Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)

1937-01-16 / 5. szám

Lapunk mal száma a jövőheti teljesBadió-mUsorttartalmazza Ötvennyolca dili évfolyam. 5. szám___________________Szombat, |Q3'7' fannár lö KOMÁROMI Li POLITIKAI LAP. IPOK Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel Mgész évre 80 Kő, félévre 40 Ké, negyed- peiei évre 20 Kő. - Külföldön 120 Kő. Egyes szám ára 1 korona. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. 5s főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr Főmunkatársak: FÜLöP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Mi újság a spanyol ügyben? A nemzeti csapatok győzelme a spanyol fronton. G5rlng tárgyalásai Olaszországban. Német-francia együttműködés Néhány napon át tüzet hánytak a francia háboruspárli lapok Német­ország ellen és hisztérikus hangon követelték Franciaországnak a leg­komolyabb fellépését az északi szom­széddal szemben. Előbb lelkiismeret­len s perfid módon azt a valótlan­ságot röpítették ezek a szenzációra éhes lapok világgá, hogy német ka­tonákat szállítónak Spanyol-Marok­kóba, amelyet német agitátorok lep­tek cl, hogy Franco támogatására toborozzanak csapatokat s mikor eze­ket a szemenszedett, alaptalan kitalá­lásokat az egész világ hasonló szel­lemű sajtóorgánumaiban elhelyezték, háborúra uszító cikkekben folytatták visszataszító munkájukat, amely nem­csak Némelország ellen irányult már, hanem a béke s az egész emberiség ellen. Szerencsére az érdekeli nagyhatal­mak komoly vizsgálatot indítottak eb­ben az ügyben és saját maguk meg­győződhettek arról, hogy gonosz­­indulafú és lelkiismeretlen hírszerző Irodák önző manővere volt az egész, mert a németeket kompromittálni akaró híradások teljes mértékben alaptalanok voltak. Németországnak íiincsenek titkos céljai Marokkóban és távol áll tőle, hogy Spanyol-Ma­rokkóban bármit is kezdeményezne. Ez jutott kifejezésre abban a nyilat­kozatban is, amelyet Hitler telt a francia nagykövet előtt, amidőn ki­jelentette, hogy Németország tiszte­letben tartja Spanyol-Marokkó füg­getlenségét. Ugyanilyen értelmű nyi­latkozatot tett a francia nagykövet is, ami azután olyan fordulatra nyúj­tott alkalmat, amely az egész világot meglepte. A két nagyhatalom között fennállott feszült viszony úgyszólván egyik napról a másikra megenyhült, a francia külpolitikai válság megszűnt és ma már arról lehet beszélni, hogy a két szomszéd állam vezetői között meg van az alap arra, hogy Francia­­ország és Németország olyan meg­egyezést létesítsen, amely lehetővé teszi a két ország között a gazdasági együttműködést. A francia-német viszony rendezése a közel jövőben lehetővé válik, amit nagyban elősegít az a körülmény, hogy mindakéi állam kormányában megvan a hajlandóság arra, hogy egymáshoz való viszonyukat meg­értőbbé és barátságosabbá tegyék. Nem mai keletű az a törekvés, hogy megkezdjék a gazdasági tárgyaláso­kat, eddig azonban nagy volt a bi­zalmatlanság a kormányok között, amelyet erősen szítottak mindkét ré­szen azok, akiknek érdekük, hogy a két állam között feszült maradjon a helyzet. Ezek a saját önző érdekei­ket ápoló intrikusok voltak azok, — január 15. A nemzeti csapatok jelentése sze­rint a nemzetiek Madridnál ismét tá­madásba kezdtek és súlyos veszte­ségeket okoztak a vörös csapatoknak. Madridot, a szerencsétlen sorsra jutott fővárost még állandóan ürítik. A nemzetiek déli csapata elfoglalta Estepona helyiséget: ezzel a nemze­tiek a spanyol félszigetnek első földközi-tengeri kikötőjét fog­lalták cl. A hadműveletek célja Marbella kikö­tőváros. Malaga elfoglalása is rövi­desen várható. A nemzetiek hadihajói ismét támadást intéztek néhány kikö­tő ellen. NEGYEDMILLIÓ ÁLDOZAT A spanyol polgárháború féleszten­dős mérlege: negyedmillió emberáldozat s a spanyol nemzeti vagyonnak el­pusztult legalább a fele. A spanyol tartományok kétharmada s a szigetek a nemzetiek kezén van­nak. A kereskedelem, ipar, közleke­dés megbénult, a bankok tevékeny­sége szintén. — január 15. A sok rossz között, ami jelenleg Európában történik, van egy biztató sugár mégis: lehetséges, hogy a két rivális nemzet, a francia és a német kö­zeledni fog egymáshoz. akik szélsőséges irányú magatartá­sukkal megakadályozták a kibékülést, holott erre a két nagyhatalomnak régóta szüksége lelt volna. Ma azon­ban már nem lehet a megbékélés felé való igyekezetei meggátolni útjában, a francia nagykövet előkészítette a tárgyalásokat s a francia kormány sem zárkózik el azok elől. Maga Bhun niiniszicrelnök fog legközelebb nyi­latkozni ebben a kérdésben, amikor a jövő vasárnap Lyonban nagy beszé­det mond a német-francia viszony küszöbön álló rendelkezéséről. Hír szerint Blum miniszterelnök azzal a kompromisszumos ajánlattal akar föllépni, hogy kössenek na­­gyobbszahású gazdasági egyezményt Németország és a nyugati hatalmak között, beleértve az Egyesült Álla­mokat is, s mondják ki, hogy ezt a gazdasági megállapodást azonnal élet­beléptetik, mihelyt a politikai tárgya­lások kedvező mederbe kerülnek. Tizenkét nemzet fiai harcolnak spanyol földön s az idegenekből 2500 esett cl. A vörös kormány az ország aranyát külföldre vitte. Egy amerikai újság­író, F. T. Rogers szerint a kormánypárti Spanyolország­ban rémuralom dühöng, a Fran­co állal tartott részeken rend és nyugalom van s a lakosság nagy odaadással szol­gálja a nemzeti ügyet. GORING OLASZORSZÁGI TÁRGYALÁSAI Göring porosz miniszterelnök olasz­­országi látogatása ugyan magánjel­legű, de hivatalos látogatásokat, fo­gadásokat tart mégis. Az olasz és a német álláspont a spanyol kérdésben megegyezik: »Európai zavart egyedül Szovjet­­eroszország okozhat!« jelentették ki a tárgyalások folya­mán. A zavart a szovjet Földközi tengerbe való behatolásával okoz­hatja. Ez új tényt jelent a történelem­ben, amelyet egyetlen Földközi tengeri hatalom sem tűrhet! Általános óhaja ez a világnak. Mus­solini is azon fáradozik, hogy Német­országot közelebbhozza a nyugati nagyhatalmakhoz s ha ez sikerülne, az európai egyensúly és bizton­ság legalább egyidőre biztosítva lenne. Blum miniszterelnöknek eme lépése nagy haladást jelent az eddigi hiva­talos francia felfogáshoz képest. A francia kormány eddig ugyanis azon az állásponton volt, hogy mielőtt gaz­dasági tárgyalásokat kezd Németor­szággal, politikai garanciákat kell kö­vetelnie, amivel szemben Berlin min­denkor azt hangoztatta, hogy a po­litikai és gazdasági kérdéseket tel­jesen szét kell választani egymástól. A mostani tárgyalások úgy indulná­nak meg Németországgal, hogy Fran­ciaország nein állít fel semmiféle po­litikai feltételeket a nyújtandó gazda­sági és pénzügyi előnyökért. Az egész világ nagy várakozással tekint a tár­gyalások elé és őszintén kívánja, hogy azoknak eredménye minél áldásosabb legyen nemcsak a két nagyhatalom gazdasági életére, hanem az egész vi­lág békéjére is. Ha a megegyezés lét­rejön, akkor valóban történelmi for­dulat következik be. i A nyugati hatalmak bizonyos feltéte­leket fűznek a kiegyezéshez, ezek azonban nem politikai, hanem pénz­ügyi természetűek. Elsősorban azt akarják, hogy Németország is csökkentse valu­tája értékét, amint azt a többi államok is tették s csatlakozzék a nyugati valutaegyezményhez. A leszerelés elvét mind a két fél he­lyesli, de egyik sem mer a kezdet­in ényező lenni... A francia külügy­minisztérium optimista s Léon Blum’ nagy beszédet fog mondani Lyon­ban, 24-én e kérdésben. Pénzügyi és kereskedelmi engedményeket fog kap­ni a birodalom, — de gyarmatokat nem! Az Egyesült Párt parlamenti klubjának ülése Az egyesült országos kérészi ényszo­­cialista és magyar nemzeti párt tör­vényhozóit és tartománygyűlési kép­viselőit Szüllő Géza dr., a párt par­lamenti klubjának elnöke jan. 16-ára, szombatra ülésre hívta egybe Pozsony­ba. A klubülés délelőtt 11 órakor kez­dődik az egyesült párt pozsonyi köz­ponti helyiségében. Az ülés napirend­jén az aktuális bel- és külpolitikai események és egyéb rendkívül fontos kérdések szerepelnek. .................. ina ............... j, A kultursegélyek szétosztása a számok tükrében A Slovák néppárt hivatalos lapja, a Slovák, hosszabb cikkben foglalkozik a kuli úrsegélyek szétosztásával és meg­állapítja azoknak szembetűnő arány­talanságával. A cikk számadatai a kö­vetkezők: Mit kaptak a csehek? Masaryk munkaakadémia 235.000 KŐ, Cseh Akadémia 490.000 Ke, Királyi cseh tudományos egyesület 75.000 Ke, Szláv intézet 75.000 Ke, Keleti intézet 75.000 Kő, Mezőgazdasági Akadémia 175.000 Kő, Velehradi Akadémia 10.000 Kő, Slávia (folyóirat) 70.000 Ke, Sva­­tobor 50.000 Kő, Politikai tudomá­nyok szabad iskolája 230.000 Kő, Pszi­chotechnikai intézet 100.000 Kő, At­­haeneum 10.000 Kő, Cseh nyaralótelep egyesület 10.000 Kő, — összesen: 1.850.000 Kő. Mit kaptak a németek? Német egyesület szláv kutatásokra 8.000 Kő, Német Tudományos Társa­ság 140.000 Kő, Alapítványi szövetség a katolikus nevelés ápolására 10.000 Kő, Német szinházegyesület Brünn­­ben 150.000 Kő, Német szinházegyesü­let Prágában 340.000 Kő, — összesen: 658.000 Kő. — Mit kaptak a szlovákok? Szlovák Matica 60.000 Kő. — Mit kap­tak a csehek Pozsonyban? Safarik tár­saság 44.000 Kő. — Mit kaptak a ma­gyarok? Masaryk Akadémia 20.000 Kő. A ruszinok pedig nem kaptak semmit sem. A mérleg: Csehek 1,850.000 Kő, Németek 658.000 Kő Szlovákok 60.000 Kő, Csehek Pozsonyban 44.000 Kő, Ma­gyarok 20.000 Kő, Ruszinok 0 Kő. Ezek a számok magukban beszélnek. Franciaország kiegyezik Németországgal! Általános a fáradozás, hogy a két nemzetet kibékítsék egymással.

Next

/
Oldalképek
Tartalom