Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-06-26 / 51. szám
1937. június 26. KOMAROMI LAPOK 3. oldal dául: »Tekintetes Bíróság! A C. 216/37 (itt az illető irat számát kell megjelölni) számú iratot csak államnyelven kaptam meg. Minthogy magyar anyanyelvű vagyok, kérem annak magyar nyelvű kiadását. — Tisztelettel: Tóth Péter«. A kérvényre bélyeg rwem kell, beletesszük azt egy borítékba, ezt megcímezzük a kiadó bíróság, hatóság, vagy szerv címére és egyszerű, vagy ajánlott küldeményként postára adjuk. Ilyen esetben a szabályszerű kézbesítés csak akkor történik meg, araikor a magyar nyelvű szöveget megkapjuk, az államnyelvű szöveg kézbesítése nem számít. Ez különösen akkor fontos, amikor az irat kézbesítésétől számítódik valamely jogcselekmény záros határideje. Például az ítélet ellen kézbesítéstől számított 15 nap alatt kell beadni fellebbezést. Ha az ítéletet csak államnyelven kézbesítették ki és mi erre kértük annak magyar nyelvű kiadását is, úgy a felebbezés 15 napi záros határideje nem az államnyelvű, hanem a magyar nyelvű ítélet kézbesítésének napjától számíttatik. Megszorítást szenved ez a kisebbségi jog akkor, ha ugyan kisebbségi bíróság, hivatal, vagy szerv előtt járunk el, azonban olyan indítványról van szó, amelyet elintézés végett olyan bírósághoz, hivatalhoz, vagy szervhez kell áttenni, amelynek nem áll jogában más nyelven, mint államnyelven működni. Például a magyar nyelv használatára jogosított községi elöljáróság előtt jelenik meg a magyar fél és jegyzőkönyvbe foglaltatja azon kérelmét, hogy a községi illetőségi bizonyítványa szereztessék be oly község elöljáróságától, amelynek nincs minősített magyar kisebbsége. Ezt a jegyzőkönyvet az elöljáróság államnyelven veszi fel, miután azt elintézés céljából eredetiben el kell küldenie a másik község elöljáróságához, mely előtt a magyar nyelvet használni nem lehet. Ez azonban a fél nyelvhasználati jogát nem csorbíthatja meg, vagyis ez a megszorítás csupán a jegyzőkönyv nyelvére vonatkozik, nem pedig a félnek az elöljárósággal való érintkezésére. Ha pedig a bírósághoz, hivatalhoz, vagy szervhez oly beadványt nyújtunk be, melynek egy, vagy két példányát más, nem magyar minősítésű bírósághoz, hivatalhoz, vagy szervhez kell elintézés céljából átküldeni, úgy ezeket az átküldendő példányokat államnyelven kell beadni, míg a többi példány magyar nyelven adható be. Például a komáromi járásbíróságnál kérek végrehajtást egy trencséni lakos ádósom ellen. A végrehajtási kérvényt 5 példányban adom be, abból kettőt el kell küldeni a trencséni járásbírósághoz. Minthogy Trencsénben nem lehet használni a magyar nyelvet, mert az ottani járásbíróság területén nem haladja meg a magyar anyanyelvűek száma a 20o/o-ot, ezt a két példányt államnyelven kell elkészítenem és beadnom. A komárom-csallóközi magyar tanítómegye e héten tartotta igen népes gyűlését a Jókai Egyesület kultúrházának dísztermében. A gyűlésen a tanítómegyének úgyszólván minden tagja megjelent s megjelent a Sz. Á. M. T. E. elnöke, Kovács Alajos is. Wánkay László elnök nyitotta meg a gyűlést. Megnyitójában, visszapillantva a háború utáni korszak kultúrális munkájára, szomorúan állapította meg, hogy az államháztartás költségvetésében a kultúrára aránytalanul keveset áldoznak ma is. Úgy a személyi, mint a dologi kiadások terén eszközölt szigorú takarékossági intézkedések az iskolák munkáját hátrányosan befolyásolják. A tanítóság tudja csak, milyen nagy ára van a legkisebb elért eredménynek is! A tanítóság mindig másokért dolgozik, de, hogy biztosítsa magát, sokszor különböző politikai pártoknál keres támogatást a maga számára s ennek fejében eladja a függetlenségét, meggyőződését is. Önző érdekekért nem szabad a meggyőződést eladni. A tanító a maga meggyőződésével a politikai pártok felett álljon, mert hivatásával járó függetlensége ezt kívánja meg. Arra kell a tanítónak törekednie, hogy a »tanítói igazolvány« felmutatása minden ajtót megnyisson a tanító elölt. Legyen a tanítóság egy láncszem abban a munkában, amely a józan megfontolás útján haladva céltudatosan dolgozik egy emberhez méltóbb, szebb jövőért. Vegyünk példát más népektől is és a szalmalángos lelkesedés helyett a tanító öntsön a magyar akadémia díszei közül, csak neveket említve, elég legyen utalnom az ifjabb Péczeli Józsefre, Hetényi Jánosra, Nagy Károlyra, Jedlik Ányosra, Tarczy Lajosra, Thaly Kálmánra és valamennyiek között talán a »legkomáromibb«: Szinnyei Józsefre. A költők közül itt dolgozott utolsó eposzán Czuczor Gergely, innen keltek utjokra Tóth Lőrinc, és Obernyik Károly, amaz egy hosszú, nyomában virágot fakasztó és gyümölcsöt érlelő útra, emez rövidre és esi Járni óra, mint egy színházi este. Azután jött ő, ki a harcra buzdító kőszüz helyett ország-világ elragadott szivébe szinte uj jelképet adott Komáromnak, egy másik szüzet, a magyar Múzsát: Jókai Mór. — A magyar mivelődés történetének nagy nevei, dicső emlékei a sugarak egész özönével ragyogják be mai ünnepünket és ezt a házat. De nem azért, hogy fenyőkben tétlein büszkélkedéssel sütkérezzünk. A földmi velő példája tanítson bennünket, akit a map sugarainak áradata a mezőn arra int, hogy: dologidő van, használjuk fel, szántsunk, vessünk, gondoljunk necsak a múltra, hanem a jövendőre is. Ennek a háznak két osztálya van. Az egyikben, gyűjteményeinkben, régi kultúránk emlékeit őrzi; a másik dolgozó, kiállító és előadó termei a jövő kultúra munkájának vannak szánva. A kettő kapcsolata: a múlt ismerete és megbecsülése s a jelennek serény, buzgó, lelkes munkája a jövő érdekében: föltétele minden igaz kultúrának. E pompás palota munkája, hatása, eredményei bizonyára méltók lesznek ahhoz, a régi mivelődési munkához, mely a komáromi alacsony paplakokban, szűk uccákban, Ugyanígy van például akkor is, ha a dunaszerdahelyi telekkönyvi hatóságnál kérek zálogjog bekebelezést az adósom dunaszerdahelyi és trencséni ingatlanára. A kérvényt először a dunaszerdahelyi járásbíróság intézi el és azután átteszi azt a trencséni telekkönyvhöz. Minthogy ez utóbbi helyen nincs nyelvi kisebbségi jogunk, a kérvényt két nyelven éspedig államnyelven és magyar nyelven kell beadni. gyermekbe erős akaratot, a földjéhez, vagyonához, falujához és fajához való törhetetlen ragaszkodást, a kultúra iránti szükségszerű érdeklődést, az egymás megbecsülését, értékelését. Kívánatos azonban a tanítóság teljes anyagi függetlenségének biztosítása. A nagyhatású, bátor beszédet a jelenlevők nagy tetszéssel fogadták. Ezután üdvözölte az elnök a megjelent Parassin Sándor járásfőnököt, Markovics Ede tanfelügyelőt és Kovács Alajost, a Sz. Ä. M. T, E. elnökét, valamint az új tanítókat. Napirend előtt elparentálta kcgyeletes szavakkal az elnök az elhunyt Láky Antal nagykeszi ref. igazgatótanítót. Majd az elnöki jelentés következett. A Jókai szoborra a tani lómegye 1668 koronát gyűjtött s ezt a további adományokkal 2000 koronára egészítik ki. A járáskor a Tanítók Házára eddig 16.600 koronát fizetett be. Figyelmeztette a tanítóságot az elnök arra, hogy könyvmoiiopólium a községi könyvtárak könyveinek beszerzésénél nincsen s így a községi könyvtárak könyvei bármely könyvesboltban beszerezhetők, különösen pedig a Tanítók Könyvesboltjában. 1938-ban nagyszabású gyermekdalosversenyt rendez a tanítómegye, az előkészületeket már megtették errevonatkozólag. A nem állami, magyar iskolák fenntartóit felszólítják, hogy a kisegítő tanítónak a szünidei 20 százalékos kárpótlását okvetlenül fizessék meg, mert ezt a törvény biztosítja. Úgyszintén nyomatékosan kívánnak felszólalni minden olyan esetben, amikor a fiatal tanítóságnak fizetéslevonási panaszai érkeznek be, vagy amikor a családi pótlékot indokolatlanul későn s levonásokkal kapja meg a tanítóság. A fellebbezéseket ezügyben meg fogják sürgetni. A fizetésnélküliség súlyos adósság1- ba kergeti a fiatal tanítót. Az egyesületi jogvédelmet fokozni fogják s evégből ügyészt kíván a tanítóság választani a maga számára. Az elnöki jelentés után Markovics Ede tanfelügyelő az állami iskolák igazgatásában megkívánt adminisztrációról tartott előadást, Kovács Alajos a Tanítóegyesület munkájáról számolt he, Vaszilcsin György a tanítói segélypénztárról értekezett, Balogh Mihály a gazdasági szakiskolákról adott elő, Németh Miklós, a járási fiatalsággondozó titkára az ifjúság gondozásáról szóló törvényt ismertette, Hideghéty Nándor pénztári jelentését olvasta föl. gyorsan segít fejfájásnál, hü- / ; lésnél és izületi fájdalmaknál. Bízzék a „Togal“-ban. Egy kísérlet meggyőzi. Sok orvos ajánlja. Gyógyszertárakban Ké 12 és Ké 27'50 árban kapható. ósdi iskolákban, mester gerendás falusi szobákban századokon át százados dicsősséggel folyt, akik itt őszszegyülekeztünk, akik csak valaha meg fogunk fordulni akár mint előadók, akár mint szemlélők, akár mint hallgatók: egyikünknek sem szabad megf eledkeznünk arról, hogy e ház nemzeti mivelődésünknek s ebben nemzeti erőnknek vára. Nemcsak a múltnak, hanem \a jövőnek, nemcsak közös emlékeinknek, hanem közös reményeinknek háza. A beszédek elhangzása után Alapy Gyula dr. főtitkár olvasta fel az üdvözleteket, melyek között volt Jankovich Béla közoktatásügyi miniszter, Apponyi Albert, Zichy János gróf, Berzeviczy Albert, Wlassics Gyula, Balogh Jenő, Beöthy Pál, Vojnich István, báró, Fraknói Vilmos, Várady Árpád, Hajdú Tibor, Antal Gábor dr., Kollányi Ferenc, Radisics Jenő, Térey Gábor, Erdélyi Pál dr., Hültl Dezső dr., Szinnyei József, Hegedűs István és más előkelőségek távirata és üdvözlő levele. Majd Kürthy Istvánné, a főispán hitvese nyitotta meg Komáromi Kacz Endre és nejének nagysikerű képkiállitását, mely nagyszerű művészi tartalmat adott a kultúrpalota megnyitásának. Ugyanekkor kiállításra került a muzeum őskori és rómaíkori anyaga is, melyet szintén igen sokan megtekintettek. Délben a »Magyar Király« nagytertermében ünnepi ebéd volt kétszáz terítékkel, amelyen számos mélyhatású pohárköszöntő hangzott el. Este 6 órakor, a Jókai szobor javára magasnivóju, művészi hangversenyt rendeztek, amelyen a város és vármegye szine-java megjelent, úgy, hogy zsúfolt ház előtt folyt le a minden mozzanatában nagy sikerrel zárult művészestély. Az ünnepi hangverseny bevezető számát a helybeli cs. és kir. 83. gyalogezred zenekara adta elő, mely Feifer Gusztáv karnagy vezénylésével Erkel: Hunyady László c. operájának nyitányát intonálta. Lázár Olga, a a Magyar Színház művésznője Jókai egyik versét: Ucca szegletén ül a csonka hős... és Csokonay Vitéz Mihálynak »A reményhez« c. költeményét szavalta el. Farkas Márta művészi hegedűszámmal szerepelt. Goldmark Air-jével és Hubay Jenő három szerzeményével (Májusi dal, Zefir, Csárdajelenet) ragadta el a közönséget. A műsor kiemelkedő, hatalmas sikerű számát Jászai Marinak, a Nemzeti Színház örökös tagjának szavalata képezte, aki Vörösmarty Mihálynak »A sors és a magyar ember« c. Petőfinek »Az év végén« és »A vén zászlótartó« c. költeményeit adta elő lenyűgöző hatással. A szűnni nem akaró tapsokra még elszavalta Vörösmartynak »Szózat«-át, melyet utána a Komáromi Dalegyesület férfikara és a közönség felállva énekelt el. Konkoly, Thege Gizella Liszt Ferenc V. rapszódiáját játszotta zongorán igen hág hatás mellett. Végül Palay Erzsi hangversenyénekesnő Antalfy Zs. Dezsőnek Síkos az út... kezdetű s Tarnay Lajosnak »Alkonyat« c. dalát adta elő, művészi előadását Hubaynak »Cremonai hegedűs« c. operájából a Madárdal megragadó hatású előadásával egészítette ki. Az énekszámokat és a hegedűszólót Jánosits József műszaki tanácsos kisérte zongorán sok művészettel. A megnyitó ünnepély feledhetetlen emlékét ez a magas művészi színvonalon álló hangverseny nagyban gazdagította. (Folyt, kőv.) A komárom-csallóközi magyar tanítómegye gyűlése Az ünnepi beszédet Beöthy Zsolt elnök mondotta, melynek szárnyalása a jelenlevők lelkét magával ragadta. A nagytudásu egyetemi professzor és kiváló szónok beszédében rámutatott a kulturház nagy hivatására és arra a szerepre, amelyet a nemzeti mivelődés fejlesztése céljából betölt. Majd vázolta Komárom városának és vármegyének a nemzeti kultúra története szempontjából elismert jelentőségét és lelkesen állapította meg. hogy e kis földdarab irói, tudósai, akik itt születtek, éltek, dolgoztak, emlékei és alkotásai, egész szellemi története nemcsak a miénk komáromiaké, hanem az egész magyar irodalom, az egész magyar mivelődés történetének sok tisztes, sőt fényes lapját töltik meg. Nagy elismeréssel emlékezik meg ezután azokról az Írókról és tudósokról, akik a város és vármegye területén működtek a hitviták korától kezdve egészen a legújabb időkig. Komáromi Csipkés György bibliafordító, Kocsi Csergő Bálint a gályarabságot elszenvedett hitvalló, a keresztyén emberszeretet és felvilágosodás harcosa id. Péczeli József, Simái Kristóf és Iliéi János szerzetes irók, Pálóczi Horváth Ádám, Szekér Joachim, Döme Károly, Édes Gergely, Csokonay Vitéz Mihály az örökértékű poémák költője, Baróti Szabó Dávid a klasszikusok nagy tolmácsolója lés Kulcsár István állanak az első Sorban, nevük és munkájuk felejthetetlenül hozzá van kapcsolódva a nemzeti kultúrához. Majd így folytatta nagyszabású beszédét: — A felujulás korával nem apadt ki megyénknek és városunknak ez a gazdag termőereje. Kiváló szülötteinek hosszú sorával vesz részt a reformok szellemi mozgalmaiban is. A tudomány érdemes munkásai, az
