Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-09-25 / 77. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza Öivennyolcadik évfolyam 77. szám_____________________Szombat, 1937 szeptember 25. Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR. Szerkesztő BÁRÁNY A Y JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Benes dr. köztársasági elnök levele a miniszterelnökhöz Előtizetés: egész évre 80 Ké, félévre 40 Kő. negyedévre 28 KŐ. Külföldön 128 Ké. - Egyesszám ára 1 Ké. Egy kidobott szó Komárom, szeptember 24. A magyar kisebbségnek állandó­an számtalan akadállyal kell küz­denie, hogy azoknak a jogoknak érvényt szerezzen, amelyek életle­hetőségét ebben a köztársaságban biztosítják. Fájdalom, a harcok egyáltalában nem állnak arányban azokkal a semmitmondó eredmé­nyekkel, amelyeket a magyarság képviselői hellyel-kczzel elérnek, sőt a legtöbb esetben inkább csak elvi, mint gyakorlati eredményt tudnak kivívni s már azt is siker­nek kell elkönyvelni, ha a meglevő jogoknak megtartását biztosíthat­ják továbbra is a magyarság szá­mára. A legtöbb esetben azonban minden igyekezet kárba vész, meri bizonyos hatalmi érdekek éppen az ellenkezőjét kívánják annak, amit a magyarság magának jog szerint követel. A kisebbségek­nek sorsa általában a mellőzések sorozatából áll s ebben a sorsban különösen nagy rész jutott ki a magyar nemzeti kisebbségnek. Az állandóan eredménytelen harcban sokszor lehet hallani bi­zonyos oldalról olyan kijelentést, hogy a kisebbség munkájának az­ért nincsen sikere, mert mindenl agyonpolitizál és mindent a politi­ka szempontjából itél meg. Még gazdasági és kulturális kérdések­ben is a poMiika vezeti és egyálta­lában nem képes arra, hogy poli­tikától mentesen cselekedjék. A magyarság egyik vezéralakja, az egyesült párt országos ügyvezető elnöke egyik legutóbbi nyilatkoza­tában helyesen mutatott rá ennek a téves megítélésnek demagóg vol­tára és fején találta a szöget, ami­kor megállapította,, hogy a politi­kamentesség hangoztatása nem egyéb üres jelszónál, melynek mé­lyebb jelentősége nincs. Mi is azí tarljuk, hogy ez a kidobott szó csak üres jelszó, annyival is in­kább, meri ezt a szót azok ajkáról lehet hallani, akik már régen nem tartoznak a magyarsághoz s akik ezzel akarják leplezni jobbra is balra is a legsímább megalkuvást jelentő »semlegességet«, ami kü­lönben mai helyzetünkben a legve­szedelmesebb álláspont arra r nemzetiségre nézve, amely kisebb­ségi sorsban él. Ez a szó legelső ízben valame­lyik hivatalos ember ajkáról hang zott el, mint bölcs vélemény, fon toskodó megállapítás, jóakaratéi fi­gyelmeztetés olyan esetben, ami­kor a kisebbségi magyarságot va­lami újabb csalódás érte. Akinek mondták, elgondolkozott rajta s mi­vel a keserűség érzése erősebb volt szívében, mint a helyes Ítélőképes­ség elméjében, helybenhagyta aki­szólást, s talán még helyeselte is, Benes Ede dr. köztársasági elnök levelet intézett Hodzsa dr. miniszter­elnökhöz, amelyben megemlékezik Masaryk alapító elnök temetésének méltóságteljes lefolyásáról. Nem frá­zis az, amit minden oldalról hallunk, — írja az elnök levelében, — hogy csak azt vesztettük el, ami Masaryk­­ban halandó volt, ellenben szelleme tovább vezet minket. Ezt az alkalmat oly jelentőségteljesnek tekintem, hogy ezt nyilvánosan megállapítsam és mini az állam feje, köszönetéi mond­jak mindazoknak, akik elősegítették, hogy a Masaryktól való búcsú kap-Esterházy János nemzetgy. képviselő, az egyesült párt országos ügyvezető el­nöke interpellációt nyújtott be a bel­ügyminiszterhez a szlovenszkói országos hivatal folyó évi augusztus hó 12-i köír­­rendelete ügyében. Az interpelláció többek között előadja, hogy a szlovenszkói országos hivatal 209.544/13/1937. sz. alatt a járási hiva­taloknak körrendeletét adott ki, amely­ben szükségesnek mondja, hogy a járási választmányok az 1938. évi költségve­tésbe megfelelő összegeket állítsanak be segély címén a szlovenszkói nemzetgaz­dasági központ (NARMS) részére. A nemzetgazdasági központ törvényes fel­hatalmazás nélkül keletkezett és működése ellenkezik a magyarság ér­dekeivel, mert sem a központ magf, sem megyéi nem képviselik Sz/o­­venszkó lakosságát, abban a magyar­merl elfelejtette azt, hogy eme nyi­latkozol mögött szintén politika húzódott meg. Vagyis amikor a ma­gyarságtól politikamentességet kí­vánlak, ugyanakkor azt félreérthe­tetlenül a politika nevében tették úgy állítván be a dolgot, hogy a magyarságnak politikától menteseit lehet csak boldogulnia. Ennél na gyobb hipokritaságoi el sem lehel képzelni. Hiszen csak körül kell néznünk magunk körül s hamaro­san meggyőződhetünk arról, bőgj. úgyszólván minden kérdésben a politika dominál, úlon-iítfélen a politika érvényesül s aki nem kap­csolódik bele a politikába, az nem tud boldogulni, nem tud érvénye­sülni. Mindenki politizál nálunk csak éppen a magyarságnak róják fel, ha a való helyzetet felismerve, hasonló eszközökkel igyekszik élet feltételeit biztosítani a maga szá­mára. A magyar kisebbségtől politika­mentességei kívánnak azok, akik a politikából élnek s akik el sem tudják képzelni a politikamentes életet. Sohasem lehet hallani, hogy csán az egész állam bebizonyította, hogy teljesen kielégítően működő szerves egység. Mindenekelőtt a nép tanúsított páratlan érzéket a rend, a fegyelem iránt s ezzel magasfokú személyi kultúrájáról tett tanúságot. Az állami és önkormányzati szervek oly sok jóakaratot, körültekintést és buzgalmat mutattak, hogy ezért el­ismerést érdemelnek. A köztársasági elnök külön szóval említi meg a közbiztonsági hivatalok, a katonaság és a vasút különleges teljesítményét és elismeréssel nyilat­kozik a legionisták részvételéről. súg eddig sem képviselethez, sem szerephez nem jutott, működésére be­folyása nincs és nem is lehet. Méltánytalan és igazságtalan tehát, hogy ezen intézmény céljaira a magyarságtól segélyt kérjenek, mert ennek első felté­tele az volna, hogy ezen szervek a ma­gyarság megfelelő képviseletével újra megalakuljanak. Minthogy a nemzetgazdasági intézet és annak alosztályai mellőzték a magyar­ságot a megalakuláskor és mellőzik mű­ködésükben, vagyis kizárják a magya­rokat a jogokból, különösen hat, hogy a terheket részben mégis a magyarokra, akarják hárítani, tőlük segélyt kérnek. Az interpelláló képviselő a következő jcérdéseket intézi a belügyminiszterhez : 1: Van-e tudomása a szlovenszkói orszá­gos hivatal 209.544/13/1937. sz. kör­rendeletről? 2. Hajlandó-e az ügyetmeg­a csel?, murva, szlovák, nénit l vagy ruszin feleslegesen sokét politizál, senki sem kívánja tőlük, hogy mentesítsék magukat a politikától, egyedül a magyar nemzetiség cse­lekszik helytelent 1, ha a politika eszközeivel akarja szomorú sorsál megjavítani. De hát tehetne-e más­képen? Hiszen nemcsak a kifeje­zetten politikai kérdések, hanem a gazdasági és kulturális élei minden megnt ih ámítása szoros kapcsolat­ban van a politikával s a demok­rácia meg éppen a legtágabb terel nyitja meg a politika számára. Már az egyén élete telve van politikai vonatkozásokká!, a nemzetek élete pedig politika nélkül il sem kép­zelhető. Nagyot vét faja és nemz te ellen az, aki az ilyen hipokrita né­zeteknek vagy tanácsoknak bedül és oktalan módon elvonja magái a politikától. A megfélemlítés egyik szelidebb neme az olyan tanács, amely a köztársaság polgárát k, akarja vonni a politikai életből s a ravasz számítók közé tartoznak azok, akik azzal hárítják el maguk­tól a közéletben rájuk is kötelező Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton vizsgálni ? 3. Hajlandó-e utasítani a szlo­venszkói országos hivatalt a sérelmes körrendelet visszavonására ? 4. Hajtan­dó-e az országos hivatal útján a magyar­lakta vidékeken ’ a járási hivatalokat utasítani, hogy a nemzetgazdasági központ és annak alosztályai részére a magyarlakta já­rásokból mindaddig segélyt ne köve­teljenek, amíg ez az intézmény ama!* gyarság kikapcsolásával történik. A polgári törvény könyv és perrendtartás az al­kotmányjogi albizottság előtt Még a parlamenti nyári szünet előtt benyújtotta a kormány a polgári tör-] vénykönyv és polgári perrendtartás egy­ségesítésére vonatkozó nagyszabású tör­vényjavaslatát, amelyet nagy terjedel­mére való tekintettel a parlament mind;-' két házának közös bizottságai fognak egyszerre letárgyalni. A javaslatokat a szünet előtt az alkotmányjogi bizottság­hoz utalták, amely albizottságot válasz­tott azzal a feladattal, hogy a két hatal-' más javaslatot a bizottsági tárgyalásra előkészítse. Az albizottságban a parla­mentben képviselt valamennyi párt tag­ságot kapott. Az egyesült országos ke­resztényszocialista és magyar nemzeti párt részéről Holota János dr. nem­zetgyűlési képviselő tagja az albizottság­nak. A képviselőhöz és szenátus alkot­mánybizottságának elnökei most ülés­re hívták egybe ezt a bizottságot. Az albizottság ülése szeptember 29-én, szerdán délelőtt fél tíz órakor lesz a képviselőház kormánytermében. nemzeti munkát, hogy ők minden politikától mentesek, nem politi­zálnak, mert ők élni akarnak. Csak a gyönge jelleműek képe­sek erre, csak a minden helyzetben megalkuvók gondolkozhatnak így, már pedig az emberi méltósággal s az egyéni szabadsággal jönnek ellentétbe azok, akik önző céljaik elérésére képesek a politikamen­tesség álláspontjára helyezkedni. Ezek nemcsak a saját nemzetisé­güknél kerülnek gyanubta, de azok­nál sem nyernek bizalmat, akik fe­lé semleges magatartásukkal igye­keznek a legjobb színben feltűnni, s akiknek kegyeit törekednek ki­érdemelni. Nem szabad tehát a szirénszavaknak hinni, hanem aki férfinak vallja magái, annak talpig férfinak kell maradnia! A KOMÁROMI LAPOK a magyarság tántoríthatatlan harcosa Esterházy János interpellációja a magyarságnak újabb mellőzése miatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom