Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-06-26 / 51. szám
> ' 2.»Idal. KOMAROMI LAPOK r(\,é ... 1 Megjeleni a hivatalnokok fizetése levonásának csökkentésére vonatkozó rendelet A törvények és rendeletek gyűjteményében 117. szám alatt megjelent a* személyi takarékossági intézkedésekre vonatkozó kormányrendelet, amellyel az állami hivatalnokok és alkalmazottak fizetési és nyugdíjilletményeinek levonását a következőképpen szabályozzák: Az aktív fizetésekből a levonás 9000—10.800 koronáig 3.8 százalék, 10.800—12.600 koronáig 5.8 százalék, 12.600— 14.400 koronáig 8.8 százalék, ■ tA-400 koronán felül pedig 10.8 szá■ zalélcot tesz ki. ' ■ Azoknál az állami hivatalnokoknál, akiknek fizetése fizetési osztályon kívül van megállapítva, a levonás 15.8 Százalékot tesz ki. A kormányrendelet •Sierint ' a nyugdíjilletmények levonása . 9000—12.600 koronáig 5.8 százalék> 12.600— 14.400 koronáig 8.8 százalék, 14.400—33.600 koronáiig 10.8 százalék,- 33.600—49.000 koronáig 12.8 százalék 4-9.000 koronán felül pedig 15.8 százalékot tesz ki a levonás. A pénzügyminisztérium utasítása «szerint az első félévi levonáscsökkentés a július kifizetési határidőben utalandó ki, az utólagos fizetéseknél pedig a június végi fizetési határidőben. A júniusban folytatott tárgyalások során a 7200—9000 koronás fizetést, illetve á 6000—9000 koronáig terjedő nyugdíjat élvezőknél a levonások tekintetében további kedvezményeket nyújtottak, amennyiben a levonások ezeknél teljesen elesnek. Tekintettel azonban arra, hogy ezt a határozatot technikai okokból már nem lehetett végrehajtani, a fizetést kiutaló hatóságoknak elrendelték, hogy az aktív fizetést élvezőknél a jan — júliusi visszatérítést az augusztusi . fizetésnél, a nyugdíjasoknál pedig . a január—augusztusi visszatérítést a szeptemberi fizetésnél eszközöljék. A rendelet kifejezetten feltünteti, hogy élőírásai nem vonatkoznak a bírákra, mert a bírák fizetési viszonyait a jelenleg tárgyalás alatt levő törvény fog> ja szabályozni. í 937. június 26.’ Ötszázmilliós sorsjpgykölcsöahől fedezik a honvédelmi nevelés költségeit Mint ismeretes, a honvédelmi nevelésről szóló javaslat súlyos anyagi terhet ró a városokra és a; községekre. Ezért a koalíciós kormánytöbbség javaslatot nyújtott be, mely szerint szükséges volna, hogy az állam félmilliárd korona értékben sorsjegykölcsönt vegyen föl. A kormány fölhatalmazást kapna arra, hogy ezt az összeget a katonai előképzés költségeinek fedezésére fordítsa. Ebből a községek segélyeket kapnának gyakorlóterek vételére és berendezésére s a honvédelmi nevelést végző egyesületek számára kamatmentes kölcsönt folyósítanának. A tőkét 1938. szeptemberétől kezdve 25 év alatt fizetné vissza az állam sorsjegyhúzások formájában. A kölcsön két százalékot kamatozna. A törlesztéses .húzásokon fölül nyeremények is volnának évenkint 8 millió korona értékben. Törvény fogja szabályozni a bírák fizetéséi Az alkotmányjogi ' bizottság a személyügyi takarékossági intézkedésekről szóló novellát tárgyalta és azt módosított formában elfogadta. A bírák fizetésére vonatkozólag ennek a novellának keretében intézkedtek. A meghozott változtatások a jávaslatót szélesebb alapra helyezik, mint az eredeti szöveg volt. A levonások megmaradnak, de azok törvény útján való alapozást nyernek. Az alkotmányjogi bizottság nem hagyhatta figyelmen kívül, hogy az alkotmány a bíráknak a bírói függetlenség elvének kihangsúlyazásával is különleges helyzetet biztosít. E különleges helyzetükre, valamint arra a körülményre való tekintettel, hogy a bírák 1931-től kapott pótlékait az idők során évi 8 millióról 2 és fél millióra csökkentették, a bírák évi 1800 korona pótlékot kapnak, amit a nyugdíjalapba is be kell számítani. Mivel azonban a költségvetési tételek nem engedik meg, hogy az idén az egész évi pótlékot megkapják, ezért az összegnek csak a felét fogják részükre folyósítani az új törvény életbelépte utáni hat hétre. A javaslat pontosan körülírja azokat a kérdéseket, hogy a jövőben ne lehessen az alkotmánytörvényt többféleképpen értelmezni. Ezért a jövőben a bírák fizetését mindig törvénnyel rendezik. A javaslat előnyeit a nyugdíjasok nem éhezhetik. A javaslatot a képviselőház alkotmányjogi bizottsága elfogadta. j Nyelvi kisebbségi jogaink ' (Folytatás.) A magyar kisebbségi járások területén működő bíróságok, hatóságok és szervek előtt magyar nyelvű okiratok, ügyiratok az államnyelvre való hiteles fordítás nélkül is használhatók mellékletekként, bizonyítékokként, vagy egyéb hivatalos célra, Más — nem kisebbségi jogú nyelven kiállított iratok hiteles államnyelvű fordítását a bíróság bekövetelheti. Olyan félnek, aki beadványt még nem adott, a bíróság, vagy hatóság rendszerint államnyelven adja ki az elintézést. Ha azonban az illető bíróság, vagy hatóság tudja, hogy a fél magyar anyanyelvű, úgy köteles az elintézést magyar nyelven is kiadni. Itt érezhető legjobban a törvény hiányossága. Előírja ugyan parancsolólag, hogy magyar nyelven kell elintézni a magyar ügyfelek magyar beadványát, de semmi szankciót nem köt a rendel-IVHnél többet mutat a hőmérő, annál fontosabb — a Vitello-keltezés! Éppen a forró évszakban fontos, hogy minden eledel lehetőleg friss legyen. A naponta köpült Vitello-Delikatesse-Margarine a legjobb nyersanyagokból és friss tejből kifogástalanul higiénikus módon készül. A keltezés jóláll a IV i fellő friss és minőségileg kitűnő voltáért. Naponta frissen kőpűlve a legfinomabb nyersanyagokból. kezés megsértéséhez. Más volna a helyzet, ha pld. kimondaná a törvény, hogy ha ezt az utasítást az eljáró bíróságok, vagy hatóságok nem tartják be, ügy az elintézés nem érvényes, vagy pedig büntetést szabná ki arra, aki ezt a rendelkezést megszegi, úgy már régen teljes egészükben érvényesültek volna nyelvi jogaink minden vonalon. A törvény azonban ezt nem teszi, csupán azt engedi meg, hogy az a fél, aki a magyar nyelvi kisebbséghez tartozik és aki az elintézést csak államnyelven kapta meg, a kézbesítéstől számított 3 napon belül kérheti, hogy az elintézést magyar anyanyelvén is adják ki. Ez az intézkedés az egyetlen biztosítéka kisebbségi jogainknak és azért erre különösen felhívjuk magyar testvéreink figyelmét. Az a magyar anyanyelvű fél tehát, aki kisebbségi járás területén működő bíróságtól, hatóságtól, vagy szervtől nem magyar nyelvűhatározatot, ítéletet, vagy értesítést kap, a kézbesítéstől számított 3 nap alatt okvetlenül kérje annak az iratnak magyar nyelvű kiadmányát. Ezt akár élőszóval, akár írásban lehet kérni. Ha élőszóval kérjük, ezt a kérelmet fel kell a hivatali közegnek jegyeznie az ügyiratokra. Ha írásban kérjük, ügy a kézbesítés napja és a postai szállítás ideje a 3 napba nem számíttatik bele. Tehát ha pld. a kézbesítés 5-én történik, úgy a kérelem 8-án még postára adható, később azonban nem. Az nem baj, ha a kérvény csak, 10-én is érkezik meg a hatósághoz, a fontos az, hogy kellő időben, tehát 3 nap alatt adtuk postára. A kérvény szövege egész rövid. Pél-A Jókai Egyesület 25 éve (1911-1936) Irta: Fülöp Zsigmond. Az új egyesület 1912. év végén kezdte meg működését szabadoktatási sorozattal, melynek első előadását Farkas .Hál dr. ismert nevű regényíró, országgyűlési képviselő tartotta »Korunk eszmeáramlatai« címen nagy érdeklődés mellett. Ezek az előadások még a vármegyeház emeleli dísztermében folytak le, de csak az első időkben, mert az egyesület vezetősége hamarosan akcióba lépett az impozáns kultúrház felépítésének minél hamarább leendő megvalósítására. A minisztérium a megígért 100.000 korona államsegélyt folyósította s igy a vármegye és város által megszavazott összesen 60.000 koronával együtt az építéshez szükséges összeg biztosítva lett. 1911. év elején Kürthy főispán vezetésével küldöttség járt a közoktatásügyi miniszternél, aki a küldöttség kérelmére hajlandónak nyilatkozott az államsegélyt 180.000 koronára felemelni, melyet évi 6000 koronás részletekben ki is utalt. A kulturház művészi tervét Hültl Dezső dr. műegyetemi tanár, országos felügyelő készítette el, amely Zichy miniszternek is megnyerte tetszését. A terv kivitelére pályázatot tűztek ki, amelyre három pályázat érkezeit be. hl agg Mihály építész 177815 koronás kiviteli költségvetési ajánlata volt a legolcsóbb és műszakilag is megokolt, legkedvezőbb ajánlat, akit a vezetőség az építéssel megbízott. v t 1913. március 27-én kezdték el bontani a kisgimnázium több mint kétszáz éves földszintes épületét s április 11. napján már megkezdődött az építés munkája, mely nagy erővel folyt, úgy, hogy az alapkőletétel ünnepét május 4-én meg lehetett tartani. Az ünnepélyen megjelent a közoktatásügyi miniszter képviselője, továbbá a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége részéről Szalag Imre báró, a Magyar Nemzeti Muzeum igazgatója, Fejérpatakg László dr. egyetemi tanár, országos felügyelő és Hültl Dezső dr. műegyetemi tanár, a kultúrpalota zseniális tervezője is. Az alapkőbe bádogtokba zárt okiratot helyeztek el, amely a kulturház építésének előzményeit, a, vármegyei könyvtár, a népkönyvtár, a Közmivelődési és Muzeum Egyesület megalakulásának történetét tartalmazza. Junius 28-án elkészült a tetőzet is, mely az építő ácsmunka remeke, s azután kezdetét vette a vakolási, műkő és szobormunka, melyeknek befejezése után az építés ellenőrzésére kiküldött bizottság november 29-ik napjában állapította meg a kulturház ünnepélyes megnyitását. III. Ünnepélyes megnyitás az ország kulturtényezőinek részvételével. — Beöthy Zsolt diszbeszéde. — Komáromi Kacz képkiáltitása. — Nagyszabású hangverseny. A kulturház megnyitásának ünnepe örökre emlékezetes marad a Jókai Egyesület történetében. Nov. 29-én délelőtt fél 12 órakor kezdődött az ünnepély, melyen a közoktatásügyi miniszter, a Nemzeti Muzeum, a Múzeumok és Könyviárak Országos Tanácsa, a Magyar Tudományos Akadémia és Kisfaludy Társaság illusztris képviselői^ vei egyetemben megjelentek a helybeli polgári és katonai hatóságok küldöttségei, az egyesület tagjai, hogy résztvegyenek Komárom kulturéletének uj korszakot megnyitó ünnepnapján, melyen a közmivelődés művészi alkotásu szép csarnokát avatták fel a magyar kultúra templomává. Az ünnepélyen megjelentek Benedek Sándor kultuszminiszteri államtitkár, Szalag Imre báró országos felügyelő, Beöthy Zsolt dr. egyetemi tanár, elnök, Kürthy István főispán, Boncz Ödön, Domány János, Ghyczy Dénes, Konkoly Thege Miklós társelnökök, Baranyay Géza ügyvezető elnök, a komáromi helyőrség képviseletében Meister János altábornagy várparancsnok és Schiss Károly vezérőrnagy dandárparancsnok vezetésével nagyobbszabásu tiszti küldöttség, továbbá Ruszt József, Ferenczi Zoltán, Császár Elemér, Versengi György, Sár-, leány Ferenc, Jaross Vilmos és más előkelőségek. A Komáromi Dalegyesület működőkarának Molecz Tivadar karnagy vezetésével előadott nemzeti himnusza nyitotta meg az ünnepélyt, mely után Kürthy István főispán, társelnök emelkedett szólásra és gondolatokban gazdag beszédben kérte fel a közoktatásügyi miniszter képviseletében megjelent Benedek Sándor államtitkárt a kulturház megnyitására. Beszédéhen többek között a következőket mondotta: — Munkához kell látnunk, hogy biztosítsuk jövőnket, föntartsuk és fejlesszük nemzeti erőnket, ennek pedig alapja, kiindulási pontja, ekszpanziv ereje a nemzeti közmivelődés. Ennek a mi arkánumunknak egy, reméljük és hisszük, erős mentsvárát emeltük e falak között, lementünk azok megalapozásánál múltúnk és jelenünk légbecsesebb, legszentebb .és leghordképesebb talajára : az Isterí és a nemzet jövőjébe vetett erős hittel .teljes hazaszeretet talajára. Hisszük, akarjuk és .fogadjuk is a magunk nevében s erre ez ünnepélyes pillanatban utódainkat is kötelezzük, hogy soha e falak között semmi más, mint ami hazafias, nemes, szép és hasznos, ne áradjon ki, —r- és maradjon az mindig annak, aminek szántuk: a nemzeti közmivelődés egy sziklája és fényes világító tornya. .. Benedek Sándor államtitkár beszédében tolmácsolta a kultuszminiszter üdvözletét, majd örömének adott kifejezést afelett, hogy Komárom város lakosságát magasabb kulturérzék tüzeli, sarkalja a munkára, a közmiveltség terjesztésére. Gyönyörű tanuságtétel erre ez a kultúrpalota, melyet a város és vármegye lakosságának lángoló hazafiassága és az állam támogatása tett lehetővé, hogy a magyar kultúrának védőbástyája legyen. Közhely az — úgymond —, hogy a dúló csaták nem kedveznek a múzsáknak, a tudománynak, a kultúrának. A mi történelmi múltúnk a küzdelmek és harcok hosszú láncolata, ezalatt a művelt nyugat, amelynek mi évszázados védőbástyái voltunk, messze elhagyott bennünket. Annál lélekemelőbb minden, a kultúra felé törekvő lépésünk s annál nagyobb örömmel tölti el szivünket az a tudat, hogy a hí agyar nemzeti kultúra és a nemzeti öntudat hatalmas alkotásokat képes létrehozni. Azzal az imaszerű óhajtással adja át rendeltetésének a kultúrpalotát, hogy abban soha meg he szűnjön égni a magyar tudomány s a magyar kultúra lobogó őrtüze.
