Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-10-02 / 79. szám
2. oldal. KOMAROMI LAPOK 1937. október 2, kérdésnél háttérbe szorulnak, a legnagyobb bizalmatlansággal viseltetnének a párt-miniszter gazdálkodásával szemben. A szocialisták attól tartanak, hogy esetleg az agrárpárli Brdlikel nevezik ki pénzügyminiszternek, akivel az agrárpárti pénzügyi politika érvényesülne. Reines szociáldemokrata képviselő neve is kombinációba került, aki mint a költségvetések főelőadója, eddig is nagy szakértelemmel bírálta a költségvetést. Itemes kinevezése ellen az agrárpárt nem támasztana nagyobb akadályt, ha garanciát kapna arra, hogy Remesmint pénzügyminiszter függetleníteni tudja magát pártjától. Kívüle a esek nemzeti szocialista párti Klapka képviselő neve is forgalomba került, aki az állampénztár fokozottabb igényeit aránylag könnyebben tudná kielégíteni, úgy hogy a cseh nemzeti szocialista párt, amelynek radikális pénzügyi politikája ismeretes, aránylag kis rizikóval vállalhatná a pénzügyi tárca esetleges népszerűtlen javaslataiért a felelősséget. Természetes, hogyha a pártok nem tudnak pártbeli miniszter személyében megegyezni, akkor újra csak Kalfus dr.-nak ’ kelt vállalnia a pénzügyminiszterséget. Az utolsó órákban még Trap! dr. is kombinációba került, akivel koalíciós körökben folynak a tárgyalások, de egyelőre nem tudni, hogy •milyen eredménnyel. Nem tartják meg a községi választásokat Az idén esedékes községi képviselőtestületek megválasztását bizonyos koalíciós körök eleitől halasztgatni próbálták s a sajtóban többször foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy a választások az idén nem lesznek megtarthatók. Most, hogy az alapító Masaryk első elnök elhunyt s a -kormány a gyásszal járó teendőkkel volt elfoglalva, újra fölmerült a kérdés, hogy nem volna-e helyesebb a választásokat elhalasztani? Minthogy a jövő évijen jubileumi esztendő lesz, a kormány tartózkodni kíván a belső békének a választásokkal járó agitációk folytán bekövetkezhető megzavarásától, koalíciós körökben arról beszélnek, hogy a választásokat két évre fogják elhalasztani. A rendesen jól értesült Samostatnost« c. cseh politikai lap legutóbbi számában ezt a hírt megerősíti, a lap szerint az alapító elnök halálának hatása alatt az az általános vélemény, hogy ezidén nem tartják meg a községi választásokat. A Jókai Egyesület 25 éve 0911-1936) Irta: Fülöp Zsigmond. Május 30-án tartotta meg az egyesület 1935. évi közgyűlését nagyszabású kulturnappal kapcsolatban. A SZMKE országos vezetősége e napon tartotta Komáromban ülését, amely magában véve is jelentős eseménye volt városunknak. Délelőtt a Jókai Egyesület, a Pozsonyi Toldv Kör és a Kassai Kazinczy Társaság képviselőinek jelenlétében megalakult a Szlovénszkói Irodalmi Szövetség, melynek tagjai sorába mindazon egyesületek tartoznak, amelyek irodalommal foglalkoznak. A Jókai Egyesület közgyűlése délelőtt 11 órakor folyt le Szíjj Ferenc dr. elnöklete melleit, aki hatásos elnöki megnyitójában költői lendületű beszédben emlékezett meg Jókairól, valamint Rákócziról és az egyelem alapító Pázmányról, kinek érdemeit örök fénnyel hirdeti a nevéről elnevezett budapesti tudományegyetem. Az elnöki megnyitó után Hajdú Lukács dr. főtitkár tett jelentést az elmúlt év eseményeiről s örömmel állapította meg, hogy a fiatalság mindjobban belekapcsolódik a Jókai Egyesület munkájába. Majd kegyelettel emlékezel! meg az egyesület halottairól: Bazilidesz Barna dr. közjegyző, Richter János nyug. plébános, szenátor és Sándor Ernő főszámvevő volt elnöki tanácsi tagokról, kiknek emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvébe iktatta. A költségvetés megállapítása után a közgyűlés a megürült elnöki tanácsi helyekre Geöbel Károly dr.-t, Telkes Mihályt, Pgthö Sándort és Nemesik Valtert választotta meg egyhangúan. A csehszlovákiai katolikusok meghívása az Eucharisztikus Világkongresszusra Dr. Zavoral Metód, strahovi főapát és dr. Rückl János György, az Eucharisztikus Világkongresszusok Állandó Bizottságának csehszlovák tagjai felhívási bocsátottak közzé, mely a* csehszlovák köztársaság katolikusait a budapesti kongresszusra meghívja. A felhívást Heylen Tamás Lajos namuri püspök, elnök és D’Yanville gróf főtitkár is aláírták. A felhívás mindenekelőtt az Eucharisztikus Világkongresszusok nagy jelentőségét emeli ki, majd rám utat,bogit 1938-ban a magyar katolikusok Szexit István első magyar király 900 éves jubileumát ünnepük, azét a Szent Istvánét, akit a csehek Szent Adatkertje keresztelt meg. A mai zilált korban — írja a felhívás — kiváltképpen fontos, hogy a népek ne csak azt nézzék, ami bennük különböző és őket elválasztja, hanem azt is, ami őket egyesíti. Abban a szellemi, társadalmi alakulatban, amit mii Középeurópának nevezünk, s ami nem csupán földrajzi, hanem — elsősorban éppen keresztény szempontból — sokkal inkább kultúrális fogalom, nagyon sok összekötő kapocs van Szent Adelbert és Szent István hagyománya között. Arra mutat ezután rá a felhívás, hogy milyen jelentőséggel bír, hogy ezúttal ismét az európai kontinensen lesz az Eucharisztikus Világkongreszszus, majd ezeket írja: »Erről a nemzetközi kongresszusról nem szabad hiányozniok a csehszlovák katolikusoknak sem, akik földrajzilag Budapesthez legközelebb vannak. A kongresszus vezérjelszava: »Az Eúcharisztia a szeretet köte-r léke.« Jóllehet, a kongresszus minden politikai momentumot kizár, mégis nagy jelentősége lesz annak, ha kihangsúlyozzuk, hogy az Eucharisztiában nemcsak az évszázadokon át barátságban élt nagy és kis_ nemzetek egyesülhetnek, hanem azok a népek is, amelyeket talán történelmi feszültségek, vagy viszályok választanak el. A mai kor a hitetlenség és az újpogányság hatalmas támadásának kora, kétszeres erővel követeli meg, hogy a katolikusok Krisztuskirályhoz való törhetetlen hűségüket bebizonyítsák és hitet tegyenek arról, hogy y / i-Acy" U-AV..... ma mÓF/Unctdolgom.!” ...Vf ..jg.-'v'.'”" éh Meri mióta K a d i o n t használok, a nagymosás nem tart egy teljes napig; már délre kész a ruhám, mert Rádión mellett fölösleges az előmosás és a férasztó dörzsölés, Tegyen úgy, mint énl Rádión u. f. magától mos. Alig 15 perc alatt vakítóan fehérré lesz a ruha, amellett kímélődik is. RÁDIÓN magától mos Végül Hajdú Lukács dr. tartott igen értékes előadást »Rákóczi Ferenc szabadságharcának előzményei és okai« címen. A kor történelmébe való elmélyülésről tanúskodó előadás foglalkozóit a Rákóczi-föl kelést megelőző évtizedeknek eseményeivel, a Habsburgok elnyomó törekvéseivel, a köznép nagyfokú nyomorával, a török pusztításaival. Majd jellemezte Rákóczit, a szabadság halhatatlan hősét, aki Istenfélelmével, vallásosságával, önzetlenségével és áldozatkészségével maradandó példaképet hagyott az utókorra. Megragadó szavakkal ecsetelte a Fejedelemnek a magyar nép iránt érzett végtelen szeretetét, amelyet fel akart emelni, meg akart szabadítani. A költői lélekkel megírt történelmi tanulmány méltán érdemelte ki azl a nagy elismerést, amelyet a hallgatóság leikéből kiváltott. Az egyesület állal rendezeti Rákóczi emlékünnepély este hat órakor zajlott le a Kurturház nagytermében. A minden mozzanatában fényesen sikerült ünnepélyt a Komáromi Re,f. Első Énekkar nyitotta meg Telekg Miklós karnagy vezetése mellett, mely után Alapg Gyula dr. tartgy. képviselő tartotta meg emlékbeszédét a Nagyságos Fejedelem fölött. A kivá-. ló történész megvilágította azokat a körülményeket és indokokat, amelyek Rákóczii arra kényszerítették, hogy a szegény nép érdekében fegyvert fogjon és érdekes komáromi vonatkozásokat ismertetett a Rákóczi szabadságharccal kapcsolatban. Megkapó szavakkal jellemezte Rákóczii, aki »egész életében gyermek volt, Isten gyermeke, aki így beszélt Istennel: fiat voluntas tua, a legengedelmesebb, a legalázatosabb gyermek.« Hangsúlyozta, hogy Rákóczi felkelésének szociális értelme volt, mert a szegénységen akart segíteni. A mélyen járó gondolatokban gazdag szép emlékbeszéd kiemelkedő pontja volL az emlékünnepélynek. Hangulatos jelenet: kuruez tábortűz következett ezután, melynek zenei képét Halasi Jenő tanár tárogatószólója nyújtotta, aki régi szép kuruc nótákat adott elő Borka Géza cimbalomkisérete mellett igen nagy hatással. Basilidesz Ábris főg. tanuló a »Kiállói! Rákóczi« c. költeményt szavalta el hatásosan, melyet Barin Lajosné dr.-né operaénekesnő énekszáma követett, mely művészi élmény volt. A kitűnő művésznő Zichy Géza »Nemo c. opei'ájából adott elő Szijj Ferenc dr. zongorakisérete mellett részleteket. Magas művészi nívón mozgó előadása az emlékünnepély legszebb száma voll. Szombathy Viktor felolvasta Mikes Kelemennek a Fejedelem haláláról szóló levelét, mely mély hatást váltott ki s végül a Ref. Első Énekkar megragadó tetszés mellett előadott kurucdalai fejezték be a nagy szabadsághős emlékéhez méltó szép ünnepélyt. Este a képtárteremben folyt le g Jókai serleg vacsora, melyen az emlékbeszédet Jankovics Marcell dr., a Pozsonyi Toldykör illusztris elnöke, a Jókai Egyesület tiszteleti tagja mondotta. Ez a minden mondatában, minden vonatkozásában ragyogó emlékbe-, széd koronája volt az áldozócsütörtöki kulturnapnak. Költői szárnyalásé, magasröptű, lelkekbe és szívekbe ható nemes lendületű szónoklatában Jókai igazlelkű hőseit idézte, kívánván, hogy mindenkiben Jókai regényhőseinely érzése csillogjon, lelke az Eúcharisztia a szó legigazibb értelmében valóban' az erősök kenyere és a Krisztusi eszmékért való harc legnagyobb erőssége. A kongresszus magasztos gondolatának kimélyítése céljából a magyár katolikusok elhatározták, hogy a kongresszusra eucharisztikus, bűnbánó és békeévvel készülnek. Felhívják a világ valamennyi katolikusát, tehát a 'csehszlovák katolikusokat is, hogy csatlakozzanak ehhez az áhítathoz. Mi hozná közelebb egymáshoz a keresztény nemzeteket, ha nem az imádság? Mi hozná közelebb őket egymáshoz, ha nem a szentek hagyományai? Szent István és Szent Adalbert egységes kulturális tradíciót jelent. Együvé tartozik azonban Árpádházi Boldog Margit, Arpádházi Szept Ei'zsébet és Csehországi Boldog Ágnes is, Szent Ferenc eszméi iránt való együttes szeretetében. Bármennyire szét vannak darabolva az európai népek, templomaink tornyain olt ragyog a kereszt s az egész világ minden katolikus templomában olt van Jézus Krisztus az 01- táriszentségben. Ö az 'összekötő kapocs a népek közölt, benne találjuk a kiutal a mai válságokból. Ö a gyógyír a világ bajaira. Ezért szeretettel hívjuk fel Csehszlovákia katolikus népét, hogy az Euchrisztikus Világkongresszuson minél nagyobb számban vegyenek részt.« Boroshordók, raktár- valamint transporthordók minden nagyságban azonnal töltőképes jutányosán kapható ab raktár Pilsen, Prága Bratislava és Pezinok. Liebermann Testvérek, Bratislava, Kiobucnícka 1. Tel. 25-24 éljen. Felemelő kötelességek tejesítésére hívta fel a hallgatóságot, melynek nemzeti öntudatát ébreutartani és fokozni nemzeti kötelesség. Az emlékezés serlegét Jókai nevének jelszavával a hitre és az akaratra emeljük, — úgymond — a jövőbe vetett hit a legértékesebb hódolat, — a rendületlen akarat a legmaradandóbb kultúra. Emlékezésnek csak akkor van értelme, hogyha ez az emlékezés nem múltai, hanem jövőt jeleni, vagyis az emlékezés maga a piros élet. Ezéi't legyen a nemzet nagyjai magasztaló sző a reggeli harangszó, mely odabúg minden szívbe: Jó reggeli, nemzeti öntudat! Legyen a nemzeti öntudat a nemzet becsülete, a lélek kenyere, mert ezzel jár két ajándék: az egyik a Föl a fejjel« érzése, a másik a mindennapi kenyér. Legyen az emlékezés a jövő élete, váljék az emlékezés a soha ki nem alvó kohó tüzévé, melyben szikrázó fényessé, keménnyé és hajlékonnyá kovácsoljuk a jellemet. Ennek a magyar jellemnek olyannak kell lennie, mint a toledói pengének. Ha csillanó hegyét visszahajlítják, markolatig visszapattan egyenessé. Akkor suttogni fognak rólunk. Azt suttogják: le a kalappal e náció előtt! Legyen az emlékezés élő erő! Csak az a nemzet él, mely a jövőből jussi nemcsak a múltjával, hanem jelenével is tud követelni... Nagyhatású beszédét a következő szavakkal fejezte be: — Tudom, hogy ma itt, Komáromban, szavam nem lehet a pusztába kiáltó szózata, mert szegényes szavam, az élő lelkiismeret és szemrehányás szólása: Nem tevétek mindig elegett Jókai hőseit idézem a múltbeli letörések teteméhez, azokat a hősöket, kik %
