Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-06-05 / 45. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza ötvennyolcadik évfolyam 45. szám Szombat, 1937 június 5. KOMAROMI LAPOK Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Előfizetés: egész évre 80 Ke, félévre 40 Kö. negyedévre 20 Ke. Külföldön 129 Ke. - Egyesszám ára 1 Ke. Magyar kisebbségi ifjúság Komárom, június 4. Magyar kisebbségi kullúréletiink legátfogóbb szervének, a Szlovcnszkói Magyar Kultúr Egyesületnek városunk falai között lezajlott közgyűlésén az egyesület illusztris országos elnöke lelkeket magával ragadó ékesszólásával azt a kérelmet intézte a magyar ifjúsághoz, hogy abban a részéről minden ellen megnyilvánuló bizalmatlanságban, amelyben él, legyen bizalommal saját maga iránt és saját magyarsága iránt, mert akkor oda fog állani a SZMKE mellé és «gyűlt fog munkálkodni azokkal, akik a magyar közművelődés előbbreviteléért dolgoznak. Jankovics Marcell dr.-nak ebben a felszólításában a magyar nemzetének jövőjét féltő magyar embernek szíve szólal meg, a fajtájához ragaszkodó, annak sorsáért aggódó, igaz magyar lélek szorongása jut kifejezésre, azé a nagytekintélyű vezérférfiúé, aki emelkedett világszemléletében minden ideálok ideáljává a magyar Géniuszt állította, amelynek teremtő ereje legyőzhetetlen és maradandó a nemzet életében. A nemzet jövőjéhez, az ifjúsághoz intézte szózatát, abban a meggyőződésben, hogy ennek az ifjúságnak végre valahára meg kell értenie azt, hogy minden megpróbáltatások és válságok között is hol van a helye és merre nyílik számára az egyetlen biztos életlehetőség. Mindenekelőtt saját magával kell az ifjúságnak rendbe jönnie. A múltak hibáinak örökös felhánytorgatása, az elmúlt jobb idők még itt élő részeseivel szemben megnyilvánuló ellenszenve, a nemzet ellenségeinek beállításában tárgyalt múlt iránti elfogultsága nem segíti elő szociális problémáinak megoldását, legfeljebb csak arra lehet alkalmas, hogy téves és hibás következtetéseket vonjon le olyan adatokból, amelyek legnagyobbrészt ellenséges indulattól fűtött lelkek gyűlöletéből áradtak szét. Nem mi vagyunk az elsők, akik megállapítjuk, hogy a magyar ifjúság, sajnos, messze elsodródott a nemzettől, amelynek pedig egyik legértékesebb részét alkothatná. Olyan légkörbekerült, amely nemzeti érzését eltompította, lelkét átalakította s talán akaratlanul, de a viszonyok kényszerének hatása alatt eltávolodott azoktól, akikhez vérségi és faji kötelékek fűzik. Mindez pedig legelsősorban azért történt így, mert szociális helyzete igen megnehezedett. A kisebbségi nemzetnek minden nyomorúsága, elhagyatóItsága ólomsúllyal nehezedett a magyar ifjúságra, mely minden rossznak forrását a múltban keresi s ezért van az, hogy saját nemzete történetétől is elfordul és olyan irányzatok felé igazodik, amelyek lelkének POLITIKAI. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLöP ZSIGMOND és SZOMBATIIY VIKTOR Főszerkesztő: GAAL GYULA DR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Jaross Andor a magyar egység megbonihatatlanságáről Komárom, június 4. Az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt nagysikerű pártgyűlést tartott Pozsonypüspökin és Fél községben. A népgyűléseken megjelent Jaross Andor országos pártelnök, valamint Csapass Géza országos pártvezetőségi tag és Koczor Gyula országos központi pártigazgató is, akiknek beszédeit ezrekre menő közönség hallgatta végig. Igen nagy tetszéssel fogadta a pártgyűlés Jaross Andor orsz. pártelnök beszédét, aki alaposan megkonstruált beszámolójában foglalkozott a magyar kisebbség sérelmeivel, majd az erre vonatkozó konkrét esetek felsorolása után feszült figyelem mellett így folytatta: — A csehszlovákiai magyarság tisztában van a realitásokkal s el vart tökélve arra, hogy csak akkor szünteti be ellenzéki harcát, ha a magyarság követeléseit telfes mértékben teljesítik s léte minden vonalon biztosítva lesz. A törvényekben biztosítót! teljes egyenjogúság megvalósulását követeljük, magyarokat követelünk a járási hivatalokba, a postára, a bírósághoz, általában mindenüvé olyan mértékben, amint az bennünket megillet. Magyar embereknek követelünk kenyeret a munkahelyeken, ahol erre jussunk van. Mi sem Moszkva, sem Kramárék politikáját nem akarjuk csinálni, mi magyar kisebbségi politikát követelünk, nem egyesek, hanem az egész magyarság érdekében dolgozunk. — Mivel a magyar frontot nem lehetett sem agrár, sem szocialistaként más jelszavakkal megbontani, most katolikus-alapon szeretnének a magyar egységen rést vágni. A legkeményebben szembeszállunk minden ilyen törekvéssel. Nem engedjük magunkat egymás ellen uszítani. Szeretettel ölelünk magunkhoz minden katolikust, minden protestánst, minden becsületes magyart. erkölcsi világát kiforgatják s a rideg materializmus karjaiba kergetik őt. Ezért tekint reménykedve minden új dolog felé, ezért várja egyetlen üdvét azoktól, akik súlyos helyzetével viszszaélve, az Ígéret földjével kápráztatják el lelkét és agyát. De valóban szomorú volna, hogyha nem lennének kivételek. Mert hála Istennek még szép számmal vannak olyanok, akik hűek maradtak s akik a magyar kisebbségi sors nehézségeit együtt szenvedik el apáikkal és testvéreikkel. Mennyivel könnyebb volna ez a sors, ha valamennyi magyar ifjú együtt volna, egy kompakt tömegben a többiekkel, mennyivel nagyobb erőt és szívósságot jelentene ez a közösség mindama veszedelmekkel szemben, amelyek a kisebbségi magyarságot állandóan minden oldalról fenyegetik! És mennyivel sikeresebb lenne — Templomainkat és vallásunkat a legszélsőbbségig menő harcban megvédi ük minden támadás ellen, de ezt a harcot úgy vívhatjuk meg eredményesen, ha a magyarság egységes és vállvetve, egymás mellett küzd a keresztény világnézetért a katolikus és a protestáns. Minden vonalon védjük a magyar életet. Azt akarjuk, hogy a magyar kézben levő föld magyar maradjon, a magyar iparos és munkás megtalálja a maga munkahelyét, a magyar gyermek magyar iskolába járjon, egyszóval, hogy a magyar maradjon magyarnak. Szent meggyőződésünk, hogy Isten segítségével és összetartásunkkal ezt biztosítani is Ludjuk. A nagyhatású beszédet tomboló lelkesedéssel fogadta a pártgyűlés, melyen még Csaposs Géza, Koczor Gyula, Varecha József és Furdanich Aladár beszéltek. Esterházy János a magyar egyetem felállítását követelte A kassai műegyetem létesítéséről szóló kormányjavaslatot a képviselőház kullúrális és költségvetési bizottsága csütörtöki ülésén tárgyalta. Az ülésen élénk vita volt, melynek során Szívók szlovák néppárti képviselő azt követelte, hogy a főiskola nevébe vegyék be a »szlovák« jelzőt s a tannyelv ne az »államnyelv« legyen, amint az eredeti szöveg tartalmazza, hanem kimondottan a »szlovák« legyen. Felszólalt a bizottság ülésén Esterházy János képviselő is az egyesült párt nevében s beszédében többek között kijelentette, hogy nincs ellene annak, hogy a kassai műegyetem Stefánik nevét viselje, de az előterjesztett javaslattal nem érthet egyet, mert a kormány eddig nem teljesítette kötelezettségét a magyar kisebbséggel szemben, a magyarság évek óta hiába követeli a magyar egyetem felállítását. A képviselőház csütörtök délután tartott plenáris ülésén került napirendre a kassai műegyetem ügye, melynek tárgyalása során, az előadó beszéde után Esterházy János lioszszabb beszédben fejtette ki az egyesült párt álláspontját. A képviselőház jövő heti ülése A képviselőház jövő héten valószínűleg két ülést fog tartani. Valószínű, hogy a külügyi bizottság is öszszeül, hogy megvitassa a külügyi expozét. A jövő hét folyamán a kárpátaljai autonóm javaslatot is beterjesztik a törvényhozás elé. Csütörtökön minisztertanács lesz, amelyen döntést hoznak a bírák fizetés szabályozásnak kérdésére nézve. A meghatalmazási törvény meghosszabbításának kérdésében nehézségek merültek fel a koalíciós pártok között, amennyiben a szocialista pártok szűkíteni akarják a meghatalmazások körét. hfre-itu jJb Kegyelem Toka Béla számára Tuka Béla, volt egyetemi tanárt és nemzetgyűlési képviselőt, akit katonai árulásért és a köztársaság elleni üzelmek előkészítéséért 15 évi fegyházra Ítéltek, kilenc évi fegyház után a köztársasági elnök kegyelme folytán szabadlábra helyezték és Csehországba internálták. A Csehszlovák Sajtóiroda az amaz a munka, amelyet önzetlen lelkes magyarok folytatnak a nemzet megmaradásáért, jövőjéért 1 Ezek a gondolatok húzódnak meg a SZMKE mindenki által tisztelt elnökének szavai mögött, amelyek buzdításul szolgálnak a magyar kisebbségi élet minden részesének s vele elsősorban a magyar ifjúságnak. A magyarság kolleklivuma csak akkor juthat eleven és számottevő erővé, ha annak minden fia egyetlen táborba tömörül, ha egymást segítve és egymásért élve, a közös célért, a közös jövőért dolgozik. Ha ezt az egységet megteremtjük, akkor a magyar ifjúság sok nehéz problémája magától fog megoldódni, de ehhez szükséges, hogy a magyar ifjúság se fusson idegen eszmék után s ne keresse máshol boldogulását, mint saját nemzetének soraiban. nesztia megtörténtéről a következő hivatalos jelentést adta ki: — Tuka Béla, volt egyetemi tanárt és volt nemzetgyűlési képviselőt 1929. október 5-én a pozsonyi kerületi bíróság, majd a pozsonyi felső és végül a brünni legfelső bíróság katonai árulás és a köztársaság elleni üzelmek előkészítése bűntettéért 15 esztendei fegyházbüntetésre és polgári jogainak elvesztésére ítélte. Tuka kegyelmet kapott kérvénye és ama beadványa alapján, amelyben a következő szavakkal ismerte be bűnösségét: »Szánva ismerem be eltévelyedésemet. Kísérletet tettem az alkotmány erőszakos megváltoztatására s elvakultságomban nem láttam a veszedelmet, amelybe nemzetemet és az államot esetleg belesodorhattam volna.« Beadványában részletesen elmondja, hogy különféle idegen országok mely ellenséges politikai és katonai tényezőivel lépett kapcsolatba, tárgyalt és vett át tőlük utasításokat, parancsokat, valamint terveket s végül hogyan készítette elő a szervezett fegyveres lázadást. Tuka Béla maga közvetlenül és pozsonyi védőügyvédje, dr. Ottlyk útján közvetve is több ízben kért kegyelmet. Kéréséi arra való tekintettel teljesítették, hogy tettének kizárólag politikai indokai voltak, hogy bünte-
