Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-09-11 / 73. szám
Lapunk mai száma a jövő heii teljes rádió-műsort tartalmazza Ölvennyolcadik évfolyam___________________• 73» szám_____________________Szombat, 1937 szeptember 11. KOMAROMI LÁM Alapította: néhai TUBA JANOS. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASAGI LAP Főszerkesztő: GAAL GYULA DR. Előfizetés: egész évre 80 Ké, félévre 40 Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR. K5. negyedévre 20 Ké. KaitStdön 120 I«. - Egyesszám ára 1 KC. Szerkesztő B ARANY A Y JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FCLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Visszakapják birtokaikat a katolikus egyházak Tárgyalások Magyarországgal Komárom, szeptember 10. A kisanlautnak Szinajábau tarlóit tanácskozása során érdekes esemény történt. A tanácskozó minisztereket meglátogatta Bárdossy bukaresti magyar követ és megbeszélést folytatott a jugoszláv miniszterelnökkel és a csehszlovák külügyminiszterrel. A konferenciáról kiadott hivatalos jc-A szeptember 2-i kelettel kiadott pápai bulla a csehszlovákiai egyházmegyék halárának az állam határával egybehangzó szabályozását rendelte el. Ez az intézkedés további intézkedések forrása lett. A csehszlovák kormány rendeletet adott ki, ameLy a szlovenszkói és kárpátaljai katolikus egyházi vagyon kényszerkezelését Megszünteti. tolikus egyházmegyék egyik legnagyobb sérelmét szünteti meg. Visszakapják az egyházak birtokaikat és azok állami kezelése megszűnik. Más kérdés azonban, hogy' a kérdéses birtokok milyen állapotban kerülnek vissza az egyháza k részére. Ismeretes, hogy ezek a birtokok több helyütt nem a megfelelő szakértelemmel történt kezelés miatt súlyos veszteségeket szenvedtek és 30— 40 évvel később az utódállamok hatóságai egy nem is nagyon határozott ellentmondást fognak fölfedezni a régi törvényben. A régi állam azonban ma is csak az azelőtti törvény, magyarázatát és alkalmazását ismeri el helyesnek. Ezen szerencsétlen emberek nemcsak maguk nélkülözik az állampolgárságot, hanem az állampolgársági jogszabályok folytán gyermekeik és unokáik is. — Minthogy 10—50 év előtt többnyire az intellektüelek költöztek egyik helyről a másikra, ezek nz úllaMpolgárságnélkűliek lenlés a maga megszokott szürke hangjával és számtalanszor megismételt kijelentéseivel alig váltott ki at külpolitikában valami különösebb hatást, de a vele egyidöben megjelent ama liír, amely a bukaresti magyar követ látogatásáról szólt, egész Európa figyelmét reáfordította a kisálltául ülésére és viszhangot keltett a világsajtóban is. Egész bizonyos, hogy Bárdossy magyar köveinek szinajai látogatása fontos kérdésben történt s nem volt az. egyszerű udvarias látogatás, hanem azzal nagyhorderejű kérdések függlek össze. A világsajló közleményeiből meglehet állapítani, hogy dacára a hivatalos részen való tartózkodásnak, ennek a látogatásnak inesszehaió következményei várhatók, amelyekről föltételezhető, hogy a középeurópai helyzet megváltozására fognak vezetni. A külföldi sajtó kedvezően ítéli meg a helyzetet, amit már az is igazol, hogy a szinajai találkozás után közvetlenül megindult a tárgyalás Magyarország és a kisanlanl államai közölt, ami magában véve is nagy haladást jelent, mert belőle arra lehet következtetni. hogy meg van a törekvés a megegyezésre. A Venkov berlini tudósítójának cikke világosan megírja, hogjy a tanácskozás tárgyát egyrészt a békeszerződés fegyverkezési megszorításának feloldása, illetve megszüntetése, másrészt pedig a kisanlantállaniokban élő magyar nemzeti kisebbségek függő kérdéseinek rendezése képezi. Krofia dr. külügyminiszter pedig egyik tekintélyes lengyel lapban nyilatkozott a kisantant ama kezdeményezéséről, mely a Magyarországgal való megegyezésre irányul. Tény tehát az, hogy a megértés és megegyezés elérése céljából megtették a lépéseket, aminek mindenki örül, aki Küzéprurópának békéjét szívén viseli. Hogy a tárgyalások meddig tartanak és milyen eredményt várnak tőlük, egyelőre bizonytalan, de a Dunamedeneében ezt a lépést is vívmánynak lehet elkönyvelni, mert remélni lehet, hogy az érdekelt államok közölt létrejön valami megegyezés. A katonai klauzula megszüntetésére nézve Magyarország azt az álláspontot képviseli, hogy a fegyverkezés szabadságáról nem fog vitázni, a kisantant ezzel szemben amellett tartott ki, hogy a fegyverkezés csak a kölcsönös támogatási paktum Az erre vonatkozó rendelet a törvények és rendeletek tárának szeptember 6-i számában 204. szám alatt jelent meg, amely hatályon kívül helyezi a szlovenszkói teljhatalmú miniszter által az egyházi birtokokra és katolikus'alapítványokra elrepített zárlatot s megszünteti az egyházi birtokok Jölött gyakorolt fel ügy eletet. A rendelet felsorolja a hatályon kívül helyezett rendelkezéseket s kifejezetten eltörli a teljhatalmú minisztériumnak 1919-ből és 1921-ből származó rendeletéit az egyházi birtokok kezeléséről, azok kisajátításáról, valamint a rozsnyói püspökség birtokának zárolásáról. A rendelet, amely kihirdetése napján lép életbe, a szlovenszkói és kárpátaljai római katolikus és görög ka-Az interparlamentáris unió párizsi konferenciáján huszonhárom ország képviselője vett részt, köztük Tűre hányt Imre dr. egyesültpárti szenátor is, aki a köztársaságban élő magyar kisebbséget képviselte. A tanácskozás folyamán Turchányi dr. hosszabb, francia nyelven elmondott beszédében foglalkozott az anyanyelvű oktatás problémájával, amelynek fontosságát a nemzeti kisebbségek érdekélven erősen hangoztatta. Majd az állampolgársági kérdésre tért át és rámutatott arra, hogy a nemzeti kisebbségek e téren is hátrányban vannak, mert tanult és főiskolát végzett tagjai csak igen kis számban tudnak elhelyezkedni. Majd így folytatta beszédét:- Sajnos, az állampolgárság kérdése is rendezetlen. A 20. században szinte hihetetlenül hangzik és mégis aláírása után következhelik be. A kisanlant olyan deklarációt kíván Magyarországtól, amely a fegyverkezésnek védelmi és nem támadó szempontjai figyelembevételével elegendő mértékben megnyugtatná a kisantant államainak közvéleményét. Ezzel függ össze az az ajánlat is, amelyet a kisantant tett Magyarországnak egy megnemtámadási egyezményre vonatkozólag. Magyarország azonban jobban szeretné a kétoldalú szerződést, de a kisantant az együttes fellépés mellett áll, s ennek gyakorlati megvalóigen eladósodtak. A püspökségek hatalmas birtokai a kényszerkezelésnek eme súlyos következményeit nem kerülhették el, úgy. hogy a legtöbb birtok a nagy adósságok miatt alapos rendezésre, szanálásra szorul. A pápai bulla következtében felszabadult birtokok jövedelmét ezentúl az egyház ideális céljaira fordíthatja, de előbb újra rendbe kell szedni azokat, ami bizony időbe kerül. A modus vivendi végrehajtásában a következő lépés a szlovenszkói és kárpátaljai egyházmegyék belső határainak új szabályozására, az egyházi vagyon új felosztására és a szlovenszkói róm. kát. érsekség, valamint a kárpátaljai görögkatolikus érsekség felállítására irányul. Ezt Rilter apostoli nunciusnak kell elvégeznie, akit a pápai bulla megbízott a modus vivendi végreha j fásával. tény, hogy a békeszerződéseknek és a háborúelőtti törvénynek eltérő és helytelen magyarázata folytán még mindig 200.000 szerencsétlen ember van Középeurópában, akiket a békeszerződések óta, tehát csaknem húsz éve, egy állam sem ismer el polgárainak, dacára annak, hogy 30—40, sőt több éve ugyanazon mai lakhelyükön élnek, békés, dolgozó, senkinek sem vétő polgáremberek és bűnük csak az, hogy vagy ők, vagy szüleik W—50 év előtt akkoriban ugyanazon állam területén egyik helyről a másikra költöztek. Az akkori hivatalos törvényalkalmazás és törvénymagyarázat szerint mai lakhelyükön megszerezték a községi illetőséget és nem sejtették, hogy sílása több ízben jcleulkczeU már a nemzetközi politikában is. Magyarország másik kívánsága a kisantant államokban élő magyar kisebbségek szabad fejlődésének biztosítása, amit megegyezés esetén a kisuntanhiak kellene deklarációba foglalni. A tárgyalások lellát folynak, s Géniben fejeződnek be. A tanácskozások jó ólon vannak és Krofia külügyminiszter is kijelenti, hogy megvan a remény a sikerre. Nagy megnyugvással venné a Dunamedenee népe tudomásul, ha a tárgyalások erednagyrészt a foglalkozásnélküli inlellektüclek számát szaporítják és az egész itt tárgyalt ügynek nem kicsi része ez. Arról most! nem is beszélek, hogy ugyanezen szerencsétlenek a demokrácia áldásaiból is ki vannak zárva, csak kötelességeik vannak, mindenféle jog nélkül. Valóban szükséges volna ennek az állampolgárságnélküliségnek a megszüntetése is, ezért javaslom, hogy az Interparlamentáris Unió is foglalkozzék ezzel a kérdéssel. Hodzsa miniszterelnök a legkomolyabb köliségveiési időszakról A parlament takarékossági és ellenőrző bizottsága ülést tartott, amelyen megjelent Hodzsa Milán dr. miniszterelnök is, aki beszédet mondott. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a költségvetési politika szempinnljából rendkívül komoly, talán a legkomolyabb időszak előtt állunk. Szerencsére sikerült Csehszlovákiának belekapcsolódnia a világgazdaság javuló fejlődésébe s ma már azt lehet mondani, hogy termelésünk és államiságunk gazdasági alapjai egészségesek és szilárdak. ' Költségvetési és fedezeti nehézségekkel kell számolnunk, de nem válsággal. Ma már meg lehet állapítani, hogy a költségvetés egyensúlyban lesz. Figyelemmel bizonyos költségvetési tételekre, amelyeket államvédelmi és biztonsági okokból kell fölemelni, le fogjuk győzni a fedezeti nehézségeket, s tekintettel leszünk arra, hogy a gazdasági élet és termelés javuló folyamatába ne avatkozzunk be zavaróan. A kormány, mint eddig mindig, most is súlyt fektet a parlamenttel való tarlós együttműködésre, tehát ez esetben a takarékossági bizottsággal való együttes munkára. mennyel végződnének s valamennyi fél megtalálná azt a helyes megoldást, mely a népek javára szolgálna. Jó jelnek lehet venni, hogy az érdekelt hatalmak minden tartózkodó álláspont ellenére is híznak a sikerben. Ez a lehetséges politikai fordulat nagy jelentőséggel hírna nemcsak a Dunamedeneében, hanem egész Középeurópában, amelynek feszült légköréből megegyezés esetén felszabadulnának a közel kétéviized óta kétségek között vergődő emberi lelkek. 200.000 hontalan él Középeurópában Turchán\i dr. szenátor az interparlamentáris tanácskozáson r
