Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)

1937-01-20 / 6. szám

2. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1937. jannár 20. kém csak akkor, abban és ott ad­na jogot, ha én ellenszolgáltatás gya­nánt támogatnám őt. Az alkotmányos jog és kötelesség nem cserekereskedelem. Nem akti­­vizmus a kormánypártiság és nem passzivizmus az ellenzékiség! Ez a punktum saliens! Sajnos, Szlovenszkóban a régi impé­­rium' tulajdonosaiból kevesen tagjai a mostani közéletnek. Leginkább azok vesznek részt a közélet irányításában, akik az azelőtti időben nem tudták és nem voltak részesei annak, ami az im­­périum és nem érzik ma azt, hogy mj az impérium. Itt kell kinevelnünk a fiatalságot, hogy érezze azt, hogy ál­próféta és a nemzet ellen dolgozó min­denki, aki azt hirdeti, hogy az itteni magyarságnak nincsen más feladata, mint a kisebbségi hivatásba való bele­törődés. Ott csak állampolgári hivatás van. Amíg ezt itt nem fogják megér­teni, amíg ez a gondolat nem lesz úrrá a lelkeken, amíg bennünket úgy fognak kezelni, mint ennek az állam­nak olyan kisebbségét, amelynek hoz­zátartozói nem az államnak a tagjai s amelynek ellenzéki követeléseit ál­­lambonlóknak tekintik, addig itt meg­értésről beszélni nem lehet. Bennünket magyarokat ezer esztendő folytonos küzdelme kitenyésztett bizo­nyos mértékben több alkotmányos ér­zékkel, több közjogi skrupulussal bíró fajjá, mint más, csak a reálpolitika síkján mozgó fajokat. Nekünk most a kardot kivették a kezünkből, de a kard helyett megmaradt kezünk­ben a jog pallosa s ezzel kell a magunk nemzeti individualitásáért harcolnunk. A múlt év óta a helyzet politikai ho­rizontja más lett, mint azelőtt volt. Eddig a kormány cseh irányítás alatt volt. A mostani miniszterelnök azonban régebben a magyar törvény­­hozás tagja volt, aki tehát ismeri Ma­gyarországot, ismeri a magyarok hi­báit és erényeit. Az én álláspontom és a mi politikai álláspontunk is — és erre bizonyíték egész parlamenti életünk — mindig az volt, hogy mi ebben az államban nem kívá­nunk egyebet, csak azt, hogy mindazok a szabadságjogok, ame­lyeket részünkre az alkotmány­levél és a kisebbségi szerződés garantálnak, teljes egészükben tcl­­jesíttessenek. A politikában sohasem szabad lebe­csülni az ellenfélnek értelmi erejét. Hodzsa miniszterelnök úr azonban a magyarságnak szellemi erejét lebecsü­li. A magyar nem azért tudott ezer éven testvér nélkül fennmaradni ebben a világban, mert nem esett el, de azért, mert mindig fel tudott emel­kedni a bukás után. Ez a tudat vezessen bennünket. Önbizalmunkat tartsuk meg, a tör­vényeket is tartsuk meg, de tar­tassuk is meg. Ez a mi feladatunk. Ha ezen az úton tovább haladunk, az­zal az intelligenciával és becsületes­séggel, mint eddig haladtunk, nem kétlem, hogy a célt el is fogjuk érni: hogy egyesült erővel ebben a világban tudjuk élni nemzeti életünket/ Hajós n. 13. sz. ház árverés utján lesz a telekkönyvi hivatalban 1937 jan. 30-án délelőtt 9 órakor el adva. Hodzsa dr. miniszterelnök a Magyarországgal folytatandó kereskedelmi tárgyalásokat készíti elő. —január 19. Az utóbbi hetekben a koalíciós lapok ismételten foglalkoztak a kormány pártjai között uralkodó feszült hely­zettel és több lap azt is megírta, hogy kormányválsággal is számolni lehet. Ez a helyzet vasárnapra megváltozott, a koalíciós pártok lapjai unisono ar­ról írnak, hogy válság nincs és a kor­mányban senki sem gondol változá­sokra. A Národni Politika c. lap ugyan megengedi, hogy a küszöbön álló tár­gyalások folyamán n agyon éles helyze­tek adódhatnak, mindazonáltal a kö­zös forrásból eredő jelentésből erre nem lehet következtetni. A hivatalos jelentés a miniszterelnök gazdasági tár­gyalásairól számol be. Hodzsa Milán dr. miniszterelnök állítólag teljes mér­tékben a kereskedelempolitikai tárgya­lásoknak szentelte idejét s így külö­nösen de Lacroix francia követtel tár­gyalt. Ezenkívül elsősorban a Magyaror­szággal való újabb kereskedelmi tár­gyalások előkészítéséről van szó s en­nek kapcsán a miniszterelnöknek si­került megszüntetnie bizonyos akadá­lyokat. E tárgyalások kilátásai nagyon kedvezően Ítélhetők meg, mivel azokban a római jegyzőkönyvek államainak a kisantant államok­hoz való közeledése állapítható meg. A Venkov szerint a hatályos csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződést különleges egyezmé­nyekkel, így szociális szerződéssel s más hasonlókkal egészítik ki. Az Olaszországgal való kereskedelmi kapcsolatok kimélyltéséről is tárgyalt a kormányelnök. berek vagyunk c. remek költeményét szavalta el helyes felfogással s nagy hatással. Ifj. Mohácsy János dr. ügyvéd, egyházi ügyész tartott ezután Egyház­­társadalmi problémák címen nagy­sikerű szabadelőadást. Fejtegetései során a legaktuálisabb problémáról, a bolsevizinusnak a polgári társada­lom megdöntésére irányuló céljáról és programjáról beszéli és rámutatott arra a nagy veszedelemre, amely a krisztusi alapon álló egyházak ellen irányul, amelyeket a kommunizmus el akar pusztítani. A kommunizmus nagy felkészültségével szemben ha­sonló szervezkedésre van szükség és erre elsősorban a keresztyén egyhá­zak hivatottak, amelyeknek nem sza­bad tovább tétovázniok, hogy a mo­dern antikrisztus ellen az evangéliumi hit s a szeretet mindent meghódító erejével komoly elhatározással állást foglaljanak. Valamennyi krisztusi egy­háznak össze kell fognia, mert egy­formán veszélyben forog a kereszt és a csillag, egyformán kötelessége min­den egyháznak megmozdulni, hogy a Krisztus szellemétől áthatott erkölcsi világrendet megmentsék. A fordulatos és logikus eszme­­menetével mindenkit megragadó elő­adás értékes pontja volt a nívós mű­sornak, amelyet néhány percre szü­net követett, mely alatt a Ref. Leány­­kör tagjai teát szolgáltak föl a meg­jelenteknek. Szünet után Gogh Gizella II. é. tanképz. növendék Adorján András­nak: Uram köszönöm a csodát című szép költeményét szavalta el élénk tetszés mellett. Ezután következett a műsor ki­emelkedő zeneszáma, melyet a komá­romiak régi szeretett és tisztelt isme­rőse, R á c z Elemér magyarsóki ref. lelkész, egyházkor. tanácsbíró adott elő két művészlelkű, derék fiával: R á c z Ferenc (viola) és R á c z And­rással (gordonka). Boucherini egyik klasszikus szépségű vonóstrióját ad­ták elő nagy művészi készséggel és elmélyüléssel, igaz élvezetére a hall­gatóságnak. Majd magyar népdalok­ból álló hegedűhármast játszottak megragadó hatással, szűnni nem aka­ró lapsoktól kísérve. A közönség lel­kes tetszésnyilvánítására a kiváló elő­adók Schubert bájos Bölcsődalát és Szentirmay Elemér Csak egy kis­lány... c. gyönyörű népdalát játszot­ták el frenetikus hatással, a hallga­tóság igaz gyönyörűségére. Ez a mű­vészi színvonalú előadás maradandó kedves emlékét sokáig fogják meg­őrizni azok, akik azt meghallgatták, s akik ezáltal egy csodás élmény­nyel lettek gazdagabbak. A ref. tanítóképző intézet vegyes­­karának sikerült énekszáma (Gáspár: Menedékünk az Űrnál) és K a z s ó István II. é. tanképz. növ. ügyes sza­valata (Bőd Ádám: Az igazi boldog­ság) után a jelenlevők elénekelték a XC. zsoltár első versét s ezzel a min­den izében lélekemelő szeretetvendég­­ség véget ért. Igaz elismerés érte a Prot. Jótékony Nőegylet fáradhatat­lan derék vezetőségének! Törvényi avaslaí az állampolgárság elvesztéséről. A Prager Tagblatt közli, hogy a tör­vényhozás elé terjesztendő törvényja­vaslatok között szerepel az állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló törvényja­vaslat is. Ez a javaslat az állampolgárság elvesz­tésének okait és eseteit is meghatá­rozza. Az okok között nemcsak a kül­földön való tartós távoliét és az állam­­polgárság kötelékéből kérelem alap­ján való elbocsátás szerepel, hanem az új törvényjavaslat, külföldi mintákra, lehetővé teszi a belügy­minisztériumnak az állampolgár­ság adminisztratív intézkedéssel, vagy bírói ítélettel való megvoná­sát, illetve megsemmisítését is. Tehát a készülő törvény az állam­­polgárság elvesztésére nézve is tar­talmazni fog fontos intézkedéseket. Négyhavi fogházra ítéltek el egy csallóközi tanítói A farkasdi orvos tragédiájától a dióspatonyi tanítóig. A napokban rendkívül érdekes sik­kasztási bűnpert tárgyalt a pozsonyi kerületi bíróság Babos tanácsa. A bünügy vádlottja Stipanitz Jenő 36 éves dióspatonyi tanító volt, akit az államügyészség sikkasztással vádolt. A bünper előzményei a következők: Vágfarkasdon már körülbelül tíz éven át volt helyettes járásorvos Fleisch­mann Lajos dr. 1931-ben pályázatot írtak ki a rendszeresített járási orvosi állásra. Fleischmann Lajos dr. is be­adta pályázatát, de később rájött, hogy akadályok vannak kinevezése körül. Ezt elpanaszolta ismerősének, Stipanitz Jenő dióspatonyi tanítónak, aki kijelentette, hogy ezeket a ne­hézségeket ő el tudja simítani és pe­dig az agrárpárt révén, ahol neki be­folyásos emberei vannak, csak pénz kell hozzá. Az orvosnak nem volt pénze, de meghívta Stipanitzot apósához, Ru­das Gyula vágsellvei bankfőlisztvise­­lőhöz, aki hajlandó volt a tanítónak rendelkezésére bocsátani a 10,000 ko­ronát, amit Stipanitz kért. Abban ál­lapodlak meg, hogy a tanító nem1 kap pénzt, hanem két darab ötezer koronás vinkulált betétkönyvet az­zal a záradékkal, hogy az összeg csak akkor fizetendő ki, ha az orvos megkapta a kinevezési okmányt. Az idő egyre múlt és az orvost nem nevezték ki a járási orvosi állásra,j az elutasító végzést is megkapta. Erre az orvos és apósa, Rudas Gyula visszakövetelték a pénzt, de a tanító a pénz visszaadásáról hallani se akart. Közben megrendítő szerencsétlenség történt az orvossal. Olvasóink még bizonnyal emlékeznek rá. Fleisch­mann Lajos dr. autón egy Őrült nőt szállított Farkasáról Nyitrára. Útköz­ben az őrült asszony borotvát rántott elő és a szerenesétlen orvos nyakát egészen átszelte, úgy hogy az még ott az autóban elvérzett. A tanító­tól Fleischmann dr. tehát már nem követelhette vissza a pénzt, de visz­­szakövetelte az apósa, Rudas Gyula, aki végre is bűnvádi följelentést lett a tanító ellen. Stipanitz tanító a bűn­vádi följelentés után visszaadta az egyik ötezer koronás betétkönyvet, de a másikat zálogba adta Antal Árpád benkepatonyi tanítónak, akinek há­romezer koronával tartozott. Stipanitz Jenő tanító, akit közben fölfüggesztettek állásából, azzal véde­kezett az eljárás során, hogy ő nem a saját céljaira akarta a pénzt, hanem az agrárpárti választási alap javára akarta megszerezni. A főtárgyaláson kellemetlen felfedezésre jutott Babos elnök: az iratokból eltűntek azok a levelek, amelyek a bünügy aktáihoz voltak csatolva. Ezek a levelek bizo­nyára kellemetlenek voltak egyes urakra nézve és szőrén, szálán el­tűntek. Az egyik ügyvéd azonban óva­tos volt és még az eltűnés előtt máso­latokat szerzett a levelekről. A má­solatokat oda is adta az elnöknek, aki azokat föl is olvasta. A bíróság Stipanitz Jenő tanítót egyrcndbeli sikkasztásban bűnösnek mondotta ki és feltétlenül négy havi fogházra, egy évi hivatal és politikai jogvesztésre ítélte. Az államügyész fellebbezett, a védő 3 napi gondolko­dási időt kért. Ä Froí. Jótékony Nőegylet szereíet­­ven dégsége. — január 19. |i Nagysikerű szeretetvendégségetren­­j/ dezelt a Komáromi Protestáns Jóté- I kony Nőegylet január 17-én vasárnap J este a református egyház Kollégiumá­nak nagytermében, amelyet — mint mindig — ezúttal is igen nagyszámú közönség keresett fel. A Prot. Jóté­kony Nőegylet emberbaráti nemes céljainak megvalósítását szolgálta ez a szeretetvendégség is, amely szép, komoly, magas színvonalú műsorá­val a legkiválóbb rendezések első vo­nalában állolt s amely méltóképen emelte a nagymultú egyletnek elis­mert jó hírnevét. A 37-ik dicséret első versének el­­éneklésével kezdődött a szerétetven­­dégség, amelyen magasan szárnyaló imát mondott és bibliamagyarázatot tartott Galambos Zoltán ref. lel­kész. Máté 20—28. alapján bensőséges szavakkal méltatta a szeretet szolgá­latát, amely önzetlenül és fáradhatat­lanul munkálkodik a szegények, el­hagyatottak és gyámoltalanok sorsá­nak enyhítésén s amely nem vár ju­talmat senkitől, mert hisz a munka, amelyet végez a krisztusi fenséges példa szerint, a gondviselő Isten ne­vében folyik a nemes szivek igaz szereidéből. Megható szavakkal em­lékezett meg a Prot. Nőegylet áldásos működéséről, amely a két testvér egy­ház életében értékes és maradandó nyomokat hagy. A megkapóan fölemelő bibliama­gyarázat után az Űr imádságát mond­ta el, melyet a ref. tanítóképzőinté­zet vegyeskarának T e 1 e k y Miklós karnagy vezetésével szép kidolgozás­sal előadott éneke (Gáspár: Lelkünk Uram) követett. Lovász Lászlóig. VII. o. tanuló Mécs Lászlónak: Em-

Next

/
Oldalképek
Tartalom