Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-09-25 / 77. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza Öivennyolcadik évfolyam 77. szám_____________________Szombat, 1937 szeptember 25. Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR. Szerkesztő BÁRÁNY A Y JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Benes dr. köztársasági elnök levele a miniszterelnökhöz Előtizetés: egész évre 80 Ké, félévre 40 Kő. negyedévre 28 KŐ. Külföldön 128 Ké. - Egyesszám ára 1 Ké. Egy kidobott szó Komárom, szeptember 24. A magyar kisebbségnek állandóan számtalan akadállyal kell küzdenie, hogy azoknak a jogoknak érvényt szerezzen, amelyek életlehetőségét ebben a köztársaságban biztosítják. Fájdalom, a harcok egyáltalában nem állnak arányban azokkal a semmitmondó eredményekkel, amelyeket a magyarság képviselői hellyel-kczzel elérnek, sőt a legtöbb esetben inkább csak elvi, mint gyakorlati eredményt tudnak kivívni s már azt is sikernek kell elkönyvelni, ha a meglevő jogoknak megtartását biztosíthatják továbbra is a magyarság számára. A legtöbb esetben azonban minden igyekezet kárba vész, meri bizonyos hatalmi érdekek éppen az ellenkezőjét kívánják annak, amit a magyarság magának jog szerint követel. A kisebbségeknek sorsa általában a mellőzések sorozatából áll s ebben a sorsban különösen nagy rész jutott ki a magyar nemzeti kisebbségnek. Az állandóan eredménytelen harcban sokszor lehet hallani bizonyos oldalról olyan kijelentést, hogy a kisebbség munkájának azért nincsen sikere, mert mindenl agyonpolitizál és mindent a politika szempontjából itél meg. Még gazdasági és kulturális kérdésekben is a poMiika vezeti és egyáltalában nem képes arra, hogy politikától mentesen cselekedjék. A magyarság egyik vezéralakja, az egyesült párt országos ügyvezető elnöke egyik legutóbbi nyilatkozatában helyesen mutatott rá ennek a téves megítélésnek demagóg voltára és fején találta a szöget, amikor megállapította,, hogy a politikamentesség hangoztatása nem egyéb üres jelszónál, melynek mélyebb jelentősége nincs. Mi is azí tarljuk, hogy ez a kidobott szó csak üres jelszó, annyival is inkább, meri ezt a szót azok ajkáról lehet hallani, akik már régen nem tartoznak a magyarsághoz s akik ezzel akarják leplezni jobbra is balra is a legsímább megalkuvást jelentő »semlegességet«, ami különben mai helyzetünkben a legveszedelmesebb álláspont arra r nemzetiségre nézve, amely kisebbségi sorsban él. Ez a szó legelső ízben valamelyik hivatalos ember ajkáról hang zott el, mint bölcs vélemény, fon toskodó megállapítás, jóakaratéi figyelmeztetés olyan esetben, amikor a kisebbségi magyarságot valami újabb csalódás érte. Akinek mondták, elgondolkozott rajta s mivel a keserűség érzése erősebb volt szívében, mint a helyes Ítélőképesség elméjében, helybenhagyta akiszólást, s talán még helyeselte is, Benes Ede dr. köztársasági elnök levelet intézett Hodzsa dr. miniszterelnökhöz, amelyben megemlékezik Masaryk alapító elnök temetésének méltóságteljes lefolyásáról. Nem frázis az, amit minden oldalról hallunk, — írja az elnök levelében, — hogy csak azt vesztettük el, ami Masarykban halandó volt, ellenben szelleme tovább vezet minket. Ezt az alkalmat oly jelentőségteljesnek tekintem, hogy ezt nyilvánosan megállapítsam és mini az állam feje, köszönetéi mondjak mindazoknak, akik elősegítették, hogy a Masaryktól való búcsú kap-Esterházy János nemzetgy. képviselő, az egyesült párt országos ügyvezető elnöke interpellációt nyújtott be a belügyminiszterhez a szlovenszkói országos hivatal folyó évi augusztus hó 12-i köírrendelete ügyében. Az interpelláció többek között előadja, hogy a szlovenszkói országos hivatal 209.544/13/1937. sz. alatt a járási hivataloknak körrendeletét adott ki, amelyben szükségesnek mondja, hogy a járási választmányok az 1938. évi költségvetésbe megfelelő összegeket állítsanak be segély címén a szlovenszkói nemzetgazdasági központ (NARMS) részére. A nemzetgazdasági központ törvényes felhatalmazás nélkül keletkezett és működése ellenkezik a magyarság érdekeivel, mert sem a központ magf, sem megyéi nem képviselik Sz/ovenszkó lakosságát, abban a magyarmerl elfelejtette azt, hogy eme nyilatkozol mögött szintén politika húzódott meg. Vagyis amikor a magyarságtól politikamentességet kívánlak, ugyanakkor azt félreérthetetlenül a politika nevében tették úgy állítván be a dolgot, hogy a magyarságnak politikától menteseit lehet csak boldogulnia. Ennél na gyobb hipokritaságoi el sem lehel képzelni. Hiszen csak körül kell néznünk magunk körül s hamarosan meggyőződhetünk arról, bőgj. úgyszólván minden kérdésben a politika dominál, úlon-iítfélen a politika érvényesül s aki nem kapcsolódik bele a politikába, az nem tud boldogulni, nem tud érvényesülni. Mindenki politizál nálunk csak éppen a magyarságnak róják fel, ha a való helyzetet felismerve, hasonló eszközökkel igyekszik élet feltételeit biztosítani a maga számára. A magyar kisebbségtől politikamentességei kívánnak azok, akik a politikából élnek s akik el sem tudják képzelni a politikamentes életet. Sohasem lehet hallani, hogy csán az egész állam bebizonyította, hogy teljesen kielégítően működő szerves egység. Mindenekelőtt a nép tanúsított páratlan érzéket a rend, a fegyelem iránt s ezzel magasfokú személyi kultúrájáról tett tanúságot. Az állami és önkormányzati szervek oly sok jóakaratot, körültekintést és buzgalmat mutattak, hogy ezért elismerést érdemelnek. A köztársasági elnök külön szóval említi meg a közbiztonsági hivatalok, a katonaság és a vasút különleges teljesítményét és elismeréssel nyilatkozik a legionisták részvételéről. súg eddig sem képviselethez, sem szerephez nem jutott, működésére befolyása nincs és nem is lehet. Méltánytalan és igazságtalan tehát, hogy ezen intézmény céljaira a magyarságtól segélyt kérjenek, mert ennek első feltétele az volna, hogy ezen szervek a magyarság megfelelő képviseletével újra megalakuljanak. Minthogy a nemzetgazdasági intézet és annak alosztályai mellőzték a magyarságot a megalakuláskor és mellőzik működésükben, vagyis kizárják a magyarokat a jogokból, különösen hat, hogy a terheket részben mégis a magyarokra, akarják hárítani, tőlük segélyt kérnek. Az interpelláló képviselő a következő jcérdéseket intézi a belügyminiszterhez : 1: Van-e tudomása a szlovenszkói országos hivatal 209.544/13/1937. sz. körrendeletről? 2. Hajlandó-e az ügyetmega csel?, murva, szlovák, nénit l vagy ruszin feleslegesen sokét politizál, senki sem kívánja tőlük, hogy mentesítsék magukat a politikától, egyedül a magyar nemzetiség cselekszik helytelent 1, ha a politika eszközeivel akarja szomorú sorsál megjavítani. De hát tehetne-e másképen? Hiszen nemcsak a kifejezetten politikai kérdések, hanem a gazdasági és kulturális élei minden megnt ih ámítása szoros kapcsolatban van a politikával s a demokrácia meg éppen a legtágabb terel nyitja meg a politika számára. Már az egyén élete telve van politikai vonatkozásokká!, a nemzetek élete pedig politika nélkül il sem képzelhető. Nagyot vét faja és nemz te ellen az, aki az ilyen hipokrita nézeteknek vagy tanácsoknak bedül és oktalan módon elvonja magái a politikától. A megfélemlítés egyik szelidebb neme az olyan tanács, amely a köztársaság polgárát k, akarja vonni a politikai életből s a ravasz számítók közé tartoznak azok, akik azzal hárítják el maguktól a közéletben rájuk is kötelező Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton vizsgálni ? 3. Hajlandó-e utasítani a szlovenszkói országos hivatalt a sérelmes körrendelet visszavonására ? 4. Hajtandó-e az országos hivatal útján a magyarlakta vidékeken ’ a járási hivatalokat utasítani, hogy a nemzetgazdasági központ és annak alosztályai részére a magyarlakta járásokból mindaddig segélyt ne követeljenek, amíg ez az intézmény ama!* gyarság kikapcsolásával történik. A polgári törvény könyv és perrendtartás az alkotmányjogi albizottság előtt Még a parlamenti nyári szünet előtt benyújtotta a kormány a polgári tör-] vénykönyv és polgári perrendtartás egységesítésére vonatkozó nagyszabású törvényjavaslatát, amelyet nagy terjedelmére való tekintettel a parlament mind;-' két házának közös bizottságai fognak egyszerre letárgyalni. A javaslatokat a szünet előtt az alkotmányjogi bizottsághoz utalták, amely albizottságot választott azzal a feladattal, hogy a két hatal-' más javaslatot a bizottsági tárgyalásra előkészítse. Az albizottságban a parlamentben képviselt valamennyi párt tagságot kapott. Az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt részéről Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő tagja az albizottságnak. A képviselőhöz és szenátus alkotmánybizottságának elnökei most ülésre hívták egybe ezt a bizottságot. Az albizottság ülése szeptember 29-én, szerdán délelőtt fél tíz órakor lesz a képviselőház kormánytermében. nemzeti munkát, hogy ők minden politikától mentesek, nem politizálnak, mert ők élni akarnak. Csak a gyönge jelleműek képesek erre, csak a minden helyzetben megalkuvók gondolkozhatnak így, már pedig az emberi méltósággal s az egyéni szabadsággal jönnek ellentétbe azok, akik önző céljaik elérésére képesek a politikamentesség álláspontjára helyezkedni. Ezek nemcsak a saját nemzetiségüknél kerülnek gyanubta, de azoknál sem nyernek bizalmat, akik felé semleges magatartásukkal igyekeznek a legjobb színben feltűnni, s akiknek kegyeit törekednek kiérdemelni. Nem szabad tehát a szirénszavaknak hinni, hanem aki férfinak vallja magái, annak talpig férfinak kell maradnia! A KOMÁROMI LAPOK a magyarság tántoríthatatlan harcosa Esterházy János interpellációja a magyarságnak újabb mellőzése miatt
