Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-08-28 / 69. szám
2. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1937. augusztus 28. Nyelvi kisebbségi jogaink (Folytatás) V. Hirdetmények, külső megjelölések. A község hirdetményei az ügyviteli nyelven, vagy ha több ilyen van, mindegyik ügyviteli nyelven teendő közzé. Ha azonban a községnek legalább 3000 lakosa van, államnyelven is közzé kell tenni. Amely községben pedig legalább 20 0/0 olyan állampolgár lakik, aki más nyelvhez tartozik, mint az ügyviteli nyelv, ezek nyelvén is közzé kell tenni a hirdetményt. Ugyanezek a szabályok irányadók, ha nem írásban, hanem élőszóval (pld. dobszó Utján) tesznek: közzé valamit. Ha azonban az illet1«» alkalmazott nem bírja a szükséges' nyelveket, úgy a hirdetmény mindig írásban is közzéteendő. Az utakon alkalmazott tájékoztató feliratoknak mindemkor az államnyelven kell felírva lenniök. Ezenkívül más nyelven is lehelnek írva, de ilyenkor is első helyen az államnyelvű feliratnak kelt állnia. A községi hivatalok és hivatali helyiségek külső megjelölése az ügyviteli nyelven történik, legalább 3000 lakosú községben ezen kívül államnyelven is. A községháza azonban minden községben államnyelven is megjelölendő. A község pecsétje az ügyviteli nyelven készül. Ha azonban a községben 20o/o ál la m nyelvű lakos van, vagy e nélkül is, ha államnyelven, illetve államnyelven is; írt okiratot kell pecséttel ellátni, a' pecsétről az államnyelvű köriral n»m lriányozind. VI. Büntető rendelkezések. A község azon szerve, aki a nyelvtörvény és rendelet vonatkozó rendelkezései ellen vél, a községi rendtartás értelmében büntethető. A jegyzőt e tekintetben is vétójog és felebhezési jog illeti. Ha pedig a képviselőtestület vagy tanács a nyelvrendelet szabályaival ellentétes határozatot hoz, a felügyelő hatóságnak kötelessége, hogy az ilyen határozat végrehajtását felfüggessze, sőt a képviselőtestületet fel is oszlathatja. Ha a képviselőtestület vagy tanács elmulasztja, hogy anyelvtörvenyben és rendeletben előírt esetleges intézkedéseket megtegye, úgy azokat! a felügyelő hatóság a község költségére végeztetheti el. A közigazgatás azon: szervo) mely 1 hivatalának gyakorlása közben amyelv; rendelet elleni szándékos cselekedet által a közigazgatás érdekeit veszélyezteti, a rendtörvény értelmében 10,000 Kc-ig terjedhető pénzbüntetésre, vagy 3 hónapig terjedhető szabadságvesztés büntetésre ítélhető. VI. Vegyesek. a) Járási képviselet. A ny elvi örvénynek és ny cl vrendeleinek a községekre vonatkozó intézkedései a járási képviseletre is vonatkoznak. Itt a százalékszerű: arányszám a járás összlakossága alapján számíttatik. A járási képviselet a saját területén fekvő községekkel való érintkezésben a község ügyviteli nyelvét használja. b) Országos választmány. Az országos választmány a nyelvtörvény és rendelet szellemében maga szabályozza külön határozattal a hivataloskodásában alkalmazandó nyelvhasználatot. Ez a határozat kormányhatósági jóváhagyást igényel. c) Intézetek és vállalatok; Az önkormányzati hivatalok igazgatása alatt álló intézetekre és vállalatokra nézve az önkormányzati hivatalra vonatkozó nyelvi szabályok az irányadók. Ha tehát a hivatal ügyviteli nyelve magyar, úgy a magyar nyelv használandó. Mindazonáltal ha az így meghatározott, nyelvben nem jártas egyénnel kell érintkezni, úgy használható ennek anyanyelv«, vagy bármely más olyan nyelv is, amelyen egymást meg tudják, érteni. Üzleti és vállalati levelezéseknél, hirdetményeknél és írásbeli utasításoknál a nyelvhasználat a szükséghez igazodik, vagyis bármely nyelv használható, ha az az üzlet érdekében állónak mutatkozik. Ha azonban vala-Vadászok figyelmébe! Foglyot és egyéb vadat legmagasabb áron veszünk Blau és Társa vadkiviteli vállalat Sala (Vágselye.) 99 A személyes szabadság hathatós védelme Az egyesült országos keresztényszooialista és magyar nemzeti párt törvényjavaslatot nyújtott he a csehszlovák kormányhoz, amelyben a személyes szabadság védelmére szükségesnek mutatkozó rendelkezések foglaltatnak. Az egyesült párt ezen törvényjavaslatát Tör kőig József dr. volt egyesült párti szenátor, a kiváló jogász készítette s alapos jogi tudással csoportosította a személyes szabadság védelmére vonatkozó szükséges rendelkezéseket. MIÉRT KELL MAGYAR GYERMEKET MAGYAR ISKOLÁBA ÍRATNI? MERT: aki magyar iskolát végez, alaposabb tárgyi tudással, kevésbbé fáradtan végzi el azt s a felsőbb iskolában a nyelvi nehézség ellenére jobban is felkészült lévén, könnyebben boldogul s idegileg is jobban bírja; MERT: a magyar iskolákban a magyar tanítók s tanárok tanítják, akik már vérmérsékletüknél, gondolkodásuknál és hagyományaiknál fogva is közel állanak a magyar ifjúsághoz s a magyar diákokra jobb nevelő hatást gyakorolnak; MERT: nem szégyen az, ha magyar gyermek magyar iskolába jár. Az állam törvényei is úgy rendelkeznek, hogy minden nemzetiség a maga anyanvelvén élje kultúréletét s oktattassék; MERT: száz és száz okot lehet iclhozni, de száz szónak is cgv a vége: magyar gyermekedet magyar iskriáha Írasd. Nem lesz kára belőle. A Jókai Egyesület 25 éve (1911-1936) Irta: Fiilöp Zsigmond. Április 19-én Katona József-emlékünnepélyl rendezett az egyesület nagy közönség részvételével. Szombatiig Viktor vetített képes előadásban ismertette a Bánk-bán« halhatatlan szerzőjének életéi és működését s a szép előadás keretében a vetítő vásznon bemutatta a klasszikus dráma régi szereplőit, valamint az újabb színművészei kitűnő képviselőit, akik az örökbecsű darabban a főszerepeket szokták játszani. A költő nevéhez méltó megemlékezés nagy sikert aratott s azon a főgimnázium zenekara is közreműködött. Május 3-án Kalvaríszky Jenő dr. tartott közérdekű előadást a modern csecsemő-higiéniáról, október 18-án pedig Fried Mimi dr. nagy érdeklődést kiváltó pedagógiai előadás keretében értekezett a különböző nevelési problémákról. Az 1930. és 1931. évek hangversenykrónikája több művészi teljesítményről számol be. 1930. március 9-én Földes Andor zongoraművész, aki két évvel azelőtt még mint »gyermekművész« mutatkozott be Komárom közönségének, tartotta magas színvonalú hangversenyét, melyen egy kiforrott művész állott már a közönség előtt. Bach. Beethoven, Dohnányi, Chopin klasszikus műveiből adott elő a művész, akit frenetikus tapssal fogadott és kisért a zenekedvelő közönség s aki hihetetlenül jelentékeny fejlődésről tett ez estén bizonyságot. Március 22-én fényes sikerű művész hangverseny gyönyörködtette a közönséget, amely M. Hír Sári zongaraművésznő, Schmidthauer Lajos orgonaművész, Molnár Imre dr. zeneakadémiai tanár és Komáromi Kacz Endre hegedűművész páratlan művészetének szépségeit élvezhette. Vicuxtcmps, Chopin, Corelli, Liszl és Granados; műveinek tolmácsolásában a zongora és hegedű művészeinek abszolút tökéllyel kifejezésre jutó előadásán kívül. igen nagy hatást váltott ki Molnár Imrének a magyar dalköltészet régi remekeinek interpretálása, amely méltán idézett elő lelkes hangulatot a magyar hallgatóság körében s tette feledhetetlenné a művészek hangversenyét. Az őszi évadban, szeptember 20-án rendezte Amhrózy Béla zongoraművész hangversenyét, melyen Bach— Srudál orgonakoncertjét, Liszl Danteszonátáját. Chopin Ges-dur etudejét és E-moll balladáját játszotta nagy felkészültséggel, művészi tudással. Ambrózy Béla első komoly sikerű hangversenyét 1931. szeptember 2(5-án követte második fellépte, amely szintén a teljes siker jegyében zajlott le. A kiváló Dohnányi -tan i t vány az elmúlt év alatt határozott művészi fejlődésen ment keresztül, ami igen előnyösen jelentkezeti Bach—Busón, Haydn, Chopin, Bartók, Prokol'ieff s Dohnányi müveinek interpretálásánál. A műsor valamennyi pontjának előakása s a szűnni nem akaró tapsokra adott két kedves zenedarab az előadó kiforrott művészetét hirdette. Magyar zenei esemény színhelye volt a Kulturház hangversenyterme december 12-én, amikor Cselényi József, a világszerte ismert kitűnő magyar énekművész vendégszerepeit a Jókai Egyesületben. Cselényi tőrőlmetszett s igazi magyar lélekkel tolmácsolt gyönyörű énekszámai elragadták a nagyszámban egybegvült hallgatóságot, amely valóban alig tudott betelni a különben is igen népszerű művész szép énekével. A szebbnél -szebb magyar dalok elő-« adásában meleg szív dobogott és magyar lélek lobogott fel, feledhetetlen élménnyel gazdagítván azokat, akik Cselényi bársonyos hangján a dalokat felcsendülni hallották. A művészestén felléptek Majoros Margit zongoraművésznő és Riedler Ibolya hangversenyénekesnő is, akik az általuk előadott művészi számokban egv vonalra emelkedtek a dalos művésszel. Tomboló siker örökítette meg az est emlékét. Három képkiállitást rendeztek ebben az időben. 1930. április 13-án és a következő napokon Nagy Márton és Nagy Antal együttes kiállítása vonzott nagy közönséget a Kulturházba, szeptember 2-án pedig Bánsági Vince, Szlovenszkó egyik neves festőművésze nyitotta meg kiállítását, mely napsugaras képeivel igazán lebilincselte a nézőket, december 6-án pedig Orbán Dezső budapesti festőművész tartott gyűjteményes kiállítást s ezzel kapcsolatban »Modern művészeti törekvések« címen előadás keretében ismertette a különböző művészeti irányelveket. 1930-ban ünnepelte az egész világ Lehár Ferencet, a világhírű zeneszerzőt abból az alkalomból, hogy ebben az évben töltötte be életének hatvanadik évét. A Jókai Egyesület vezetősége külön ünnepély keretében akarta meg70 éve fennálló üveg és porceilánkereskedésem nyugaiomba vonulás miatt, feloszlatom, ahol mindennemű porcellán, üveg árút, képkereteket és villanykörtéket mélyen leszállítóit áron kiárusítok Fleischmann Simon Fia mely nyelvhez tartozóknak, a községre- vonatkozó rendelkezések szerint a saját nyelvükön is ki keil adni aa elintézést, az ezen nyelvhez tartozó: üzletféllel szemben szintem figyelembe kell venni. ri) Közjogi Jes!ölelek. A. törvényben megjelölt s>e tanulmány I. részében az »Általános tudnivalók* második bekezdésében felsorolt minisztériumok igazgatása alá tartozó köztestületek (ügyvédi kamarák, , közjegyzői kamarák, folyamszabályozási orsz. bizottság, orvosi kamarák,. gyógyszerész grémiumok, kereskedelmi és iparkamarák, ezek központjai,. a szövetkezeti egyesülések stb.) a hivataloskodásukban való nyelvhasználatot a nyelvtörvény és rendeltet szellemében alkotandó külön liatározaítal maguk szabályozzák, mely határozat kormányhatósági jóváhagyásra szorul. A mérnöki kamarák nyelvhasználatát. az 1920. márc. 18-án 135.". sz. a. kelt törvény szabályozza. e) Ipartársulatok. Az: ipartársulatok nyelvhasználatára nézve a községekre vonatkozó szabályok az. irányadók. A százalékos számarány az alapszabályszerűen meghatározott helyi kerület lakosságának, száma alapján állapítandó meg. Azon ipartársulat, melynek ügyviteli nyelve nem az államnyelv, köteles; kiadott bizonyítványait államnyelven is kiállítani és ugyanilyen pecséttel ellátni. Az államnyelvű szörög az első helyen legyen. Azon ipartársulati elnök, ki a nyelvtörvény és rendelet intézkedéseit nem tart ja be, rendbírsággal sújtható. ülni Komárom e kiváló szülöttének, születési évfordulóját s arra meghívta, Lehár Ferencel is. A nagynevű zeneszerző azonban levélben mentette Id magát, hogy születésnapja évfordulóján nem lehet jelen Komáromban, de ígéretet tett, hogy máskor- igen szívesen meglátogatja szülővárosát. Az; egyesület remélte, hogy ősszel eljön Komáromba Lehár, azonban ezt a látogatást sem válthatta valóra. Egyesületünk elnöksége igy azután meleghangú üdvözlő levélben köszöntötte a világhírű zeneszerzőt, aki megható levélben mondóit a megemlékezésért köszönetét. Ebben az évben igen értékes levelekkel gazdagodott az egyesület múzeuma. Sziiltö Géza <$r, nemzetgy. képviselő Tisza Istvánnak hozzáintézett egyik levelei ajándékozta oda a múzeumnak. Dalol ti Ödön nyug, főgimn. tanár Beöthy Zsolt három levelét, Greguss Ágost egy levelét, Kámory Sánmeinek, a híres bibliaforditónak egy levelét juttatta el a múzeumhoz. Ezenkívül Alexander Beruál egyetemi tanár egy levelét, Heinrich Gusztávnak, a Magyar Tud. Akadémia volt főtitkárának a Hetényi emlékmű ügyében küldött öt levelét, Losonczy László költőnek egy verskéziratát és az Országos Honvédelmi Bizottmánynak egyik, 1848. december 23-án kelt kinevezési okiratát ajándékozta oda a múzeumnak. A relikviákat a muzeum megfelelő osztályán helyezte el Alapy Gyula dr. muzeumigazgaló. A muzeum iránt mind nagyobb érdeklődést mutat a közönség, amely a nyitási napokon igen szép számban keresi fel azt. Igen sok vidéki iskola
