Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-02-13 / 13. szám
4. oldal. »KOMAROMI LAPOK« Volt katona? Az egyik szlovenszkói járásbíróság hideg folyosóján, aktatáskával a hónuk alatt topognak az ügyvédek. A cammogó idő súlyát enyhítik anekdotázással, mosolygatós tárgyalási jelenetek visszaemlékezésével. A legsikerültebb ilyen história a nyomdafestéket is megérdemli. Egy tárgyalási napon történt, hogy a járásbíró két óra felé már fáradtan, éhséggel és kimerültséggel küzdve, recitálta az utolsó ügy személyi adatkérdéseit a tanúhoz. Fel sem pillantott az iratokból — azt sem. tudta férfi, nő áll előtte — amikor öreg néniké került eléje. A kedves nénike raegfárat t, reszelős hangon mondja nevét, a tanyát, ahonnan bejött, évkerát, egyszerre aztán hallja a kénest: — Kát ma volt? ~ rí — Hallja, volt katona? — ismétli a 1 író még mindig az akták fölé hajolva. A nénike szörnyű zavarban van, húzogatja ünneplős kendője csokrát az rjka alatt, ijedten néz ügyészre, bíróra, egyszer aztán megszólal: — Hát kérem, ha már firtatni tetszik, \olt, volt egyszer vagy negyven övvel ezelőtt, kettő is volt, de most nár az uraim sem emlegeti. Az Iparoskor műkedvelő gárdája a népkonyháért. Vasárnap délután előadás a Kultúrpalotában. Az Iparoskor február 14-én, vasárnap délután a Kultúrpalotában megismétli farsangi mulatságának nagyszerű programját, melyen vígjátékok, komoly drámai jelenet és táncszárr.ok szerepelnek. Az Iparoskör tanujelét adja annak, hogy szivén viseli a szegények sorsát, nemcsak a kultúra zászlaját emeli magasra, hanem a szociális lelkiismeret emberi szavát is hallatja. Reméljük, hogy városunk polgársága méltányolja az Iparoskör nemes, kultur és embeibaráti törekvését és zsúfolt ház nézi meg a vasárnap délutáni kulturprogramot. Örülünk, hogy a Komáromi Iparoskor szinte elsőnek gondol a népkonyhára és követendő példát nyújt a többi kultur-egyesületeknek. Az Iparoskör a Jókai szoborakciót, tehát a magyar kultúrát támogatja és a népkonyha támogatásával szociális missziót vállal. Legyünk ott mindnyá jan a vasárnap délutáni műsoron a Kultúrpalotában. A kirakatverseny megvilágítási pályázatának nyertesei — február 12. Szerdai számunkban közöltük, ki nyerte a kirakatversenyt. Most a villanymegvilágítási verseny pályázatának nyerteseiről számolunk be. Tudvalévő, hogy a Délszlovenszkói Viliamosművek a megvilágítást külön díjazták. A háromtagú, szakértő zsűri első helyre jelölte a Braun-cégnek Goda által tervezett kirakatát, a második a Hacker-cég (Weiner), a harmadik az Adler-cég (Wilheim). Ezek nyertesei 500, 300, 100 koronát kapnak jutalmul a villanygyártól. A hét díj s azonkívül a hét további díszoklevél kiosztása a rendező-alkalmazottak számára vasárnap délelőtt lesz a Kereskedelmi Grémiumban, 11 órakor. Ugyanitt adják át a versenyt nyert kirakatok üzlettulajdonosainak is a díszoklevelet s ekkor húzzák ki a betürejtvény nyerőjének nevét is. Itt közöljük, hogy a szerdai számunkban a nyertes Laky Gyula-cég neve alatt tulajdonképen a Laky-Testvérek cég értendő. Kakuk a vádlottak padján, avagy: A beszélő kutya. Az olvasó valószínűleg csodálkozva olvassa a címet s kíváncsian pillant ki a februári égre: nem áprilist járatnak-e vele? A cím nem jelent áprilist; de jelent tavaszi derűt, mosolyt, néhány óra vigasságot. A komáromi községi polgári fiúiskola lelkes tantestülete rendez bábszinházelőadásokat e napokban s mi, akik már a főpróbát láttuk, bízvást mondhatjuk, hogy a mulatságos előadás megéri azt a két órát s azt a néhány fillért, amit reászán a néző vasárnap, holnap délután. Bakonyi István tanár rendezésében folynak ezek az előadások, színhely a polgári fiúiskola tágas tornaterme, ahol a díszes, színes bábszínház van felállítva, szereplők a kisdiákok, a két mulatságos s amellett ügyesen oktató darabot Zsolnai Béla tanár írta. Az egyik darab a kakukrój szól, — pompás pedagógiai érzékkel megírt »vallatási színmű«, a másik darab az elátkozott királykisasszonyról regél, boldog happy enddel. A gyerekek észre se veszik, hogy szórakozás közben tanultak is! Mondhatni, pazar díszletek, ügyesen mozgó bábuk, jó muzsika, jó világítás! Pompás dolog ez a bábszínház s valószínűleg hálás közönsége lesz vasárnap délután az előadásnak (3 órakor kezdődik). A pénteki főpróbát Biró Gyula igazgató nyitotta meg, aztán színre került a két színdarab, szünetekben a tanulók Ady és Zilahy-verseket szavaltak az édesanyáról, pompás készséggel muzsikáltak, — egyszóval olyan parázs programmot készítettek, hogy az nagyon becsületére válik iskolának, tanulónak és tanárnak egyaránt! A sorok írója is itt tanulta meg, — miért kakuk a kakuk!! Komáromi Ház és Telektulajdonosok Egyesületének közleményei Az 1936. dec 11-én kelt Törvény és Rendeletek Gyűjteményében 1937 jan. 9-én kihirdetett 1. számú kormányrendelet a házjavításokra vonatkozó kedvezményekről intézkedik. Ezen kormányrendelet az 1936. évi I. számú kormányredeletet teljes egészében változatlanul meghosszabbítja 1937. évi dec. 31-ig. E szerint tehát mindama háztulajdonos, aki házán 1937. évben építő, javítási munkálatokat végeztet, tekintet nélkül arra, hogy a ház lakóvédelmi törvény alatt áll-e vagy sem, adókedvezményben részesülhet, ha a ház javítási munkálatok összege a 3000 Kéát eléri vagy azt meghaladja. Aki 1937. évben házjavításokat akar végeztetni, az a munkálat nemét és a munkálat megkezdésének idejét jelentse be írásbelileg a városnak, s ha a munkálat befejezést nyert, ezt hasonlóan jelentse be. A munkálat befejezése után pedig egy bélyegmentes kérvényben kell a várostól a vonatkozó munkadijról stb. számlák csatolásával kérni egy helyhatósági bizonyitvány kiadását, 'mely kérvényt legkésőbb 1938. évi február hó végéig kell beadni. A várostól kapott bizonyitványt azután az összes felülbélyegzett számlákkal együtt az 1939. évi házbéradó vallomáshoz kell mellékelni, miből kifolyólag az adókivető hatóság a házbéradó-alapból a javítási munkálatok összegének 30—30%-át az 1939. és 1940. évi házbéradó kivetéseknél levonásba fogja hozni. Itt jegyezzük meg, hogy mindazok a háztulajdonosok, akik 1936. évben végeztettek házjavítási munkálatokat s ez iránti igényüket már az 1938. évi házbéradó vallomásaiknál érvényesítették, az adókivető hatóság a törvényadta kedvezményt az 1938. és 1939. évi házbéradó kivetésnél fogja érvényesíteni, s az előbbení percentuális levonást eszközölni. Komárom, 1937 február 12. Bocz Béla. Liszkay Esther: Lélekvándorlás Azt mondják: altatóval élek... — de mikor úgy elkerül az álom, mint hogyha nem is tudná, hogy vaezen a nyomorult világon!... [gyök S az alvás alatt — szabad a lélek; elszáll s akadályt nem ismerve nekivág a lég tengerének. Repül — mintha csak szárnya lenne.., Idő, tér — mintha nem is lenne... tekintet nélkül — hóra, fagyra — ideje olyan szűkre van szabva — rohan... vágtat... a sötét éjbe... amíg csak végre célt nem érve ráborulhat egy áldott kézre, mely mellettem volt rosszban... jóban .. s hozzáforrhat egy éter-csókban... Azután: — — visszaröppen a lélek... S hogy élek? — — csakis ezért élek... A telekről, amely a Bata-palota mellett van, többször is írtunk már s nem hisszük, hogy errevonatkozólag megbeszéléseinket egyelőre abbahagynánk. Itt van egy értékes telek, a Vigadó s a Bataliáz között, kiaknázatlanul. A tulajdonos a Bata-cég. Köztudomás szerint csak úgy volt engedélye építkezni a sarokra, ha az üres telket záros határidőn belül beépíti. Tudomásunk szerint van egy ilyen megállapodás, csak elő kellene keresni és kötelezni a Bala-céget a megállapodásban foglaltak keresztülvitelére. Ez a telek ott mm maradhat üresen, magasfalu kerítéssel ellátva, amikor az a rendeltetése, hogy oda építkezzenek. A. dános szívében évek óta üresen áll a telek. Állítólag 250.000 koronát kért érte a tulajdonos, ami kissé túlsók, s ami arra mutat, hogy a tulajdonos nem akar megválni a területtől. Jó, de akkor miért nem épít rája? Van-e hát az a megállapodás Batáékkal, vagy nem? Rá lehet-e szorítani, hogy építsen oda, igen, vagy nem? Az a befalazott telek nagyon bosszantó. Mi már hébe-hóba fantasztikus elgondolásokat is terveztünk oda, szerettük volna ott felépíteni a színházat, a nagy tánctermet, a földszintjére egy Ízléses és nem elhanyagolt, Apostolok-szerű borozót-sörözöt építtetni, írtért a jelenlegi forma kissé idejét múlta s különösen a Vigadó úgynevezett nagyterme elszomorító: általában tervek volnának s egg ügyes vállalkozó nyélbe is üthetné, csak éppen a telektől nem ak~ar megszabadulni a tulajdonos. De mit akar rajta? Hippodromot? Bridge-Clubok figyelmébe! Jó minőségű valódi PIATNIK kártyák raktáron. SPITZER könyvkereskedés Komárno — Komárom Masaryk u. 29. 1937 február 13. Az 1924-ben megalakult „Fried Jenő önsegélyző csoport“ t. tagjait 1937 február hó 21-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a „ Kereskedelmi Grémium“ hivatalos helyiségében megtartandó értekezletre tisztelettel meghívom. Komárom, 1937 február 12. Fried Jenő 487 csoport elnök. A nagyközönség panaszkönyve Hajnali zörejek a Temetősor körül Tisztelt szerkesztőség, — lehet, hogy túlságosan egyéni a panaszom, mégis meg kell írnom, mert biztosan tudom, hogy hasonló panasszal a város más részéből is fordulni akartak már a Komáromi Lapok nyilvánosságához. Arról van szó, hogy nem hagynak aludni. Kik nem hagynak aludni? Valószínűleg a szomszédok. Én munkás ember vagyok, későn fekszem le s reggel hétkor újra munkába kell indulnom. Szükségem van tehát a hajnali pihenőre. De szomszédaim nem hagynak. Hajnali sötétben már fát vágnak, aprófát készítenek, dörömbölnek és ezek a zörrejek végigszaladnak hajnali csöndességben a Temetősoron s az alvókat felébresztik. Tudom, hogy ettől a munkától nem lehet eltiltani senkit, én csupán azoknak jóérzésére apellálok, akik nem akarják tönkretenni pihenni akaró szomszédjaiknak idegeit. Ne tessék hajnalban a szomszéd házfalához épített kamrában dörömbölni, fát vágni, vagy aprófát aprítani a konyha küszöbén, hanem tessék tekintettel lenni a szomszédok nyugalmára is. Tisztelettel: egy koránkelő. Grefna-Green tragic-end-je A híres-neves Gretna-Green, a skóciai kovácsinühely ezer és ezer házasulandó pár szerelmének happyendjét látta az utóbbi száz év leforgása alatt. Látta a riadt szerelmeseket, akik a zord szülök elől futottak az anyakönyves kovácsműhelybe, látta a romantikus párokat, amelyek a (Szépség s a regényesség kedvéért kötöttek örök szövetséget a kovács üllője melleit, hallott botrányokat és csókokat, mindezt azért, mert a különleges angol jogszokás megengedte, hogy Skócia és Anglia halárán, éppen a gretna-greeni kovács, — bizonyos Robinson úr, — anyakönywezetői és esketési jogokat gyakoroljon. Angliában sok minden lehetséges, ami a kontinensen lehetetten. A ködös és hideg Albion a romantikára sokai ad, — Gretna-Greent is megbecsülte. Most aztán vége a gretnagreeni romantikának: a jól jövedelmező kovácsmühcly becsukhatja a holtot — vagy elmehet a tulajdonos kovácsnak, — nem engedik az anyakönyvezést tovább a szigorú angolok a műhelyben. Gretna-Greent becsukják j. A happy-endekben oly gazdag kovácsműhely maga megérte saját tragie-endjét, a paradoxon beteljesedett. Nekünk, komáromiaknak is van bizonyos közünk a hírneves kovácsműhely hez: Borka Géza írt egy mulatságos színdarabot két évvel ezelőtt a híres kovácsműhelyről s így Komáromot is belekapcsolta a skót romantikába. Ezzel áldozott Komárom a kovácsműhely romantikájának. Még — szerencsére — idejében.
