Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-09-04 / 71. szám
1937. szeptember 4. 3. oldal. csak államnyelven kiadott ítéletnek üiagyar nyelven leendő kiadását kérem, az ítélet elleni felebbezés 15 napos határideje csak az ítélet magyar nyelven való kézbesítése napjától számítandó, még akkor is, ha a magyar szövegű ítélet kiadását az első fokú hatóság megtagadja és ezen megtagadó határozat elleni panaszom folytán csak a felügyeleti hatóság rendelkezése folytán kézbesítik ki a magyar nyelvű ítéletet. A nyelvhasználati kérdésben hozott sérelmes határozat ellen panasznak van helye. Ez a panasz nem ahhoz a bírósághoz vagy hatósághoz adandó be, amely a sérelmes határozatot hozta, hanem ennek a felügyeleti hatóságához, tehát ahhoz az állami hatósághoz, amely a törvények értelmében az ellenőrzési jogot gyakorolja afelett a bíróság, hatóság vagy szerv felelt, amelynek rendelkezése ellen a panasz irányul. Hogy melyek ezek a felügyeleti hatóságok, azt különböző törvények és rendeletek határozzák meg, amelyek labirintusában eligazodni még a jogban járatos egyéneknek is sokszor nehéz. Éppen erre való tekintettel kimondja a nyelvrendelet, hogy ha a hatóság, melyhez a panaszt beadják, úgy találja, hogy nem ő illetékes a panasz elbírálására, köteles azt haladéktalanul áttenni az illetékes hatósághoz és erről a panasztól is köteles értesíteni. Ugyancsak e kérdés rendezetlen volta miatt a bíróságok felügyeleti hatóságait az igazságügy miniszter külön tájékoztató rendeletben ismertette. Ezen rendelet szerint a járásbíróságok és kerületi bíróságok határozatai ellen a kerületi bíróság (tör-, vényszék) elnökéhez kell a panaszt beadni, a törvényszék elnökének és a felsőbíróságnak (ítélőtábla) határozatai ellen a táblai elnökhöz, ennek a határozatai ellen pedig az igazságügyminiszterhez. A legfelső bíróság határozatai elleni panaszok a legfelső bíróság első elnökéhez és innen az igazságügyminiszterhez mennek. Az államügyészségek határozatai elleni panaszokat a főállamügyészhez, az ez ellen szólókat az igazságügyminiszterhez kell beadni. Az elsőfokú gyámhatóság elleni panasz a másodfokú gyámhatósághoz, ennek a határozata ellen irányuló panasz a harmadfokú gyámhatósághoz, ez elleni panasz pedig az igazságügymihiszterhez adandó be. A közigazgatási eljárás során panaszok elbírálására első fokon a járási főnök, másodfokon az országos elnök és harmadfokon a belügyminiszter illetékes. A községi és járási hivatali szervek határozata elleni panasz tehát a járásfőnökhöz, a járásfőnök és az orsz. hivatal szervei által hozott határozatok elleni panasz az országos elnökhöz, ennek a határozata elleni panasz pedig a belügyminiszterhez adandó be. A pénzügyigazgatás terén első fokon a pénzügyigazgató, másod fokon a vezérpénzügyigazgató és harmad fokon a pénzügyminiszter illetékes a panaszok elbírálására. A legfelsőbb felügyeleti fórumok, tehát a miniszterek nyelvjogi döntése ellen mint rendkívüli jogsegély szerepel a közigazgatási bírósághoz benyújtandó panasz. Ennek a panasznak azonban a záros határidőkre halasztó hatálya nincs, ez a panasz tehát inkább csak elvi jelentőségű. Amint azonban már említettük, nem jár közvetlen joghátránnyal, ha véletlenül nem is az illetékes hatóságnál nyújtjuk be a panaszt, mert a nem illetékes hatóság úgyis hivatalból köteles azonnal az illetékes hatósághoz áttenni azt. Fontos csak az, hogy kellő időben adjuk be. A rendelet a panasz beadásának határidejét 15 napban állapítja meg attól a naptól számítva, amelyen a félnek a sérelmes határozatot kikézbesítették. Az illetékes felügyeleti hatóság a panaszt a lehető legrövidebb idő alatt köteles elintézni. Ha ez az elintézési is sérelmes volna, úgy az éllen további panasz használható a következő felügyeleti hatósághoz és ez a legfelső felügyeleti hatóságig folytatható. Itt azonban a panasz beadási határideje csak akkor 15 nap, ha az Komaromi lapok illetékes felügyeleti hatóságra nézve egyéb szabályok más határidőt elő nem írnak. A nyelvrendelet azonban kötelességévé teszi a felügyeleti hatóságoknak, hogy határozataikban mindig közöljék a panaszos féllel az újabb panasz beadási határidejét, valamint azt a felettes hatóságot, melyhez a panasz beadható. A közigazgatási bírósághoz benyújtandó panasz határideje 60 nap. Ha a felügyeleti hatóság panaszemelés nélkül is azt észleli, hogy valamely alárendelt szerv a nyelvtörvény és rendelet intézkedéseit megszegi, köleles ezt nála kifogásolni és jogosult megfelelő intézkedéssel orvoslást eszközölni. (Nem tudunk esetet, hogy ilyen a gyakorlatban előfordult volna.) Ugyancsak előírja a nyelvrendelet azt is, hogy azon bírák, tisztviselők, alkalmazottak és szervek eilen, akik a törvény és a rendelet szabályai ellenére a nyelvhasználati jogot megsértik, fegyelmi eljárást indítanák. Sajnos, arról sem tudunk, hogy a magyar kisebbségi nyelv jogok megsértése miatt ilyen fegyelmi eljárás indult volna bárki ellen is, pedig a sérelmes határozatok egész seregéről olvashatunk nap-nap után az újságokban, de lépten-nyomon beléjük ütközünk a mindennapi éleiben is. Harc a nyersanyag körül Amerika hat darab hadihajót adott kölcsön Brazíliának. Hull külügyi államtitkár ezt a nagyon furcsa intézkedést — eddig még soha nem történt meg, hogy hadihajókat adtak volna kölcsön, — azzal indokolta, hogy Amerikának kötelessége a délamerikai államokat segíteni abban a törekvésben. hogy védekezhessenek a nyersanyagokban szegény államok hódító elgondolásaival szemben. Mindenesetre kissé homályos, ez a kijelentés és mindenesetre lehetőséget ad mindenféle gyanú feltámadására. Melyek azok az államok, amelyek nyersanyagokban szegények és amelyek erejétől, hatalmától egy olyan országnak, mint Brazília félni kell? Az amerikai politika minden védelmi rendszere egy japán támadás elhárítására készül. Japán azonban nem igen fenyegeti Braziliát és semmi sem bizonyítja inkább, hogy nem Japánnak szól ez a furcsa külügyminiszteri kijelentés, mint az, hogy Japán nem is reagál rá. Különös módon Berlinben szisszentek fel a washingtoni szavakra. Berlinben tiltakoznak az ellen, hogy Washingtonban úgy képzeljék, mintha Berlin valamilyen erőszakos módon akarná valaha megszerezni a brazíliai nyersanyagokat és általában a délamerikai nyersanyagokat. Mert most már nemcsak Brazíliáról, hanem Délamerikáról van szó, miután a washingtoni külügyi hivatal hivatalos jelentést adott ki, hogy nemcsak Brazíliának, hanem minden délamerikai államnak kölcsönadja hajóhada egy részét, hogy ezek az államok védekezhessenek a nyersanyagokra éhes országok ellen. A német külügyminisztérium félhivatalos kőnyomatba erre megállapítja, hogy itt tulajdonképpen nem a délamerikai nyersanyagoknak megvédéséről, hanem a pánamerikai gondolatnak a megvalósításáról van szó. A Deutsche Diplomatische Gorrespondenz, amely már rég szakított a régi diplomácia hűvös és fölényes hangjával, azt írja, hogy az amerikai politika a Monroe-elvet palástul használja fel a pánamerikai gondolat szolgálatában és egy távolfekvő politikai cél érdekében nem riad vissza attól sem, hogy Németországot meggyanúsítsa. Teljesen világos képet kapunk a német idegességnek okáról, ha tovább olvassuk a Deutsche Correspondenz fejtegetéseit, amelyekben az áll. hogy Németország csupán a normális gazdasági forgalomban gondoskodik nyersanyagszükségletének fedezéséről Délamerikában és semmiféle okot nem adott arra, hogy a német kereskedelem délamerikai munkáját annyira gyanúba vegyék, hogy hadihajókkal kelljen védekeznie ellene. Érdemes kissé megnézni a pontos adatokat. Németország hetvenhétmillió márka értékű árut, többnyire kávét, dohányt, bőröket, importált Brazíliából és a brazíliai export harmadik helyén Németország áll. Uruguay 29 millió márka értékű árut exportált Németországba, az importja 12 millió márka volt. Argentinja 152 millió márka értékű árut exportált és 87 millió márka értékű árut importált. Chile 26 millió márka értékű exportjavai szemben 12 millió márka volt az import. Bolivia alig jön számításba. Peru 19 millió márka értékben exportál Németországba. A középamerikai államok kereskedelmi forgalma Németországgal általában igen csekély, ezeknek az államoknak exportja legnagyobb részt az USA-ba irányul és import-szükségleteiket is onnan fedezik. A számok, akármennyire ártatlanok is, mégis azt bizonyítják, hogy Németországnak igen fontos a délamerikai nyersanyagkészlet és különösen világos ez. ha meggondoljuk, hogy nemcsak dohányt és kávét lehet Délameri kából importálni, hanem vasércet, foszfátot, vegyiipari nyersanyagokat, és olyan nyersanyagokat, amelyek a hadiiparban szükségesek. Mindezeken felül gabonát, húst, élelmiszereket lehet beszerezni a délamerikai államokban. Gazdag országok ezek és általában nagyon ritka népességük van. Egyes államokban, különösen Brazíliában. jelentékeny a német letelepedés is. Mindezek után keresni kell a lelki motivációt. Tény az, hogy Németországnak szüksége van a délamerikai nyersanyagokra, tény az, hogy Németország már eddig is jelentős forgalmat bonyolított le Délamerikával. Tény az, hogy a délamerikai államok hadiereje igen gyenge. Brazíliának például, amelynek 44 millió lakosa van, ami nagyon kevés, mert egy négyzetkilométerre öt ember esik, mindössze 48 ezer főnyi a hadserege. A többi délamerikai államoké még kisebb. Paraguay hadseregének létszáma kerekszámban 3000 ember, Uruguayé 6000, Argentiniáé 37.000, Chiléé 20.000. A lélektani motiváció itt van. Abeszsziniának egész hadserege százezer ember volt. Abesszínia gazdasági nyersanyagokban szintén nagyon gazdag volt. Abesszínia szintén ritkán lakott terület és Olaszország egyszerűen lenyelte Abesszíniát, mert szüksége volt nyersanyagra és szüksége volt népfeleslegének elhelyezésére. Itt van a lelki motiváció. Az abessziniai példában. Ha Olaszország elfoglalhatta Abesszíniát csak azért, mert szüksége volt nyersanyagra és mert Abesszíniának nem volt elég nagy és elég modern hadserege, holnapután Németország, vagy Olaszország, — német újságok úgy mondják, hogy az amerikai külügyi államtitkár nyilatkozata Olaszország és Németország ellenirányul. — elfoglalhatja Brazíliát is, mert hiszen minden azon múlik, hogy ki az erősebb. így már meg lehet érteni azt a furcsaságot. hogy Amerika kölcsönadja hadihajóit és különösen meg lehet érteni, hogy Németországban felszisszennek az amerikai nem túlságosan diplomatikus, de a német válaszhoz viszonyítva még mindig nagyon óvatos kijelentésre. Akinek nincs igaza, az rendesen haragszik. És Németországban most nagyon haragszanak, mert Amerika hadihajókat adott kölcsön Brazíliának. 70 éve fennálló üveg és porcellónkereskedésem nyugalomba vonulás miatt, feloszlatom, ahol mindennemű porcellán, üveg árút, képkereteket és villanykört két mélyen leszáGiiot áron kiárusítok Fleischmann Simon Fia Fogadjunk ! Mindeddig azt hittük, hogy csak az angolok olyan szenvedélyes fogadók, akik egy fogadás megnyerése miatt a legnagyobb bolondságokra képesek. Most olvassuk, hogy Oslo egyik klubjában két úr azon vitatkozott, hogy ki mennyi benzint tud meginni. Az egyik azt állította, hogy ő megiszik félliter benzint. A másik ebben kételkedett s így fogadtak. Söröskancsóban hozták a félliter benzint, a klubtagok körülállták a fogadókat. Az, aki a benzinivásra vállalkozott, felemelte a korsót s elkezdte »inni« a benzint. De a kis óvatos nem a szájába öntötte a benzint, hanem a gallérjába, az inge alá. De olyan ügyesen csinálta, hogy a klubtagok csak akkor vették észre, amikor már üres volt a korsó. Nagy nevetés támadt s a vesztes a csalás dacára is kifizette a fogadást. Az urak jókedvűen tárgyalták az esetet, mindenkinek volt egy története régi fogadásokról' és ugratásokról. Félóra múlva az egész cselről megfeledkezve, a benzinivó klubtag szájába vett egy cigareltát, elővette az öngyujlóját, hogy rágyújtson. A többit tudják. A fogadást ugyan megnyerte, de két nap múlva eltemelték. Amiből az a tanulság, ha gallérunk mögé és az ingünk alá félliter benzint öntünk, ne gyújtsunk rá cigarettára... Tizenhetedszer nyílik meg az új iskolai évben a PaSkovich-Diákmenza Komárom városának és vidékének társadalma hívta életre 16 évvel ezelőtt boldog emlékű Alapy Gyula dr. kezdeményezésére a komáromi Diákmenzát, mely az elmúlt 16 év alatt a szegénysorsú diákság igazi otthonává lett. A Diákmenza megalapítását néhai Palkovicli Viktor gútai esperes plébánosnak fejedelmi adománya tette lehetővé, de fenntartása csak úgy volt lehetséges, hogy a nemesen gondolkozó nagy példaadőnak, az ifjúságot áldozatosan szerelő mecénásnak sok követője akadt a városban és vidéken egyaránt. E diákjóléti intézménynek 16 éves múltja mindennél jobban bizonyítja azt, hogy a társadalom szívébe fogadta a Diákmenzát, amely azután szárnyai alá vette a diákságnak azt a rétegét, amely az anyagi nehézségekkel való küzdést már az iskolapadokban kénytelen megtanulni. Az 1937—38. iskolai évben 38 bentlakó növendéke lesz a Diákmenzának, akik közül csak 12 fizeti a teljeá díjat, viszont 4 diák teljesen ingyenes ellátásban részesül, 22 bentlakó pedig a tápdíj negyed-, fél-, illetve kétharmad részét fizeti csak. A Diákmenza 11 kosztos diákja közül ketten ingyen kapnak napi háromszori ellátást, 9 diák pedig mérsékelt kosztpénzt fizet az élelmezésért. Az ingyeneseknek és kedvezményeseknek elengedett összeg az új isk. évben kitesz kb. 50.000 Ké-t. » A városi és vidéki társadalom jótéteményeinek köszönhető, hogy a Diákmenza az évek múlásával egyre jobban kiépült, úgyhogy hivatásának mind pedagógiai, mind pedig egészségügyi tekintetben teljes mértékben meg tud felelni. Diákmenzánkon a növendékek gyógyítását az új iskolai évtől kezdve dr. Rigó Dezső orvos vállalta magára és részint hálából, mint a diákmenza volt növendéke, részint az ifjúság iránt érzett szeretetből teljesen ingyen fogja végezni. A Diákmenza minden új iskolai éve a társadalom jőlelkűségébe, áldozatkészségébe vetett bizalom jegyében kezdődik és az évi költségvetésben a bevétel rovatában ott szerepelnek a jótevők által évenkint megismételt pénzbeli adományok éppúgy, mint a tojás, liszt, burgonya, zsír stb. Erős a hitünk, hogy azok, akik 16 éven át szerető támogatásban részesítették a szegénysorsű diákság otthonát, adományaikat nem vonják meg tőle az idén sem. A legkisebb, akár pénzbeli, akár természetbeni adományt is hálás köszönettel fogad és hírlapilag nyugtáz a Diákmenza Igazgatósága.
