Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-20 / 6. szám
Otveniiyolcadik évfolyam 6. szám, Szorda, 1937 január SO, Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ke, félévre 40 Ke, negyedévre 20 Ki. — Külföldön 120 Ki. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: Egyes szám ára 1 korona. Főmunkatársak: FÜLÜP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR szerdán és szombaton Új terv a világbéke érdekében? Göring és Mussolini Francia« ország kikapcsolásával három« hatalmi egyezményt tervez. (Január 19.) Mussolini és Göring miniszterelnök tanácskozásait általános figyelem kíséri Európában. Hír szerint javaslatot dolgoztak ki, amely egy új megoldása volna az európai egyensúlynak s így a világbékének. A német-olasz javaslat tartalma nem más, mint egy háronihatalmi egyezmény Olaszország, Anglia és Németország' között Spanyolország jövő helyzetét illetően. Franciaországot és Lengyelországot is felszólítanák, hogy csatlakozzék az egyezményhez. Franciaországban aggódnak, hogy ez a terv tulajdonképen azt takarja, hogy Franciaországot elkülönítsék szövetségeseitől. Szüllő Géza dr.: Mi teljesjogu állampolgároknak akarjuk tudni magunkat. Tartsuk meg a törvényeket, de tartassuk is meg! Jugoszláv-bolgár barátság. A világpolitika túlontúl megfertőzött s nyomasztó légkörében szinté felüdítő hatással ragadják meg a figyelmet azok az események, amelyek az utóbbi időkben a Balkán félszigeten történnek. Jugoszlávia kormánya szakítva eddigi belső és külső politikai irányzatával, olyan lépéseket teli, amelyek ennek az államnak konszolidációját mozdítják elő. Stojadinovics miniszterelnök és külügyminiszter elsősorban az állam békéjére és nyugalmára törekszik és elhatározta, hogy a horváí parasztpártlal tárgyalásokat kezd a két testvérnemzet megbékélése céljából, aminek első állomása az a találkozás volt, amely szombaton a régi steinbrucki kastélyban folyt le a miniszterelnök és Maesek dr., a horváí parasztpárt vezére között. Négy óráig tartott a két államférfin között a megbeszélés s habár a tanácskozásról jelentést nem is adtak ki, mindenki tudja, hogy a megbeszélés a megegyezés előkészítésének kérdéséről folyt s hogy e találkozás Jugoszlávia közeli történetében jelentős fordulatnak volt kiinduló pontja. Természetes, hogy a lefolyt tárgyalások iránt belgrádi politikai körökben óriási érdeklődés nyilvánult meg, de az is érthető, hogy a külföld is felfigyelt a Steinbruekban történt találkozásra. De Jugoszlávia külpolitikája tekintetében is új irányvonalat tűzött ki maga elé. Már hónapok óla foglalkoznak az újságok azzal, hogy Jugoszlávia állandó tárgyalásokat folytat Bulgáriával s a legutóbbi híradásokból már arról értesült a világ, hogy a két szomszédállam közölt megegyezés jött létre, amely a világháború utáni békeszerződések mindent megmerevítő feszüllségét lényegesen enyhíti és a volt két ellenfél között a barátságos viszony atmoszféráját teremti meg. A jugoszláv-bolgár közeledés mögött állítólag német és olasz befolyás rejtőzik s aligha lehet efelett annyira lelkesedő az az öröm, amelyet a kislanlant és a Balkánszövetségnek impulálnak c szövetségek államainak félhivatalos lapjai. Az bizonyos, hogy eddig megoldhatatlannak tartott több kérdés került le a napirendről, így például Szcrb-Macedónia kérdése, Dobrudzsa, Thráeia és görög Macedóniáról is mélyen hallgat Bulgária. Stojadinovics nagy ügyességgel szüntette meg azokat az aggodalmakat, amelyek Romániában, Görögországban és Törökországban barázdákat vonták a kormányok és diplomaták homlokára, mert ezek ösztönszerücn riadnak fel, ha a háború után megszervezett új rendet valaki meg akarja bolygatni. A jugoszláv-bolgár paktum annak a bizonysága, hogy a Balkánállamok nem bíznak már a francia biztonsági rendszer erejében s egyes államok Komárom, január 19. Az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt, valamint a szepesi németek pártja törvényhozóinak közös klubja jan. 16-án Pozsonyban a pártközpont tanácstermében Szüllő Géza dr. nemzetgy. képviselő elnökletével ülést tartott, amelyen a szlovenszkói éis ruszinszkói országos képviselőtestületi tagok is resztvettek. Jaross Andor nemzetgy. képviselő, országos pártelnök beszámolt a párt aktuális problémáiról, a párt-egyesítési munka eredményes előlialadásáról, amely a községi szervezetek túlnyomó részében már befejezést nyert. A közös klub foglalkozott ezenkívül az ebben az évben esedékes községi választásokkal, azok előkészítésével, az állami, országos és járási segélyalapoknak a magyar kisebba középeurópai hatalmi helyzetnek jobban megfelelő, önálló politikát akarnak folytatni. Ebben a törekvésükben sokszor nem lehelnek különösebb figyelemmel azokra a régebbi szövetségeseikre, akiknek esetleg nem tetszik a régi ellenféllel való barálkozás s köztük fennálló viszony szorosabbra való fűzése. Az bizonyos, hogy a Balkán-paktumot az érdekelt államok Bulgária ellen szervezték meg, mint ahogy a kisantant is Magyarország ellen irányul, s nem is lehelne csodálni, ha nehezményeznék, hogy Jugoszlávia a régi, gyűlölt ellenséggel köt külön egyezséget. Egyelőre a többi állam jő arcot mutat a barátkozás felé, de azt, hogy Jugoszlávia önállóan és függetlenül, a saját élctérdekeinek megfelelő módon cselekedjék külpolitikai vonatkozásokban, sem Románia, sem Görögország, sem Csehszlovákia, sem ség részére való intenzívebb kihasználásának módozataival. a szülői társulatok kívánságára a német nyelv kötelező tanítása érdekében és a pártlapok szerkesztési és fejlesztési kérdésiéivel. Majd megvitatták az illetékes körök részéről a nemzeti kisebbségi kérdésekben kilátásba helyezett tárgyalások eshetőségeit, amelyeket a párt teljesen felkészülve, élénk figyelemmel fog kisérni. Az ülés elején Szüllő Géza dr. klubelnök tartalmas expozéban ismertette a politikai helyzetet. Nagy figyelemmel hallgatott fejtegetései során kitért a magyar nemzeti kisebbség helyzetére s többek között a következőket mondotta : — A mi államunkban a politikának vezető tényezője a cseh faj. Ez a faj Törökország nem képes megakadályozni. Mert azt kell tennie, amit a helyzet előír számára. A megegyezésnek részletei nem ismeretesek ugyan, de nem nehéz kitalálni, hogy a két szomszédos állam politikai kérdésekben is megértésre jutott. Nem szükséges itt mást említeni, csak azt a nagy veszedelmet, amelyet a kommunizmus készít elő erőszakos terjeszkedési igyekezetével s ami nem lehet közömbös Jugoszláviára, amely még ma sem ismerte el Szovjctoroszországot s nem lehet közömbös Bulgáriára sem, amelynek igen keserves emlékei maradlak fenn a bolseviki uralomról. Jugoszláviának Magyarországhoz való viszonya is barátságosabb lett az utóbbi időben. Magyarország kormányzóját csak nemrégen üdvözölték jugoszláv földre való lépésekor hivatalos ünnepélyességgel, ami nyílt rendkívül szorgalmas, intelligens, azonban minden transzcendentális dolog iránt érzéketlen, reális. Bátor vagyok itt rámutatni arra, hogy mi, ittlévő magyarok világosan kijelentettük mindig azt, hogy mi ebben az államban telj es jogú állampolgároknak hisszük és akarjuk tudni magunkat. Én voltam az, aki egy interjúban, amit a Prager Tagblattnak adtam egy alkalommal, kijelentettem, hogy a magyarok nemcsak kisebbség, hanem az állam polgárai is. Ezt a gondolatot fejtettük ki mindanynyian már számtalanszor, hogy mj ebben az államban teljesjogú állampolgárok akarunk lenni és a teljes joguság alatt értjük azt, hogy nem szabad és nem lehet bennünket sem elnemzetietleníteni, sem pedig minket asszimilálni. — Ma is, amikor a sajtó tele van mindenféle kombinálásokkal, újból leszögezzük azt, hogy abban a pillanatban, amikor mi a csehszlovák állam polgárai lettünk, a magunk erőviszonyainak tudatában ráhelyezkedtünk az állam alapjára, s abban a tényben, hogy a parlamenti életbén részt veszünk, leléptünk a passzivitás álláspontjáról. Parlamenti ellenzéki álláspontunkban nyilvánul még az, hogy iaktivisták vagyunk. Az aktivizmus nem abban áll, lioyy mi a kormányt átmogassuk! Beszédem elején rámutattam arra. hogy akinek nincsen érzéke a parlamentarizmus iránt, az azt hiszi, hogy a kormány gondos atyja az országnak, s aki azt kritizálni meri, vagy akj annak intézkedéseivel nem ért egyet, az rebellis. Ez nem parlamenti felfogás. Ahogy a kormánynak — akár támogatom őt, akár nem, — kötelessége nekem mint állampolgárnak minden jogomat megvédelmezni, mert ez az ő feladata, épugy biinös lenne a kormány, ha nekifejezése volt annak, hogy Jugoszlávia északi szomszédjával is jó viszonyt akar teremteni. Jugoszlávia Bulgáriával már megegyezett, az a legfőbb törekvése, hogy valamennyi szomszédjával jó viszonyba kerüljön. A jugoszláv-bolgár paktum azt jelenti, hogy meg van a mód arra, mint lehet az országoknak közös élelérdekeik védelmére szoros kapcsolatot teremteni egymás között. S mikor ezt megállapítjuk, rá kell mutatnunk arra, hogy a régóta megoldásra váró s a népek boldogabb sorsát biztosító középeurópai béke kérdését is csak úgy lehet megoldani, ha az érdekeltek egymással megegyeznek. Szívleljék meg Jugoszlávia bátor példáját a kisantant többi államai is és teremtsék meg a Duna völgyében, a népek egyenjogúsága elvének érvényesülésével, a régóta áhított békét, nyugalmat és biztos jövőt!
