Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-08-28 / 69. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza ötvennyolcaink évfolyam 69. szám Szombat, 1937 augusztus 28. Előfizetés: egész évre 80 Ké, félévre 40 Ké. negyedévre 20 Ké. Külföldön 120 Ké. - Egyesszám ára 1 Ké. Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATI!Y VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Benes elnök és a kisebbségek Komárom, augusztus 27. Kél beszéd hangzott el a napokban, nagytekintélyű államfő és felelős ál-Füssy Kálmán szenátor megsürgette az elemi csapások által károsult gazdák állami támogatását nisztérium szigorú utasításokat adott ki az akció pártatlan lebonyolítására s arra kérte Füssy szenátort, hogy amennyiben konkrét esetekről tudomást szerez, azonnal tegyen jelentést erről a minisztériumnak, hogy a minisztérium rögtön intézkedhessek a megtorlás iránt. Ä földművelésügyi minisztériumban már előkészítik a segélyakciót Komárom, augusztus 27. iamférfiu nyilatkozata, mindkettőben ismételten foglalkoztak a kisebbségi kérdéssel. Időrendben véve a nyilatkozatot, elsőbben Dérer Iván dr. igazságügyi miniszter foglalkozott a tátralomnici csehszlovák nyári tanfolyamon tartott előadása keretében a kisebbségi kérdéssel és régi szokása szerint ebben az ügyben mindent rendben talált, sőt elég bátor volt megkockáztatni a magyar kisebbségek iskoláiról olyan állítást is, amelyet csak a magyarság legelfogullabb ellenfele képes megereszteni, de nem tudományos kérdéseket tárgyaló konferencián, hanem politikai agitációs ülésen. Azt a tőle már többször hallott kijelentést tette ugyanis, hogy a magyar kisebbségeknek pontosan annyi iskolájuk van, amennyi a lakosság arányszáma alapján megilleti. Nem szabadna az igazságügyminiszter úrnak annyira elragadtatnia magát, hogy a tényeknek meg nem felelő adatokkal igyekezzék alátámasztani véleményét, már csak azért sem, mert iskolaiigyi miniszter korában egész bizonyosan meggyőződhetett arról, hogy a Csehszlovákiában élő kisebbségeknek az alkolmányalaptörvényben és a nemzetközi kisebbségi szerződésekben biztosított kulturális szabadsága csak papiroson van meg, a valóságban tizenkilenc év óta úgy kell kiharcolnia valamennyi jogát a köztársaságban. Mennyivel lárgyilagosabb és őszintébb Benes Ede dr. köztársasági elnök nyilatkozata, aki morvaországi látogatása alatt valamennyi német városban, ahol csak megfordult, a legnagyobb jóindulattal emlékezett meg a kisebbségi kérdésről s annak mai állásáról és ismételten elismerte, hogy ebben a nagyhorderejű kérdésben nein történt meg mindaz, aminek meg kellett volna történnie. De a határozott jóakaratnak erejével biztosította a német kisebbséget arról, hogy a kormány el van határozva arra, hogy azokat az alaptörekvéseket, amelyeket ez év tavaszán állapítottak meg, továbbra is eréllyel keresztül fogja vinni és maga a köztársasági elnök is azon fog dolgozni, hogy a lett ígéretek valóra váljanak. Egyik városban a kisebbségek helyzetéről szólva az elnök a leg világosabban kijelentette, hogy valamennyi kisebbségnek az államban jogos igénye van mindarra, amit számukra az állam demokráciája biztosít. íme, a köztársaság elnöke maga is lojálisán elismerte, hogy a kisebbségek ügyében még sok tennivaló van. Távol áll tőlünk, hogy a köztár-A tavaszi súlyos elemi csapások által nagy károkat szenvedett gazdák érdekében Füssy Kálmán, az egyesüli párt szenátora javaslatot nyújtott be a szenátusban, amelyben a károsult mezőgazdák részére gyors, gyökeres és hathatós támogatást kért vetőmagsegély kiutalása, adóelengedés és a végrehajtások azonnali beszüntetése útján. A tavaszi sok milliós káron kívül a mezőgazdákat újabb csapás érte a katasztrofális szárazság következtében s így kétszeresen indokolt, hogy az állam megsegítse őket. Mivel azonban a kora tavasszal tett lépésnek az állam részéről eddig semmiféle eredménye sincs, Füssy Kálmán szenátor szükségesnek látta az ügy elintézésének megsürgetését. Evégből a szenátor a héten felutazott Prágába és megjelent a földmivelésügyi minisztériumban, ahol az illetékes osztály főszaktanácsosát fölkeresve, interveniált az ügyben. Füssy szenátor mindenekelőtt kijelentette, hogy nem mint politikai párt exponense jár közbe, hanem intervenciója az elemi csapások által sújtott szlovenszkói és kárpátaljai összlakosság érdekeit szolgátja és kérte a referenst, hogy az elemi csapások sújtotta lakosság megsegítésére irányuló segélyakció jelenlegi állásáról behatóan tájékoztassa. A szaktanácsos információja szerint a földmivelésügyi minisztérium az elemi csapások állal sújtott gazdák megsegítésére Szlovenszkón 8 millió és Kárpátalján 9 millió korona folyósítását javasolta. A kormány be is látta a segélyakció fontosságát és el is határozta annak végrehajtását, azonban a megfelelő összegre az 1937 évi költségvetés keretén belül kell megfelelő fedezetet találni. Az illetékesek jelenleg a szükséges pénzösszeg előteremtésén dolgoznak, mert saság elnökének kisebbségi nyilatkozatát párhuzamba állítsuk Dérer miniszter beszédével, de lehetetlen meg nem állapítanunk a két beszéd nyomán azt, hogy ebben az állam érdekeit is igen közelről érintő kérdésben a köztársaság elnöke által kinevezett kormány egyik tagjának egészen más véleménye van, mint az állam tiszteletreméltó fejének, aki fölé helyezkedve a politikának, a lényeknek megfelelő igazsággal állapítja meg, hogy a kisebbségi kérdésben sok még a tennivaló, önkéntelenül fölmerül a kérdés, hogy miként történhetik meg az, hogy a csehszlovák kormány egyik tagjának véleménye nem felel meg a legfelsőbb fórum hivatalos felfogásának, holott a kormány felfogása és véleménye nem lehet más az államfő felfogásánál. a pénzügyminisztérium az állam minden további megterhelése ellen energikusan védekezik. A földmivelésügyi minisztérium a segélyakció keretén belül őszi és tavaszi vetőmagakcióra, takannánysegélyakcióra és intervenciós állatvásárlásokra gondol. Az illetékes országos hivatalok már megkapták az utasításokat és az irányelveket a segélyakció lebonyolítására. Ami a vetőmagakciót illeti, a földmivelésügyi minisztérium ezt a múlthoz hasonlóan a Gabonatársasággal karöltve fogja lebonyolítani. A vetőmagot a Gabonatársaság bizományosai fogják kiosztani az illetékes országos, illetve járási hivatalok felügyelete mellett. A gazdák a vetőmagot készpénzért kedvezményes áron fogják megkapni, akik nem rendelkeznek megfelelő anyagi eszközökkel, hitelbe kapják a vetőmagot. Füssy szenátor ezután hangsúlyozta, hogy intervenciójának egyik indítóoka az is, hogy a múlt évben a vetőmagsegélyakció annyira megkésett, hogy a gazdák a kapott vetőmagot sem tudták már fölhasználni s hogy a vetőmagakciót több helyen bizonyos politikai pártok agitációs célokra igyekeztek kihasználni. Ez ellen már előre tiltakozását jelentette be és kérte, hogy a földmivelésügyi minisztérium hasson oda, hogy a segélyakcióban azok részesedjenek, akik valóban rászorulnak, tekintet nélkül arra, hogy milyen politikai párthoz tartoznak, vagy milyen nemzetiségűek. Ezzel kapcsolatban konkrét esetet hozott föl, amely szerint Szímőn a segélyakció előkészítése során olyan híreket terjesztenek, hogy kedvezményes vetőmagban csak azok részesedhetnek, akik az agrárpártnak tagjai. Ez ellen Füssy szenátor ismételten tiltakozott és kérte az akció pártatlan lebonyolítását. A földmivelésügyi minisztérium referensének információja szerint a miSajnos, nem első eset ez a köztársaságban. Masaryk első elnök nyilatkozatai is a legnagyobb jóindulatot sugározták a kisebbségek felé. Az ő beszédeiben és írásaiban is atyai jóakarattal találkozott mindenkor a kisebbség, de a csehszlovák kormányok cselekedetei sohasem álltak összhangban azokkal a kijelentésekkel, melyek a legfelsőbb helyről elhangzottak, a kormánytöbbség a saját maga által irányított politikát folytatta, a koalíció elzárkózott a jogos követelések elől és a nemzeti kisebbségek törvényben biztosított jogait nem vették tudomásul. Hiába hangzott el a legszebb megnyilatkozás, a kisebbségek helyzete nem változott, az államkormányzat nacionalista szelleme uralkodott továbbra is, amely kérlelhetetlenül dolgozott az elnemzeti-Pelrósek képviselő interpellációja a vasutak késése miaii A vonatok rendszeres késése és a vasúti forgalomban mutatkozó zavarok kiküszöbölése érdekében Petrásek Ágoston egyesült párti nemzetgy. képviselő sürgős panaszt intézett a vasutügyi miniszterhez. Panaszában töbT bek között felhozza, hogy körülbelül két hónap óta állandóan késnek az összes vonatok, — lég-1 alább is Szlovenszkón, — s n\em csupán 4—5, hanem sokszor 30—W perccel is. Az utasok nem kapnak csatlakozást, amiáital gyakran megtéríthetetlen kár éri őket. Az állomásfőnökök a panaszokkal szemben tehetetlenek. A nemzetgyűlési képviselő érdeklődésére a késések oka a vasúti személyzet tárgyilagos véleménye szerint a takarékossági intézkedésekében lelhető fel, mert kevés a személyzet. A gazdasági válság idején leszállították a személyzet létszámát és a mostani nagy túlterhelés idején nincsen elegendő munkaerő. A személyzet egy része, az alsóbb fokú alkalmazottak túl. vannak foglalkoztatva, ami keserűséget vált ki belőlük. Mi [lesz a vonatkésésekkel, ha megkezdődik a répakam- Pány?... Petrásek képviselő kérdezi a minisztert, hogy van-e tudomása arról, hogy mennyit szenved az utazóközönség, milyen emberfölötti munkát végeznek a vasúti alkalmazottak, főleg az alsóbb kategóriákban? Mit készül tenni azonnal és mit folytatólagosan ennek érdekében, hogy ez a jelenlegi tarthatatlan helyzet ne veszélyeztesse továbbra az utas idegeit, zsebét s a személyzet egészségét és életét? Ismételten kéri a sürgős orvoslást. ellenílés fajokat és népeket megsemmisítő eszközeivel. Ennek a törekvésnek azonban nem volt olyan eredménye, mint amilyenre a magyarság ellenségei vágytak. A történelmi fejlődés törvényei gátló akadályul szolgálnak az ilyen igyekezeteknek, másrészt pedig arra kényszerítik a megsemmisítésre törekvőket, hogy végzetes komolysággal számoljanak velük. A köztársaság elnökének véleménye, akarata döntő a kisebbségi kérdésben is, tőle várja bizalommal a köztársaság területén lakó minden kisebbség sorsának jobbrafordulását s jogainak teljes érvényesülését. Mert lehetetlennek tartjuk, hogy a köztársasági elnök szándékát, akaratát és jóindulatát az állam kormánya meg ne értse, magiáévá ne legye s a gyakorlati életben meg ne valósítsa.
