Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-09-11 / 73. szám

KOMAROMI LAPOK 3. oldal. delet által biztosított jogorvoslatok-: kai élnünk, a kiadmányok magyar •nyelvű szövegét 3 napon belül kér­nünk, szóbeli érintkezésnél, tárgyalá­soknál anyanyelvűnket használnunk és minden sérelmes nyelvi intézkedés élteti panaszjogunkat érvényesítenünk. Ez az a pont, amelyen nem lehet mástól, nem lehet párttól, vagy sajtó­tól várni, hogy helyettünk járjon el, helyettünk cselekedjék, helyettünk védje meg jogainkat, mert a nyelvi, kisebbségi jog a legszemélyesebb jog, tamelyet mindenki csak saját nevében és saját személyében gyakorolhat. Aki lemond erről a jogáról, a portókölt­­. ségek miatt, vagy lemond gyávaság­ból, az ne panaszkodjék jogsérelem­ről. Gondoljunk Ézsau tál lencséjére és gondoljunk a közmondásra: »Gyá­va népnek nincs hazája,« * * * Az egyesült orsz. keresztény szocia­lista és magyar nemzeti párt átlátván cikksorozatunk fontosságát és szüksé­gességét, elhatározta, hogy ezt könyv, illetve füzet alakjában is kiadja. E könyv megjelenéséről annak idején t. olvasóinkat értesíteni fogjuk. ■ (Vége.) 1937. szeptember 11. Szülők régente és most Társaságban sokszor hallja az em­ber emlegetni a »régi jó időket«. Ha azonban közelebbről vizsgáljuk meg a dolgot, kitűnik, hogy azok az idők bizony semmivel se voltak jobbak, csak emlékeink tűnő fénye ragyogja be azokat és festi szebbé, mint a le­nyugvó nap az est felhőit. Azelőtt is volt jó és rossz ember, mint ma, volt szegény és gazdag, öreg és fiatal, erős és gyenge, egészséges és beteg, okos és gyeugeeszű slb., mint ma. És maga az élet se volt szebb és jobb, mint ma. A viaszgyertya, vagy az olajmécses az olajmécses szemüvegén át regénye­sebbnek tűnhetik, a villanyfény azon­ban határozottan tisztább, világosabb •és kellemesebb. A postakocsin vagy határon való utazás fűszerezve némi szegénylegény, vagy éppen rablótáma­dással, no meg a csárdákba való be-, téréssel lehetett kalandos, de ha a ré­giek felébrednének, azt hiszem ők is szívesebben utaznának vonaton, vagy gépkocsin és lemondanának a csárda­beli gyönyörökről és az esetleges ka­landokról, amiket olvasni élvezet is lehel, de átélni nem valami kellemes mulatság -lehetett. Mégis jobb ma 2- 3—5 óra alatt valahová odaérni, mint régen ugyanannyi nap alatt. Az azonban bizonyos, hogy régente, azaz nem is olyan régen, csak 30—40 évvel ezelőtt is jobban értettek a szü­lők a gyermekneveléshez, mint ma. A szülők mindenkor szerették gyer­mekeiket, de olyan »majomszeretet«, mint ma, nem »dühöngött«. Az én gyermekkoromban — cse­kély kivétellel — olyanok voltak a szülők, hogy ha a diákot megbüntet­ték az iskolában, akkor otthon még súlyosabb büntetés várt rá és nem a taníLó, vagy a tanár volt a hibás, ha a diák megbukott. Akkor nem volt »ül­dözött« diák, a tanár sem »pikkelt« senkire sem. Azelőtt a szülő gondja volt a tankönyv és tanszerek beszer­zése és a tanulók félistennek tisztelték tanítójukat, tanáraikat. Manapság éppen az a szülő kivé­tel, ki a régi, helyes módot követi. A tanító, a tanár igazságLalan a legtöbb szülő szemében, üldözik a tanulót, a »drága« gyermeket, aki tanul és min­dent tud is — otthon, (amiről azonban nem győződnek meg a szülők) csak aztán az iskolában zavarja bele az az »utálatos« (így mondják!) N. N. tá­pár. Könyvet, füzetet adjon az iskola, mert a szülőknek az erre való pénz mozira slb. kell. Tanítóról, tanárról jót nem hallott­­hon a gyermek, nem is tiszteli becsü­li őkel. Elszomorító eseteket lehet hal­lani bármely iskola tantestületétől. Kedves magyar szülők, az iskolai év elején vagyunk, gondolják meg: 1. hogy mi magyarok árnyékban vá­gjunk, ahogy a P. M. H. ojy találóan írta. logaí ÍWjr gyorsan enyhít fájdalmakat » W csuklóban és végtagok ban; fej la-,­­p jásnát, meghűlésnél Bízzék lo galban. Fgy kísérlet meggyőz-ür' vosok javasolják Minden gyógy* tárban Ké 12-- és Kő 27'50-ért-J Falusi igazságszolgáltatás 2. Olyan tanító, tanár nincsen, ki a jó viseletű, szorgalmas tanulót nem becsülné, nem szeretné lia tehát bün­tetést kap a tanuló ,vagy megbukik, akkor a lanuló a hibás. 3. Tiszteletlenül sohase beszéljünk gyermekeink oktatóiról, mert gyerme­keink lelkét mérgezzük meg ezzel és megnehezítjük az iskola munkáját. 1. Ne hfgyjiink gyermekeinknek va­kon, érdeklődjünk az iskolában fe­lőlük. 5. Követeljük meg gyermekeinktől, hogy tanítójáról, tanáráról mindig és mindenüti tisztelettel beszéljen! A la­­nítás-nevelés fárasztó, idegölő munka, megérdemlik hálánkat, tiszteletünket, kiknek ez a hivatásuk. (j .Gyermekeink taníttatása és az ehhez szükséges könyvek, tanszerek, legyenek előbbrevalók, mint a kocs­ma, mozi slb. Magyar szülők! Gondolják meg az ilt leirottakat, fogadják meg a jó ta­nácsokat és akkor az új iskolai év sok­sok örömet fog hozni, a vége pe­dig boldog megnyugvást, szekunda­­mentes bizonjútványokat, mindnyá­junknak pedig a magyar jobb jövőhöz bíztató reményt. Adja Isten, hogv úgy legyen! Paedagógus. Nem mindennapi eset történt né­hány hét előtt Imeiy községben, mely­nek csendjét és nyugalmát a közsé­gi bírónak meggondolatlansága ala­posan megzavarta. Kiindulási pontul szolgált egjT — a mai gazdasági vi­szonyok mellett nem szokatlan — la­káskiürítésre irányuló végrehajtási el­járás, amelyet az ógyallai járásbíró­ság rendelt el. A bírósági kiküldött, miután szabályszerű felhívására a végrehajtást szenvedett a kitűzött ha­tárnapig a lakást ki nem ürítette, azt olyképen foganatosította, hogy' a la­kásból az összes ingóságot eltávolítot­ta. Ezzel a tulajdonképem bírói eljá­rás véget ért és ami azután követke­zett, az a jogtalanság, erőszak és hi­vatali hatalommal való visszaélés lü­­ncleil hordja magán. A végrehajtási eljárás befejezése után a bírói kiküldött, a, községi bíró és 4 csendőr megjelent B. István ime­­lyi gazda házánál és követelték tőle, hogy nyissa ki az ajtót a végből, hogy a végrehajtást szenvedettet családjá­val és holmijával a lakásában elhe­lyezhessék. A gazda ezt megtagadta és erélyesen lillnkozolt az eljárás el­len. mely sem bírói határozatiul, sem más hatóság állal elrendelve nem lett. mire a bírói kiküldött utasítására fel­törték az ajtót, ellenzése dacára be-Száz próbát kibíró és párját ritkító SZFlRVflS-SZflPPFiN Borka Géza dr. irodalmi osztályelnö­­köknek az estélyek rendezése körül ki­fejtett fáradhatatlan munkálkodásáról. A közgyűlés a megüresedett helyek­re választást rendelvén el. megválaszt­­taltak társelnöknek Nagy Nándor föld­birtokos, alapiló tag, alelnöknek Ára­­nyossy László dr. ügyvéd és elnöki tanácstagnak Koczor Gyula ipartár-, sulati elnök. Végül Alapy Gyula dr. társelnök tartott gondolatokban gaz­dag emlékbeszédet Takáts Sándor dr.­­ról és Kollányi Ferenc jáki apátról. Az őszi évadban magas művészi ní­vójú hangversenyben volt része a Jókai Egyesület közönségének. November 5-én Farkas Márta és Kálix Jenő tar­totta hangversenyét, amelyet már előbb is tervezett az egyesület. A fényes si­kerű hangverseny hegedüszámai Lalo nagy három tételes hegedüszimfóniá­­jából, Elgár, Recli, Simonetti Hubay, Gossec műveiből állottak, melyeket Farkas Márta adott elő csodálatos mű­művészi tehetségének csillogtatásával, míg Kálix Jenő zongoraművész számait Bach, Beethoven, Brahms, de Falta,. Chopin, Smetana, Liszt, Dohnányi művei alkották, melyeket a kitűnő művész lendületes, átérző, könnyed elő­adásmodorával és ritka tökéletes te­chnikával tolmácsolt, nagyszerű játé­kával teljesen meghódította a hallga­tóságot. Sikerült szabadoktatási előadást tar­tott Kocsis Károly főgimn. tanár »A görög tragédia története« címen októ­ber 22-én, amely az őszi ciklus beveze­tője volt. A kitűnő előadó a Krisztus előtti ötödik századbeli Athént mutatta be a hallgatóságnak, anielj’ nagy ér­deklődéssel követte végig a vetített ké­pekkel kisért nívós történelmi előadást abból a korból, amikor Athen katonai jelentősége mellett művészi, irodalmi tekintetben is hihetetlenül fejlett volt. Az alapos felkészültségről és nagy tu­dásról tanúskodó előadás egyik sike­rült részét képezte a halhatatlan gö­rög drámaírók műveinek ismertetése és egyes részleteinek a főgimnázium tanulói által történt hatásos előadása. Hajdú Tibor, Hantos Árpád, Angyal István, Weisz Magda, Riszdorfer Fe­renc, Petrogally Klára, Szijj Daisj’, Bolemann Iván és Kacz Jenő s a fő­gimn. hetedik osztásának szavalókó­rusa Aischylos Oresteiájából, Sophok­les Oidipusából, Antigonéjából és Elektrájából, valamint Euripides Ile­­rakleséből adtak elő nagj-sikerrel rész­leteket. Az előadás előtt Borka Géza dr. irod. szakosztályi elnök mondott hatásos bevezető szavakat, aki novem­ber 12-én a világszemléleti kérdésekről tartott figyelmei lebilincselő előadást. Az előadás kisérő műsorát a gimn. zenekar száma, Nagy Jenő szavalata, Juha Ferenc szaxofon-játéka, melyet Hajmásy László kisért zongorán, ké­pezte, ami nagy tetszéssel találkozott. Igen értékes pedagógiai előadást tartott Borka Géza dr. tanár december 17-én, amikor »A nevelési ideálok« címen a; különböző nevelési rendszereket is­mertette a közönség előtt. Kívüle a főgimnázium zenekara Krizsán József zenetanár vezetésével és a főgimnázi­um énekkara Hajmásy Ágoston veze­tése mellett az »Esik eső...« kezdetű kórust adta elő sikerültén. Ebben az évben két kiállítás volt a Kulturházban. Szeptember 30-án nyílt meg Harmos Károly festőmű­vész-tanár tanfolyama hallgatóinak és gimnáziumi növendékeinek kiállítása, mely október 8-ig volt nj’itva. Tehet­séges tanítványok Ígéretes képeit szem­lélhette a közönség, mely érdeklődéssel kisérte a kiváló mester tanítványai­nak tárlatát. Nagyszabású kiállítást rendezett a JESZÓ november 26-tól dec. 10-ig. Az ünnepélyes vernisszázson a város pol­gári társadalmának sok tagja s a pol­gári és katonai hatóságok képviselői is megjelentek. Szijj Ferenc dr. elnök nyitotta meg a kiállítást, melyen hu­szonhét művész alkotását szemlélhette meg a melegen érdeklődő közönség. Festők, szobrász, építész és iparmű­vészek állítottak ki, akik sorában he­lyet foglaltak Szlovenszkó elismert mű­vészei. Résztvetlek a kiállításon Ár­­pássi Béla, Angyal Géza, Csepy Sán­dor, P. Feszty Edith, Harmos Károly, Halassy Jenő, Holesch Dénes, Iván Károly, Krizsán Lajos, Nagy Márton, Ozorai Imre, Pólóim Károly, Pro­­hászka István, Staudt Mihály, Szék­­házy Tódor, Schubert Gjrula, festők. Berecz Gyula szobrász, Bíró Anny, Fried Ernőné, Prohászka Istvánná, Kircz Jolán iparművészek és Broczkv Béla építész. A kiállítás alatt a JESZÓ pompásan sikerült Mikulás-estet is rendezett, ami csak fokozta a vonzó­erőt a közönség számára, amely igen szépen látogatta a kiállítást. Közben Harmos Károly és Nagy Barna előadá­sokat is tartottak. A Jókai Egj'esülel ebben az időben társadalmi téren is sikeres munkát végzett. A Komáromi Jótékony Nő­egylettel együtt több teaestélyt rende­zett a Kulturház nagytermében, me­lyeken szépszámú közönség szokott egybegyülni, bogy a magyar társadal­mi életet élénkebbé és szorosabbá te­­gje. 1933. december 31-én pedig a JESZÓ a Dalegyesülettel karöltve ren­dezett fényes sikerű szilveszter-estélyt a Kulturházban. Ezen a páratlan sike­rű estén a Dal egyesi! let működőkara, Schmidt Viktor, Zombory Klári, ifj. Alapy Gyula, Maurer Imre, Nagy Er­zsi, Barna és Bandi, Nagy Jenő és Molnár Böske működtek közre. 1934-ben január 6-án igen látogatott teaestet rendezett az egyesület a Nő­egylettel, amelj’en vidám hangulat uralkodott. Hasonló sikerű teaestélyt tartott a két egyesület február 2-án is, amikor a magyar társadalom szine­­java adott egymásnak találkozót a Kul­turházban. A teaestélyek tiszta jöve­delmét a szegénj'ek támogatására for­dították, igv kapcsolódott be a Jókai Egyesület a humanizmus emberbaráti szolgálatába. Január 21-én a zeneművészeti szak­osztály kitűnő rendezésében Grieg es­tély volt, melyen kegjeleles érzések­kel áldoztak a közreműködők a halha­tatlan norvég zeneóriás emlékének. A nagy sikert aratott zeneünnepélyen K. Ledermayer Ilona szakosztályi elnök méltatta rövid összefoglalásban, kedves közvetlenséggel Grieg nagyságát, majd a gimnázium zenekara Krizsán József karnagy vezetésével Griegnek Hódo­lati indulóját játszotta el nagy fegyel­mezettséggel, lendülettel. Kacz Jenő, Petrogally Klára, Juba Ferenc és Kö­lninél: Antal zongorán adtak elő több Grieg-művet, amelyeket a közönség nagy élvezettel hallgatott végig. Nagy hatást váltott ki a kis iskoláslányok által ellejtett táncmese, melyet Weisz Jánosné tervezett és tanított be. A szó­lótáncokat Nagy Aliz lejtette rend­kívül ügyesen, sok bájjal. A zongaraki­­séretet clr. Rohonyi Öszkáraé szolgál­tatta, az ötletes diszleteket pedig Fried Ernőné készítette Braun Andorné és Renner Imréné közreműködésével. Igen sikerült hangversenyt rendezett a zenei szakosztály február 18-án is, amikor a komáromi zeneszerzők mű­veit mulatták be. Szijj Ferenc dr., K. Ledermayer Ilona, Schmidt Viktor, Mihola Gvuszi és Ser ess Rezső szer­zeményeit énekelték és adták elő dr. Barta Lajosné operaénekesnő, a Ko­máromi Dalegyesület működőkara, Thőköli Gj’iiszi és Uullos Miklós, a zongorakiséretet dr. Rohonyi Öszkárné,« Bokrossy Manci és Dvorzsák Antal látták el. A hangversenyen megjelent hatalmas közönség a legnagyobb elis­meréssel fogadta a jeles szerzők mű­veit, amelyek nívósak és értékesek vol­tak. A berezetőt Borka Géza dr. mon­dotta. Két prózai előadás is volt az év ele­jén. Az eg jó két Harmos Károly tanár,' festőművész tartotta január 28-án, aki a fantasztikus Lojo-országot és népeit ismertette igen ötletesen, szatirikus el­­meéllel. A csapongó fantázia szülte ország valahol a Csendes óceán kö­zepén átló ismeretlen szigeten van s csupa boldog ember lakja. A vonzóan előadott mesét a közönség nagy tetszés­sel fogadta. A másik előadást Janzon Jenő pozsonyi l'őgiinn. tanár és cser­késztiszt tartotta február 25-én az előző évben tartott gödöllői cserkész világtá­borozásról. A vetített képekkel kisért érdekes és megkapó előadás élvezetes és közvetlen modorban ismertette a világtáborozáson résztvett különbözői országok cserkészeinek tábori életét. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom