Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)

1937-08-28 / 69. szám

2. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1937. augusztus 28. Nyelvi kisebbségi jogaink (Folytatás) V. Hirdetmények, külső megjelölések. ven kell felírva lenniük. Ezenkívül Vadászok figyelmébe! Foglyot és egyéb vadat legmagasabb áron veszünk Blau és Társa vadkiviteli vállalat Sala (Vágselye.) 99 A személyes szabadság haihaiós védelme Az egyesült országos keresztényszo­cialista és magyar nemzeti párt tör­vényjavaslatot nyújtott be a csehszlo­vák kormányhoz, amelyben a személyes szabadság védelmére szükségesnek mutatkozó rendelkezé­sek foglaltatnak. Az egyesült párt ezen törvé ny javas-A község hirdetményei az ügyviteli nyelven, vagy ha több ilyen van, mindegyik ügyviteli nyelven leendő közzé. Ha azonban a községnek leg­alább 3000 lakosa van, államnyelven is közzé kell tenni. Amely községben pedig legalább 20o/0 olyan állampol­gár lakik, aki más nyelvhez tartozik, mint az ügyviteli nyelv, ezek nyelvén is közzé kell tenni a hirdetményt. Ugyanezek a szabályok irányadók, ha nem írásban, hanem élőszóval (pld. dobszó utján) tesznek közzé va­lamit. Ha azonban, az illető alkalma­zott nem bírja a szükséges nyelve­ket, úgy a hirdetmény mindig írásban is közzéteendő. Az utakon- alkalmazott tájékoztató feliratoknak mindenkor az államnyel­más nyelven is lehetnek írva, de ilyenkor is első helyen az államnyel­vű feliratnak kell állnia. A községi hivatalok és hivatali he­lyiségek külső megjelölése az ügyvi­teli nyelven történik, legalább 3000 lakosú községben ezen kívül állam­nyelven is. A községháza azonban minden községben államnyelven is megjelölendő. A község pecsétje az ügyviteli nyel­ven készül. Ha azonban a községben 20o/o államnyelvű lakos van, vagy e nélkül is, ha államnyelven, illetve államnyelven is írt okiratot kell pe­cséttel ellátni, a pecsétről az állam­nyelvű körirat nem hiányozhat. latát Törköly József dr. volt egyesült párli szenátor, a kiváló jogász készí­tette s alapos jogi ludassal csopor­tosító! ta a személyes szabadság védel­mére vonatkozó szükséges rendelkezé­seket. MIÉRT KELL MAGYAR GYER­MEKET MAGYAR ISKOLÁBA ÍRATNI? MERT: aki magyar iskolái végez, alapo­sabb tárgyi tudással, kevésbbé fá­radtan végzi el azt s a felsőbb iskolában a nyelvi nehézség elle­nére jobban is felkészült lévén, könnyebben boldogul s idegileg is jobban bírja; MERT: a magyar iskolákban a magyar tanítók s tanárok tanítják, akik már vérmérsékletüknél, gondol­kodásuknál és hagyományaiknál fogva is közel állanak a magyar ifjúsághoz s a magyar diákokra jobb nevelő hálást gyakorolnak; MERT: nem szégyen az, ha magyar gyer­mek magyar iskolába jár. Az ál­lam törvényei is úgy rendelkez­nek, hogy minden nemzetiség a maga anyanyelvén élje kultúr­­élelét s oklattassék; MERT: száz és száz okol lehet felhozni, de száz" szónak is egy a vége: magyar gyermekedet magyar is­kolába írasd. Nem lesz kára belőle. VI. Büntető rendelkezések. A község azon szerve, aki a nyelv­törvény és rendelet vonatkozó rendel­kezései ellen vél, a községi rendtar­tás értelmében büntethető. A jegyzőt e tekintetben is vétójog és felebbezési jog illeti. Ha pedig a képviselőtestület vagy tanács a nyelvrendelet szabályaival ellentétes határozatot hoz, a felügye­lő hatóságnak kötelessége, hogy az ilyen határozat végrehajtását felfüg­­. gessze, sőt a képviselőtestületet fel is oszlathatja. Ha a képviselőtestület vagy tanács elmulasztja, hogy a nyelvtörvényben és rendeletben előírt esetleges intézkedé­seket megtegye, úgy azokat a fel­ügyelő hatóság a község költségére végeztetheti el. A közigazgatás azon szerve, mely hivatalának gyakorlása közben a nyelv­rendelet elleni szándékos cselekedet állal a közigazgatás érdekeit veszé­lyezteli, a rendtörvény értelmében 10,000 Iíc-ig lerjedhető pénzbüntetés­re, vagy 3 hónapig terjedhető sza­badságvesztés büntetésre íléihclő. Vegyesek. a) Járási képviselet. A nyelvtörvénynek és nyelvrende­letnek a községekre vonatkozó intéz­kedései a járási képviseletre is vonat­koznak. Ill a százalékszerű arány­szám a járás összlakossága alapján számíttatik. A járási képviselet a saját terüle­tén fekvő községekkel való érintke­zésben a község ügyviteli nyelvét használja. b) Országos választmány. Az országos választmány a nyelv­törvény és rendelet szellemében ma­ga szabályozza külön határozattal a hivataloskodásában alkalmazandó nyelvhasználatot. Ez a határozat kor­mányhalósági jóváhagyást igényel. c) Intézetek és vállalatok. Az önkormányzati hivatalok igazga­tása alatt álló intézetekre és vállala­tokra nézve az önkormányzati hiva­talra vonatkozó nyelvi szabályok az irányadók. Ha tehát a hivatal ügy­viteli nyelve magyar, úgy a magyar nyelv használandó. Mindazonáltal ha az így meghatározott nyelvben nem jártas egyénnel kell érintkezni, úgy használható ennek anyanyelve, vagy bármely más olyan nyelv is, amelyen egymást meg tudják érteni. Üzleti és vállalati levelezéseknél, hirdetményeknél és írásbeli utasítá­soknál a nyelvhasználat a szükséghez igazodik, vagyis bármely nyelv hasz­nálható, ha az az üzlet érdekében ál­lónak mutatkozik. Ha azonban vala-Á Jókai Egyesület 25 éve 0911-1936) Irta: Fülöp Zsigmond. Április 19-én Katona József-emlék­­ünnepélyl rendezett az egyesület nagy közönség részvételével. Szombatiig Viktor vetített képes előadásban ismer­tette a Bánk-bán halhatatlan szer­zőjének éleiét és működését s a szép előadás keretében a ve ti tő vásznon bemutatta a klasszikus dráma régi szereplőit, valamint az újabb színmű­vészet kitűnő képviselőit, akik az örök­becsű darabban a főszerepeket szokták játszani. A költő nevéhez mélló meg­emlékezés nagy sikert aratott s azon a főgimnázium zenekara is közreműkö­dőn. Május 3-án Kalmriszky Jenő dr. tartott közérdekű előadást a modern csecsemő-higiéniáról, október 18-án pedig Fried Mimi dr. nagy érdeklő­dést kiváltó pedagógiai előadás kere­tében érlekezelt a különböző nevelési problémákról. Az 1930. és 1931. évek hangverseny­krónikája több művészi teljesítmény­ről számol be. 1930. március 9-én Földes Andor zongoraművész, aki kél évvel azelőtt még mint »gyermekmű­vész« mutatkozott be Komárom kö­zönségének, tartotta magas színvonalú hangversenyét, melyen egy kiforrott művész állott már a közönség előtt. Bach, Beethoven, Dohnányi, Chopin klasszikus műveiből adott elő a mű­vész, akii frenetikus tapssal fogadott és kisért a zenekedvelő közönség s aki hihetetlenül jelentékeny fejlődésről leli ez estén bizonyságot. Március 22-én fényes sikerű művész hangverseny gyönyörködtette a közön­séget, amely M. Hir Sári zongaramű­­vésznő, Schmidthauer Lajos orgona­művész, Molnár Imre dr. zeneakadé­miai tanár és Komáromi Kacz Endre hegedűművész páratlan művészetének szépségeit élvezhette. Vieuxtemps, Chopin, Corelli, Liszt és Granados', műveinek tolmácsolásában a zongora és hegedű művészeinek abszolút tö­kéllyel kifejezésre jutó előadásán ki­­vül, igen nagy hatást váltott ki Molnár Imrének a magyar dalköltószet régi remekeinek interpretálása, amely méltán idézett elő lelkes hangulatot a magyar hallgatóság körében s tette feledhetetlenné a művészek hangver­senyét. Az őszi évadban, szeptember 20-án rendezte Ambrózy Béla zongoramű­vész hangversenyét, melyen Bach— Srudál orgonakoncertjét, Liszt Dante­­szonáláját, Chopin Ges-dur etudejét és E-moll balladáját játszotta nagy felkészültséggel, művészi tudással. Am­brózy Béla első komoly sikerű hang­versenyéi 1931. szeptember 26-án kö­vette második fellépte, amely szin­tén a teljes siker jegyében zajlott le. A kiváló Dohnányi-tanitvány az el­múlt év alatt határozott művészi fej­lődésen ment keresztül, ami igen elő­nyösen jelentkezett Bach—Busón, Ha­ydn, ■ Chopin, Bariók, Prokofieff s Dohnányi műveinek interpretálásánál. A műsor valamennyi pontjának elő­­jakása .s a szűnni nem akaró lapsokra adott két kedves zenedarab az előadó kiforrott művészetét hirdette. Magyar zenei esemény színhelye volt .. a Kulturház hangversenyterme decem­ber 12-én, amikor Cselényi József, a világszerte ismert kitűnő magyar ének­művész vendégszerepeit a Jókai Egye­sületben. Cselényi tőrőlmetszett s igazi magyar lélekkel tolmácsolt gyönyörű énekszámai elragadták a nagyszámban egybe gyűlt hallgatóságot, amely való­ban alig tudott betelni a különben is igen népszerű művész szép énekével. A szebbnél-szebb magyar dalok elő­adásában meleg szív dobogott és ma­gyar lélek lobogott fel, feledhetetlen él­ménnyel gazdagítván azokat, akik Cse­lényi bársonyos hangján a dalokat fel­csendülni hallották. A művészestén fel­léplek Majoros Margit zongoraművész­nő és Riedler Ibolya hangversenyéne­kesnő is, akik az általuk előadott..mű­vészi számokban egy vonalra emelked­tek a dalos művésszel. Tomboló siker öröki tette meg az est emlékét. Három képkiállitást rendeztek eb­ben az időben. 1930. április 13-án és a következő napokon Nagy Márton és Nagy Antal együttes kiállítása vonzolt nagy közönséget a Kulturházba, szep­tember 2-án pedig Bánsági Vince, Szlovenszkó egyik neves festőművésze nyitotta meg kiállítását, mely napsu­garas képeivel igazán lebilincselte a nézőket, december 6-án pedig Orbán Dezső budapesti festőművész tartóit gyűjteményes kiállítást s ezzel kapcso­latban »Modern művészeti törekvések« címen előadás keretében ismertette a különböző művészeti irányelveket. 1930-ban ünnepelte az egész világ Lehár Ferencet, a világhírű zeneszer­zőt abból az alkalomból, hogy ebben az évben töltötte be életének hatvana­dik évét. A Jókai Egyesület vezetősége külön ünnepély keretében akarta meg-70 éve fennálló üveg és porcellúnkereskedésem nyugalomba vonulás miatt, fel­oszlatom, ahol mindennemű por­cellán, üveg árút, képkereteket és villanykörtéket mélyen leszállított áron kiárusiiok Fleischmnnn Simon Fin mely nyelvhez tartozóknak a község­re vonatkozó rendelkezések szerint a saját nyelvükön is ki kell adni az elintézést, az ezen nyelvhez tartozó üzletféllel szemben szintén figyelem1 be kell venni. d) Közjogi lestülelek. A törvényben megjelölt s e tanul­mány I. részében az »Allalános tud­nivalók« második bekezdésében fel­sorol l minisztériumok igazgatása alá tarlozó köztestületek (ügyvédi kama­rák, közjegyzői kamarák, folyamsza­bályozási orsz. bizottság, orvosi ka­marák, gyógyszerész grémiumok, ke­reskedelmi és iparkamarák, ezek köz­pontjai, a szövetkezeti egyesülések stb.) a hivataloskodásukban való nyelvhasználatot a nyelvtörvény é& rendelet szellemében alkotandó kü­lön határozattal maguk szabályozzák, ni oly határozat kormányhatósági jó­váhagyásra szorul. A mérnöki kamarák nyelvhaszná­latát az 1920. márc. 18-án 185. sz. a. kell törvény szabályozza. c) I parlársulaíok. Az ipartársulalok nyelvhasználatá­ra nézve a községekre vonatkozó sza­bályok az irányadók. A százalékos számarány az alapszabályszerűen meghatározott helyi kerület lakossá­gának száma alapján állapítandó meg. Azon iparlársulal. melynek ügyvi­teli nyelve nem az államnyelv, köte­les kiadott bizonyítványait államnyel­ven is kiállítani és ugyanilyen pe­cséttel ellátni. Az államnyelvű szö­veg az első helyen legyen. Azon ipartársulati elnök, ki a nyelvtörvény és rendelet intézkedé­seit nem tartja be, rendbírsággal sújt­ható. ülni Komárom c kiváló szülöttének születési évfordulóját s arra meghívta Lehár Ferencet is. A nagynevű zene­szerző azonban levélben mentette ki magát, hogy születésnapja évforduló­ján nem lehet jelen Komáromban, de» Ígéretet tett, hogy máskor igen szí­vesen meglátogatja szülővárosát. Az egyesület remélte, hogy ősszel eljön. Komáromba Lehár, azonban ezt a lá­togatást sem válthatta valóra. Egye­sületünk elnöksége igy azután meleg­hangú üdvözlő levélben köszöntötte a világhírű zeneszerzőt, aki megható le­vélben mondott a megemlékezésért kö­szönetét. Ebben az évben igen ériékes levelek­kel gazdagodott az egyesület múzeu­ma. Sziillö Géza dr. nemzetgy. kép­viselő Tisza Istvánnak hozzáinlézett egyik levelét ajándékozta oda a mú­zeumnak. Dalotli Ödön nyug. í'őgimn. tanár Beöthy Zsoll három levelét, Greguss Ágost egy levelét. Kámory Sá­muelnek, a híres bibliaforditónak egy levelét juttatta el a múzeumhoz. Ezen­kívül Alexander Bernál egyetemi ta­nár egy levelei, Heinrich Gusztávnak, a Magyar Tud. Akadémia volt főtitká­rának a t te tény i emlékmű ügyében küldött öt levelét, Losonczy László köl­tőnek egy verskéziratát és az Orszá­gos Honvédelmi Bizottmánynak egyik, 1848. december 23-án kelt kinevezési okiratát ajándékozta oda a múzeum­nak. A relikviákat a múzeum megfe­lelő osztályán helyezte el Alapv Gyula dr. muzeumigazgató. A muzeum iránt mind nagyobb ér­deklődést mutat a közönség, amely a nyitási napokon igen szép számban keresi fel azt.. Igen sok vidéki iskola,

Next

/
Oldalképek
Tartalom