Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-06-26 / 51. szám
4. oldal. KOMAROMI LAPOK ídSTjúnius S6. Megint a komáromi MH kéri az egyik érsekajvári Ismeretes, hogy vasárnap Hodzsa Milán kormányelnök Komáromból a már előre megállapított program szerint Érsekújvárra ment. Ezt a miniszterelnöki látogatást az egyik érsekújvári laptársunk fölhasználta és nyílt levelet intézett Hodzsához, amelyben sok mindent kért a miniszterelnöktől Érsekújvár javára. Kért jobb úthálózatot, amely Kamocsát, Szímőt, Gutát, Negyedet, Farkasdol, Naszvadot szorosabban Érsekújvárhoz kötné. Kért új állomásépületet a régi, szűk épület helyeit. Kért segítséget az érsekujvári parkok létesítésére, az érsedujvári vízvezetékre és csatornázásra. Ezek, az úthálózaton kívül, mind -helyi kérdések és minket, komáromiakat nem érintenek. Előáll azonban laptársunk a nagy ágyúval is és arra kéri a miniszterelnököt, hogy a törvényben biztosított jogukat, az érsekujvári kerületi bíróság, illetve törvényszék állíttassák föl minél előbb Érsekújváron. Ez így nagyon egyszerűen hangzik, de a kérés lényege az, hogy a komáromi törvényszéket, ügyészségei, kerületi fogházat helyezzék át Érsekújvárra, ami magyarán mondva halálos sebet ejlone Komárom életében és Komárom visszafejlődése még rohamosabb iramban történnék meg. Szóval érsekujvári laptársunk ilyen halálos csapást kért a miniszterelnöktől a komáromiak számára. Egy érsekujvári laptól természetesen ezt nem is vehetjük rossznéven, mert hisz ez a városuk fejlődésére beláthatatlan jó hatással volna, de viszont Komáromot teljesen a falu nívójára süllyesztené alá. A miniszterelnök a komáromi díszebéden elmondott pohárköszöntőjében Komárom fölvirágoztatását éltette, pár kilométernyire tőlünk, Érsekújváron pedig halálos csapást kértek tőle a mi számunkra. Ezt a csapást mi, szegény komáromiak, már régen megkaptuk volna, hiszen Komárom visszafejlesztése régen benne van a programban, de a pénzügyi helyzet az érsekujvári törvényszék fölállítására nem kedvező és hosszú ideig nem Eell attól tartanunk, hogy a törvényszéket elviszik innét. De az idő mégis csak múlik és jöhet meglepetésszerü javulás is az érsekujváriak javára és egyszer mégis csak elkövetkezik az idő, hogy a komáromi törvényszék halálharangja megkondul. Mivel fogja pótolni a kormányhatalom ezt a nagy veszteséget, mert hiszen Komárom visszafejlesztése alegöngyilkosabb politika nemcsak a komáromiak szempontjából, hanem az államgazdaság tekintetéből is, hiszen ezer és ezer adóalany fog tönkre menni, megsemmisülni, ami az állam bevételét ugyancsak csökkenteni fogja. Hogy sokaknak örömet fog szerezni, ha Komárom, mint magyar város, megszűnik, vagy fejlődésében megáll, az bizonyos, de az államháztartásban nagy hiányt fog jelenteni. Komárom és környékének! Tisztelelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy folyó évi július hó 1-én átveszem a komáromi új tisztipavillon vendéglői. Kitűnő konyha, elsőrangú smichovi és pilseni sör. Lelkiismeretes kiszolgálás. Szives támogatást kér A. Hofman vendéglős és bérlő. törvényszék.... lap Hodzsa miniszterelnöktől? A komáromi törvénysack elvitelén kívül egyéb visszafejleszlési akciók is zavarják a város nyugalmát. A komáromi dohánybeváltó elvitele is nem egyszer felüti a fejét, a dohánybeváltó visszafejlesztése pedig meg is történt. Természetesen ez visszatetszést szül a munkások százaiban és ezreiben. A munkásbiztosító és betegsegélyző elvitele már papiroson megtörtént, mert hiszen a főinlézet papiroson már Érsekújváron van, de tényleg még Komáromban működik. A komáromi magyar siketnéma iskolát is el akarták vinni innét szintén Érsekújvárra. Hosszú volna fölsorolni, hogy mit akarnak innét elvinni, mint amilyen hosszú az a lista, amely a Komáromból már elvitt intézményeket fölsorolja. A miniszterelnök Komárom fejlesztésére elmondott pohárköszöntője tehát sokkal nagyobb hullámokat ver föl, mint azt az első pillanatra gondolta a közönség. A kassai színtársulat tagjainak művészestje Hétfőn, június 28-án este fél 9 órakor a Kát. Legényegyesület színháztermében játszik a kassai magyar társulat elsőrangú tagjaiból alakult »Filléres Művészesték« név alatt turnézó társulat. Az együttes tagjai: S. Jánossy Terka, a keletszlovenszkói társulat ünnepelt drámai hősnője, T. Némclhy Rózsi, Farkas Baby, Seregliy Andor,, aki szeptembertől a kassai színház igazgatója, Farkas Pali, a legnépszerűbb szlovenszkói magyar színész, Turóczy Gyula és Kontz István. A kétórás műsoron a legjobb darabok szerepelnek és kétórás szüntelen kacagást biztosítanak. Olcsó jegyek, amiket Dndinszky Pál, a kis együttes titkára árul elővételben. Előjegyzések a Legényegyesületi gondnoknál és az Unió könyvkereskedésben. Ez együttes érkezését nagy érdeklődés előzi meg. Vasárnap este Ógyallán van előadás. Beiratkozás előtti kis iskolatörténet Kurtakesziről és lzsáról A Slovenská Liga érdekes körlevele - magyarul Az ógvallai járásbeli Kurtakeszi községben a Slovenská Liga, sokszorosítógépekkel gyártott magyarnyelvű körleveleket terjeszt a magyar lakosság körében. Előre is meg kell jegyezni, hogy az egész Kurtakeszi lakossága csakis magyarul beszél. »Krátke-Kesy, 1937. junius 25. Tisztelt Polgártársak! Közeledik a gyermekek beiratkozása az iskolába. Gondolja meg minden szlovák szülő, hová írassa be a gyermekét. A népszámlálás szerint Kurtakeszin a lakosság GO százaléka szlovák nemzetiségű, vagyis száz ember közül van 60 szlovák. Örvendetes volna, ha ez kifejezésre jutna a slovák iskolába is. Ne szégyeljétek, hogy Szlovákok vagytok, hanem büszkék legyetek rá. Adjatok alkalmat a gyermekeiteknek, hogy ők legyenek részei a szlovák nevelésnek, mely Tőletek meg volt tagadva. írassátok be gyermekeiteket a Szlovák iskolába, hogy visszatérhessenek a szüleik s nagyszüleik anyanyelvéhez, akik mind Szlovákok is megmaradták jó katolikusnak. Munkáljatok gyermekeitek jövőjét! Az iskola vezetősége a Slovenská Liga segítségével minden tanulónak ingyen adja a tanszereket, azonkívül Karácsonyra minden szegény gyermeket felruház. A Slovenstcá Liga bízik bennetek, tudja, hogy megértitek a kor hivő szavát szemeitek előtt lebegjen gyermekeitek jövője, azért uj iskolát emeltet, amely a köztársaságunk 20 éves fennállása emléknapján, 1938 október 28-án ünnepélyesen át lesz adva hivatása na k. Kedves Polgártársak! Hűséget hűségért! Adjuk gyermekeinket a mi szlovák iskolánkba. Hadd lássa az államunk, hogy itt is vannak hü szlovákok. A mondották megszívlel léséért legyen veletek az Isten áldása. A Slovenská Liga nevében, — za tű naSu slovenöinu — maradunk testvéri üdvözlettel a helybeli Slovenská Liga vezetősége: Bartalosovó-Rnazovieká v. r. elnök Slota postamester v. r. szövet, jegyző. * * * Eddig szól a magyar szülőknek magyar nyelven írt levél. Kurtakeszin úgynevezett »visszaszlovákosítás« folyik s a kurtakeszi iskolaügy is régi, fájó sebe a magyarságnak. Uj magyar iskolát állított a kurtakeszi katolikus egyház, az iskola négytanerős. A kurtakeszi szlovák iskola is; négytanerős volt, — általában magyar volt abban az iskolában is a kisegítő tanítási nyelv, — újabban azonban kéttanerős a szlovák iskola most tanszerek, ka-« rácsonyi ajándékok Ígéretével akarják ismét a meglehetősen rozoga állapotban lévő iskolát, — amely egyébként fnem is a Liga tulajdona, — megtölteni. A kurtakeszi nép egyrésze nem túlságosan öntudatos. A szülők egyrésze ezt mondja: »Odamegy a gyerek iskolába, ahová akar!« A gyermek pedig máris készül a Liga emeletes iskolájába, mert »emeletes iskolába járni szép A legnagyobb igényeket kielégítő, modern villanygépekkel felszereli ■ kozmetikai intézel ■ azonnal bérbeadó vagy pedig eladó. A cím megtudható a kiadóhivatalban. dolog«: s a jubileumi iskola 1938- ban állni fog, addig pedig gondoslcodni kell gyermekekről. Ezzel a módszerrel természetesen egy magyar tanerő állása meg fog szűnni. Jelenleg kétszer annyi magyar gyerek jár magyar anyanyelvű iskolába Kurtakeszin, mint a szlovákba. De a fentiekhez hasonló módszerekkel, — ismerve sok szülőnek nem túlságosan öntudatos, ingadozó viselkedését s anyagiasságát, — bizonyos ,hogy sok magyar anyanyelvű szülőt megingatnak. S a Slovenská Liga iskoláit máris tervezik végig a Dunavölgyén: nemcsak Kurtakeszin, hanem a tősgyökeres Árpádok óta magyar Izsa községben is, ahol a Liga iskolájában a 28 gyermek közül magyar anyanyelvű van éppen 26! Helytelen a falusi magyar szülőknek ez a véleménye: »legalább a gyermekem megtanul szlovákul/« — mert az ilyen gyermek sem magyarnak, sem szlováknak nem tesz jó. Izsa községben is pénteken volt az új iskola helyének felmérése az érsekujvári tanfelügyelőség közbenjöttével s írjuk fel szomorú dokumentumnak! akadtak tősgyökeres magyarok, akik a község terhére a: Liga új iskolájának való telket szívesen megszavazták. Mindaddig, amíg, számos falusi magyar emberben nincs meg a magyar öntudat s felelősségérzet: gyermekeink magyarnyelvű iskoláztatása veszélyben, jvajn s a Liga szívesen elhalássza a magyar lelkeket is. Hodzsa miniszterelnök komáromi látogatása bizonnyal n<em ebben az értelemben történt! Szlovák volt-e Jókai? Jókai szobrával, az alapkőletéleli ünnepéllyel kapcsolatban sokminden érdekes dolog történt és sokniinden érdekes dolgot tudtunk meg. Mindezek között azonban legérdekesebb az, amit a Ceské Slovo június 17-iki száma ír Jókaival s az eperjesiek által felajánlott ezer koronás adománnyal kapcsolatban. Az egyébként megértő hangú cikk arról szól, amit már mi is közöltünk: hogy t. i. Eperjes város tanácsa 1000 koronát ad Jókai szobrára, elsősorban azért, mivel Jókai az ötven évvel, ezelőtti Eperjesnek, a nagy tűzvész alkalmával, 55.000 forint segítséget juttatott, egy album szerkesztése révén. No már most van egy mondat ebben a cikkben, amely azt mondja, hogy: »Jókai, eredetileg szlovák, nagyon ncmeslelkü ember volt.« Hát ez az érdekes. Mi, magyarok, egy nemzettől sem vitaijuk el nenieslclkűségét s természetesnek tartjuk, hogy minden nemzetnek vannak nemeslclkű fiai s a nemzetet, mint olyat nem is lehet nemlelenséggel vádolni. A mondat értelme azonban olyan, hogy azt is lehelne gondolni: mert Jókai magyar volt, nem lehetett nemeslclkű. Vagy nem így van? Mindenesetre feltűnően érdekes, hogy Jókait fs szlováknak nevezi a cikkíró. Hogy általában minden nagyunkról szeretik kisülni, hogy nem volt magyar s Mátyás királyt, Szilágyi Erzsébet s Hunyadi János fiát is románnak könyvelik el, — ezt megszoktuk. Gondoltuk azonban, hogy néhány magyar nagyság megmarad nekünk. De úgylátszik, nem marad. Már Jókai sem magyar a Ceské Slovo szerint. Idestova Arany János sem lesz magyar és Ady Endre sem. Nem szállunk vitába a Ceské Slovoval, sem más hasonló lapok cikkíróival. Fölösleges a vita ott, ahol egy nemzet legjobbjait vitatják el. Mi magunk helytelenítjük azt, amit a múlt századbeli túlzók írlak: hogy még a bibliai szentek is magyarok lettek légyen... Mondjuk ki bátran: igenis, mosolygunk rajta. Dehát a bibliai szentek kibírják még azt is, ha niegmagyarílják őket. De már azt nem engedjük, hogy legnagyobb magyar mesemondónktól, az igazi, testbcn-lélekben magyar Jókaitól is elvitassák azt, amire legbüszkébb volt, — a magyarságát! * Az alapkőletétellel összefüggésben van egy másik észrevételünk is. Mégpedig az, hogy először történt meg, hogy Komáromot a pozsonyi rádióban Komáromnak mondták. Ez udvariassági tény volt s úgylátszik, nem számíthatunk arra, hogy ezentúl mindig így lesz már. Ha németül beszélünk, Wient nem mondjuk Beesnek, ha olaszul beszélünk, Veneziát nem mondjuk Velencének, ha szlovákul beszélünk, természetes, hogy Rózsahegy helyett Ruzoiiiberokol mondunk. Akkor miért nem lehet magyarnyelvű rádió magyar óráján Érsekújvárt, Besztercebányát és Kassát mondani? Miért kell á miniszterelnöknek Komáromba jönni azért, hogy a pozsonyi rádión Komáromot is halljunk? Ez nem akadékoskodás és talán több, mini egyszerű sérelem. Ez ragaszkodás az ősi jogokhoz, ősi nevekhez. Mi senkiét nem vitaijuk cl, de elvárhatjuk, hogy a magunkét tiszteletben tarthassuk!
