Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-10-02 / 79. szám

4. oldal. 1937. október 2. Bontanak egy régi házat a Királypüspök uccában Nem találnak telket a csehszlovák gimnázium számára. A vámosnak egy régi, roskatag há­zát végre bontani kezdik a Király püspök uccában. A gimnázium épü­lete mellett álldogált ez a ház, sem esztétikai, sem egészségügyi szem­pontból nem volt megfelelő: ideje már, hogy bontják. Eredetileg ide tervezték a városi mozgószinházat, ide akarták építeni az új postapalotát, később arról volt szó, hogy szlovák gimnáziumot építenek erre a terület­re. A héten Dobes Mirosláv dr. mi­niszteri tanácsos vezetésével az isko- ' laügyi rcferátus egy bizottsága érke­zett Komáromba, amely tüzetesen megvizsgálta a terepet s úgy döntött, hogy nem megfelelő az új gimnázium céljaira. Más területet is ajánlottak erre a óéira, de a bizottság széria! egyelőre al­kalmas terület a szlovák gimnázi­umra Komáromban nincsen. Általános érdeklődés kíséri a házbon­tást s az azt követő építkezést: mi­lyen épület fog állani a régi helyén, szemben Jókai szülőházával? Uj komáromi életpályák: meg lehelne élni Mint mindenütt, Komáromban is súlyos gond nehezedik a szülők lel­kére, hogy gyermekeiknek biztosít­sák a jövőbeni megélhetést. Ez min­dig nehezebb lesz, mert az eszkimó mindig több lesz, de egyre fogy a fóka. Különösen nagyon nelicz elhe­lyezkedni a magyar ifjúságnak, amely elé mind több és több akadály gör­dül. Talán nem teszünk céltalan szol­gálatot, ha egy-két olyan megélhetés­re, életpályára hívjuk fel a komáro­miak figyelmét, amelyre még nem igen gondolt eddig senki. Komárom városa eléggé a világfor­galom országútján fekszik, ahol elég nagy az idegenforgalom, sokan jön­­nek-mennek, szóval sokan utaznak és még sincs Komáromnak utazási iro­dája. Más, ekkora városban minde­nütt létesült utazási iroda, csak ná­lunk nem, pedig a komáromi utazási iroda jövedelméből szépen megélhet­ne egy-két család. Lám, a sokkal ki­sebb Magyar-Komáromban van ilyen utazási iroda. Csak egy kis utánjárás, levelezés, érdeklődés kellene, belekapcsolódni egy-két nagyobb utazási iroda érde­keltségébe. Tudunk példákat, mikor a jólmenő utazási iroda vezetői busás jövedelmet tesznek zsebre. Ma már mindenki akar, vagy sze­retne utazni. Soha olyan utazási vágy nem volt a világon, mint most, csak ezt kell kihasználni, de persze tisz­tességesen és becsületesen. Helyi cso­portokat szervezni ide vagy oda uta­zásra. Nagyobb csoportoknak mindig nagy kedvezményt adnak a vasuta­kon, hajókon. Ezeket a kedvezménye­ket kitudni és kijárni és csekély ha­szonnal értékesíteni azoknak, akiknek nincs idejük és kedvük a kedvezmé­nyek után járni és levelezni. Nagyobb csoporttal a háta mögött már köny­­nyű az illetőnek tárgyalni egy na­gyobb utazási irodával és az attól ka­pott kedvezményben részesíteni az érdeklődő csoportot. A komáromi utazási irodának a megindítása se nagyon nehéz és sok jövedelmező mellékága is van: vas^ üli és hajózási jegyeket, vásárigazol­ványokat, belépőjegyeket árulni és még sok más hasonló dolog. Szép és nemes foglalkozás az uta­zási irodák vezetése, az utazásokat a világ megismeréséért megszervezni, elősegíteni. íme, egy új komáromi állás, elhe­lyezkedési mód. Adja Isten, hogy mi­nél előbb akadjon vállalkozó szel­lem, aki sikerrel oldja meg a felada­tot. KOMAROMI LAPOK Primwooltex 8 O 8 3 IA Ifi o u 8 m 136 férfi-szövet különlegesség Komáromban kizárólag Kellner Gyula divatárukereskedésében kapható Kezdődik a mezei lopások ideje; A komáromi halárban egy csősz életveszélyesen megsebesíteti két mezei tolvajt Elkövetkezett az ősz, vele a termés­­betakarítások ideje. Nemcsak az ta­karítja azonban a termést, aki mun­kálkodott rajta s aki a föld tulaj­donosa, hanem az is, aki jogtalanul akar egy kis kukoricát, krumplit sze­rezni. A komáromi erődlakásokból s ál­talában a külvárosokból ilyenkor indulnak tolvaj körútra a vállalko­zóbb szelleműek és sajnos, sokszor ráfizetnek vállalkozásukra, mert a gazdák éberen őriztetik földjeiket. Számos végzetes szerencsétlenség tör­tént már ilyen alkalommal. Pintér Márton és egy kiskorú, akik a ko­máromi erődítmények körül laknak s jelenleg foglalkozás nélkül állanak, elhatározták, hogy csöves kukoricát fognak lopni a mezőről. Az úgyne­vezett Madzagos dűlőbe, Komárom­­szentpéter határába osontak el,, zsá­kokkal Megrendítő családi tragédia játszó­dott le a közeli Bánhidán. A Harasta család fiatal tagjai vetettek egymás után véget életüknek s tragikus tet­tükre senki sem talál magyarázatot. Néhány hónappal ezelőtt Harasta József, a Harasta testvérek legidősebbike, öngyilkossági szán­dékból felmászott a bánhidai villa­­inosközponl magasfeszültségű veze­tékéhez s az árammal ölte meg magát. Szénné egeit holttestét az áramvezető oszlop lábánál találták meg. Nemso­kára ezután a család két fiatal leány­tagja határozta el az öngyilkosságot. Kiszöktek a Dunához, összeölelkez-Az autózás terjedésével a balesetek száma ijesztően növekszik, sőt még a közvetve okozott baleseteké is. A párkányi határban történt, hogy Petőcz Imre, tanyai gazda az ország­úton csendesen haladt kocsijával. Köz­ben pipára is gyújtott, amikor hirte­len, nagy tülköléssel szembe száguld vele egy autó. Petőcz Imre szépen ki is tért ko­csijával az autó elől, de amikor az autó elszáguldott kocsija mellett, az autó még egy kürtjelzést adott le. Et­től a lovak irgalmatlanul megijedtek és eszeveszett iramodással ragadták el a kocsit és árkon-bokron száguldottak a kocsival. s ott jól megszedték a zsákokat kukoricával. Éppen elkészültek vele, amikor köze­lükbe ért a földtulajdonosnak, Csa­pok Imrének mezőőre, Kiss Gyula. Észrevette a lopást, megállásra szó­lította föl a két tolvajt s be akarta kisérni a Gyula-majorba. Ezek megállás helyett futni kezű­tek, az őr utánuk lőtt s mindakét lövése talált: aitestükön érte őket a golyó. Még egyideig futottak, majd az izsai úton összeestek, vér­­beborulva. Azonnal értesítették a csendőrséget, amely kivonult és saját autóján viL le be a komáromi' kórházba a két fiatalembert. Állapotúk, súlyos. A ko­máromi -és izsai csendőrség most azt nyomozza, jogos volt-e a fegyverhasz­nálat. lek s egymást el nem bocsátva ug­rottak a mély folyamba. Mindaketten belefultak. Holttestüket a Duna néhány nap múlva kivetette. Szülei megdöbbenve állottak az ért­hetetlen tragédia előtt s féltették meg­maradt fiukat, Harasta Ferenc húsz­éves fiatalembert, akin a történlek után búskomorság vett erőt. Egy óvatlan pillanatban Harasta Ferenc is fölakaszlotla magát. Szü­leinek búcsúlevelet hagyott hátra, amelyben megírta, hogy nem tudta Uílélni testvérei halálát és ö is utá­nuk ment. Egész Bánhidán nagy részvét övezi a szerencsétlen szülőket, akik értet­lenül állanak a szomorú gyászesemé­nyek fölött. Az őrületes iramot az állította meg, hogy megint* visszarobogtak az ország­úira és ott az egyik útszéli fának vit­ték a kocsit. A kocsi darabokra törött. Petőcz hatalmas ívben vágódott a földre, de olyan szerencsétlenül, hogy feje az útszéli mérföldmutatóba ütkö­zött és a szerencsétlen ember azon­nali elvesztette eszméletét. Csak később találtak rá az eszméletlen emberre az arra járók. Az orvosi vizs­gálat megállapította, hogy olyan sú­lyos koponyasérülést szenvedett, hogy állapota nagyon is életveszélyes. Kór­házba szállították a szerencsétlen em­bert. Értékes régészeti leletre bukkantak ásás közben A kutatást folytatni fogják A föld belseje még sok-sok kin­cset rejt magában és a régészeknek még sok értékes és érdekes leletet fog nyújtani. Kicsind községben ásás közben egy lapos kőben megakadt a munkás ásója. A munkás pár arasznyira odébb igye­kezett a földbe mélyíteni az ásót, de ott is kőre bukkant. Ezután megis­mételt több próbálgatás után az eset mindig megismétlődött. Kitűnt, hogy ott kövekkel kirakott terület van. A kövekről lekotorták a földet és akkor tűnt ki, hogy kövekkel lefedett régi sírt találtak, amelyben az emberi csontok körül agyag edény eket és régi fegyvereket leltek. Az első vélemény az, hogy a sír az avarkorból való, de lehet, hogy még régebbi időből származik. Az érdekes és értékes leletről jelen­tést teltek illetékes helyen, ahonnan szakemberek fognak kijönni és a sírt tudományosan is megvizsgálják. Ek­kor fogják megállapítani, hogy a sír melyik korból való? A jelek arra vallanak, hogy ott még több síri is fognak találni. A mellékbüntetés Tárgyalóterem a komáromi törvény­széken, úgynevezett szürke hétköznap. Zizegnek az akták, pörgenek az íté­letek, keringenek a felek, vallanak a tanuk. Az egyik tárgyalóteremben öt ko­máromi bűnös álldogál, a megszokott fajtákból: sorozatos tyúklopások vatá­­nak. Baromfitolvajok fölött tart íté­letet a. bíróság. E baromfitolvajok ne­vével sűrűn találkozik az olvasóközön­ség, közismert férfiak a széles komáro­mi határban s a tyúkólak körül. Öten vannak s fölöttük ötven el­lopott csirke,*liba, kacsa vidám emlé­ke kering. — Mit csináltatok a baromfiakkal? — kérdi a bíró. — Megsütöttük kérem, megettük, — vallja alázatosan az egyik vádlott. — így van? — kérdez tovább a bí­ró. — Igen, — hajtja le a fejét a másik bűnös is, — megsütöttük s megettük. — Nem adtatok el semmit? — Nem, azazhogy ... — Nos? Rajta!- Azazhogy kérem a Pisti kettőt eladott s tíz koronát kapott érte kész­pénzben. A tíz koronáért pedig aján­dékot vett a kedvesének. Ebben a pillanatban vészes hang sü­vít elő a hallgatóság padja irányából: — Megállj,, te gazember! A bűnös ijedten hátranéz. A feleség van ott, a törvényes, hites feleség: ek­kora szerencsétlensége is csak egy tyúktolvajnak lehet! — a feleség füie­­hallatára történt a vallomás. Vége van a tárgyalásnak, a közön­ség kivonul. Pisti lehajtott fővel ballag ki. Elitél­ték. E pillanatban hozzáugrik az asz­­szony, a hites feieséjg s Ugyancsak mar­kolja a Pisti gallérját: — Tebüdösdisznó! Kell neked szere­tő? Szeretőre költöd azt a drágán Ke­resett pénzedet ? Nekem nincs egy ren­des blúzom, nincsen egy cipőm s te tíz koronát adsz a kedvesednek? Hol van tíz a rongy? Hadd taposom ki a belét! Megszólal most egy ügyvéd, nagy tisztelettel hangjában: — Vigyázat, most következik a »mel­lékbüntetés«. A „Gen. M. R. Stefánik 12-es gyalogezred gaz­dasági hivatala, Komá­romban, 1937 októ­ber 14-én d. e. 9 órai kezdettel, nyilvános lóárverést hirdet. — Árverésre kerül 11 darab kisoro­zott katonaló. 154 . |;is •V Egy bánhidai család szomorú vége: Egymásután négy testvér lelt öngyilkos és senki sem tudja az okát Bánliida, október 1. Megbokrosodott lovak súlyos szerencsétlenségei okoztak A máskor jámbor lovak az autótól ijedtek meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom