Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-09-04 / 71. szám
2. oldal. KOMAROMI LAPOK 1937. szeptember 4. bentartását illetően, a béke és nyugalom követelik, hogy így legyen s lehetetlen, hogy bármely kérdésben az érdekelt államok beleegyezése nélkül döntés történjék Európában. A kisantani tanácsa nagy figyelmet szentel a kisantantállainok és a többi dunai államok politikai és gazdsági viszonyainak kiépítésére és egyöntetűen óhajtja, hogy ez a viszony bizalomteljes módon fejlődjék. Megnyugodva állapítja meg a kisantant, hogy a kisantantállamok közötti gazdasági együttműködés évrőlévre nő. A prágai gazdasági központ működése kielégítő. A dunai államok gazdasági együttműködése tekintetében ugyancsak lépések történtek a cél ■elérése felé. Az állandó tanács azt kívánja, hogy minél előbb létrejöjjön a három kisantanthatalom között az a megállapodás, amely a dokumentumok legalizációjára vonatkozik. A legközelebbi ülést Genfben tartják. Kél hét múlva lesz az első minisztertanács A kormány tagjai lassan visszatérnek szabadságukról és vagy Prágában, vagy annak környékén tartózkodnak. Minthogy a miniszterek szabadsága csak napok múlva jár le, a kormánytanácskozások csak lassan indulhatnak meg. A koalíciós lapok értesülése szerint a gazdasági miniszterek valószínűleg a jövő héten már összeülnek tanácskozásra, de az első őszi minisztertanácsot csak tizenkét nap múlva tarthatják meg, amikor valamennyi miniszter szabadsága lejár'. Ezen a minisztertanácson beszélik meg a községi választások előkészítésének irányelveit, továbbá a költségvetés előirányzatát és egyéb sürgős gazdasági problémát fognak megtárgyalni. A parlamentet csak október közepén fogják összehívni, előbb az lehetetlen. Koalíciós körökben azon a véleményen vannak, hogy az 1938. évi A Jókai Egyesület 25 éve (1911-1936) Irta: Fűlöp Zsigmnnd. IX. Lendületes kul!ürmünket. Az irodalmi- és zeneosztály működése. — Arany János emlékünnepély. — Erkel Ferenc emlékezete. — Schubertünnepély. — P. Feszit/ Edith képkiúllitása. — Takáts Sándor halála. — Farkas Mária és Kálix Jenő hangversenye. — Szlovenszkói lestük és iparművészek kiállítása. — Grieg-estély. — Komáromi zeneszerzők. — A magyar kulturegyesületek kiküldötteinek konferenciája. — A Jókai-scrleg felavatása. — Madách-rmlékünnepély. Feszit/ Masa előadása. — Szenlpéteri gyöngyösbokréta. — Szabad elődadások és hangversenyek. A Jókai Egyesület tisztikarába a legutóbbi közgyűlésen megtartott választáson több új jeles kullurmunkás, készséges munkaerő került be. akik az egyesület életébe élénkebb ütemet vittek. Erre szükség is volt, mert az egyesület rendezéseiből a nagyobbszabásu előadások az utóbbi időben hiányozlak. Hangversenyt a rádió nagyfokú elterjedése következtében, amely a világ minden tájáról közvetíti a legelső művészek hangversenyeit, legfeljebb csak az erkölcsi siker kedvéért lehetett volna rendezni, mert anyagi tekintetben igen bizonytalan kilátásokkal kecsegtetett minden ilyen művészi vállalkozás. Legjobban bizonyítja ezt a Zathureczky—Kálix hangverseny, melyei kellő érdeklődés hiánya miatt el kellett jobb időkre halasztani. A képzőművészeti rendezéseknek sem volt olyan anyagi eredményük, hogy érdemes lelt volna megkockáztatni azok tartását. Sajnos, a Jókai Egyesület pénzügyi viszonyai nem voltak annyira szilárdak, hogy figyelmen kívül lehetett volna hagyni az anyagiakat s különösen azt, hogy rendezései tetemes készkiadást emésztettek fel a hatósági engedélyek és ellenőrzési díjaknak előzetes kötelező lerovása folytán, ami már magában súlyos tehertétel volt. Ha az egyesületet nem is veköltségvetést már az új pénzügyminiszter fogja a parlament elé terjeszteni. A pénzügyi tárca betöltésénél a cseh szociáldemokraták újra a régi kívánságokkal állanak elő és pedig egy vagy két olyan miniszteri tárcát követelnek maguknak, amelyeket eddig mindig agráriusok töltöttek be. Szóval újra kezdődik a »nagy egységbem levő koalíciós pártok között a régi versengés a hatalom minél nagyobb mértékben való kiterjesztésére. Bizonytalan a községi választások időpontja A koalíciós kormánypártok között heves vita indult meg a most ősszel esedékes községi választások időpontjának megállapítása körül. Egyesek úgy vélik, hogy nagy kockázattal járna, ha a választásokat 1938-ra halasztásiak, mert a heves választási küzdelem az állam fennállásának jubileumi évét nagyon is megzavarhatná. A cseh szociáldemokraták főtitkára vasárnap Jungbunzlauban szónokolt és kifejezetten a választásoknak még ebben az évben való kiírása mellett foglalt állást, még pedig nemcsak a községekben, hanem az egyes érdekképviseleti testületekben is. A Die Zeit azt hiszi, hogy a főtitkár preszlizsokokból foglalt állást az idei választások mellett. Nyelvi kisebbségi jogaink Hl. rész (Folytatás) í. A felek védelme. A nyelvrendelet az összes bíróságoknak, hivataloknak és szerveknek kötelességévé teszi,, hogy az államnyelvben vagy kisebbségi nyelvben járatlan feleknek adott esetekben segítségükre legyenek, nehogy bárkit is nyelvi járatlansága folytán joghátrány érjen. így ha valaki oly nyelven kap hivatalos írást vagy elintézést, amelyet nem ért, joga van az elintézést) kiadó hatósághoz, vagy a legközelebb fekvő hasonnemű hatósághoz, esetleg a községi jegyzőhöz fordulni az iránt, hogy az iratot vagy elintézést megmagyarázza vagy lefordítsa. Az így felkért hatóság, ha a fél nyelvét bírja, köteles a kérésnek eleget tenni, még akkor is, ha a fél anyanyelve nem bír kisebbségi minősítéssel. Ezek szerint tehát az a magyar anyanyelvű fél is kérheti a neki más nyelven kikézbesített hivatalos irat lefordítását, aki olyan bírósági járás területén lakik, amelyben a magyar nyelvet nem illeti meg a kisebbségi jog, vagyis a magyar anyanyelvű lakosok száma nem éri el a 2l)o/o-ot. Sőt azt is megengedi a nyelvrendelet, hogy ha valamely bíróságnál vagy hatóságnál a kisebbségi nyelven való tárgyalás nehézségekbe ütközik, úgy a felettes hatóság az ügy letárgyalására más, de azonos nemű és fokú hatóságot küldjön ki, vagy a nyelvben jártassággal biró más tisztviselőt rendeljen ki. Ez azonban csak különösen fontos esetekben engedhető meg, ha a nehézségen másként segíteni nem lehet Erre az intézkedésre pedig többször szükség volna, mert elég gyakran működnek kisebbségi területen olyan bírók, tisztviselők vagy szervek, akik a kisebbség nyelvéi nem bírják és így a kisebbségi nyelvhez tartozó felekkel egyáltalán nem tudják magukat megértetni és ezek nyelvén a jegyzőkönyvet felvenni. 2. Panasz. Ha a nyelvhasználat tekintetében vita merül fel, az ilyen vitái az illetékes állami felügyeleti hatóságok intézik el éspedig attól az ügytől elkülönítetten, amelyben a vita felmerült. Nyelvhasználati vita csak akkor áll fent, ha valamely bíróság, hivatal vagy szerv az illető ügyfél javaslata ellenére döntött nyelvi kérdésben. Ha tehát a magyar anyanyelvű egyén magyar minősítésű bírósághoz magyar nyelvű beadványt nyújt be és azt államnyelven intézik el, nyelvi vila még nincs, mert ilyen esetben az ügyfélnek jogában áll 3 napon belül bélyegmentes kérvénnyel igényelni, hogy azl az elintézést magyar nyelven is adják ki neki. Ha azonban e kérvényre az illető bíróság megtagadja a magyar nyelven való kiadást, úgy már a jog vitássá tétetett, tehát nyelvhasználati vita keletkezett. Ugyancsak vita keletkezett ott is, ahol a fél magyarnyelvű beadványát a bíróság vagy hatóság elintézetlenül utasította vissza azon okból, mert szerinte a felet nem illeti meg a magyar nyelv használata. Ahhoz tehát, hogy nyelvhasználati vita keletkezzék, szükséges, hogy az illető hatóság kifejezetten a nyelvi kérdésben határozzon. Elkülönített elintézés alatt azt értjük, hogy mihelyt nyelvi vita keletkezett és a sérelmes határozat ellen az érdekelt fél panasszal élt, az ügy érdemi elintézését felfüggesztik mindaddig, amíg a nyelvi vila jogerős elintézési nem nyer. Ez alatt a törvényben előírt határidők is szünetelnek, ami annyit jelent, hogy a vita eldöntésének az ideje a batáridőbe nem számítható bele. Például, ha a zellék anyagi érdekek kulturmunkájában, arra' mégis csak törekednie kellett, hogy a tekintélyes tisztelet- és fellépési díjak melleit a bevételből legalább a készkiadások megtérüljenek, mert nem rendelkezett olyan alappal, amelyből a hiányt pótolni tudta volna. Igaz, hogy a közönség érdeklődésének megnyilatkozására az akkori időben kezdődött válságos gazdasági helyzet is befolyással volt. Az egyesület elnöksége tehát olyan előadások és estélyek rendezését vette tervbe, amelyek magas színvonaluk mellett sem kerültek sok kiadásba. Az irodalmi osztály és a zeneművészeti osztály a legkiválóbb helyi előadókkal rendezett nagysikerű előadásaik-/ kai minden kulturigényt és műélvezetet kielégítettek s egyben fényesen igaJ zolták azt is, hogy Komárom sok értékes előadót és tehetséges művészt állíthat a pódiumra. Igen sikerüli előadást tartott 1932. január 24-én Kocsis Károly fogimn. tanár, egyesületi főjegyző »Ä régi görögök művészete« címen, melyben a hellén kultúra magas fokáról tanúskodó építészeti és szobrászművészeti emlékeket ismertette nagy tudományos készültséggel, lebilincselő, — szép vetített képekkel illusztrált előadásban. A főgimnázium Czuczor György önképzőkörének szalonzenekara Schlaffer László VIII. o. tanuló vezetése mellett két kedves zeneszámot adott elő precízen és fegyelmezetten, az L osztály szavalókórusa pedig a Kőműves Kelemen c. népballadát mutatta be Borka Géza dr. tanár betanításával. Nagysikerű előadást tartott február 28-án Borka Géza dr. az Irodalmi osztály elnöke a modern költészetről. Ennek keretében az ismert modern költőket mulatta be a főgimnázium legjobb szavalóinak közreműködésével, akik többek között Kassák, Babits, Ady, Szép Ernő, Földes Sándor, Mécs László költeményeit adták elő nagy hatással. A nagyszámban megjelent közönség egy minden részében érdekes, változatos, nagy készültségről és esztétikai szépségekben bővelkedő előadásban gyönyörködhetett, melyet a főgimnázium zenekarának két sikerült száma vezetett be, s a diákok »cigányzenckará«-nak hangulatos magyar nótái zártak be. Május 8-án pedig »A régi Róma« c. nagyszerű előadásában vezette végig a hallgatóságot a letűnt klasszikus világ történelmi nevezetességein és csodás emlékein, melyeket a vetített képek színes sorozata elevenített meg megkapó erővel. Az előadáson közreműködtek Kővárt/ Anna, Pet royally Klára, Szijj Daisy és Nagy László, akik sikerült prológusokban ismertették a történelmi keretet és az előadásra vonatkozó históriai adatokat. Borka Géza dr. ez előadásával is osztatlan elismerést aratott, de nagy tetszéssel fogadta a közönség a fogimn. diákzenekarnak Krizsán József zenetanár vezetése mellett előadott számait és a szavalókórus egybevágó előadását is. A május 29-én tartott évi rendes közgyűlésen Szijj Ferenc dr. elnök nagy melegséggel áldozott Jókai emlékének és kegyelettel emlékezett meg az egyesület több érdemes tagjának és a magyarság kiválóságainak elhunytéról. így» Horváth Kristóf Szent Benedekrendi házfőnök, egyesületünk volt alelnökét, Penedi Géza dr. ügyvédet, Kalhona Sándor járásbirót, Boldoghy Gyula ipartestületi elnököt, Bátyai Mihály és' Mészáros Károly volt igazgatósági és választmányi tagokat őszinte részvéttel parentálta el. Kegyelettel emlékezett meg Beöthy László író és színigazgatóról, Ölvedy Lászlóról és Antal Ivánról, a kiváló poétáról, akik nemrég költöztek el az élők közül. De örömmel emlékezett meg Majer Iijire dr. társelnöknek pápai prelátussá történt kinevezéséről, akit meleg szívvel köszöntött és Weisz Fülöp tiszteleti tagnak, az egyesület nagyérdemű jótevőjének ama kitüntetéséről, mely szerint Magyarország kormányzója kiváló érdemeinek elismeréseképen az I. osztályú érdemrenddel tüntette ki. Az elnöki megnyitó ezután a városi kulturéletének keresztmetszetét adta, melyet kiegészített Hajdú Lukács dr, főtitkárnak az egyesület eseményeit egybefoglaló tartalmas jelentése, melyet a közgyűlés nagy elismeréssel fogadott. A közgyűlésen Szombathy Viktor, a kitűnő iró és kulturvezető alaposan megirt tanulmányát olvasta fel a szlovenszkói magyar falu kultúrájáról, melyben a falu műveltségi viszonyait s három különböző generációját ismertette és megjelölte az utat, amely a falusi magyar ember magasabb kulturszinvonala felé vezet. Az augusztus 30-án tartott elnöki tanácsülésen örvendetes határozatot hoztak. A tanács Szijj Ferenc dr. elnök indítványára megbízta a főtitkárt, hogy a Jókai szobor felállítási költségeire leendő országos gyűjtés engedélyezése végett nyújtson be kérvényt az illetékes hatóságokhoz. Ez volt az első lépés, amely a Jókai szobor felállítására nézve újabban történt. Október 22-én Arany János emlékének áldozott a Jókai Egyesület, mely a halhatatlan nagy költő halálának ötveriesztendős évfordulója alkalmából kitünően sikerült ünnepélyt rendezett. Az ünnepélyt igen nagy közönség kereste fel, mely igaz gyönyörűséggel hallgatta végig a műsort. A Komáromi Dalegyesület működőkara Schmidt Viktor karnagy vezetésevei megragad® hatású karénekkel vezette be az ünnepélyt, Szijj Ferenc dr. elnök emelkedett szellemű megnyitó beszéde után a gimnázium szavalókórusa adta elő nagy tetszés mellett a Tetemrehivás c. balladát, mely után a gimnázium' zenekarának zeneszáma ragadta tapsra a közönséget. Borka Géza dr. tartott ezután alkalmi előadást »Arany János élete képekben« címen, melyben a nagy emlékű költő jelentőségét méltatta. Előadása folyamán Pet royally Klára, Rolwnyi Vera, Marosi Ferenc és Nagy Kálmán íőgimn. tanulók- Arany több örökbecsű költeményét adták elő. A gimnázium IV. osztályának szavaló kórusa a »Szondy két apródja« c. költeményt szavalta el, a gimnáziumi zenekar pedig Arany—Amadé Toborzóját játszotta el nagy hatással. Az ünnepélyt a Dalegyesület működőkara fejezte be, amely Arany—Révífy: Hallottad a szót...? című műdal szabatos előadásával nyert általános elismerést. (Folyt, köv.) i j
