Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-07-14 / 56. szám
KOMAROMI LAPOK Alapította: néhai TUBA JÁNOS. ------- POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASAGI LAP ------- Főszerkesztő: GAAL GYULA DR. öivennyoicndik évfolyam________________________56. szám____________________________Szerda, 1937 július 14. Előfizetés: egész évre 80 Ké, félévre 40 Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR. Ké. negyedévre 20 Ké. Szerkesztő BÁRÁNYAY JÓZSEF DR. Külföldön 120 Ké. - Egyesszám ára 1 Ké. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Csehszlovákia és Németország közeledésének útja Komárom, július 13. A franciák lépése. Komárom, július 13. Most ismét nehéz órákat él át a világ, olyan órákat, amelyek alatt milliók sorsáról döntenek s az egész emberiséget érintő intézkedéseket indíthatnak el. A spanyolországi polgárháborúval kapcsolatban levő tengeri ellenőrzés mikéntjéről folytatott hosszadalmas tárgyalások eredménytelenségét Franciaország azzal tetézte, hogy megfenyegette a tárgy aló hatalmakat egy olyan lépés megtételével, amely alkalmas lehet arra. hogy az amiigyis feszült helyzetet még súlyosabbá tegye, sőt esetleg végleg felborítsa a nagy nehézségek között fentarlott békét. A francia kormány ugyanis bejelentette, hogy amennyiben a tengeri ellenőrzésre vonaikozólag a hatalmak nem fogadják el az angol-francia megoldást, Franciaország kedden éjjel megszünteti határainak Spanyolország felől bevezetett elzárását és a semleges megfigyelőktől megvonja az ott való további tartózkodást. Ami azt is jelentené, hogy a spanyol-francia határon újra megnyílik a forgalom a két ország felé és hogy ezt a helyzetet a spanyol vörösök a maguk részére ki fogják használni, arról ihindenki meg van győződve. Szerencsére azonban a francia kormány mégegyszer fontolóra vette a helyzetet és a fenyegetésből, amelyet sokan mór ultimátumnak tekintettek, csak az egyik részt váltotta be, nevezetesen csak a nemzetközi ellenőrzést szüntette be határain és megtiltotta a nemzetközi megfigyelő tiszteknek, hogy a határon szolgálatot teljesítsenek. A francia belügyminiszter pedig utasítást adott a pireneusi kerületek elöljáróinak, hogy a határok ellenőrzésével bízzák meg a csendőrséget és a nemzetőrséget. A határzár teljes feloldása tehát ezúttal elmaradj és így Spanyolország és Franciaország között a forgalom továbbra is szünetelni fog, ami kizárja azt a lehetőséget, hogy a franciák fegyverszállílmányai eljussanak Spanyolországba. A jelentés, amely a nemzetközi tengeri ellenőrzés megszüntetését adja hírül a világnak, azt a magyarázatot fűzi hozzá, hogy Franciaország csxipán presztizsokokból szüntette meg a nemzetközi tisztek ellenőrzését, amire Portugália azon elhatározása is impulzust adott, mely szerint ez utóbbi sem engedte meg területén, hogy az ellenőrzés nemzetközi szervei tovább működjenek. A francia kormány is arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem engedi meg a francia közegek munkájának nemzetközi ellenőrzését. Tehát az ultimátumszerű fenyegetés még nem ment teljesedésbe, de nem szabad Franciaország intézkedését lebecsülni, mert megtörténhetik, hogy a viszonyoknak reá nézve kedvezőtlen alakulása esetén feloldja a határzárt, ami azután súlyos böigen érdekes tudósítást közölt a múlt hét végén Hodzsa dr. miniszterelnök lapja, az agrárpárti hivatalos Venkov. Berlini szerkesztője írt cikket a csohszlovák-német megegyezés lehetőségeiről. Az újságíró véleménye szerint Berlinben nem látnak komoly akadályokat Berlin és Prága megegyezése elölt. Németországnak mindenesetre három feltétele van, amit Csehszlovákiának a megegyezés érdekében tekintetbe kellene vennie és pedig 1. Németország nem kívánja a csehszlovák-orosz szövetségi szerződés megszüntetését, csupán a szerződésnek oly formulázását. amely bizonyos kötelezettségek automatikus érvényesítését kizárja. 2. Németország feltétlenül kívánja, hogy a megegyezéshez a szudétanémet párt hozzájáruljon. 3. Berlin Hodzsa Dunatervében Németország legitim dunavölgyi érdekeinek veszélyeztetéséi tátja. A Venkov a berlini szerkesztő jelentéséhez megjegyzéseket fűz és megállapítja, hogy Berlin és Prága közötti diplomáciai összeköttetés egész módszerét meg kellene változtatni és mindenesetre élénkebbé kellene tenni a személyi kapcsolatokat a két ország között. A Venkovnak e cikke nagy izgalmat keltett politikai körökben. Különösen a szociáldemokraták és a cseh nemzeti szocialisták lapjai reagálnak rá igen érzékenyen. A szocialisták között a nyugtalanságét fokozza az agrárpárt jobbszárnyának ama törekvése, hogy Henleinélcel valamiképpen kormányképessé tegye s ezzel új koalíció alapjait vesse meg. Számolni kell ugyanis azzal, hogy amennyiben a községi választásukon győz a Henlein-párt, az agrárpárt a kormány átszervezését fogja követelni, amely a jelenlegi német kormánypártok és szocialisták kizárásával fog végződni. nyodalmakra ad alkalmat, A hatalmaknak, amelyek az ellenőrzési bizottságban tovább tárgyalnak az ellenőrzés megfelelő s mindenkit kielégítő módján és formáján, most minden erővel arra kell törekedniük, hogy a másik döntő lépésre ne adódjék alkalma Franciaországnak. A kétféle javaslat összeegyeztetése sarán meg kell találniuk a káoszból kivezető utal s akár a spanyol hadakozó felek elismerésével, akár az angol-francia tervnek a szükségesnek mutatkozó módosításával leendő elfogadásával, de mindenképpen meg kell állapodniok olyan egységes elhatározásban, amelynek keresziülvitele a spanyolországi öldöklő teslvérharenak minél előbb véget vet és Agrárpárti köbökben hangoztatják, hogy csakis ezen az úton lehet a Németország és Csehszlovákia közötti viszonyt enyhíteni. Erről a nagyfontosságú kérdésről a »Frankfurter Zeitun'g« többek között a következőket írja: — Vannak dolgok, amelyeket nehéz elfelejteni és nekünk, németeknek,xlyiei* dolognak számít az oly szerencsétlen körülmények között és barátságtalan szellemben működő állam viszonya Németországhoz, amelyet, mint a Lidové Noviny helyesen állapít meg, az a körülmény határoz meg, hogy a német kisebbség összekötő kapocsnak vagy pedig akadálynak érzi-c magát. Ez az, amit mi is gondolunk és ez az, amit mi cseh föladatnak nevezünk, és ami végeredményben igazi európai jelentőségű feladat. A L. N. attól fél, hogy a németek nemcsak a német kisebbségek igazságos elbánásban való részesítését követelik, hanem azt is, hogy Csehszlovákia szakítson Oroszországgal és Franciaországgal. A birodalmi kormány — írja a Fr. Zeitung — köztudomás szerint nem állította Franciaországgal szemben soha ezt a követelést, csak bizonyos biztonsági követeléseket támasztott, hogy minden ellenőrzéstől mentes, automatikus szövetségi kötelezettségek ne érvényesüljenek Németország hátrányára. Csehszlovákiával szemben még kevésbé támasztja Németország azt a követelést, hogy szövetségi szerződését feloldja. Az azután más kérdés, hogy Csehszlovákia magatartását a világháború után inkább a béketárgyalások idején készült emlékiratok szelleme, mint a megértésre való törekvés irányította. Ami pedig a csehszlovákiai német kisebbség nemzeti jogait illeti, és ami tényleg a megegyezés magvát jelenti, sajnos, éppen elég okot szolgáltat a komoly nézeteltérésre Németország és Csehszlovákia • között. a hadakozó felek között békét teremt. Nemcsak Európa, de az egész világ feszülten várja a pireneusi félszigeten dúló háború likvidálását és a népek érdekében cselekszenek azok az államférfiak, akik mindent elkövetnek, hogy végre valahára elnémuljanak az ágyuk és gépfegyverek Spanyolországban. Amikor ez megtörténik, az egész világ fellélekzik, mert megszabadul attól a fojtogató lidércnyomástól, amelyet most érez a t sívérpusztító spanyol hadjárat ideje alatt, mely állandó rettegésben tartja mindazokat, akiknek valami veszítenivalójuk akad, s akik nem tisztán az anyagi javakat féltik, hanem az erkölcsi javaknak pusztulását is szeretnék megakadályozni. El akarják halasztani a községi választásokat Az ősszel esedékes községi választások időpontjának megállapítására nézve a koalíciós pártok nem tudnak! megegyezni így azután a kormány sem képes megállapodásra jutni ebben a kérdésben. A koalíciós sajtó közleményeiből arra lehet következtetni, hogy; a koalíció aggodalommal gondol arra, hogy az őszi választásokon a szudétanémetek fölényes győzelemmel fognak bejutni a képviselőtestületekbe, ahol majd nagy befolyást szereznek. A községi képviselőtestületek mai összetétele még a nemzetgyűlési választások előtti állapotnak felel meg, amikor a szudétanémet párt a községekben nem szerepelt. Ha most tehát új választások lesznek, a községekbe is bevonul a legerősebb német párt, és ezzel kétségkívül nagy eltolódások jelentkeznek a községek vezetésében az aktivista pártok rovására és az ellenzéki németek javára. Ez még akkor is be fog következni^ ha egyébként a szudétanémet párt hajszálnyival sem lesz erősebb, mint a nemzetgyűlési választásokon volt. A kormánypártok lapjai éles harcot vívnak a választások elhalasztása érdekében. Valamennyi koalíciós lap szeretné, ha elhalasztanák a községi választásokat. A halogatásra különböző ürügyeket keresnek, bár legújabban, belenyugodtak a választások kiírásába, de azt szeretnék elérni, hogy a tízezer községben ne egyszerre tartsál; meg a választásokat és ne legyen politikai jellegük. A lapok arra mutatnak rá, hogy a választások hátrányt jelentenek a határvidéken élő cseh kisebbségekre, mert a szudétanémet párt előretörésére lehet számítani. .1 kormány azonban nem térhet ki az idei választások megtartása elől már azért sem, mert a jövő év jubiláns év lesz s az ünnepi évet nem akarják választási mozgalmakkal megzavarni. Csak e héten döntenek az új gabonaárakról A minisztertanács pénteken ülést tartott, azonban még nem volt képes az összes sürgős intézkedésekre váró ügyeket elintézni. Az üléssel kapcsolatban a Lidové Noviny c. lap jelenti, hogy a minisztertanácsnak néhány fontos államvédelmi kérdést is el kell még intézni, fezért a legfelsőbb államvédelmi tanács ülése sem volt az utolsó és még e héten folytatják a tanácskozást. Ami a gabonaárakat illeti, eddig nincs döntés %— írja a lap. — A vitás új árak mellett a kormánynak döntenie kell a Gabonatársaság bizományosaira vonatkozó irányelvekről is. Ezen a ponton az agrárok és a cseh néppárt érdekei ütköznek. A cseh néppárt ragaszkodik ahhoz, hogy neki is legyen befolyása az új albizományosok kiválasztásában, míg az agrárok ezt csak a Ccntrokoopera- Liva részére szeretnék biztosítani. Lényegében arról van szó, hogy a többi pártok is megfelelő befolyással rendelkezzenek, ami eddig kizárólag az agrárok privilégiuma voll. A néppárt, amelyet
