Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-07-14 / 56. szám
2. oldal. KOMÁROMI LAPOK Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő interpellációja az egyesült párt gyűléseinek betiltása miatt más pártok is támogatnak, mindaddig nem hajlandó komolyan tárgyalni a gabonaárakról, amíg a bizományosokra és a Gabonatársasággal kötendő szerződésekre vonatkozó irányelveket meg nem állapítják. Ami az új gabonaárakat illeti, a földmivelésügyi miniszter az alapföl vásárlási és az eladási ár emelését kéri. A népjóbétügyi miniszter védekezik a kenyér drágítása ellen, a kereskedelemügyi miniszternek a pékek érdekeire kell tekintettel lennie, a pénzügyminiszternek meg arra van gondja, hogy az állampénztárt meg ne terheljék. Annak ellenére, hogy a kormányban nem kételkednek afelől, hogy sikerülni fog kompromisszumos megoldást létesíteni, a harcias tárgyalások még jó néhány napig eltarthatnak. A nagyközönség panaszkönyve A városi szépészeti egylet szives figyelmébe! Kaptuk az alábbi sorokat: A városi Szépészeti Egyletnek ugyancsak adhatunk dolgot, illetve tervet és ötletet, csak legyen módjában azokat megvalósítani. Aki végig sétál a dunai rakparton, a Baross uccától a gőzfürdőig, feltűnik neki az a szépségrontó látvány, amely a járda szegélyét ékleleníti el. Pár évvel ezelőtt a járdaszegély szabadon hagyott részét injával ültették be, de azóta ez a szegény tujasor szánalmas képet nyújt. Olyan, mint az öregember fogsora: hiányos. Milyen szép és szemgyönyörködtető volna ez a tujasor, ha tömött, sűrű és hiánytalan volna és szépen egyenesre lenne nyírva. A dunai hídról érkezőknek azonnal a szemébe öltik ez a nyiszlett növényzet és az első benyomások nem lesznek bizony kedvezőek rólunk és városunkról. Hát ezt a hiányt okvetlen és amilyen gyorsan csak lehet, pótolni kell. Á megritkult tujabokrokat sürüsíteni kell, hogy az áttörhetetlcn sövényt alkosson, hogy a kertész ollója idomíthassa és alakíthassa. Természetesen az illető háztulajdonosoknak is kötelességük, hogy a bokrokra vigyázzanak, mert hiszen a házuk elejét •szépítik. Minden háznak jut a kapuval szemben kijárat a kocsiúfra, hát legyünk lelkiismeretesek és ne gázoljunk keresztül, kasul a tujabokrokon. Ha a városi kertészet, a Szépítő Egylet és az illető háztulajdonosok kezükbe veszik ezt az ügyet, hamarosan megváltozik ennek az uccarésznek a képe, amely a tavaszi és őszi verőfényben igen kedves sétaútja a közönségnek, hát mért ne lehetne azt igazán széppé tenni? A Szépészeti Egylet szives figyelmébe ajánljuk ezt a megoldandó kérdést. Teljes tisztelettel: aláírás. Vigyázat a dunai csónakázással Grosz Imre 57 éves utazóügynök megjelent ehéten Komáromban, ahol ismerőseit látogatta meg. Kedve támadt csónakázni, viszont a helyzetet nem ismerte. Alighogy csónakba ült, hatalmas szélvihar kerekedett, a vihar felfordította a csónakot s Grosz a háborgó Dunába fordult. Sokáig s kétségbeesve küszködött a hullámokkal, segítségért kiáltozva. Az arrajáró halászok mentették ki életveszélyes helyzetéből az utolsó pillanatban. Grosz Imre eszméletlenül esett össze a parton s csak nagysokára lehetett magához téríteni. Komárom, július 13. A dunaszerdahelyi járási hivatal az utóbbi időben egymásután tagadja meg az engedélyt az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt gyűléseinek rendezésétől. így legutóbb június 23-án 797(1/937 szám alatt kelt határozatával nem engedélyezte a pártnak az Albár községben tartani kívánt népgyülését. A tilalom megokolása helyt nem álló és annyira magán viseli az elfogultság jellegét, hogy azt sz'ó nélkül hagyni nem lehet. Az alkotmánytörvényben biztosított gyülekezési szabadság illuzóriussá válik, ha a dunaszerdahelyi járási hivatal által inaugurált módszer lábra kaphatna. A járási hivatal tilalmát ugyanis azzal okolja tne,g, hogy: »Megállapítást nyert, hogy az ezen népgyűlést bejelentő párt szónokai az egyik nyilvános népgyűlésen saját párttagjaik előtt olyan kijelentéseket használtak, hogy ezek a ldjelentések más pártállású egyénekkel szemben gyűlöletet ébresztettek és ébresztenek és ennek következtében a jövőben könnyen a közcsend és közrend megzavarása állhatna elő. Holota János dr. egységes párti képviselő a dunaszerdahelyi járási hivatal ezen sérelmes eljárása ügyében interpellációt terjesztett be a belügyminiszterhez s interpellációjában a következőket adja elő: Az albári gyűlésen többek közölt alulírott dr. Holota János nemzetgyűlési képviselőnek is szónokolnia kellett volna. Sem ő ellene, sem a többi szónok ellen mindezideig nem A Garam vidékén több helyen veszedelmesen kezdenek garázdálkodni a cigányok. Vámosladányban Paulis Lajos kereskedő boltjában tartózkodott s egyízben, amikor a bolthelyiségből eltávozott, úgy hagyta félig nyitva a szobaajtót, hogy boltjába beláthasson. Ebben a pillanatban vándorcigányok ugrottak a bolthelyiségbe s a közbeeső ajtót hirtelen lezárták, a kézipénztárt kirántották a pult alól, majd nagy gyorsan megfutottak. A kereskedő kiáltozásaira figyelmesek lettek a szomszédok s a menekülő három cigány után rohantak biciklin, kocsikon, gyalog, ki hogy tudott. Nagy üldözés fejlődött ki. A rablók a temetőbe futottak, hirtelen kiürítették a magukkal cipeli fiókot, amelyben hétszáz korona volt. A csendőrök később a három rabló cigány személyazonosságát megállapították: Lakatos Lajos »Tuto , Oláh József »Pepi . Kotlár Sándor Jojinkó« személyében. A cigányak a közeli erdőségekbe menekültek, a csendőrség nyomon van. * Hasonló rablóhistóriát követtek el a cigányok Málas és Nagysalló község között. Droppa Gyula málasi levélhordó mindennap kerékpáron megy Nagvsalióra a napi postáért. A napokban Nagysallón pénzt vett át s visszakerékpározott Málasra a postával. Málas község határában egy cigány és két cigányasszony jött vele szemben, a cigány öt lépés távolságról felé lőtt egy revolverrel. Droppa Gy^|a indult meg semmilyen eljárás gyűlésekkel kapcsolatban. Egyikük sérti lett jogerősen elítélve hasonló bűncselekmény vagy kihágás miatt. Igv tehát a járási hivatal »megállapítása« teljesen légbalknpofí. Pártunk gyűlései, akárhol rendeztük is őket, mindenkor rendben és csendben folytak le, a közrendet és közcsendet sehol senki sem veszélyeztette. De ha már a járási hivatalnak ilyen és hasonló aggodalmai vannak, akkor kiküldött közegei és a csendőrség utján módjában áll elejét venni a közrend és közcsend veszélyeztetésének. Az engedély megadásának megtagadása olyan ultima ratio, amelyre a jelen esetben semmi ok fönn nem forgott. A dunaszerdahelyi járási hivatal már előzőleg is teljesen önkényesen és minden komoly megokolás nélkül tagadta meg a gyűléseink engedélyezését. Ebből a következetés eljárásból kitűnik, hogy nem elfogulatlanul és pártatlanul kezeli és intézi el a pártunk részéről hozzájuttatott gyűlés-engedélyezési kérelmeket. Ez semmiesetre sincs hasznára egyébként is döcögős közigazgatásunk hírnevének és az állam érdekét is sértik a basáskodó közigazgatási tisztviselők önkényeskedései. Kérdezzük tehát a Belügyminiszter Ural: 1. hajlandó-e az albári gyűlés betiltása miatt vizsgálatot indítani; 2. hajlandó-c a betiltásért felelős közigazgatási tisztviselőt felelősségre vonni; 3. hajlandó-e megfelelően intézkedni, hogy a jövőben hasonló sérelmek eiő ne forduljanak? azonnal megállt s kérdőre vonta a cigányt. A cigány, revolverrel a kezében, közelebb lépett s a postászsákban levő pénzt követelte. A levélhordó szerencséjére e pillanatban bukkant föl kerékpárján Kutik Lajos nagysallói földmíves, mire a cigányok megfutottak. A levélhordó azonnal jelentette az esetet a csendőrségnek s megállapították, hogy a I# erény lő cigány Kosa Rudolf farnadi cigány, aki vadliázastársával, Balog Annával s annak anyjával járt ráblókörúton. A csendőrség azonnal elfogta a cigányt, családostul. Kosa Rudolf természetesen mindent tagadott s azt hazudta, hogy csak revolverét akarta kipróbálni az úton, nem tehet róla, hogy éppen akkor haladt el előtte egy biciklista. A cigányok a zselizi járásbíróság börtönében ülnek. Jutányosán eladó Nemesócsán (Zemianska Olca) Alsőcsallóközben háromszobás családi ház mellékhelyiségekkel, nagy kerttel, gazdasági udvarral és melléképületekkel.-Cím a kiadóban Rabló cigányok garázdálkodnak isméi Délszíovenszkón Cigányok rablótámadása egy postás ellen, veszedelmessé váltak a cigányok Léva körül 1937. .július 11. Zabszalmát csépeltetett velünk Schulcz képviselő úr; a Vigadó című helyen szó mórit va hallgatóságát. Nincsen velünk kibékülve sehogyan sem, általában elmondható, hogy sok haja Van Komárommal egy idő óta, amióta a »rezsim« megváltóid} s a vigtros a csőd széléről lassan visszakerűiközik. Külpolitikai megbeszélésekre hívta össze a képviselő úr párthívcit, de a hívek Valahogy megfogyatkoztak, meri alig száz ember »nyüzsgőit« a Vigadó félhomályos helyiségében, jeléül annak, hogy külpolitikai kérdések felöl a párthívek maguk is tájékozottak s Franco ide, Caballero oda: nem a komáromi Vigadóban fogjuk eldönteni, hogy megbukik-e Mussolini, avagy továbbdöcög Európa kereke. Iiogy-hogijnem: a külpolitikából hirtelen komáromi vizekre evezett a képviselő úr, Jókai nevénél ragadva meg a kínálkozó alkalmat, hogy a jó magyarok során üssön egyet, meri csak az demokratikus érzelmű s csak az magyarul gondolkodó, akit Sclmlcz képviselő úrék Stunda és Csömör urékkai együtt annak tartanak. A többi párszázezer, — annak zabszalma van a fejében, jelentette ki, ránkvonafkoztatva a képviselő űr. Sokat csépeli ezt a szalmát, sokat hadakozik vele, úgy látszik, baj van a sikeraratással: a nagyszabású külpolitikai beszámolót sen\ akarták száznál többen meghallgatni s a komáromi polgárságot alig öten-hatan képviselték, azok is kíváncsiságból s nem meggyőződésből figyelve a képviselő úr külpolitikai expozéjára. Az a Jókai szobor, az a szobor, nagyon bánthatja vada a képviselőurat s így kaptunk mi is, a Komáromi Lapok, mezőgazdasági oldalvágásokat a szalma cséplő rúddal. A zabszalmacséplőruddal. Hát a szalmát, azt látjuk, amit kicsépelt. Hatnem a zabszemek, a zabszemek, ugyan hol lehetnek ilyenkor a zabszemek...1? Talán erről is kérnénk egy megfelelő nyilatkozatot... Vagy a zabszemek már kellő helyre találtak? Tán csak nem a magyar pártok igazsága félemlítette meg úgy a képviselő urat? A Duna áldasaiaka! kíván A Duna ismét szaporán szedte áldozatait a multheti meleg időben. — Csölöszto községben Kovács Magda kilenc esztendős kisleány a Bendamalom közelében játszott, egy óvatlan pillanatban közelszaladt a Dunához, belecsúszott s a hullámok elsodorták. A kisleány vízbefult. Fakó határában, az úgynevezett Róka sziget mellett fürdött Pospisil Zdenka és Chytil Ferenc. Gyanútlanul lábaltak a mély vízben, nem is- , merték a víz sodrát s örvényeit. Pár percnyi fürdés után Chytil fuldoklani kezdett, a partról két fiatal fiú sietett segítségére. Ugyanekkor Pospisil Zdenka is fuldoklani kezdett. Pospisil Zdenkát a két fiú hirtelen, csónakba emelte s megmentette, Chytil az ijedtségtől szívgörcsöt kapott s mielőtt neki is segítségére siettek volna, elmerült. Azonnal hozzáfogtak kereséséhez s félórai munka után kihúzták holttestét. Pék Lajos 19 éves tejfalusi szolgalegény Szunyogdinál fulladt bele a Kisdunába. Pék Lajos lovakat úsztatott és saját maga is mélyen ment beLe a vízbe. Valószínűleg görcsöt kapott s az ár elsodorta. A lovak partraúsztak, a gazdalegény belefulladt s a víz elvitte. A sorozatos szerencsétlenségekre való tekintettel a somorjai járási hivatal a veszélyes helyekre figyelmeztető táblákat helyezett el. — Négylábú kacsa — nem hírlapi kacsa. Ezúttal nem az obiigát nyári hírlapi kacsáról van szó, hanem egy a természet szeszélye folytán négy lábbal a világra jött eleven és létező kacsáról, mely vígan futkároz Dejcő Vince nánai kisbíró udvarában. Akis kacsának dupla hátsó törzse van és két lába a törzs felett, a levegőben himbálódzik, inig a másik két lábán jár.
