fog szólalni Hodzsa Milán dr. miniszter­­elnök s beszédében utalni fog a leg­utóbbi eseményekre. A miniszterelnök a szudétanémet párt jogász értekezle­téhez intézett válaszában jelezte, hogy a hivatalos vizsgálat lefolytatása után állási fog foglalni a teplitz-schönaui incidens kérdésében. Úgy vélik egye­sek, hogy a miniszterelnök a parla­menti nyilvánosságot fogja felhasznál­ni arra, hogy ezt a megígért állásfog­lalást megtegye. Különben is abból indulnak ki, hogy ilyen alkalmakkor, mint amilyen a téli ülésszak megnyi­tása, a miniszterelnök rendszerint nyi­latkozattal fordul a parlamenthez, amelyben a legközelebbi teendőket is­merteti. De lehetséges az is. hogy Hod­zsa dr. miniszterelnök helyett a bel­ügyminiszter fog jelentést lenni a tep­litzi esetről. Annyi bizonyos, hogy a költségvetés beterjesztésekor, - ami november első napjaiban lesz, — ágy a miniszterelnök, mint a pénz­ügyminiszter expozét fog mondani. Türelmetlenül várják a külügyminisz­ter külügyi expozéját is, amelyet a két ház külügyi bizottságában fog Krofta dr. külügyminiszter elmondani. Micsoda törvényjavas­latokat kell elintéznie a nemzetgyűlésnek A pénteken megnyíló törvényhozás­nak sok törvényjavaslatot kell tető alá hozni. Ezek közül csak a következő fontosabb törvényjavaslatokat soroljuk föl, amelyek a következők: a munka­­nélküliek genti rendszerű segélyezése, az építkezési mozgalom támogatása, a szeszbenzin keverése, a szeszgazdálko­dási kérdés rendezése, az autótörvény több rendeleti novellája, az egységáru­­üzletek szabályozása, iparosok telje­sítményeinek minimális díjazása, a juhtúrótermelés szabályozása, a köz­alkalmazottak illetményeinek levo­nása, a szociális biztosítás átmeneti módosítása, a gabonamonopólium, a molnáripar kérdései, kiviteli intézet szervezete, gazdák tartozásának rende­zése, pénzintézeti szanálási alapok rendezése, a kollektív szerződések kö­telező ereje bizonyos szakmákban slb. Ezek a törvényjavaslatok a felhatal­mazási törvény hatálya idején kiadott kormányrendeletek, amelyek érvényét meg kell hosszabbítani. A KOMÁROMI LAPOK a magyarság (ántorithafatían harcosa Géza dr., Schubert Tódor, Mezey Já­nos dr., Fesztig Edit, Bicsovszky Káz­­mér dr., Farkas Ferenc, Tamás Lajos, Répdssy Károly és mások. Küldöttség­gel képviselhették magukat a Komá­romi Jótékony Nőegylet, a Protestáns Jótékony Nőegylet, Komáromi Izr. Jó­tékony Nőegylet, Zsivena Nőegylet, Komáromi Ipartársulat, Kereskedelmi Grémium, Komáromi Dalegyesület, Iparoskor, Komáromi Ivat. Legényegy­let, Református Első Énekkar, Ref. Gazda Énekkar, a helybeli iskolák és tanintézetek, a szlovák kulturegyesü­­letek. A díszközgyűlést a Jókai Egyesület kulturházának nagytermében Szijj Fe­renc dr. elnök nyitotta meg a követ­kező nagyhatású ünnepi beszéddel: Jókai Mór nagy nevét viselő köz­művelődési és múzeum egyesületünk nevezetes dátumhoz, megalakulásának 25-ik évfordulójához érkezett el eb­ben az esztendőben és ezt az évfordu­lót ünnepli a mai napon. Ünnep ez a nap egyesületünknak, jubiláns ünnep, örömünnep, — hi­szen jubilálni örömöt jelent — és iga­zán ünnepi érzések töltik be szívün­ket most, amikor az öröm, a szeretet és a megtisztelés annyi szép jele veszi körül egyesületünket s amikor ottho­nunkban, ebben a művészetek és tu­dományok művelésére emelt díszes házban kedves vendégeket és testvé­reket láthatunk együtt. Az ünnep azonban nemcsak azt je­lenti, hogy örömnek és pihenésnek napja. Az ünnep gondolkodásra, ma­gunkba tekintésre, elmélyedésre és emlékezésre is késztet bennünket. Úgy szeretném tekinteni ezt a na­pot egyesületünk életében, mint a várdor, aki hosszú, fáradságos útjá­nak egyik közbeeső állomásán meg­áll, megpihen, fellélegzik s amíg visz­­szatekint a már megtett útra, amíg felméri a nehézségeket, melyeken ál idáig jutott, egyszersmind felfrissül és új erőt gyűjtve, bizakodón, re­ménytelten indul neki a további út­A nagyérdemű közönség szi­ves tudomására adom, hogy Komárnoban, Klapka tér 9 sz. alatt modernül felsze­relt fogászati műtermei nyi­tottam. Kérem a nagyérdemű közönség szives támogatását. Schimek Oszkár fogtechnikus. A téli ülésszak kezdete a parlamentben Mint már jeleztük, a képviselőház október 29-én, pénteken délután há­rom órakor tartja a téli évadban első ülését. Az ülés napirendjén a csehszlo­vák-finn és a csehszlovák-olasz keres­kedelmi szerződés pót jegyzőkönyve szerepel. A szenátus ugyanazon napon délután négy órakor tartja ülését s a csehszlovák-finn pótjegyzőkönyvet és az Argentínával való kereskedelmi szerződést tárgyalja. A képviselőház­nak ebben az évben ez lesz a 112-ik, a szenátusnak pedig a 89-ik ülése. 7 itkok az életünkben... (Egy kingyesi nyár emlékére.) Mit tudsz te rólam, kicsiny, szép virágf IIűs hajnalokban harmatos fejed Fehér szirmával felém integet... Igéznelc kóbor barna fellégek. A napsugár? Lehet hogy én vagyok, De oly kevés a fény! A fény halott! Ö mennyivel több: ajkad, kék szemed, Ila ereznem kell, látnom, kérdenem! A szerelmem: egy kicsi végtelent Tán eltemetsz egy szomorú napon Emléket, csókot, vágyat és nyarat: Látod, hiába! Mind-mind megmarad! Örök titkokkal társul életünk! A tavasz vénül, csúf halott a tél; A végtelen a szép! Az él! Örökkön él!... VIPLAK VINCE. nak, mely ha sok nehézséget rejt is még, ha sok erőt és kitartást kíván is, de célhoz vezet! Ilyen közbeeső állomáshoz ért el egyesületünk a mai jubiláris ünnepen. Mikor most megállunk pihenni és örülni és az ünnephez méltón elmé­lyedni. először is adjunk hálát a Min­denhatónak, hogy annyi földrengéstől sújtott földünkön a mi kultúránk há­za épen maradt. Mikor visszaemlékezünk a múltra, köszönettel, elismeréssel és hálával gondolunk azokra, akik megalapítot­ták ezt az egyesületet, akik létesítői, első vezetői és munkásai voltak s akik segítették fenntartani. Igaz ke­gyelettel gondolunk közülök azokra, akik időközben elköltöztek egy maga­sabb kultusz világába s őszinte tisz­telettel azokra, kiknek Isten megen­gedte érni a mai ünnepet. Mikor pedig visszatekintünk a meg­tett útra, meg kell látnunk, hogy 25 évvel ezélőtt a Jókai Egyesület két régebbi egyesület fúziójából alakult, IcbáL létrejöttét az összetartás, az erők tömörítése és összefogása, a cenlripe­­tális törekvés eredményezte s akkor egyesületünk a város társadalmában igazán vezető, összetartó szerepet töl­tött be a magyar kultúra zászlaja alatt. A 25 év viharos eseményei szétfor­gácsolták ezt a szerepet. Ma széthúzó erők sok részre bontják azt a kul­­lurtalajt, melyen kisebbségi magyar kultúránk érdekében együtt kellene működnünk. Ebben a megnehezült helyzetben — melyei a tagok számának csökke­nése, más kulturtényezők versenye s a nagy közönség érdeklődésének, íz­lésének változása még súlyosabbá tett — a Jókai Egyesület legutóbb az alapszabályaiban előirt egyik n agy és. szép feladatában vélte megtalálni azt a gondolatot, amely elég erős arra, hogy tömörítse erőinket és közös cél megvalósítására egyesítsen mindnyá­junkat. (Vége leöv.) A Jókai Egyesület 25 éve (1911-1936) Irta: Fütöp Zsigmond. Junius 20-än sikerült rádióközvelités volt a Jókai szobából. A pozsonyi rá­dió hozta el mikrofonját a Jókai egye­sület Jókai szobájába, ahol Tilkovszky Béla, a rádió magyar osztályának ve­zetője közvetített, kinek kérdéseire Szijj Ferenc dr., Weisz Kornélia, Ba­ranya g József dr., Szombatiig Viktor és Bork i Géza dr. mondtak el egy-egy .Tókai-em léket a halhatatlan költőnek szülővárosa múlt századeleji történe­téből merített adataira vonatkozóan s az előadások nyomán megelevenedett a régi Komárom, az Erzsébetsziget, a Dun apart s az Aranyember, a Tenger­­szemű hölgy letűnt világa. Szijj Daisy elszavalta Borka Géza dr. ismert een­­tennáriumi ódáját megragadó hatás­sal, mely a rádiófélórának egyik leg­sikerültebb pontja volt. Októberben a JESZO kiállítása hív­ta fel a műélvező közönség figyelmét, amelyet október 18-án nyitottak meg. Ilarmos Károly osztályelnök és Nagy Barna titkár avatott rendezésében. Feszty Edit, Iván Károly, Jordán Mik­lós, Tichy Kálmán, Schubert Gyula. Jánosién Tivadar képeit állították ki. A tárlaton több művel szerepelt Har­rern s Károly is, s első bemutatkozása volt ez alkalommal Buus Lászlónak és Buus Józsefnek, akik a komáromi te­hetségek közül valók. A fiatalon el­hunyt Rauscher György hagyatékából is állítottak ki több jeles alkotást, Be­­recz Gyula szobrászművész egy Jókai­­szobor tervezetet, Fleischmann Artur dr. egy Ady-fejet átütött ki, Broczky Béla épilész pedig több modern ház- és templom tervvel gazdagította a tárlatot. A kiállítás egy hétig volt nyitva, a kiállítás tartama alatt Brogyányi Kál­mán, Harmos Károly és Nagy Barna tartottak értékes művészeti előadáso­kat. Régen tervezett előadássorozatot nyi­tott meg az egyesület november 3-án, amikor Borka Géza dr. tartott az egyé­niség kialakulásáról figyelemreméltó, nívós előadást, amelyet élénk vita követett. Ezeket a »vitaesteket« a téli szezon tartamára tervezték és tárgyát az irodalom, művészet, tudomány, épí­tészet, zene, iskolai, muzeális, jogi, szociális stb. kérdések köréből jelölték ki. Az első előadás iránt megnyilvá­nult nagy érdeklődés szép sikerrel biztat s a kiváló előadók bizonyára hamarosan népszerűvé és vonzóvá te­szik a vitaesteket. A Jókai Egyesület november 22-ép tartotta jubiláris ünnepségét a polgári hatóságok, kulturális és társadalmi egyesületek képviselőinek, a magyar kisebbségi és kulturális közélet kiváló vezéralakjainak részvételével s nagy ünneplő közönség jelenlétében. Az ünnepség kiemelkedő eseménye a délelőtt 11 órakor tartott diszköz­­gyülés volt, amelyen a szlovenszkói magyar kisebbségi közélet vezetői kö­zül ott voltak Szüllő Géza dr.. Jo ross Andor, Esterházy János nemzetgy. képviselők és Füssy Kálmán szenátor, a helybeli polgári hatóságokat Paras­­sin Sándor járási főnök, Nagy Jenő városi kormánybiztos, Markovics Ede tanfelügyelő kéviselték. A róm. kát. egyház képviseletét Majer Imre dr. prelátus-apátplébános, a református egyház küldöttségét, melynek sorában a régi, tisztes hagyományokat híven őrző, messze földön jóhirnek örvendő komáromi szekeresgazda diszbandé­­rium egy osztaga is jtelen volt ezüstlán­­oos díszruhájában, Galambos Zoltán lelkész vezette. Az ünneplők sorában voltak Gidró Bonifác házfőnök, fő­­gimn. igazgató vezetése alatt a Szent Benedekrendi főgimnázium tanári ka­ra, Alapig Gáspár, m. kir. kormány­­főtanácsos, magyar komáromi polgár­­mester, Gaál Gyula dr. nyug. polgár­­mester, Sziklay Ferenc dr. országos magyar kulturreferens, Révay István. Staud Gábor dr., Nagy Nándor, Kuthy

Next

/
Oldalképek
Tartalom