Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-08-28 / 69. szám

Elkobzás utáni második kiadás. Lapunk mai száma a jövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza Ölvennyolcndik évfolyam 69. szám Szómból. 1937 augusztus 28. KOMÁROMIAM Alapította: néhai TUBA JÁNOS. POLITIKAI. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÄSAGI LAP Főszerkesztő: GAAL GYULA DR. Előfizetés: egész évre 80 K6, félévre 40 KC. negyedévre 20 Ké. Külföldön 120 Kö. - Egyesszám ára 1 Ki. Benes elnök és a kisebbségek Komárom, augusztus 27. Két beszéd hangzott el a napokban, nagytekintélyű államfő és felelős ál­lamférfin nyilatkozata, mindkettőben ismételten foglalkoztak a kisebbségi kérdéssel. Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR. Szerkesztő BÁRÁNY A Y JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FCLöP ZSIGMOND és SZOMBATIIY VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Mennyivel tárgyilagosaid) és őszin­tébb Benes Ede dr. köztársasági el­nök nyilatkozata, aki morvaországi látogatása alatt valamennyi német vá­rosban, ahol csak megfordult, a leg­nagyobb jóindulattal emlékezett meg a kisebbségi kérdésről s annak inai ál­lásáról és ismételten elismerte, hogy ebben a nagyhorderejű kérdésben nem történi meg mindaz, aminek meg kellett volna történnie. De a határo­zott jóakaratnak erejével biztosította a német kisebbséget arról, hogy a kormány el van határozva arra, hogy azokat az alaplörekvéseket, amelye­ket ez év tavaszán állapítottak meg, továbbra is eréllvel kérésziül fogja vinni és maga a köztársasági elnök is azon fog dói gozni, hogy a leli ígé­retek valóra váljanak. Egyik város­ban a kisebbségek helyzetéről szól­va az elnök a legvilágosabban kije­lentette, hogy valamennyi kisebbség­nek az államban jogos igénye van mindarra, amit számukra az állam demokráciája biztosít. íme, a köz­társaság elnöke maga is lojálisán el­­ismerle, bogy a kisebbségek ügyében még sok tennivaló van. Füssy Kálmán szenátor megsürgette az elemi csapások által károsult gazdák állami támogatását A földművelésügyi minisztériumban már előkészítik a segélyakciót Komárom, augusztus 27. A tavaszi súlyos elemi csapások által nagy károkat szenvedett gazdák érdekében Füssy Kálmán, az egyesüli párt szenátora javaslatot nyújtott be a szenátusban, amelyben a károsult mezőgazdák részére gyors, gyökeres és hathatós támogatást kért vetőmag­segély kiutalása, adóelengedés és a végrehajtások azonnali beszüntetése útján. A tavaszi sok milliós káron kívül a mezőgazdákat újabb csapás érte a katasztrofális szárazság következtében s így kétszeresen indokolt, hogy az állam megsegítse őket. Mivel azonban a kora tavasszal tett lépésnek az ál­lam részéről eddig semmiféle eredmé­nye sincs, Füssy Kálmán szenátor szükségesnek látta az ügy elintézésé­nek megsürgetését. Evégből a szená­tor a héten felutazott Prágába és megjelent a földmivelésügyi minisz­tériumban, ahol az illetékes osztály főszalctanácsosát fölkeresve, interve­niált az ügyben. Füssy szenátor mindenekelőtt ki­jelentette, hogy nem mint politikai párt exponense jár közbe, hanem intervenciója az elemi csapások által sújtott szlovcnszkói és kárpátaljai összlakosság érdekeit szolgaija és kér­te a referenst, hogy az elemi csapá­sok sújtotta lakosság megsegítésére irányuló segélyakció jelenlegi állásá­ról behatóan tájékoztassa. A szaktanácsos információja szerint a földművelésügyi minisztérium az ele­mi csapások állal sújtott gazdák meg­segítésére Szlovenszkón 8 millió és Kárpátalján 9 millió korona folyó­sítását javasolta. A kormány be is látta a segélyakció fontosságát és el is határozta annak végrehajtását, azonban a megfelelő összegre az 1937 évi költségvetés keretén belül kell megfelelő fedezetet találni. Az ille­tékesek jelenleg a szükséges pénz­összeg előteremtésén dolgoznak, meri a pénzügyminisztérium az állam min­den további megterhelése ellen ener­gikusan védekezik. A földmivelésügyi minisztérium a segélyakció keretén belül őszi és tavaszi vetőmagakcióra, takarmánysegélyakcióra és interven­ciós állatvásárlásokra gondol. Az ille­tékes országos hivatalok már meg­kapták az utasításokat és az irány­elveket a segélyakció lebonyolítására. Ami a vetőmagakciót illeti, a föld­mivelésügyi minisztérium ezt a múlt­hoz hasonlóan a Gabonatársasággal karöltve fogja lebonyolítani. A vető­magot a Gabonatársaság bizományo­sai fogják kiosztani az illetékes or­szágos, illetve járási hivatalok fel­ügyelete mellett. A gazdák a vetőma­got készpénzért kedvezményes áron fogják megkapni, akik nem rendel­keznek megfelelő anyagi eszközökkel, hilclhc kapják a vetőmagot. Füssy szenátor ezután hangsúlyoz­ta, hogy intervenciójának egyik in­dítóoka az is, hogy a múlt évben a vetőmagsegélyakció annyira megké­selt, hogy a gazdák a kapott vető­magot sem tudták már fölhasználni s hogy a vetőmagakciót több helyen bizonyos politikai pártok agiíációs célokra igyekeztek kihasználni. Ez ellen már előre tiltakozását jelentette be és kérte, hogy a földmivelésügyi minisztérium hasson oda, hogy a se­gélyakcióban azok részesedjenek, akik valóban rászorulnak, tekintet nélkül arra, hogy milyen politikai párthoz tartoznak, vagy milyen nemzeiiségű­­ek. Ezzel kapcsolatban konkrét esetet hozott föl, amely szerint Szímőn a segélyakció előkészítése során olyan híreket terjesztenek, hogy kedvezmé­nyes vetőmagban csak azok része­sedhetnek, akik az agrárpártnak tag­jai. Ez ellen Füssy szenátor ismétel­ten tiltakozott és kérte az akció pár­tatlan lebonyolítását. A földmivelésügyi minisztérium re­ferensének információja szerint a mi­nisztérium szigorú utasításokat adott ki az akció pártatlan lebonyolítására s arra kérte Füssy szenátort, hogy amennyiben konkrét esetekről tudo­mást szerez, azonnal tegyen jelentést erről a minisztériumnak, hogy a mi­nisztérium rögtön intézkedhessek a megtorlás iránt. Petrásek képviselő inter­pellációja a vasutak ké­sése miatt A vonatok rendszeres késése és a vasúti forgalomban mutatkozó zava­rok kiküszöbölése érdekében Petrásek Ágoston egyesült párti nemzetgy. kép-* viselő sürgős panaszt intézett a vas­­utügyi miniszterhez. Panaszában töb­bek között felhozza, hogy körülbelül két hónap óta állandóan késnek az összes vonatok, — leg* alább is Szlovenszkón, — s 'nem csu­pán í—5, hanem sokszor 30—W perccel is. Az utasok nem kapnak csatlakozást, amiáltal gyakran megtér í t he te t len kár éri őket. Az állomásfőnökök a pana­szokkal szemben tehetetlenek. A nemzetgyűlési képviselő érdeklő­désére a késések oka a vasúti sze­mélyzet tárgyilagos véleménye szerint a »takarékossági intézkedések«-ben lel­hető fel, mert kevés a személyzet. A gazdasági válság idején leszállították a személyzet létszámát és a mostani nagy túlterhelés idején nincsen ele­gendő munkaerő. A személyzet egy ré­sze, az alsóbb fokú alkalmazottak túl vannak foglalkoztatva, ami keserűsé­get vált ki belőlük. Mi lesz a vonatké­sésekkel, ha megkezdődik a répakam­pány? ... Petrásek képviselő kérdezi a minisz­­tert, hogy van-e tudomása arról, hogy, mennyit szenved az utazóközönség, milyen emberfölötti munkát végez­nek a vasúti alkalmazottak, főleg az alsóbb kategóriákban? Mit készül tenni azonnal és mit foly­tatólagosan ennek érdekében, hogy ez a jelenlegi tarthatatlan helyzet ne veszélyeztesse továbbra az utas idegeit, zsebét s a személyzet egész­ségét és életét? Ismételten kéri a sürgős orvoslást. Sajnos, nem első eset ez a köztár­saságban. Ennek a törekvés­nek azonban nem volt olyan ered­ménye, mint amilyenre a magyarság ellenségei vágytak. A történelmi fej­lődés törvényei gátló akadályul szol­gálnak az ilyen igyekezeteknek, más­részt pedig arra kényszerítik a meg­semmisítésre törekvőket, hogy végze­tes komolysággal számoljanak ve­lők. A köztársaság elnökének véle­ménye, akarata döntő a kisebbségi kérdésben is, tőle várja bizalommal a köztársaság területén lakó minden kisebbség sorsának jobbrafordulását s jogainak teljes érvényesülését. Mert lehetetlennek tartjuk, hogy a köztársasági elnök szándékát, akara­tát és jóindulatát az állam kormánya meg ne értse, magáévá ne tegye s a gyakorlati életben meg ne valósítsa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom