Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-05-19 / 40. szám
Öivennyolcadik évfolyam 40. szám Szerda, 1937 május 19, ÍROM LA Alapította: néhai TUBA JÁNOS. ------- POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP ------- Főszerkesztő: GAAL GYULA DR. Előfizetés: egész évre 80 Ke, félévre 40 Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR. Ké. negyedévre 20 Ké. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Külföldön 120 Ive. - Egyesszáin ára 1 Kp. Főmunkatársak: FÜLöP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Országlntognlnsok Komárom, május 18. A diplomácia eljárási módszerei között mindenkor nagy jelentőséggel birl a közvetlen tárgyalások alkalmazása, amelyeknek gyakorlása különösen a világháború után vált mindeninapossá. A világháború és a békeszerződések nemcsak hogy nem oldották meg a függőkérdéseket, hanem még szaporították a súlyos problémákat és azt lehet mondani, hogy a diplomácia feladatát igen megnehezítették, mert az elintézésre váró politikai kérdések megtárgyalása, a vélemények kicserélése folytonosan foglalkoztatja a külpolitika irányítóit, akik sokszor nagy, hiábavaló harcol vívnak egymással. A külpolitikai kérdések elintézésére külön központot állítottak föl, a genfi népszövetség van hivatva arra, hogy a világ államférfiai a vitássá váll kérdéseket megoldják. Csakhogy az elmúlt évek bebizonyították azt, hogy ez a nemzetközi fórum képtelen hivatásának eleget tenni, meri abban az eredendő hibában leledzik, hogy csak egy politikai államcsoporinak érdekeit védi, n szövetség többi tagjai pedig minden igyekezelük mellett sem képesek igazságot kapni ezen a fórumon. Ennek lehet tulajdonítani, hogy a népszövetséget már eddig is többen elhagyták és többen bojkotiálják, holott pedig a neve szerint az egész világ valamennyi nemzetének együtt kellene Genfben dolgoznia. Bizonyára ez az oka annak is, hogy a diplomácia a kényes kérdésekei nem viszi már a népszövetség elé,f hanem az érdekelt államok maguk igyekeznek egymás között megtalálni a közeledésnek és a megoldásnak módját. Erre pedig legalkalmasabbnak mutatkozik a hatalmak személyes találkozása, amely az országok vezető politikusainak, kormányférfiainak és államfőinek kölcsönös meglátogatásában jut kifejezésre. A multban is ineglörtént, hogy kormányférfiak és államfők, királyok és császárok meglátogatták egymást, ez azonban csak a legritkább eset volt s valóban világraszóló eseményt képezett. De az is bizonyos, hogy ezeknek a látogatásoknak hátterében rendszerint igen fontos dolgok állottak. Aminthogy ma sem lehet lekicsinyelni ezeket a látogatásokat, sőt a mai rendkívüli időkben még nagyobb fontossággal bírnak az uralkodók látogatásai. Tudjuk jól, hogy például a kisantant államai a diplomáciai látogatásokai rendszeresítették, minden évben legalább kétszer találkoznak a külügyminiszterek, hogy megtárgyalják az időközben felmerült kérdéseket és a külpolitikai helyzetet. A kisantant államok uralkodóinak és államfőinek találkozását is bevezették s még élénk emlékezetében van mindenkinek az a látogatás, amelyet a köztársaság elnöke Bukarestben és Bclgrádhan tett Nem reflektál a kormány a felhatalmazási törvény meghosszabbítására ? A kormánypártok legnagyobb részének tetszésével találkozik az, hogy a kormány nem foglalkoztatja a nemzetgyűlést. Ha pedig valamilyen ügygyei előáll, akkor a koalíció szembehelyezkedik a javaslattal. így történt a bírói fizetéslevonások utólagos törvényesítésére vonatkozó javaslattal is. A koalíciós pártok egyszerűen megtagadták évekre visszamenőleg szentesíteni a kormány eljárását. A kormány erre azzal felelt, hogy tudomására adta a koalíciós pártoknak, hogy a felhatalmazási törvény meghosszabbítására nem reflektál és ha a parlament mégis megadja a felhatalmazást, úgy semmi szín alatt nem kívánja az oly széleskörű s pontosan meg nem határozott felhatalmazást, amilyenben eddig volt része. Már oly hangok is hallatszottak, hogy a nemzetgyűlés csinálja meg a gabonaárak megállapítását, a közalkalmazotti fizetéslevonások meghosszabbítását (az erre vonatkozó rendelet hatálya június végén jár le), a további szindikalizációkat (tej, zöldség, ugorka stb.), a gazdaadósságok komoly rendezését,! hogy a parlament mindezt .a nyilvánosság ellenőrzésével végezze el, ahelyett^ hogy mint eddig, a koalíciós párti agitátorok a népszerűtlen intézkedéseknél egyszerűen azzal védekezhessenek: »Hja, mi, képviselők, nem tehetünk róla, a kormány maga csinálta meg s minket nem kérdezett...« Vagyis a "kormány nem kívánja tovább viselni a felhatalmazási törvénynyél reáruházoit fokozott felelősséget^ amiben nem csekély szerepe van annak a körülménynek is, hogy a nemzetgyűlés is a kormány ellenére lesz. Kormánykörök különösen rossz néven veszik a nemzetgyűléstől, hogy a vasúti törvényt egyrészt lassan készíti, másrészt az eredeti javaslatot úgy kiforgatta, hogy a módosítások már az alapelveket érintik. A kormány tehát azt mondja, bogy ha a nemzetgyűlés ki tudja forgatni a vasúti törvényjavaslatot alapelveiből, akkor csinálja meg a gabonaárakat és hosszabbítsa meg a fizetésleszállításokat is és oldja meg a többi népszerűtlen ügyet is. Szinte már úgy néz ki a dolog, mintha a kormány és a parlamenti koalíciós többség azon versengenének, hogy melyik tudná a felelősség alól való mentesülést eredményesebben elérni. A nézeteltérések különösen a bírói fizetések megrövidítéséről szóló törvényjavaslat kaps amelyet a román király és Pál herceg viszonzott Prágában. De nemcsak a kisantant államok, hanem a másik középeurópai hatalmi csoport, a római jegyzőkönyvek államai is számtalan esetben felhasználják a személyes találkozást és érintkezést a diplomáciai tárgyalások lefolytatására, épp úgy a nyugali hatalmas birodalmak külügyminiszterei és diplomatái is készen állanak a személyes tárgyalásokra. Soha nem volt olyan mérvű diplomalajárás és államfő-látogatás, mint néhány év óta, amiből fel lehet tételezni, hogy az egymást felkereső magas látogatók bizonyára megismerhetik egymást és azt a népet, amelynek sorsáról tárgyalnak s amelynek fejlődésére és boldogulására minden csán nagyon kiéleződtek. Végeredményben el lehet mondani, hogy a koalíciós pártok most, a községi választások előtt a legnagyobb készséggel hajlandók megszavazni a kormány részére a felhatalmazási törvény meghosszabbítását, mert nem szeretnék a népszerűtlen javaslatokért a felelősséget viselni. A gazdasági miniszterek ülésén a pozsonyi szabad kikötőről tanácskoztak A minisztertanács a múlt héten nem tartott ülést, azonban a miniszterek szakkollégiumai számos értekezletet tartottak az aktuális kérdésekről. A gazdasági miniszterek kollégiuma — egyebek között — foglalkozott a szlovenszkói koalíciós képviselők amaz indítványával, hogy a kormány a pozsonyi kikötőben szabad kikötő övét létesítsen. A kérdés gyors megoldására ösztökéli a prágai illetékes köröket a Budapesten, Csepelszigeten szervezett szabadkikötő. A gazdasági miniszterek kedvezően fogták fel a pozsonyi szabadkikötő ügyét, de a pénzügyminiszter a tervvel szemben abszolút vétót jelentett be állami pénzügyi okokból s így a terv-még nagyon soká terv marad. A gazdasági miniszterek a tárgyalt számos kérdés közül állítólag csak a belföldi inunkapiac védelméről szóló törvény szigorító módosításaiban egyeztek volna meg. A többi kérdést nyitva hagyták. Nyári szünet a parlamentben Most, hogy hirtelen megjött a meleg s az idő nyárias lett, a képviselők és szenátorok körében máris azzal' a kérdéssel foglalkoznak, hogy mikor fog elkezdődni a parlament nyári szabadsága. Azt az eddigi gyakorlatból meg lehet állapítani, hogy a-, nemzetgyűlés nyári szabadságát leg-» később július elején kezdi meg. Egyike vidéki szociáldemokrata párti lapban megjelent híradás szerint június hó 20-án zárulnak a parlament kapói,? hogy a kormány a felhatalmazásig törvény alapján kiadandó rendeleteket még július 1-ig elkészíthesse. eszközt fel akarnak használni. A régi világban az ilyen látogatások nagy idegességet okoztak, mert mindenki áltól félt, hogy valami olyan dolog következik utána, amely nehéz megpróbáltatásokat von maga után. Aminthogy sokszor úgy is történt. Bár most gyakrabban történik látogatás az államok között, amelyekről hivatalos jelenlések azt mondják, hogy csak udvariassági formaságok, a népek közölt mégsem képesek arra, hogy leküzdjék a régi időkből fennmaradt szorongó előítéleteket és a rossz érzéseket, amelyek a legvégzetesebb következményeket vonják le az államfők és a kormányférfiak találkozásaiból. Sajnos, ezek a találkozások nem mindig az udvariasság Viszály a belpolitikában A »Venkov« hosszú vezércikkben panaszkodik a cseh pártok között uralkodó visszavonás, viszály miatt, mely lehetetlenné teszi a világos bepillantást a külpolitikai történésekbe és az azokból Csehszlovákiára háramló szükségletekbe. A lap egyebek között ezeket írja: »Nem pesszimizmus, ha számos derék emberünk figyelemmel kíséri a Róma—Berlin tengely fejlődésének történetét, Olaszország új szerződéseit, Lengyelország taktikáját, Ausztria és Magyarország közeledését, a nyugati eseményeket stb. és ha azután a problémákat térkép fölé hajolva latolgatja s államférfiak erre vonatkozó megnyilatkozásait olvassa. Igaz, hogy fel vagyunk fegyverezve, készek és elhatározottak vagyunk,: de a belpolitikában jelenleg teljesen egymás hajában vagyunk belső konszolidáció helyett, amikor okos megértés és megegyezés volna szükséges ama frontok Helyett, amelyek Spanyolországban is pontosan úgy kezdődtek és most nyugaton más államokban is kezdődnek, ahol Blum ur virágos bőbeszédűsége ellenére argumentumaival már nem sokra megy, Nálunk különösen fenyegetőznek a szudétanémet koncentrációval és hiégse vesz tőlük példát senki,, hogy az erők e koncentrációja az idők nyilvánvaló jele és annak az ideológiai világnak a gyümölcse, melyben németjeink egy része él.« Öt tagból álló család kapott gyomormérgezést Súlyos mérgezési eset híre érkezik Apácaszakállas, csallóközi községből. Moroli Imréné apácaszakállasi lakos vacsorát tálalt föl öt tagú családjának. Az ízletes vacsorát a család jó étvággyal el is fogyasztotta, különösen a gyerekek eltek farkasétvágygyal. Később, több óra múlva, amikor a család rég lepihent és elaludt, a családtagok eggmásulán riadtak föl és kínzó fájdalmakról, görcsök, ről panaszkodtak. A segítségükre előhívott orvos megállapította, hogy az elfogyasztott ételtől lettek rosszul. Moroliné ugyanis az előtte való napról megmaradt tésztát ■ífdla a családjának. A tésztát mázohillan edényben tartotta és így a féfiet ért nedv által mérges sav keletkezett és ez okozta a mérgezést. A család állapota nagyon súlyos. diktálta látogatások, sőt minden esetben éppen azérl töri énnek, mert a nemzetek közötti ellenséges viszony folytán az ugyanazon életérdekekkel rendelkező államok arra vannak utalva, hogy egymás között keressenek támogatást a közös ellenséggel szemben. Vagyis a helyzet a mai jelszavas demokrácia világában is az, hogy a hatalmak között újabb csoportosulások kezdődnek meg s az ünnepélyes pompa ragyogása közt végbemenő látogatások ezeknek az új hatalmi csoportoknak megalapozását segítik elő. Mennyivel fcleinelőbb és megnyugtatóbb lenne, ha az országlátogatások nyomán a régóla vágyva várt béke és nyugalom áldásos korszaka következnék el a világra!
