Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-13 / 4. szám
1937. január 13. »KOMÁROMI LAPOK« 3. oldal Megindullan válaszolt Fülöp Zsigmond főgondnok az üdvözlő beszédekre s amidőn hálás köszönetét fejezte ki az egyház közönségének vele szemben ismételten megnyilatkozott kitüntető bizalmáért, kérte a presbitériumot, hogy az eddigi hűséggel és szeretettel támogassák az egyház érdekében folytatandó munkájában, hogy a még szükséges feladatok megvalósítása sikeres és áldásos legyen. A világi elnöki tiszt díszének értékelése mellett teljes mértékben érzi a reá háruló kötelességeket is és f elelősségének tudatában minden törekvésével azon lesz, hogy a gyülekezet nagy bizalmára érdemes legyen az újabb ciklus ideje alatt is, amikor az egyházépítő munkában mindenkinek összefogására lesz szükség. Majd hálásan megköszönte a küldöttség tisztelgését és a Gondviselő áldását kérte az egyház elöljáróira s valamennyi tagjára. A küldöttség ezután meleg ovációban részesítette a főgondnokot. Segítsünk rajtuk! Ilyenkor, amikor beköszöntött a tél dermesztő hidege, erősen megszaporodtak a fa- és szénlopások, az erdei kihágások. A nincstelen, fagyoskodó szegény nép, ahol erdő van közelben, kimegy az erdőbe és gallyakat gyűjt, de sajnos, a legtöbb fagyüjtő túllépi ezt a határt és az élőfákat is kivágja, hogy nagyobb zsákmány faanyagot vihessen haza. Ezeket aztán, ha elcsípik, följelentik és mint fatolvajok kerülnek (a törvény elé. Ilyenkor, télvíz idején vagon szenet vagy fát hozatni, nagyon kockázatos dolog, mert a vasútállomásokon éjszakánkint megjelennek a fa- és széntolvajok, akik erősen megdézsmálják a vagonokat. Hiába a legéberebb őrzés, ha ma nem, hát holnap kijátszák a tolvajok a legfigyelmesebb őrt is és előbb-utóbb sikerül a fa- vagy a szénlopás. De nemcsak az erdőkben, a vasúti állomásokon fordulnak elő ilyen tüzelőanyag lopások, hanem mindenütt, ahol fűtőanyag van összehordva, fa- és szénraktárakban. Bár ezekben könnyebb védekezni a tolvajok ellen magas kerítésekkel, ami a pályaudvarokon és az erdőknél lehetetlenség. A különben szánalomra méltó fa- és széntolvaiok természetesen a homorúkkal. a hideg, előli menekülési vággyal védekeznek és az Ítélethozatalkor ezt mint enyhítő körülményt, figyelembe is veszik mindig. Csodálatos, hogy a minden télen megnövekedő fa- és szénlopásokat a jótékony egyesületek alig veszik figyelembe! Pedig elsősorban ezek volnának hivatva ezeket a bűncselekményeket lecsökkenteni már azzal is, hogy az erdőtulajdonosokat megnyernék, meggyőznék, hogy a lehetőségig adjanak fát a rászorulóknak, ezzel csökkenne az a bosszúság és kár, amely a fatolvajok önkéntes fakivágásából ered. Az erdőtulajdonos ott és azt a fát vágatja ki, amelyet és ahol akar. Lapunk, a Komáromi Lapok sok évtizedes pályafutása alatt igen sok jótékony adományt nyugtázott már, de ezek között igen ritka a tüzelőanyag adakozás. Erre is súlyt kell helyezni, mert nemcsak a koplalás, az éhezés súlyos szenvedés, hanem a tél fagyában dideregni is a nagyobb kínok közé tartozik. Az emberbarátok jószívűsége gondoljon erre és csökkentsük ezzel a téli fájdalmakat és a téli falopások számát is. A könyörületes Ég adja, hogy úgy legyen! — y — /. — Az RTJ nagyszabású lomaakadémiája január 24-én lesz a Lilovcl szálló nagytermében. Jegyek elővételben Hermann újságíródéban kaphatók. Az RTJ tornaakadémiája iránt városszerte óriási érdeklődés nyilvánul meg, tornamutatványai fővárosi jelleggel bírnak. Ajánlatos jegyekről előr egondoskodni. A kölcsön visszajár Bizonyára ismerik a kedves olvasók azt a keserű tréfát, amely most Járja az európai lapokban: A véres spanyol fronton két megviselt katona találkozik éjszaka. Két spanyol harcos a javából. Az egyik azt kérdi: »Halt, wer da?« Amire a másik felel: »Nicsevo...« A középkor legszomorubb képei közé kell visszabujnunk, ha ennek a jeleneinek mását akarjuk találni, akkor volt szokásban, hogy vallonok, dánok, svájciak, magyarok és spanyolok keveredtek össze a harmincéves háborúnak egyegy frontján, jóformán a fővezér sem értette katonái nyelvét, mint jelenleg sem. Ma sem érti. S amellett az egész világ nem érti, miért kell a vérrel áztatott spanyol földet még jobban befröcskölni vérrel: ez a föld úgylátszik, mindenképpen vért kíván s csak egy lépés volt a bikaviadalok arénájától a tankok s az ágyúk förtelmes arénájáig. Ámde mindez még semmi... A napokban megérkeztek a fürge japánok. Tokio eddig nem szólt bele a spanyol kérdésbe, bölcsen hallgatott s Mandzsúria felé pislogott csupán. S aztán hirtelen, minden előzetes és kíméletes értesítés nélkül kirakott a partra Északafrikáhan ezer szamuráj-utódot. A kölcsönt visszaadja. Élvezettel, ravasz mosollyal, a sikerekre váró ember fölényes tekintetével. Mert eddig úgy volt, hogy spanyol, portugál, angol, német, holland s franeia telte le véres vizitkártyáját az ázsiai partokon. A vizitkártyát ágyúval lőtte ki s a vendégek olykor ezrivel küldték a boldogabb mezőkre a vonakodó házigazdákat. A látogatást visszaadni nemcsak Európában, hanem Ázsiában is udvariasság s a japánok nagyon is udvariasak... line, az első adott alkalommal eljöttek, hogy visszaadják Európának a látogatást, friss vért csordílanak az aréna porára, friss viadorok jönnek és sokatjclentő inosolylyal szúrják szuronyuk hegyére névjegyüket. Évszázadok óta várnak vele Ázsiában. Ami a japánokat illeti, nos, ők éppen a hetvenedik évben adják vissza az első fehér csatahajó látogatását... Nem vártak sokáig. Félős, hogy a látogatás hosszúra nyúlik s a házigazda szenvedi meg, hogy belepusztúl. Az aj csizma odisszeája. Nem ió csak env szönre akasztani a rirí,na ni Muzslára ment el a vásárra Kurucz József szőgyéni gazda s ott jó vásárt hatott, mert nem ment egyenesen haza, hanem bement áldomásivásra többed magával a muzslai borpincékbe. Magával vitte a vásáron vett új csizmát is. Leültek borozni. Egy darabig a vállán lógott az új csizma, de ott folyton útban volt, no meg az ismerősök is ajánlották, hogy akassza föl a falon, valamelyik szögre. Kurucz uram, bár nem szívesen vált meg a csizma közelségétől, mert nagy becsben tartotta, mégis engedett az okos szónak és a falra akasztotta az új csizmát. Félszeme azonban mindig a csizmán maradt. Alig egy pár pohár bor elfogyasztása után Kurucz rémülten vette észre, hogy a csizma nem lóg a szegen. Mintha kígyó csípte volna meg, fölpattant helyéről: — Hol a csizmám? Ki vitte el? A szelíd emberből dühös detektív lett. Alaposan végig vizsgált mindent és mindenkit a pincében, de a csizma csak nem került elő. Erre elhatározta, hogy végignyomozza azoknak a házait, akik vele ittak a pincében. El is kezdte, de aznap nem járt nyozása eredménnyel. Ez azonban nem csüggesztette el, mert másnap ujult erővel folytatta a nyomozást. így jutott el másnap Libád községben Pásztor István házába. Ott se mutatott irgalmat és fölkutatta az egész lakást és meg is találta az uj csizmát. A csizmáját megtalált gazda nagy örömében sem feledkezett meg Pásztor Istvánról, kit a párkányi járásbíróságon följelentett. Pásztor azzal védekezett, hogy csak tréfából dugta el a csizmákat. A bíróság azonban nem ismer tréfát és Pásztort pénzbírságra ítélte. Utolsó pillanatban mentettek ki a jég alól egy korcsolyázó kisfiút. A nayyközönség nanaszkönyve. A Hosszú ucca kikövezése. Stránszky Bohumil, kilenc esztendős iskolásfiú a komáromi Kisér nevű patakon korcsolyázgatott. A jég a patak közepetáján beszakadt alatta s a kisfiú elmerült. Kétségbeesetten kapálózott s kiáltott, segítségért, amikor meghallotta a kiáltásokat Asztalos József borbély, a már-már elmerülő gyermekhez rohant s az utolsó pillanatban kimentette a jeges vízből. Komáromi Ház és Telektulajdonosok Egyesületének közleményei Helyesbítés. A Komáromi Lapok 1937 évi 3. számában a Komáromi Ház és Telektulajdonosok Egyesületének közleményébe becsúszott sajtóhiba következtében a közölt szöveget a következőleg helyesbítjük: A forgalmi és fényűzési adó vallomásokat január hó végéig kell beadni. Igen tisztelt Szerkesztőség! Nagyon kérem, szíveskedjenek helyt adni kérő soraimnak, melyek az Eötvös ucca folytatását képező Hosszú ucca rendbehozatalára vonatkoznak. Különösen autóval, vagy más járművel nehéz ennek az uccának nekimenni, mert gidres-gödrös, alaposan felvágott, sáros, rossz karban tartott ucca ez. Még a szegény gyalogosok is sajnálatraméltók, akik erre járnak. Ha pedig sár van, akkor kétszeresen sajnálatraméltóak: telifröcskölik őket a járművek. Nagyon kérjük, hogy a Ráctemetőtől számítva ezt a kis darabot hozassa rendbe a város s az átjárókat is tisztíttassák le, a Városmajor körül. A Temetősor, a Szent János ucca hasonló rossz sorsra jutott. Volt úgy, hogy beragadt autómat ökrökkel huzattam ki. Nyáron ngyaniit nagy a por és egészségtelen a levegő. A kocsisok inkább a Dunapartra mennek, ott azonban a szegény lovak a vonat sípjától mennek neki a kerítésnek, meg a falnak. Tessék leközölni, szerkesztő úr, hogy mindenféle szempontból a Hosszú ucca kikövezése nagyon jó lenne. Tisztelettel: egy soffőr. 1 | J Akar Ön szép lenni? Használjon Nádasdy-féle Gyöngyvirág öalvátor krémet, mely mindenkit hozzásegít a szépséghez. A májfoltokat, szépiákét, pattanásokat és mindennemű arctisztátalanságokat nyomtalanul eltüntet, az arcot bársonyos simává és fiatalosan üdévé teszi. Vigyázzon a hamisításokra, csak eredeti csomagolást fogadjon el. — Egy tégely ára 8— Ki. Mr. Ph. NEUWELT, Salvátor gyógyszertár Komárno. Póstai redeléseknél a portó külön felszámítva A komáromi katolikus egyházközség képviselő testületének lelkészjelölő gyűlése. A komáromi római katolikus autonóm egyházközség képviselőtestülete most tartotta a Majláth iskola nagytermében ülését, amelyen dr. Kállay Endre világi elnök elnökölt. Dr. Kállay Endre elnöki megnyitójában kegyeletes szavakkal emlékezett meg a közelmúltban elhunyt dr. Majer Imre apátplébános-pápai prelátusról, az egyházközség lelkészéről, valamint Nagy Andrásról, a Katolikus Akció elnökéről. Az elnök indítványára az elhunytak emlékét jegyzőkönyvbe foglalták s a gyűlés néma felállással áldozott az elhunyt vezetőférfiak emlékének. Majd foglalkozott a gyűlés a Jókai Egyesület megkeresésével a Jókai szobor ügyében s elhatározta, hogy ötszáz koronát ajánl fel a felállítandó Jókai szobor céljaira. Majd a megüresedett plébánosi állás betöltéséről tárgyalt az ülés, mivel a nagyszombati püspök kiírta a pályázatot a komáromi lelkészt állásra s a pályázat január 20án jár le. A képviselőtestület egyhangú határozattal arra az álláspontra emelkedett, hogy kérvénnyel fordul a városi kegyúri jogokat gyakorló jelenlegi kormánybiztoshoz, hogy lehetőleg Király József csicsói esperes plé;g . !?oSp Kovács Mihály soniorjai . >1. J/fíi és dr. Lestár István szemináriumi igazgató közül válaszsza ki a bírálata szerint legalkalmasabbat s azt terjessze fel a püspöki hatósághoz. A kérvényben kiemelik, hogy az ajánlottak felsorolása kizárólag betűrend szerint történt és a sorrend nem kívánja az ajánlás mérvét kifejezésre juttatni. A gyűlés után a katolikus iskolaszék tartott ülést, amely iskolai kérdésekkel foglalkozott. Megölte a lezuhanó ág. Halálos végű favágás. Megrendítő szerencsétlenség történt Párkány községben. Kárász Péter párkányi erdőmunkás egy kiszáradt fa ágait vagdosta le és munkaközben a magas fán állott. Mind vastagabb és vastagabb ágak levágása következett. Egy ilyen levágott, nagy súlyú ág olyan szerencsétlenül hullott lefelé, hogy esés közben Kárász fejét is érintette. A súlyos ág ütése következtében Kárász elvesztette eszméletét és egyensúlyát, a magas fáról a földre zuhant ahol olyan súlyos belső vérzést szenvedett, hogy hamarosan kiszenvedett a szerencsétlen ember. A megejtett vizsgálat kiderítette, hogy a halálosvégű balesetért senkit sem terhel felelősség.
