Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-09-11 / 73. szám

2. oldal.

KOMAROMI LAPOK

1937. szeptember 11.

Krofta dr. külügyminiszter nyilatkozata a Magyarországgal folyó

tárgyalásokról

A csehszlovák köztársaság külügyminisztere, Krofta Kamii dr. nyilatkozott a Kurjcr Warszawski« című varsói napilap szerkesztőjének a kis-, antantnak Magyarországgal folyó tárgyalásairól. A nyilatkozatot közli a Venkov c. lap, mely szerint a külügyminiszter többek között a kővetkezőket JŰóndótta:

ezért kölcsönös megnemtámadási deklarációra lettek ajánlatot Magyarországnak. Ezek a tárgyalások jó úton vannak és meg van a remény, hogy Genf ben sikeresen befejeződnek, ha addig közben létrejön a megegyezés a kisebbségi kérdésekben Magyarország és a kisantant között. Az egész nehézség most a kisebbségi jogok megerősítését. kimondó formula megtalálásában rejlik, egy olyan formulában, amely mindkét szerződő fél számára elfogadható legyen és ne kerüljön öszszeülközésbe a más államok bélügyeibe való benemavatkozás elvével. A magyar követeléseket e kérdésben a kisantant mai formájukban nem fogadhatta el, de ez nem zárja ki a nehéz kérdésben való megegyezés lehetőségét.

: A kisantant és a Magyarország

közti megegy ezésről, vagy nézeteik közötti lényeges közeledéséről szóló hírek még koraiak. Tény az, hogy a kisantant valóban kezdeményezett megegyezést Magyarországgal eléggé szór les alapon, amely egyben a magyar fötfegyverk’zés kérdését is érintené. A kisantantállamok értésére adták a magyar kormánynak, hogy hajlandók lennének hozzájárulásukat adni a magyar fel fegyverkezéshez, de ennek fejében Magyarország oldaláról politikai deklarációt várnának, amellyel Magyarország elegendő mértékbeli megnyugtatná a kisantant országok közvéleményét.

— A kisantantállamok tudatában vannak annak, hogy Magyarországnak kifogásai lennének az esetleges kölcsönös megsegílési paktum ellen, amely számukra a legkívánatosabb lenne s

sósborszesz és most még fogkrém

Nyelvi kisebbségi jegeink

IV. rész (Folytatás)

1. Záró rendelkezések.

A nyelvrendeleí a-politikai, hatóságok kezébe kivételes hatalmat ad az államnyelv védelmére. Kimondja ugyanis, hogy’ olt, alioí testületek, vagy egyeli személyek nyilvános hirdetmény. utján, valamit közzé tesznek, ingatlant, vagy egyéb közhasználatra rendelt tárgyakat feliratokkal jelölnek meg, ezeknek a politikai hatóság meghagyhatja, hogy a hirdetmény, vagy a megjelölés államnyelven is kibocsájlasjsék, illetve megtörténjek és meghatározhatja az államnyelvű szövegnek külalakját és elhelyezését is, ha ezt a közérdek kívánja. E jog gyakorlásának az elengedhetetlen feltétele tehát a közérdek és közhasználat. Ámde sem a törvény, sem a rendelet nem mondja meg, hogy mit ért közérdek és közhasználat alatt, hanem ennek megállapítását teljes szabadsággal az illetékes politikai halóságra bízza. Nehogy azonban teljesen kiszolgáltassa az érdekelteket az elsőfokú politikai hatóságok szeszélyének és nehogy egymással ellentétes joggyakorlat keletkezzék, kimondja a rendelet azt is, hogy az ilyen intézkedések ellen a III. részben ismertetett módon és terjedelemben színién panasznak van helye a felügyeleti hatósághoz.

A fenti kivételes hatalomra alapí-I tották a politikai hatóságok azon felhívásaikat is, jnelyckkel annak idején megkísérelték a kereskedőket és iparosokat arra kényszeríteni, hogy cégüket és az evvel kapcsolatos szokásos felirataikat államnyelven is kiírják. Nyilvánvaló azonban, hogy az ilyen felhívásnak semmi jogalapja nincs, mert a kereskedők és iparosok cégüket — amint azt már fentebb, az I. részben említettük, — az általuk választott nyelven jelölhetik meg és a cégjegyzékbe is c nyelven vezetendők be (30. cikk.), bármilyen nyelv is legyen az. Az üzleti útmutatások, feliratok, figyelmeztetések pedig nem szolgálnak közérdeket, hisz minden magáncég magánérdek szol' gálalában áll és ezek egyébként sem tekinthetők, közhasználatra rendelt tárgyaknak. Tehát ismételjük, hogy a magáncégek és ezek üzleteire vonatkozó feliratok államnyelven való közlésére kötelezni senkit sem lehel. Ez különben a nyelvrendelet 99. cikkének utolsó bekezdéséből is kiviláglik, mely szerint a politikai hatóságok fenti jóga nem vonatkozik az üzleti reklámra, valamint az újságokban megjelenő hirdetményre.

A község — bármely nyelv legyen is ügyviteli nyelve, — soha nem tagadhatja meg valamely hirdetmény kifüggesztését abból az okból, mert

államnyelven van az megírva. Jogában áll azonban az államnyelvű szöveg mellett második helyen azt az ügyviteli nyelven is közzétenni.

2. Podkarpalszka Unsz.

Ruszinszkóban ott, ahol az államnyelv használata kötelező, e mellett a kisorosz nyelv- is használandó és általában ezl ugyanazon jogok illetik, niint az államnyelvet. Tehát a kisorosz nyelven készült beadványok ugyanazon nyelven tárgyalandók és intézendők el s az e nyelven készült beadványokat az összes bíróságok, hivatalok, szervek, önkormányzati hivatalok és köztestületek kötelesek elfogadni.

• A megalakítandó ruszinszkói országgyűlésnek azonban jogában állatul a nyelvkérdést a ruszin szkói autonómia területén a nyclvrendeleílől eltérően is rendezni teljes önállósággal. Az általános szabályok Ruszinszkóra nézve téliát csak ideiglenes jellegűek.

Befejezés

Ezekben ismertettük a nyelvtörvény és rendelet azon intézkedéseit, amelyek a magyar nyelvi kisebbségi jogokai szabályozzák. Azokat a rendelkezéseket, amelyek a bíróságok, hatóságok, szervek részére szóló utasításokat és eljárási szabályokat tartalmazzák, csak annyiban érintettük, amennyiben a kisebbségi jogok gyakorlására befolyással lehetnek. Egyáltalában nem érintettük az állami és köztisztviselők nyelvvizsgájára vonatkozó rendelkezéseket, mert ezek nyelvi jogaink gyakorlása tekintetében érdekkel nem bírnak és mert már legnagyobb részt idejüket múlták.

Az ismertetett rendelkezésekre utalással ismételten csak arra hívjuk fel a magyar nyelvi kisebbséghez tartozók figyelmét, hogy minden a törvényben biztosított jogunk gyakorlása és érvényesülése kellő szankciók hiányában csak tőlünk függ. Nekünk magunknak kell minden egyes esetijén ragaszkodnunk jogaink érvényesítéséhez, nekünk magunknak kell minden alkalommal a törvény és réti-A Jókai Egyesület 25 éve

(1911-1936)

Irla: Fülöp Zsigmond.

Hasonló nagysikerű zenecstélyt rendezett november 27-én az egyesület zeneosztálya, amelynek vezetését a másnemű elfoglaltsága miatt lemondott Polony Béla dr. helyett K. Ledermayer Ilona, a komáromi zenei élet ez elismert tekintélye vette át. Az ő-kezdeményezésére s irányítása mellett tartotta az egyesület a jelzett napon az Erkel Ferenc ünnepélyt, mely fényes sikert aratott. Az ünnepély! K. Ledermayer Ifona osztályclnök vezette be, aki Erkel zenei nagyságát és eredményes működését méltatta kerekded előadásban, nagy tetszés mellett, két raguiig Klára és Kővárig Mariska a Hunyadi László c. opera nyitányát játszották el zongorán lelkes tapsoktól kisérve, Iiiszdorfrr Ferenc Katona Bánk bán - jából Tiborc monológját adta elő hűen és jellemzően. Rafael Vilma zongoraszáma (Erkel: La Grange ária) meleg elismeréssel találkozott, az Egyetértés Munkásdalárda Krausz Mór karnagy precíz vezetésével előadót! kél műdala (Erkel: Elvennélek én ... és A faluban uccahosszal...) szűnni nem akaró tapsokat váltott ki. Négy magyar díszbe öltözött ifjú párnak a Bánk bán c. opera tánczenéjére l>etanult pompás magyar tánca elragadó hatással volt a közönségre, úgy hogy azokat az ügyes előadóknak meg kellett ismételni. A láncosok Mutter Irén, Römer Magda, Szijj Daisy, Vörös Mariska, Basilidcs Abris és Zoltán, Csernay Lajos és Schlaffer Ernő főgimn. tanulók voltak.

Megérdemelten oagy érdeklődést kelteti P. Fesztig Edith képkiáHitása. aki november (5—20-ig rendezett tárlatán legszebb műveiből mintegy 250 drb. képet állított ki. Ez a kiállítás egy kiforrojt művész szélesskálájú művészetéi mutatta te, akinek teremtő ecsetje alól egy csodálatos lélek tiszta meglátásai nyomán mesteri művek kerültek a vászonra. Igen sokan látogatlak meg a kiállítást, melynek gazdag

anyagával alig tudtak a szemlélők belelni. P. Feszív Edith kiállítása művészi eseménye volt városunknak.

A zeneművészet híveit kedves meglepetés érte december 4-én, amikor Farkas Márta hegedűművész tartotta hangversenyét Németh István László pozsonyi zenetanár és orgonaművész közreműködésével. Komárom méltán kedvelt művésznője Csajkovszky, Goldmark, Paganini, Bloch, Ries, K reiz Irr. Rimszky-Korzakov, Schubert, Hubay és Bach klasszikus műveit szólaltatta meg hegedűjén az ő tökéletes kidolgozásával és ismert virtuozitásával, amely a legkiválóbb zeneművészek sorába emeli. Németh tanár kisérte a művésznői zongorán pompás simulékonysággal A hangverseny sok felejthetetlen élményt szerzett a hallgatóságnak.

December 11-én Limbacher Rezső dr. pozsonyi nőorvos tartott figyelmek lebilincselő s vonzó előadást a rózsák ételéről, melyben vetített képekkel szemléltette a szebbnél-szebb rózsafajókat és azoknak sikerült példányait. Uganczen előadáson a főgimnázium szavaló kórusa Arany: A walesi bárdok c. balladáját adta elő megkapó ügyességgel, négy ifjú tánoospár pedig a magyar palotást mutatta be óriási sikerrel.

Az esztendő vége fájdalmas eseményt hozott Komárom városára s vele együtt a Jókai Egyesületre is. December 21-én meghalt Budapesten Takáts Sándor dr.. a kitűnő magyar történetiró, a magyar képviselőház főlevéltárosa. Komárom egyik legkiválóbb szülötte és büszkesége, a Jókai Egyesület volt illusztris tiszteleti tagja. A magyar történetírás ez egyik nagy tekintélyű tudós képviselője szülőföldjének történetét is megírta és számtalan történelmi művében foglalkozott Komárom letűnt századainak eseményeivel. Szülővárosa hálatelt szívvel zárja örök emlékezetébe nagy fiát, akinek munkálkodása hírt és dicsőséget szerzett Komáromnak. Temetésén a Jókai Egyesületet Alapig Gyula dr. társelnök képviselte, aki megragadó beszédben búcsúzott Komárom nagy és hűséges fiától a kerepesi úti temetőben.

A következő év: 1933. eseményeihez tartozik a január hó 22-én rendezett Schubert-est, a legszebb melódiák költői lelkületű szerzőjének s a zeneirodalom legnépszerűbb és legkedveltebb képviselőjének emlékére tartolt hangverrseny, mely igen nagy sikerrel zárult. Schubert felejthetetlen emlékéi K. Ledermayer Ilona elnök fonla l>c méltató, tartalmas előadása folyamán az elismerés és szeretet babérkoszorújával, utána Nagy Alisz és Nagy László iaj halhatatlan dalköllőnek a Befejezetlen Szimfóniáját adták elő zongorán nagy felkészültséggel és meleg tapsok áradatától kisérve. Borba Géza dr. lendületes ódáját Petrogally Klára szavalta el kivételes előadói tehetségének megragadó erejével. Molecz Margit énekművésznő Schubertdalokatés a »Három a kislány c. operett több énekszámát adta elő kedves közvetlenséggel, kulturált hangján finom árnyalással, az igazi művész rátermettségé vei. Frenetikus hatása volt énekének. Uhereczky Ottóné Schubert: Moments Musicaux c. művét játszotta zongorán művészi érzéssel, kitűnő technikával, óriási tetszés melleit. Hat kisleány korhű öltözékben bájos gyermektáncot mutatott te, Bátyai Maliid, Petrogally Klára, Szijj Daisy, Soós Gitta, Kőváry Anna és Mariska pedig szintén korhű jelmezben bidermaver láncol lejtőitek sok gráciával, tomboló siker mellett. A táncokat Weisz Jánosáé tanította be, a hozzávaló zenét pedig Rohonyi Oszkárné dr.-né játszotta zongorán, ő kisérte biztos rutinnal az énekszámokat is.

Nagy sikere volt a február 10-én tartott kulturestnek, melynek műsorán szerepelt a főgimn. szalonzenekara. Sörös Krisztina községi isk. tanítónő gyeremekkórusa és ifj. Bolyky János, az újabb írógárda tehetséges tagja. Bolyky János fordulatos előadásban ismertette költészetét és költeményeiből Nagy Gyula, Boleman Iván és Hencz Vilma főgimn. tanulók szavaltak nagy

sikerrel. Sörös Krisztina gyermekkórusa sziveket derítő, kedves előadása magával ragadta a közönséget, amely szűnni nem akaró lapsokkal ismételtette meg az előadóit háromhangú kórusokat. Kendi Marianna kisghnna•zista saját versét szavalta el hatásosan, Borka Géza dr. tanár szavalókórusa pedig a Fogoly katona című régi népballadát mutatta be tetszéssel a hallgatóságnak.

A szabadelőadások közül különösen cmlitésreméltók a január 15-én tarlóit finn-est, melyen Borka Géza dr. értékes előadásban ismertette a finnek kultúráját s a Kalevala-eposzt, a finnek világhírű költői művét. Szombatiig Viktor titkár A csodamalom elrablása című szimbolikus novellájával ara lőtt megérdemelt elismerést és zúgó tapsokat. Szijj Daisy, Marosi/ Ferenc, Rohonyi Vera. Petrogally Klára ügyes, szavalatukkal ragadták el a közönségei, mely a gimnázium énekkarának sikerült szép énekét nagy elismeréssel honorálta. Március 26-án Vécseg Zoltán dr. tartott igen érdekes előadást a modern újságírásról, mely sok hasznos ismerettel gazdagította a hallgatóságok Az előadás keretében közreműködtek a gimnázium szavalókórusa és zenekara igen sikerült számokkal.

Kiemelkedő mozzanata volt az egyesüld életének a június 25-én tartott közgyűlés, amelyen Szijj Ferenc dr. elnök megnyitó beszédében megemlékezett Jókai irói pályájának kiinduló pontjáról, a Zsidó fiú c. történelmi drámá járól, melyet kilencven évvel azelőtt részesített dicséretben a Nemzeti Színház bíráló bizottsága. Sok melegséggel emlékezett meg a Kulturház húsz év előtt végbement alapkőletételi ünnepélyéről is. Kegyelete« szavakkal emlékezett meg Apponyi Albert volt egyesületi tiszteleti elnöknek, Takáts Sándor tiszteleti tagnak, Gsepy Dániel volt társelnöknek és Kollányi Ferenc jaki apát tiszteleti tagnak elhuny tárói, kiknek emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvében megörökítette., Nagy elismeréssel szólt az elnök K. Ledermayer Ilona zeneművészeti és.