Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-09-25 / 77. szám

2. oldal. KOMAROMI LAPOK 1937. szeptember 25. A magyar fegyverkezés- és a kisebbségek kérdésében lehetséges a megegyezés — szeptember 24. A Becsben megjelenő Neue Freué Presse című tekintélyes világlaphosz­­szabb cikkben foglalkozik azokkal a tárgyalásokkal, amelyek a kisantant és Magyarország közölt Genfijen foly­nak. A lap értesülése szerint a tár­gyalások előkészítésében nagy szere­pe van Beck lengyel külügyminiszter­nek, aki felhívta a román kormány figyelmét arra, hogy milyen nagy hasznára lenne a kisantantnak, ha Ma­gyarországgal tárgyalni kezdene. Most már a kisantant nem támaszt nehéz­ségeket a magyar fegyverkezés kér­désében, — íi'ja a lap. — A kisebb­ségi kérdésben pedig közös nyilatko­zatot ad ki a kisantant három állama, amelyben kijelentik, hogy megegyez­nek az országaikban élő kisebbségek­kel. Nehézségeket már csak Buka­rest támaszt, de olt igen nagy befo­lyása van Prágának és Varsónak s így remény van arra, bogy a tárgya­lások eredményesen fejeződnek be. Jugoszlávia, mint ismeretes, — írja a lap, — a magyar kisebbséggel szem­ben már revideálta álláspontját és nagy kedveztnényeket tett. Prága vi­szont á magyar intézményeket álla­milag fogja támogatni. Azonkívül elő­segíti a magyar főiskolásoknak az egyetemeken való tanulását és széle­sebb körben biztosítja a magyar ta­nítóság elhelyezkedését. Az »A—Zct« c. prágai cseh nemzeti szocialista lap pedig azt írja legutób­bi számában, hogy az eddigi nemkö­telező diplomáciai eszmecserékből, amelyek Kánya Kálmán külügymi­niszter, Antonescu külügyminiszter és Purics követ között folytak, kitűnik, hogy mindkét oldaton megvan a tö­rekvés a közeledésre. Krofla külügy­miniszter, aki pénteken este érkezik Gcnfbe, szintén találkozik Kánya mi­niszterrel. Ugylálszik, hogy ez a ta­lálkozás is megjavíthatja a hangula­tot. A románok csupán a magyarok egyes kisebbségpolitikai kívánságai­nak teljesíthetése mellett viseltetnek fentartásokkal. Betalál-e a városba az „esti fénynél“ egy idegen autós, vagy nem ? Egy komáromi úrvezető megtagadta a városi kövezeíadó fizetését, mert ezer korona ára rugója törött már össze a komáromi uccákon Járművel sem kell rendelkeznie an­nak, aki meg akarja állapítani, mi­lyen állapotban vannak a komáromi uccák s hogy járhatók-e finomabb kocsik számára? Már puszta szem­mel is megállapítható, hogy ebben a tekintetben nagy hiányosságok ta­pasztalhatók. Különösen pedig az egyes város­­bcjáraloknál vonnak elhanyagolva az utak, olyannyira, hogy például a pozsonyi kapunál az esti órák-A Jókai Egyesület 25 éve (1911-1936) Irta: Fülöp Zsigmond. Kedves vendége volt a Jókai Egye­sületnek november 18.-án, amikor Feszfy Masa, a kiváló festőmüvésznő, a felejthetetlen nagy Feszty Árpád leánya, olvasott fel az előadói asztal­nál. A felolvasást a JESZO rendezte, amely elhatározta, hogy havonként egyszer estét tart, amely a közönség­gel való kapcsolat megerősítésére fog szolgálni. Ennek a tervezett előadásso­rozatnak bevezetőjét képezte Feszty Masa felolvasása, aki »A nő a művé­szetben« c. érdekes előadásában az al­kotó nőről szőtt, arról a nőről, aki ta­lentumának, lelke sugallatának biztató szavára hallgatva, az alkotások terére lép, de lemond legnagyobb és legter­mészetesebb hivatásáról: a családban, szeretteiben való felolvadás ösztönös vágyáról. A gondolatokban gazdag elő­adást a megjelent nagy közönség vi­haros tapssal fogadta, amely elisme­rése volt a rutinos 111 űvészj 1 ő-irónak. Az előadás kiegészítő része volt Szom­batiul Viktorné szavalata.' aki Szabol­csi Erzsébet, Urr Ida és Szenes Erzsi költeményeiből adott elő néhányat rendkívül meleg elismerés mellett. Ez az előadás igen kedves emléket ha­gyott maga után a lelkekben. A november 25.-én tartott előadá­son az ifjabb generáció két jeles kép­viselője lépett föl. Mihola Gyuszi, a kedvelt magyar dalköllő legújabb nó­táit mutatta be cigányzenekar kísérete mellett nagy hatással, Petrogally Klá­ra Endrődy Sándornak »Visszavárlak« c. remek költeményét szavalta el ki­vételes előadóképességének sikeres cr­­vényesitésévcl, ifj.Alapy Gyula az ókor szociális viszonyairól értekezett, a szélsőségesen egyoldalú marxi szocio­lógia szemszögéből ítélve meg az egyes korok társadalmi evolúcióját. A komáromszentpéteri »Gyöngyös­bán sokszor eltévednek idegen s tájékozatlan autósok: a föueea he­lyett a Kúria mellékuccáiba, vagy a Dunapartra gurulnak. Az idegen, akit megállítanak a város kapuinál, hogy egy korona obulusál lefizesse, joggal követelheti azt, hogy irányító táblák igazítsák a jó útra, a megfelelő irányba s megkövetelheti azt is, hogy járható utakat kapjon a gödrös utak helyett. Ehelyett a pozsonyi kapu táján va­bokrétát« mutatták be a Kulturház nagytermében december 8.-án, amely lakodalmas felvonulással és régi ha­gyományok megismertetésével volt tar­kítva. Egy egész falusi lakodalom zaj­lott le a termet zsúfolásig megtöltő közönség előtt, mely mindvégig gyö­nyörködött a színes népviseletek, nép­szokások bemutatásában és a régi la­kodalmas nóták előadásában. Alapig Gyula muzeumigazgató üdvözölte a szentpéteri vendégeket az egyesület nevében, majd Kossányi József tanító, a Gyöngyösbokréta megszervezője és agilis rendezője intézett a lakodalmas népség nevében üdvözlő beszédet a komáromi közönséghez, melyet szere­­tettel hivott meg a lakodalomra. A bemutató nagy sikert aratott és meg­szemlélése kedves élményeket nyújtott a jelenlevőknek. Készséggel engedte át az egyesület előadói termét az akadémiai ifjúság­nak december 15.-én, amikor az egye­temi hallgatók Ady-emlék ü íme pély l rendeztek. December 31.-én a Jókai Egyesület a Dalegyesületlel karöltve nagysikerű Szilveszter-estélyt rendezett, melyen a Dalegyesület működőkara Schmidt Vik­tor karnagy vezetésével, Weisz Magda, Bátyai Matyó, Nagy Mária, Glück Er­zsébet, Nagy Márta, ifj. Andi Lajos, Basilidesz Ábris, Maurer Imre, Neu­­wirth Béla , Csukás László és Zombory György működtek közre. A vidám, öt­letes és színvonalas műsor és az utána következő tánc a legjobb hangulatot teremtette a megjelentek körében. X. Kultúráinkét. — Rákóczi ünnepély. — Jankovics Marcell sertegbeszéde. — Móra Ferenc emlékünnepély. — Újra ellátogatott Mécs László Komáromba. — A Kulturház tulajdonjogi viszonya. — Az egyesület múzeuma és könyv­tára. — Képtár. — A muzeum átren­dezése. A Jókai Egyesület a magyar nem­zeti kultúra szolgálatában áll keletke­lóságos ullabirinlus és gödör-ke­resztrejtvény fogadja, eső idején ezernyi tavacska s vizes gödör. Nincsen figyelmeztető tábla a vasúti síneken s Isten különös gondossága menti meg az autósokat attól, hogy a kikötőbe ne fussanak, vagy tolató mozdony kerekei alá ne kerüljenek. Csak liétpróbás soffőrök, kocsisok ta­lálják meg a komáromi főuccát: a járatlan vezető akárhányszor a Kúri­án áll meg. Okvetlen kívánatos volna tehát megfelelő tájékoztató táblákkal el­látni a város kereszlezőpontjait s a pozsonyi kapunál megfelelő köz­lekedési és útépítési rendet terem­teni. Más városokban irányító táblák van­nak kitéve, Komáromban ez sincs s rendszerint a sarki rendőr előtt ál­lanak meg idegen autósok, akadá­lyozva a sima forgalmat, mert nem tudják, merre kell Pöstyén, vágy Po­zsony, vagy Párkány felé menni. For­galmas és szűk uccák ban tükröket is el kellene helyezni. Csodálatos, hogy évek óta nem törődnek ilyes­mivel Komáromban! A komáromi sáros, gödrös külvá­rosok mellett a főucca aszfaltja sem különb: a szállító cég nem remekelt az aszfalttal! Egyedül a Vághid irányából lehet akadály nélkül megérkezni Komá­romija, de a Magyarország felől érke­ző járműveket ismét gödrök fogadják a Baross ucca elején. A Dunapart rejtett bukkanókkal van gazdagítva. A Szent András uccában — a város közepén — szügyig érő sáros gö­dör van! Vannak uccák, ahol csak repülő­gépen lehet közlekedni! A Kórház téren egy állami kocsi­nak kelleti rugóii eltörnie, hogy a teret rendesen kikövezzék. Állami kocsi törésének köszönhető, hogy a Kórház teret valamennyire rendbehozták, erre azonban nem le­het várni minden uccában! Egy komáromi úrvezetőtől a na­pokban a városi útadót kérték meg. A városi útadó fizetését az illető megtagadta azzal, hogy a város út­zése óta s híven őrzi mindama ha­gyományokat, amelyek ahhoz fűződ­nek. De ezen, alapszabályaiban isvál­­lall kötelességének teljesítése mellett távolról sem hive a merev konzerva­tivizmusnak, hanem készen áll min­denkor a nemzeti fejlődés minden új megnyilvánulását bef ogadni, ami a ma­gyar szellemiség erősödésére, irányul. Áz ifjabb magyar nemzedék, különö­sen az akadémiai ifjúság, bizonyos tar­tózkodással viselteleU a .) ókai Egyesü­let iránt és az a téves felfogás kez­dett szinte meggyökeresedni közöttük, hogy nekik az egyesület megszabott irányánál fogva nem nyújtja azt, ami­re az ifjú kullurszomjas lélek vágyó­dik. A Jókai Egyesület, hogy ezt a té­ves nézetet eloszlassa, készséggel bo­csátóit rendelkezésére az egyetemi hall­gatóknak egy termet, ahol saját baráti körűiben tartózkodhattak, tanulhattak és vitaesteket is rendezhettek. Az ek­ként kialakult szorosabb kapcsolatnak meg volt az a jó eredménye, hogy az if júság hajlandóságot mutatott az egye­sület rendezésein résztvenni, azokon közreműködni, sőt a hetenként tartani szokott vezetőségi üléseken egyik kép­viselőjük rendszeresen megjelent s az olt folytatott megbeszélésekben részl­­vett. Hogy pedig a helyzet tisztább meg­világítást kapjon, a Komáromi Lapok­ban kullurankétet rendezett az egye­sület vezetősége, amelyben szép szám­mal vetlek részt az intelligens ifjúság köréből. Sok helyes és megszivlelésre alkalmas gondolat vetődött fel az an­két során és meg volt az az eredmé­nye, hogy a Jókai Egyesület készség­gel nyitotta meg részükre a helyisé­geit és előadó termét, ahol több fel­olvasást tartottak. A kedvező ered­ményről a Jókai Egyesület január 10-én tartott elnöki tanácsülésén öröm­mel számolt be Szijj Ferenc dr. elnök, aki a megjelent cikkek által több té­ves és helytnemálló felfogásnak el­oszlását állapította meg. sósborszesz és most még fogkrém jai annyira rosszak, hogy néni érik meg az útadó negyedrészét sem. Hivatkozott arra, hogy tíz esetben kellett kocsijának rugóit megcsinál­tatnia s ezért már ezer korona ki­adása volt. A városi végrehajtók 'er­re lefoglalták az illető írógépét: a nézeteltérés tehát kitört a városi adó­hivatal s az autóvezetők között. Ha­sonló utadómegtagadásra többen is készülnek mindaddig, amíg a város útvonalai rendbe nem jönnek. Az országutak is sok helyütt rossz állapotban vannak. Mindenfelé építik, javítják az utakat folyton és mégsem sikerül őket úgy megjavítani, hogy állandóan jó utak­nak legyenek nevezhetők. Csodálato­san rossz karban van például az or­szágul a Csallóközön keresztül Po­zsony felé. Rossz Izsára, Naszvadra, Martosra az ut. Nagyon rossz Bagota s Bajcs között az »elsőosztályú mű­­ut«. Hepehupás az aszfalt a komá­romi vasúti átjáró s a hetényi ál­lomás között. S általában: a csal­lóközi utakra ráférne egy kis javí­tás, alapos renoválás. Mit akarunk azonban, — ha Ko­márom elővárosában is eltéved egy tájékozatlan autós? A Széchenyi ucca gödreit ne is említsük!... A KOMÁROMI LAPOK hirdetései mindig eredménnyel járnak! Az 1935. január 10-én tartott ülésen Alapy Gyula dr. muzeumigazgató je­lentést lett a muzeum újabb gyarapo­dásáról. Az előző év novemberében az ármentesitő társulat munkásai a szimői határban igen értékes leletre bukkantak. Ez a lelet régi cölöpépit­­mény maradványaiból áll, mely egye­düli egész Szlovenszkón. A leletet a Jókai Egyes filet múzeuma szerezte meg, amelynek sok edény, bronz és cseréptárgy, valamint egy őstulok csontváza is birtokába került. Mar­­oelházán honfoglaláskori lovassirokat ástak ki, melyek egyikében normann kardot is találtak. De az egyesület kép­tára is sok értékes portrévei gazda­godott. A voll Komárom vármegye bir­tokában lévő s később az országos hi­vatal tulajdonába átment vármegye­házi portrékat a Jókai Egyesület kapta meg letétként. Az örvendetes gyara­podást köszönettel vette tudomásul az elnöki tanács. Az egyesület a Jótékony Nőegylet vezetőségével együtt sikerült teaestet rendezeti jánuár 12-én, amelyen a ma­gyar társadalom nagy számban volt képviselve. Április 26-án ülést tartott az elnöki tanács, amelyen Szijj Ferenc dr. el­nök felhívta a tanács figyelmét arra, hogy a jövő 1936. évben éri meg az egyesület fennállásának 25-ik évét, amely évfordulót széles keretekben rendezett kulturünnepéllyel fogja az egyesület megülni. Elhatározták, hogy az évi rendes közgyűlést Rákóczi-ün­­nepéllyel kapcsolatban tartják meg, amely alkalommal a serlegbeszéd meg­tartására Jankovics Marcell dr. tisz­teleti tagot kérik fel. Az egyesület csat­lakozott a Sziklai/ Ferenc dr. orszá­gos magyar kisebbségi kulturreferéns által kezdeményezett írói Szövetség­hez, melybe képviselőkul Szombathy Viktor titkárt és Borka Géza dr. Írod. oszt. elnököt küldte ki az elnöki ta­nács. (Folyt, köv.) j

Next

/
Oldalképek
Tartalom