Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-09-11 / 73. szám
KOMAROMI LAPOK 3. oldal. delet által biztosított jogorvoslatok-: kai élnünk, a kiadmányok magyar •nyelvű szövegét 3 napon belül kérnünk, szóbeli érintkezésnél, tárgyalásoknál anyanyelvűnket használnunk és minden sérelmes nyelvi intézkedés élteti panaszjogunkat érvényesítenünk. Ez az a pont, amelyen nem lehet mástól, nem lehet párttól, vagy sajtótól várni, hogy helyettünk járjon el, helyettünk cselekedjék, helyettünk védje meg jogainkat, mert a nyelvi, kisebbségi jog a legszemélyesebb jog, tamelyet mindenki csak saját nevében és saját személyében gyakorolhat. Aki lemond erről a jogáról, a portókölt. ségek miatt, vagy lemond gyávaságból, az ne panaszkodjék jogsérelemről. Gondoljunk Ézsau tál lencséjére és gondoljunk a közmondásra: »Gyáva népnek nincs hazája,« * * * Az egyesült orsz. keresztény szocialista és magyar nemzeti párt átlátván cikksorozatunk fontosságát és szükségességét, elhatározta, hogy ezt könyv, illetve füzet alakjában is kiadja. E könyv megjelenéséről annak idején t. olvasóinkat értesíteni fogjuk. ■ (Vége.) 1937. szeptember 11. Szülők régente és most Társaságban sokszor hallja az ember emlegetni a »régi jó időket«. Ha azonban közelebbről vizsgáljuk meg a dolgot, kitűnik, hogy azok az idők bizony semmivel se voltak jobbak, csak emlékeink tűnő fénye ragyogja be azokat és festi szebbé, mint a lenyugvó nap az est felhőit. Azelőtt is volt jó és rossz ember, mint ma, volt szegény és gazdag, öreg és fiatal, erős és gyenge, egészséges és beteg, okos és gyeugeeszű slb., mint ma. És maga az élet se volt szebb és jobb, mint ma. A viaszgyertya, vagy az olajmécses az olajmécses szemüvegén át regényesebbnek tűnhetik, a villanyfény azonban határozottan tisztább, világosabb •és kellemesebb. A postakocsin vagy határon való utazás fűszerezve némi szegénylegény, vagy éppen rablótámadással, no meg a csárdákba való be-, téréssel lehetett kalandos, de ha a régiek felébrednének, azt hiszem ők is szívesebben utaznának vonaton, vagy gépkocsin és lemondanának a csárdabeli gyönyörökről és az esetleges kalandokról, amiket olvasni élvezet is lehel, de átélni nem valami kellemes mulatság -lehetett. Mégis jobb ma 2- 3—5 óra alatt valahová odaérni, mint régen ugyanannyi nap alatt. Az azonban bizonyos, hogy régente, azaz nem is olyan régen, csak 30—40 évvel ezelőtt is jobban értettek a szülők a gyermekneveléshez, mint ma. A szülők mindenkor szerették gyermekeiket, de olyan »majomszeretet«, mint ma, nem »dühöngött«. Az én gyermekkoromban — csekély kivétellel — olyanok voltak a szülők, hogy ha a diákot megbüntették az iskolában, akkor otthon még súlyosabb büntetés várt rá és nem a taníLó, vagy a tanár volt a hibás, ha a diák megbukott. Akkor nem volt »üldözött« diák, a tanár sem »pikkelt« senkire sem. Azelőtt a szülő gondja volt a tankönyv és tanszerek beszerzése és a tanulók félistennek tisztelték tanítójukat, tanáraikat. Manapság éppen az a szülő kivétel, ki a régi, helyes módot követi. A tanító, a tanár igazságLalan a legtöbb szülő szemében, üldözik a tanulót, a »drága« gyermeket, aki tanul és mindent tud is — otthon, (amiről azonban nem győződnek meg a szülők) csak aztán az iskolában zavarja bele az az »utálatos« (így mondják!) N. N. tápár. Könyvet, füzetet adjon az iskola, mert a szülőknek az erre való pénz mozira slb. kell. Tanítóról, tanárról jót nem hallotthon a gyermek, nem is tiszteli becsüli őkel. Elszomorító eseteket lehet hallani bármely iskola tantestületétől. Kedves magyar szülők, az iskolai év elején vagyunk, gondolják meg: 1. hogy mi magyarok árnyékban vágjunk, ahogy a P. M. H. ojy találóan írta. logaí ÍWjr gyorsan enyhít fájdalmakat » W csuklóban és végtagok ban; fej la-,p jásnát, meghűlésnél Bízzék lo galban. Fgy kísérlet meggyőz-ür' vosok javasolják Minden gyógy* tárban Ké 12-- és Kő 27'50-ért-J Falusi igazságszolgáltatás 2. Olyan tanító, tanár nincsen, ki a jó viseletű, szorgalmas tanulót nem becsülné, nem szeretné lia tehát büntetést kap a tanuló ,vagy megbukik, akkor a lanuló a hibás. 3. Tiszteletlenül sohase beszéljünk gyermekeink oktatóiról, mert gyermekeink lelkét mérgezzük meg ezzel és megnehezítjük az iskola munkáját. 1. Ne hfgyjiink gyermekeinknek vakon, érdeklődjünk az iskolában felőlük. 5. Követeljük meg gyermekeinktől, hogy tanítójáról, tanáráról mindig és mindenüti tisztelettel beszéljen! A lanítás-nevelés fárasztó, idegölő munka, megérdemlik hálánkat, tiszteletünket, kiknek ez a hivatásuk. (j .Gyermekeink taníttatása és az ehhez szükséges könyvek, tanszerek, legyenek előbbrevalók, mint a kocsma, mozi slb. Magyar szülők! Gondolják meg az ilt leirottakat, fogadják meg a jó tanácsokat és akkor az új iskolai év soksok örömet fog hozni, a vége pedig boldog megnyugvást, szekundamentes bizonjútványokat, mindnyájunknak pedig a magyar jobb jövőhöz bíztató reményt. Adja Isten, hogv úgy legyen! Paedagógus. Nem mindennapi eset történt néhány hét előtt Imeiy községben, melynek csendjét és nyugalmát a községi bírónak meggondolatlansága alaposan megzavarta. Kiindulási pontul szolgált egjT — a mai gazdasági viszonyok mellett nem szokatlan — lakáskiürítésre irányuló végrehajtási eljárás, amelyet az ógyallai járásbíróság rendelt el. A bírósági kiküldött, miután szabályszerű felhívására a végrehajtást szenvedett a kitűzött határnapig a lakást ki nem ürítette, azt olyképen foganatosította, hogy' a lakásból az összes ingóságot eltávolította. Ezzel a tulajdonképem bírói eljárás véget ért és ami azután következett, az a jogtalanság, erőszak és hivatali hatalommal való visszaélés lüncleil hordja magán. A végrehajtási eljárás befejezése után a bírói kiküldött, a, községi bíró és 4 csendőr megjelent B. István imelyi gazda házánál és követelték tőle, hogy nyissa ki az ajtót a végből, hogy a végrehajtást szenvedettet családjával és holmijával a lakásában elhelyezhessék. A gazda ezt megtagadta és erélyesen lillnkozolt az eljárás ellen. mely sem bírói határozatiul, sem más hatóság állal elrendelve nem lett. mire a bírói kiküldött utasítására feltörték az ajtót, ellenzése dacára be-Száz próbát kibíró és párját ritkító SZFlRVflS-SZflPPFiN Borka Géza dr. irodalmi osztályelnököknek az estélyek rendezése körül kifejtett fáradhatatlan munkálkodásáról. A közgyűlés a megüresedett helyekre választást rendelvén el. megválaszttaltak társelnöknek Nagy Nándor földbirtokos, alapiló tag, alelnöknek Áranyossy László dr. ügyvéd és elnöki tanácstagnak Koczor Gyula ipartár-, sulati elnök. Végül Alapy Gyula dr. társelnök tartott gondolatokban gazdag emlékbeszédet Takáts Sándor dr.ról és Kollányi Ferenc jáki apátról. Az őszi évadban magas művészi nívójú hangversenyben volt része a Jókai Egyesület közönségének. November 5-én Farkas Márta és Kálix Jenő tartotta hangversenyét, amelyet már előbb is tervezett az egyesület. A fényes sikerű hangverseny hegedüszámai Lalo nagy három tételes hegedüszimfóniájából, Elgár, Recli, Simonetti Hubay, Gossec műveiből állottak, melyeket Farkas Márta adott elő csodálatos műművészi tehetségének csillogtatásával, míg Kálix Jenő zongoraművész számait Bach, Beethoven, Brahms, de Falta,. Chopin, Smetana, Liszt, Dohnányi művei alkották, melyeket a kitűnő művész lendületes, átérző, könnyed előadásmodorával és ritka tökéletes technikával tolmácsolt, nagyszerű játékával teljesen meghódította a hallgatóságot. Sikerült szabadoktatási előadást tartott Kocsis Károly főgimn. tanár »A görög tragédia története« címen október 22-én, amely az őszi ciklus bevezetője volt. A kitűnő előadó a Krisztus előtti ötödik századbeli Athént mutatta be a hallgatóságnak, anielj’ nagy érdeklődéssel követte végig a vetített képekkel kisért nívós történelmi előadást abból a korból, amikor Athen katonai jelentősége mellett művészi, irodalmi tekintetben is hihetetlenül fejlett volt. Az alapos felkészültségről és nagy tudásról tanúskodó előadás egyik sikerült részét képezte a halhatatlan görög drámaírók műveinek ismertetése és egyes részleteinek a főgimnázium tanulói által történt hatásos előadása. Hajdú Tibor, Hantos Árpád, Angyal István, Weisz Magda, Riszdorfer Ferenc, Petrogally Klára, Szijj Daisj’, Bolemann Iván és Kacz Jenő s a főgimn. hetedik osztásának szavalókórusa Aischylos Oresteiájából, Sophokles Oidipusából, Antigonéjából és Elektrájából, valamint Euripides Ilerakleséből adtak elő nagj-sikerrel részleteket. Az előadás előtt Borka Géza dr. irod. szakosztályi elnök mondott hatásos bevezető szavakat, aki november 12-én a világszemléleti kérdésekről tartott figyelmei lebilincselő előadást. Az előadás kisérő műsorát a gimn. zenekar száma, Nagy Jenő szavalata, Juha Ferenc szaxofon-játéka, melyet Hajmásy László kisért zongorán, képezte, ami nagy tetszéssel találkozott. Igen értékes pedagógiai előadást tartott Borka Géza dr. tanár december 17-én, amikor »A nevelési ideálok« címen a; különböző nevelési rendszereket ismertette a közönség előtt. Kívüle a főgimnázium zenekara Krizsán József zenetanár vezetésével és a főgimnázium énekkara Hajmásy Ágoston vezetése mellett az »Esik eső...« kezdetű kórust adta elő sikerültén. Ebben az évben két kiállítás volt a Kulturházban. Szeptember 30-án nyílt meg Harmos Károly festőművész-tanár tanfolyama hallgatóinak és gimnáziumi növendékeinek kiállítása, mely október 8-ig volt nj’itva. Tehetséges tanítványok Ígéretes képeit szemlélhette a közönség, mely érdeklődéssel kisérte a kiváló mester tanítványainak tárlatát. Nagyszabású kiállítást rendezett a JESZÓ november 26-tól dec. 10-ig. Az ünnepélyes vernisszázson a város polgári társadalmának sok tagja s a polgári és katonai hatóságok képviselői is megjelentek. Szijj Ferenc dr. elnök nyitotta meg a kiállítást, melyen huszonhét művész alkotását szemlélhette meg a melegen érdeklődő közönség. Festők, szobrász, építész és iparművészek állítottak ki, akik sorában helyet foglaltak Szlovenszkó elismert művészei. Résztvetlek a kiállításon Árpássi Béla, Angyal Géza, Csepy Sándor, P. Feszty Edith, Harmos Károly, Halassy Jenő, Holesch Dénes, Iván Károly, Krizsán Lajos, Nagy Márton, Ozorai Imre, Pólóim Károly, Prohászka István, Staudt Mihály, Székházy Tódor, Schubert Gjrula, festők. Berecz Gyula szobrász, Bíró Anny, Fried Ernőné, Prohászka Istvánná, Kircz Jolán iparművészek és Broczkv Béla építész. A kiállítás alatt a JESZÓ pompásan sikerült Mikulás-estet is rendezett, ami csak fokozta a vonzóerőt a közönség számára, amely igen szépen látogatta a kiállítást. Közben Harmos Károly és Nagy Barna előadásokat is tartottak. A Jókai Egj'esülel ebben az időben társadalmi téren is sikeres munkát végzett. A Komáromi Jótékony Nőegylettel együtt több teaestélyt rendezett a Kulturház nagytermében, melyeken szépszámú közönség szokott egybegyülni, bogy a magyar társadalmi életet élénkebbé és szorosabbá tegje. 1933. december 31-én pedig a JESZÓ a Dalegyesülettel karöltve rendezett fényes sikerű szilveszter-estélyt a Kulturházban. Ezen a páratlan sikerű estén a Dal egyesi! let működőkara, Schmidt Viktor, Zombory Klári, ifj. Alapy Gyula, Maurer Imre, Nagy Erzsi, Barna és Bandi, Nagy Jenő és Molnár Böske működtek közre. 1934-ben január 6-án igen látogatott teaestet rendezett az egyesület a Nőegylettel, amelj’en vidám hangulat uralkodott. Hasonló sikerű teaestélyt tartott a két egyesület február 2-án is, amikor a magyar társadalom szinejava adott egymásnak találkozót a Kulturházban. A teaestélyek tiszta jövedelmét a szegénj'ek támogatására fordították, igv kapcsolódott be a Jókai Egyesület a humanizmus emberbaráti szolgálatába. Január 21-én a zeneművészeti szakosztály kitűnő rendezésében Grieg estély volt, melyen kegjeleles érzésekkel áldoztak a közreműködők a halhatatlan norvég zeneóriás emlékének. A nagy sikert aratott zeneünnepélyen K. Ledermayer Ilona szakosztályi elnök méltatta rövid összefoglalásban, kedves közvetlenséggel Grieg nagyságát, majd a gimnázium zenekara Krizsán József karnagy vezetésével Griegnek Hódolati indulóját játszotta el nagy fegyelmezettséggel, lendülettel. Kacz Jenő, Petrogally Klára, Juba Ferenc és Kölninél: Antal zongorán adtak elő több Grieg-művet, amelyeket a közönség nagy élvezettel hallgatott végig. Nagy hatást váltott ki a kis iskoláslányok által ellejtett táncmese, melyet Weisz Jánosné tervezett és tanított be. A szólótáncokat Nagy Aliz lejtette rendkívül ügyesen, sok bájjal. A zongarakiséretet clr. Rohonyi Öszkáraé szolgáltatta, az ötletes diszleteket pedig Fried Ernőné készítette Braun Andorné és Renner Imréné közreműködésével. Igen sikerült hangversenyt rendezett a zenei szakosztály február 18-án is, amikor a komáromi zeneszerzők műveit mulatták be. Szijj Ferenc dr., K. Ledermayer Ilona, Schmidt Viktor, Mihola Gvuszi és Ser ess Rezső szerzeményeit énekelték és adták elő dr. Barta Lajosné operaénekesnő, a Komáromi Dalegyesület működőkara, Thőköli Gj’iiszi és Uullos Miklós, a zongorakiséretet dr. Rohonyi Öszkárné,« Bokrossy Manci és Dvorzsák Antal látták el. A hangversenyen megjelent hatalmas közönség a legnagyobb elismeréssel fogadta a jeles szerzők műveit, amelyek nívósak és értékesek voltak. A berezetőt Borka Géza dr. mondotta. Két prózai előadás is volt az év elején. Az eg jó két Harmos Károly tanár,' festőművész tartotta január 28-án, aki a fantasztikus Lojo-országot és népeit ismertette igen ötletesen, szatirikus elmeéllel. A csapongó fantázia szülte ország valahol a Csendes óceán közepén átló ismeretlen szigeten van s csupa boldog ember lakja. A vonzóan előadott mesét a közönség nagy tetszéssel fogadta. A másik előadást Janzon Jenő pozsonyi l'őgiinn. tanár és cserkésztiszt tartotta február 25-én az előző évben tartott gödöllői cserkész világtáborozásról. A vetített képekkel kisért érdekes és megkapó előadás élvezetes és közvetlen modorban ismertette a világtáborozáson résztvett különbözői országok cserkészeinek tábori életét. (Folyt, köv.)
