Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-05-01 / 35. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza Ötvennyoicadik évfolyam 35. szám Szombat. 1937 május 1. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. ------- POLITIKAI. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP ------- Főszerkesztő: GAAL GYULA DB. Előfizetés: egész évre 80 Ke, félévre 40 Ké. negyedévre 20 Ké. Külföldön 120 Ke. • Egyesszám ára í Ke. Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmimkatársak: FCLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A szudéianéme! párt javaslata a kisebbségi kérdések rendezésére Ä munka ünnepe Komárom, április 30. Hosszú évtizedes harcok árán kivívta a munkásság, hogy azokban az államokban, amelyekben a gyáripar dominál, egy napot a munka ünnepévé avatlak, amelyen pihen a munkáskéz, elnémulnak a munka megkezdésére hívó szirénák, nyugszanak a gépek és a néptelen gyártelepekre csend borul. Május elsejét a munka ünnepévé avatták és az ipari államok törvénybe iktatták e napot, mint az olyan ünnepnapét, amelynek különös és nagy jelentősége van a népek hatalmas tömegeinek életében, amely azonban nemcsak pihenőnap, hanem egyben manifeszlációja is a munka megbecsülésének. Szép elgondolás és nemes emberi cselekedet a munka ünneplése és igen értékes tartalmat lehetne adni ennek a tavaszi virágos ünnepnek, ha a való élet nem szolgáltatna olyan eseményeket az emberiség számára, amelyek a munka ünnepének clhalványítására alkalmasak s amelyek bizonyos fanyar mellékízt adnak minden ünnepi mozgalomnak. Arról nem akarunk beszélni, hogy fezt a napol elsősorban is a politika foglalta le a maga számára, amelynek alkalmid szolgál arra, hogy a inunkástöinegeket felvonultassa és demonstráljon a munkaadók ellen és azok ellen a gazdasági osztályok ellen, amelyek nélkül pedig sem termelés, sem munka el nem képzelhető. Hogy ezenfelül a más világnézetű munkások ellen is tüntessenek, ez már megszokott dolog, ez velejár a marxi felfogással, pedig a munka ünnepe azoknak a munkásoknak is ünnepnapja, akik nem a vörös dogmák szerint akarják berendezni a világot* hanem a becsületesen végzett munka mindent megtermékenyítő ereje alapján s ama szent gondolattól vezéreltetve, hogy minden munkás testvére egymásnak, ami kötelességévé tenné valamennyi munkásnak, hogy segítségére s ne kárára legyen az egyik a másiknak. De ebbe a lelki magasságba nehéz felemelkedniük azoknak, akiket egyoldalú osztálygyűlöletre tanítanak vezetőik. Mindettől eltekintve, a mai igazán zűrzavaros, bizonytalan világban joggal kérdezhetjük, hogy mit ünnepeljen a világ május elsején? Talán azt a munkát, amely háborúra készíti elő a hadianyaggyárakban az egymást megérteni nem akaró államokat, vagy az egymás ellen feltüzelt népeket? Azt a mértéknélküli fegyverkezést, amelyet egyes hatalmak űznek, hogy megfélemlítsék a velük hatalmi versenyre kell birodalmakat, vagy hogy felkészüljenek a rettegett versenytársak ellen? ünnepeljék talán azt a minden reális haszon nélküli munkát, amely {az emberiség ellen irányul s az emberiség életére tör? Valóban lesújtó volna, ha ezekért a hatalmi önzés áláprilis 30. Ismeretes, hogy Henlein a kormány február 18-iki nemzetiségi nyilatkozata után Aussigban kijelentette, hogy a szudétanémet párt nem tartja kielégítőnek a kisebbségi kérdés adminisztratív úton való rendezését s ezért törvény útján való rendezést sürget, ezt pedig törvényjavaslatok benyújtásával akarja elérni. Egyelőre hat javaslatot készített a párt, melyek közül az első úgynevezett népvédelmi törvén]] javaslat községi testületek alakításával akarja védelmezni a népjogokat. A közjogi testületek vezető szerve az ugyanazon nemzetiséghez tartozó törvényhozók kollégiuma, amely kifelé való képviseletre egy szószólót választ. A második javaslat a nemzeti egyenjogúság megvalósítását célozza és azt akarja elérni, hogy az alkotmánytörvény 106. és 128. paragrafusában kimondott egyenjogúsági elv a közszol-Törvényjavaslat a személyügyi takarékossági rendeletek törvény ere j ének elismerésére A legfelső közigazgatási bíróság a közalkalmazottak fizetéslevonásáról szóló kormányrendelet ellen számos bíró részéről benyújtott panaszoknak helyt adva, kimondotta, hogy a kormány rendeleti úton nem változtathatja meg a bíró fizetését. Hogy. ezt a bírósági véleményt ellenisúlyozza a kormány, törvényjavaslatot nyújtott be a képviselőházban a személyügyi takarékossági intézkedésekről . A javaslat négy pontból áll és az első kimondja, hogy a felhatalmazási törvény alapján kiadott személyügyi takarékossági rendeleteknek törvényerejük van. A második paragrafus szerint az 1932. évi 201. és az 1933. évi 252. sz. kormányrendeletek az e rendeleteket módosító, vagy hatályukat meghosszabbító rendeletekkel együtt tovább is változatlanul hatályban maradnak addig, amíg a kormány a 3. pont szerint nem intézkedik. Ez a harmadik paragrafus pedig azt mondja ki, hogy a kormány felhatalmazást nyer, hogy az államháztartás egyensúlyának figyelembevételével csökkentse, illetve szüntesse meg a takarékossági intézkedéseket. tál fűtött veszedelmes törekvésekért lelkesedne május elsején a világ, amelyre már igazán el kellene következni a nyugodt, csendes időknek. Vagy ünnepelhel-e az a sok millió munkanélküli, aki évről-évre alig pár héten tud csak dolgozni s aki az év túlnyomó részét tétlenségben kénytelen eltölteni, akinek családja állandó nyomorban, kimondhatatlan szenvedésben él azért, mert nincs munka, nincs kenyér?! Bizony a munka ünnepén ezek a gondolatok jutnak eszünkbe, mert nemcsak az ünneplőgálát minden ágában érvényre jusson. A harmadik javaslat az állam szavatosságát mondja ki az alkotmány törvény 92-ik szakasza értelmében oly esetekben, ha a hivatalos szervei hivatalos ténykedésük közben törvénytelenül járnak el. A negyedik törvényjavaslat büntetőjogi úton akarja megakadályozni az clnemzetietlenítést az alkotmánytörvény 106. 126. 128. 130. és 131. szakaszai alapján. Az ötödik javaslat az úgynevezett katasztertörvény, amely az állampolgárok nemzeti kataszterbe való összeírását mondaná ki. A hatodik törvényjavaslat az alkotmánybíróság előtti panaszjogra vonatkozik és módosítaná az alkotmánybíróságra vonatkozó jelenlegi törvényt. Ma az alkotmánybíróság ugyanis képtelen a törvényhozó testületek és a kormány esetleges alkotmányellenes rendelkezéseit és eljárását hatályon kívül helyezni. A negyedik paragrafus szerint a törvény visszaható erővel lép hatályba, mint azt az 1. paragrafus mondja ki. A javaslatot terjedelmes indokolás egészíti ki, amely azt fejtegeti, hogy a bírókra nem vonatkozhatnak más intézkedések, mint a többi állami tisztviselőkre. Az indokolás többek közölt megállapítja azt is. hogy a gazdasági fejlődésre s az állami pénzügyek ebből folyó alakulására való figyelemmel, nemkülönben költségvetési okokból még ma sem lehet visszatérni az állami alkalmazottak és nyugdíjasok eredeti szolgálati és illetméngi viszonyaihoz. Országos küldöttség megy Prágába az útépítések ügyében Az országos képviselőtestület ülésén behatóan foglalkoztak az útépítési problémákkal s ennek során Gürtler Dénes dr. egyesült párti képviselő javaslatára megszavazták a Tesmag és Ipolyság közötti országút kiépítését és elhatározták, hogy az országos hivatal dolgozza ki az Ipolyság és keresztény közötti országút tervét, melyet jóváhagyás céljából megküldenek a közmunkaügyi minisztériumnak. két kell néznünk, hanem azokat a szerencsétleneket is, akiknek igazán nincs mit ünnepelniük, mert az életet adó munkában nincsen részük, holott szívesen dolgoznának, ha arra alkalmuk lenne. Az ő részükre nem hoz virágos örömei a szép májusi nap, hanem inkább fájdalmas lehangolást. mert nyomorult sorsukban nem találják meg értelmét a munka ünnepének és vigasztalan helyzetükben nem remélhetnek az ünneptől semmit. Pedig ők is szívesen beállanának az ünneplő sorokba, de num-Az országos képviselőtestület egyhangúan megszavazta a vízgazdasági építkezések ez évi költségvetését. Majd kimondotta a képviselőtestület, hogy küldöttséget menesztenek Prágába, amely meg fogja sürgetni a vízgazdasági dotálás kibővítését s egyben előterjeszti Szlovsnszkó útépítési követeléséi is. Djc a küldöttség az országos elnök bejelentése szerint nemcsak a földmívelésügyi minisztériumban fog eljárni, hanem a közmunkaügyi minisztériumban is, ahol az útépítési alapot kezelik. A legutóbbi árvizekre vonatkozólag megállapította az országos képviselőtestület, hogy a fölmerülő pénzügyi és személyügyi akadályokat leghelyesebben úgy küszöbölhetik ki, ha reszisztemizálások útján szaporítják az országos hivatal műszaki személyzetét, az állami vizgazdasági alap pedig nagyobbítja Szlovenszkó részesedését. A kormánypárti németek nem akarnak kisebbség lenni, mert a második államnépet alkotják Zajicsek Ervin német tárcanélküli miniszter előadást tartott Bécsben Csehek, szlovákok, németek« címmel. A miniszter előadásában kifejtette, hogy a csehszlovák köztársaság népeinek békés együttélése nemcsak a szudétanémetség problémája, hanem egész Európáé, miután a belpolitikai kérdések szoros kapcsolatban állanak. A miniszter szerint a régi osztrákmagyar monarchia halálos betegsége a megoldatlan nemzetiségi kérdés volt. Az a gondolat, hogy az egyik nemzet leigázhatja a másikat, az őrültséggel határos. A cseh és német népnek ki kell békülnie egymással az állam és Európa érdekében. A legutóbbi 150 esztendőben a cseh nép fejlődését gyakran szolgálták a németek is. Majd felsorolja a régi monarchia összeomlását előidéző okokat és * ismerteti Masaryk első köztársasági elnök politikai elgondolását, aki a cseh nép legpregnánsabb egyénisége. A szudétanémetség, mely az új államban helyezkedett el, — úgymond Zajicsek miniszter, — hő szeretettel viseltetik a német nép iránt, egyúttal megőrzi azonban hűségét a csehszlovák államhoz is. Hiszünk abban, hogy a népek megbékülésére komoly lehetőség van és az nem álomkép csupán. Nem akarunk a szó köznapi értelmében vett kisebbség lenni, mert mi második államnép vagyunk. kanélküli voltukban csak szomorú szemlélői lehetnek mások örömének. Ez a fonák helyzet ilyenkor élesebben jelentkezik s lehetetlen, hogy azok, akik annak orvoslására hivatva vannak, ne tudnák,, hogy valahogy másként kellene rendezni el a dolgokat, s hogy7 nem annyira osztályérdekek, hanem általános emberi szempontok szerint kellene segíteni az emberiségen. Akkor megerősödne és felemelőbb lenne a munka ünnepének értelme is.
