Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)

1937-06-26 / 51. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza

Szombat, 1937 június 28.

Alapította: néhai TUBA JÁNOS.- POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASAGI LAP

Főszerkesztő: GAAL GYULA DR.

Előfizetés: egész évre 80 K6, félérre <10 Ké. negyedévre 20 Ké. Külföldön 120 K5. - Egyesszám ára i Ké.

Komárom, június 25.

Bezárultak az iskolák, egy évi lel* law munkálkodás után tanárnak és tanulónak egyaránt jól esik a pihenés, amelyre az elmúlt iskolai év alatt végzett eredményes munkával mlndakctten rászolgáltak. Az iskola gondját és terhét a tanárok és tanulók a tanév végén elvetették maguktól, az iskolák kiürültek, a gyermek«sfvajt csend és némaság váltotta fel, valósággal kihaltak a tudomány csar•nokai. Akiket közvetlenül érint az iskola, a tanító és gyermek, két hó- Alapig alig gondol az iskolára, a jól végzett munka tudata s a nyugodt JeBdismeret kellemessé teszi a nyári szünetet, mely alatt új erőt gyűjtésnek az elkövetkező újabb munkára.

Annál mélyebb gondbarázdák szántanak végig a szülők homlokán, akiket a pályaválasztás kérdése gyötör a tanév végén, mely ugyan meghozta a kívánt eredményt, azonban legkevésbé sem oldotta meg azt a problémát, amely az iskolaévek alatt állandóan foglalkoztatja a szülőket: milyen pályára lépjen gyermeke, aki Iskolájának sikeres elvégzése után elérkezett ahhoz a ponthoz, hogy választania kell a megélhetést biztosító valamely életpálya közölt? A szülő rendszerint nincs megelégedve a saját életpályájával, azért van az, hogy még a legszegényebb szülő is arra törekszik, hogy fiából vagy leányából nálánál jobb helyzetben élő embert neveljen, illetve neveltessen, aki az életben könnyebben tud boldogulni és akinek jövője éppen tanuliságánál fogva jobb és megelégedcttebb kell, hogy legyen.

Legtöbb gondot a középiskolát végzett Ifjú okozza, akinek a kezében van ugyan az általános műveltségről tanúskodó bizonyítvány, azonban eddigi képzettsége egymagában kevésre kvalifikálja az életben, mert bizonyos Szaktanulmányok vagy egyetemi tanulmányok elvégzése nélkül nem igen tud boldogulni és sokszor olyan pályán kénytelen megállapodni, amelyhez kisebb képzettség, kevesebb tanulás is elegendő. A legtöbb szülő előtt ma is a diplomás-pálya képezi a gyermeke boldogulásának biztos jövőjét A szülői jóakaratnak és gondosságnak azonban ellentmond az a szomorú valóság, mely a nyomorgó diplomásokról beszél, s amely figyelmeztet, hogy ez a pálya már túlzsúfolt, s akik mégis megkísérlik, hogy diplomát szerezzenek, azoknak nemcsak a legkiválóbbwfcnak kell lenniük, hanem az élet mostohaságai ellen még anyagi eszközökkel is fel kell fegyverkezniük. Mert a gyilkos versenyben különben nem fogják bírni az iramot.

Sokkal helyesebb, ha a szülő gyermek« pályaválasztásánál a reális helyzetre gondol é« olyan pályát vá-Eelelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR.

Szerkesztő BAMNYAY JÓZSEF DR.

Cf munkatársak: FÜLöP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR

Jaross Andor bírálata a honvédelmi nevelésről

Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29.

Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton

Komárom, június 25.

A képviselői!áz véderőbízottságában a napokban tárgyalták a nemzetvédelmi nevelésről szóló törvényjavaslatot. A vitában felszólalt Jaross Andor egységes párti nemzetgy. képviselő, a párt országos elnöke, aki jól megalapozott bírálatban részesítette a javaslatot. Beszédében hivatkozott arra, hogy a törvényjavaslat mélyen beleavatkozik az egyén, önrendelkezési jogába, a társadalmi életbe, a nemzeti és szociális jellegű szervezetek mindennapi életébe. Ellenkezik tehát azokkal a demokratikus elvekkel, amelyek az emberi szabadság erkölcsi követelményét állítják homloktérbe.

— Mi is teljes mértékben átérezzük — úgymond — annak a szükségességét, hogy testileg és szellemileg egészséges ifjúság nőjjön bele az életbe, amely azután államvédelmi kötelezettségének a gyakorlatban is eleget tudna tenni. Ennek előfeltétele azonban szerintünk nem a 6 éves kortól való államvédelmi célra való katonai nevelés, hanem a fiatal test sportszerű edzése, amely párosul bizonyos ideálizmustól fűtött egészséges szellemiséggel. Ha gyermekeink 6 éves koruktól kezdve katonai fegyelmi úton képeztetnek ki azokban az erényekben, amelyek bizonyos, vélt ellenséggel szemben kell, hogy megnyilatkozzanak, tehát a kora ifjúságában már tudatosíttatnának mindazok az ellentétek, amelyek például ma Középeurópát nyugtalanítják és később, sorköteles koron jóval innen már fegyveres kiképzésben részesülnének, alig képzelhető el, hogy ez a fiatalság szellemileg és testileg olyan kiegyensúlyozott lenne, mintha ezt a fiatalságot egyszerű nevelésben részesítenék és egészséges, demokratikus idealizmusban nevelnék.

— A javaslat pedagógiai szempontból sok lehetetlenséget tartalmaz. így a 12. szakasz kimondja, hogy az öszszes iskolákban a védelmi felkészülés szellemében tanítsák az összes tárgyakat. Az iskola feladata, hogy objektív ismereteket adjon a tanulóknak, a védelmi felkészülés szubjektivizmusán keresztül ez nem lehetséges. Kifogásolnom kell, hogy a törvényjavaslat elég tág keretű és ismét kormányrendeletek halmazára bízza a paragrafusok hiányának kitöltését.

Igazi parlamentáris életben ilyen törvényjavaslatot nem is volna szabad a Ház elé terjeszteni.

— Újabban az a könnyelmű rendszer honosodott meg, hogy pénzügyi fedezetre való tekintet nélkül nyújtanak be törvény ja vasla tokát, amelyek azután azért nem hajthatók végre, mert a pénzügyi teher olyan közületekct sújt, amelyek adókkal agyonterhelve, különböző szanálási alapok által agyontámogatva és eladősítva nem képesek a feladat megoldására. így van ez a körzeti polgári iskolák törvényével és bizonyos mértékben a polgári légvédelmi rendelkezésekkel is.

— Az előadó beszédében hivatko-Az egyesült párt országos pártvezetőségi ülésén Esterházy János országos ügyv. elnök beszámolójában megemlékezett arról a viszonyról, amely az egyesült párt és a magyar munkásság és magyar ifjúság között fennáll. Beszámolójának e részében többek között a következőket mondotta:

— Magyar és őslakos táborunk megerősödött és különösen az tölthet ei elégtétellel, hogy éppen a legtöbb kísértésnek és csábításnak kitett és a legsúlyosabb anyagi viszonyok között élő munkást estvéreink kezdik felismerni, hogy az ő sorsuk a mi sorsunkkal szorosan egybefűződik, hogy rajtuk nem segíthet a materializmus diktálta >osztályharc, hanem csak akkor boldogulhatnak, ha velünk együtt keresztény nemzeti alapon folytatják létküzdelmüket.

Innen, erről a helyről is felhívom a jóérzésű munkásságot, hogy lássák

zott arra, hogy nem nóvumot teremtünk, amikor a köztársaság nemzetgyűlése elfogadja ezt a törvényjavaslatot, mert az európai államok égésié sora hasonló módon szervezte mejj államvédelmét. Ezt a megállapítást tévedésnek kell minősítenem, mert lei a törvényjavaslat messze meghaladja azokat a kereteket, amelyeket akár Németország, Lengyelország, Ausztria vagy Angolország léptetett életbe. A ml törvényünk csak az olasz tőrvénynyel hasonlítható legfeljebb össze, de éppen azért, mert Olaszország nemcsak nemzetileg egységes állam, hanem korporativ fasiszta pártállam is, egy ilyen intézmény megszervezése jg harmonikus. Nálunk ellenben, aho| magát az államot számos nemzet alkotja, ahol maguk a nemzetek osztály és világnézeti alapon a legkülönfélébb pártokra vannak tagolva, lehetetlen egy ilyen organizációt ágy kiépíteni, hogy a különböző nemzefj érzékenységek, pártérdekek, társadalmi szempontok egymással minduntalan összeütközésbe ne kerüljenek.

bennünk igazi testvéreinket, akik sorsukat éppen úgy szívükön viselik, mint a magukét. Csatlakozzanak munkásmozgalmunkhoz és különösen szakszervezeti munkánkban vállaljanak tevékeny részt.

— A másik jelenség, mely szintén igaz megnyugvást kelthet mindnyßjunkban, az, hogy

a magyar fiatalság, bármilyen rendű és rangú legyen is, felismeri kötelességét nemzettestvérei iránt és a konstruktív magyar munkából minden téren részt követel.

Ezt a törekvését természetesen minden irányban előakarjuk mozdítani, mert hiszen a mi munkásságunk tulajdonképpen leginkább a mai fiatalság érdekében folyik és a dolgok rendje az, hogy azok is ott legyenek az építők között, akik részére szilárd alapokon fel akarjuk emelni a magyar jövő várát.

A magyar munkásság és as ifjúság az egységfronton

Iaszt, amelyen könnyebben és jobban boldogulhat. Az ipari és kereskedelmi pályák nyitva állanak előtte, azokon elhelyezkedhetik és az életben megállhatja helyét. Az, hogy bizonyos műveltséget szerzett a középiskolában, csak biztosabbá teheti boldogulását, a müveit iparosra és kereskedőre mindig szükség volt s a mostani élctviszonyoik között kétszeresen is szükség van. Az intelligens iparost és kereskedőt mindenki megbecsüli, mert azt a társadalmi osztályt, amelyhez tartozik, csak emeli és tekintélyesebbé teszi.

Magyar vonatkozásban még egy nagy gond nehezedik a szülőre. Bár csak a szívére kellene hallgatnia a magyar szülőnek, a azonnal tudná, hogy gyermekét csak magyar iskolába adhatja, mert nem frázis az, hanem mélyértelmü igazság, hogy magyar gyermek magyar iskolába való! A tanév vége egyben a beírások ideje is, most kell afelől határozni, hogy a magyar nemzeti kisebbséghez tartozó szülők gyermekeit milyen iskolába írassák be. A köztársaság alkotmányalaptörvénye teljes mértékben biztosítja a magyarok részére B tanszabadságot, a törvény mindenkit feljogosít arra, hogy gyermekét abban az iskolában neveltetheti, amelyben akarja, nem lehet tehát kétséges, hogy a magyar szülő csak magyar iskolába irathalja be gyermekét. A magyar iskolába, ahol saját anyanyelvén sajátítja el az ismereteket, ahol magyar tanító vagy magyar tanár oktatja s ahol éppen ezért könnyebben és jobban szívhatja leikébe a tudományokat. A magasabb tudományos ismereteket, sőt az államnyelvet is sikeresebben tanulhatja meg, ha anyanyelvén sajátította el mindazt, amire a műveltség vagy életepályája szempontjából szüksége van.

A tanév végén felmerülő újabb gondok közül ezt a gondot hamarosan elintézheti a magyar szülő, mert csali tudnia és éreznie kell, hogy gyermekét olyan Iskolába kell adnia, aht»l édesanyja nyelvén tanulhat, s ahol olyan szellemben nyer oktatást, amely szívben és lélekben továbbra is megtartja fajának, hogy tántoríthatatlan fia maradjon nemzetének, melynek szüksége van raá. Ne feledjük el tehát, hogy magyar gyermek magyar iskolába való!