Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-04-17 / 31. szám
1937. április 17. KOMÁROMI LAPOK 3. oldal. tét saját tulajdonul a következő feltétel mellett: telekkönyvlleg bekebeleztessék az a kikötés, bogy a járás köteles átengedni az épületet állami hivataloknak szükség esetén. Király József esperes, az egységes magyar pártok nevében megkérdi, miként jöhetett elő e kikötmény, mikor a törvény szerint minden kikötmény nélkül lelt a tartomány tulajdonosa a régi megyei tulajdonoknak. A választmány elvben kimondta, hogy foglalkozik ez üggyel, megvizsgálja a telekkönyvet és elvileg az átruházás mellett van. Komárom városának az útkövezéssel kapcsolatban mintegy 3.00ÍMMMI korona tartozása volt. A hitelező cég e követelését bankra ruházta, a város ezt konvertálta s kötelezte magát arra, hogy 5 év alatt kifizeti ezt a tartozást. A város ezzel 180.000 koronát nyert, mivel a hitelező cég is és a bank is engedett. Tárgyalás alá került Komárom város alkalmazottainak fizetésrendezése. A városnak ma mintegy 60 alkalmazottja van, rendszeresítésük véglegesen rendeződött. A nyugdíjasok közül többen felszólítást fognak kapni, hogyha munkabírók, akkor reaktiváltathatók. — A kormánybiztos határozatot hozott, milyen állások szükségesek a városnál. A városnál 5 osztályt állítanak föl, közigazgatási, műszaki, mérnöki, Említettük már, milyen nagy gondot okozott az iskolaügyi hatóságok leirata, melyet a községi iskolaszékhez intéztek a tanítói állások minősítése tárgyában. A leirat fölött az iskolaszék első alkalommal nem is tudott határozni, hanem előbb külön bizottságot küldött ki, hogy a kérdést tanulmány tárgyává tegye, a tanítópénzügyi és egészségügyi osztályt. A fordulat idején a városnak % alkalmazottja volt, ma, a rendszeresités után 80 alkalmazott átiása van megszervezve. Ezek közül 43 a városi nyugdíjintézetnél, 37 pedig az általános nyugdíjintézetnél lesz biztosítva. Választás utján a város főtisztviselői Herczegh István számvevőségi főtitkár, dr. Igó Aladár városi biztos, Zsidek Béla adótitkár, Yöröss Béla adótitkár, D’Élia Ferenc állatorvos, valamint dr. Singer Dezső kórházi igazgatófőorvos. A többi kórházi alkalmazott ügye legközelebb kerül tárgyalásra. A városnak többi alkalmazottja s tisztviselője, akiknek állását most rendszeresítették s véglegesítették, nem pályázat utján kap alkalmazási, hanem az 1927. évi megállapítás szerint. Ez alkalommal megállapították dr. Lipscher Mór kórházi igazgatófőorvos nyugdíját is. A segélyek kiosztásánál a magyarság nem szerepe! egy tétellel sem. Majd a járásfőnök bejelenti, hogy Király József bizottsági tagnak felszólalására a tanyi lengyár üzembehelyezése ügyében megtette a kellő lépéseket. Eredmény a következő: Az érdekelt cseh bank s a bérlő sem hajlandó a gyárat felépíteni. De egy érdekeltség Dunaszerdahelyen épít lengyárat. Tanvon nagy előíeldolgozó telep fog működni. Sajnos, más eredményt a lengyár ügyében elérni nem lehetett. tály megszűnnék, megállapítható legyen, hogy evvel együtt melyik tanítói állás szűnik meg, vagyis melyik tanító veszti el a kenyerét! Ugyanis a törvény 8. §-a szerint iskolai osztályokat és nyilvános iskolák tanítói állásait csak akkor szabad megszüntetni, ha szükségtelenekké vál-A válasz nem új, nem ismeretlen. Ennek a létszámapadásnak azok a magyar szülök az okai, akik akár opportunizmusból, akár indokolatlan félelemből, akár a hatalom iránti túlzott lojalitásból, rémlátott kényszerhelyzetre való hivatkozással gyermekeiket nem a magyar elemi iskolába íratják be, akik nem törődnek avval, hogy gyermekük saját anyanyelvén szívja magába a kultúra elemeit, akiknek nem fontos, hogy itt a magyar többség lakta területen gyermekeik magyarul tudjanak írni és olvasni, vagyis akik Ézsau módjára eladják nemzeti szent örökségüket egy tál lencséért. Ezeknek a magyar szülőknek a lelkiismeretén szárad, ha Komáromban, a köztársaság legnagyobb magyar többségű városában felére zsugorodik a közs. magyar iskola s kenyerét veszti Bonyolult névnapi megemlékezés végére lett pontot a komáromi bíróság. A névünnep Imre napján volt, Nagymegyeren. A fiatalság Imre napot tartott, amely kezdetben jól indult s az egyik vendéglőben nagyszámú fiatalság ivott az Imrék egészségére. Később Nagy Imre, Cséfalvcd Gyula, Boros Imre, Boros András és Kürti Imre a Derzsik-vendéglőben mtgyobbmennyiségü bor elfogyasztása után elhatározta, hogy az Imrék nagyobb megtiszteltetésére felkeresik egyik nőismerősüket, Bőgi T érézt. Megjelentek Bogi Teréz lakásánál, de de az ajtót nem nyitoták ki előttük, a legnagyobb dörömbölés ellenére sem. Erre betörlek ajtót s ablakot, és úgy hatoltak be Bőgi Terézhez, akinél, nagy meglepetésükre egy fiatalembert talállak, Varga Pált. e nagy és nemes múltú iskolának fél tanítótestülete. Ezek a magyar szülők lesznek felelősek Isten és ember előtt, ha maguk is hozzájárulnak elnemzetlenítésünkhöz, ezek miatt kell nekünk, a köztársaság magyarjainak a köztársaság németjei előtt szemünket lesütnünk. Pedig hű polgárai lehelünk a köztársaságnak akkor is, ha kulUírális jogainkul nem alkudjuk el, sőt az önérzetes állampolgárt maga a halalom is kell, hogy löbbre becsülje, mini a megalkuvót, mert aki árulója a maga ügyének, attól nem várható állhatatosság idegen érdekek szolgálatában sem. Közeledik a jövő évi iskolai beiratások ideje, gondolja meg minden magyar szülő, mivel tartozik saját anyanyelvének, mivel tartozik gyermekének, fajának és a magyar tanítói karnak. Elindultak s útközben csatlakozott hozzájuk még Boros Dezső és Dózsa Kálmán, akik előre örültek a kalandnak. Nagy Imre már otthon volt. Ablakán bezörgettek. Válasz helyett az ablakon kirepült egy fejsze, amely csaknem agyoncsapta Boros Andrást. Erre betörték az ajtót és Nagy Imrét bottal, vasvillával támadták meg s összeszurkálták. Miután jói elverték, otthagyták s a másik ellenfél keresésére indultak. Kürti Imrét még nem találták otthon, csak a feleségét, aki izgatottan várta már haza az urát a névünnepélyről. A heves társaság visszafordult, ekkor jött azonban szemben velük gyanútlanul Kürti Imre. Cséfalvai váratlanul elkapta a lábát, s a földredobta. A többiek váróba ní/tk, összeverték s megszurkál-Községi Iskoláink sorsa — Magtár szülők figyelmébe — Imrék egymás ellen, avagy: keresd a nőt! Bonyolult Imrenapi-ünnep Nagymegyeren testülettel lépjen érintkezésbe és csak ezután hozta meg határozatát. Érthető az iskolaszéknek ez az aggodalma, mert arról kellett határoznia, kik legyenek azok a tanítók, akik a párhuzamos osztályok megszűnése esetén állásukat elvesztik. Ugyanis az 1922. évi 226. sz. iskolatörvény 5. §-a kimondja, hogy az elemi iskolában egy osztály gyermeklétszáma legfeljebb 60 lehel. Ha ennél több tanuló iratkozik b® egy osztályba, úgy párhuzamos A és B osztály létesítendő. Ha az ideiglenes (B) osztály az iskolában megszakítás nélkül három éven át fennáll, akkor az végleges osztálylyá alakíüatik. A komáromi községi iskolában úgy a fiú-, mint a leányosztályok már évtizedek óta párhuzamosak, vagyis minden osztályban két fiú- és két leányosztály működik. A törvény szerint tehát a párhuzamos osztályok is véglegeseknek tekintendők, mert több mint 3 év óta megszakítás nélkül működnek, Mégis a kérdéses leiratban arra utasítják az iskolaügyi hatóságok az iskolaszéket, állapítsa meg, mely tanítói állások a törzsállások és melyek a kisegítő állások? Önkéntelenül felmerül tehát a kérdés, mily szándék rejlik e leirat mögött, mi az oka annak, hogy az 1922. évi törvény rendelkezéseit csak most, 15 év után kívánják végrehajtani, most azonban lázas sietséggel? És ha a törvény szerint a B osztályok hosszú fennállásuk folytán automatice végleges állásoknak tekintendők, miért kell most ezeket kisegítő osztályoknak és az ezen osztályokra megválasztott tanítók állásait kisegítő állásoknak minősíteni? A magyarázatot maga a leirat adja meg. E szerint ugyanis a lanítói állások kívánt minősítése azért szükséges, hogy amennyiben valamelyik B osznak. Nem szükséges pedig a B osztály ,ha abba az osztályba 60-nál kevesebb tanuló iratkozik be. Vagyis ha pl. a következő tanévre az I. fiúosztályba csak 59 tanuló iratkozik be, úgy a B osztály már a törvény szerint nem szükséges, mert az A osztály, ha abba az osztályba 60-nál kelót, tehát beszüntetik a B osztályt és evvel kapcsolatosan az ezen osztályra szervezett tanítói állást, az illető tanítót egyszerűen elbocsájtják állásából, illetve az állam megvonja ettől az állásíól az államsegélyt. Eddig ez a veszély nem fenyegette községi magyar tannyelvű iskoláinkat, tehát eddig nem is látták szükségesnek a törvény szigorú végrehajtását. Ámde sajnálatos jelenség, hogy az utóbbi években a tanulók szánra a közs. magyar iskolában fokozatosan s ha az apadás az eddigi arányban folytatódik, már a legközelebbi években előreláthatóan bekövetkezik egyes osztályok és az ezeknek megfelelő tanítói állások beszüntetése. Innen van az, hogy a tanügyi hatóságok most állnak elő a törvény végrehajtásával, mégpedig nagyon sürgetően, ami azt jelenti, hogy meghúzták a párhuzamos magyar osztályok fölött a lélekharangot. Mindezek oka pedig a tanulók számának a csökkenése. Ámde ez a csökkenés nem természetes csökkenés, mert hisz a Szilveszter-esti helyi statisztikai adatok a születésekben nem apadást, hanem állandó emelkedést, tehát természetes szaporodást mutatnak. Ha tehát nem csökken a magyar (gyermekek születési száma, honnan van az, hogy a magyar iskolában mégis évről évre kevesebben iratkoznak be? Boros Imre a névünnep jogán, Varga Pálhoz lépett s rövid vita után két hatalmas pofont mért le Varga Pál arcára. Varga Pálnak, a másik két Imrében: Nagy Imrében s Boros Imrében védelmező társa akadt, .akik nekirohantak Boros Imréniekf s a helyszínen megkéselték, majd munkájukat jót végezvén, eltávoztak. Bőgi Teréz többi látogatói most a két eltávozott ellen forraltak bosszút s elhatározták, hogy elmennek Nagyhoz, akit a helyszínen agyonvernek. A komáromi járási általános ipartársulat választmánya 1937 április hó 11-én tartott ülésén foglalkozott többek között az u. n. szakipartársulatok alakításának kérdésével is. A szakipartársulatok csupán az egyazon szakmához tartozó iparosokat foglalják magukba. Eredetileg olyan helyen alakultak, ahol egyazon városban, vagy politikai járásban, annyi iparos volt, hogy azok fent tudtak tartani egy külön szakipartársulatot is. Főleg a nagyvárosokban voltak eleinte ilyen szakipartársulalok, azonban az utóbbi időben nálunk Szlovenszkón is mindjobban terjed a mozgalom a szakipar társulatok alakítása érdekében, mert az ipartörvény és a kiegészítő rendeletek ezt lehetővé teszik. Van azonban egy igen fontos körülmény, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagynunk és ez az, hogy a szakipartársulatok megalakítása nem kötelező! Más ugyanannak a szakmának az érdeke az egyik városban és más a másik városban, más a falvakban. Nem egészséges dolog tehát, ha iák, vasvillával is többször belédöfíek. Miután mindent elinttéztek, ami a névnap körül még személyi adósság volt, elmentek a csendőrségre s feljelentették önmagukat azzal, hogy kél ellenfelüket agyonverték. A csendőrség azonnal kiszállt s hoszszabb keresés után megtalálta Kürtit vérbefagyva. Azonnal behozták a komáromi kórházba. Az elvetemült rendbontókat elitélte a bíróság 5 héttől 4 hónapig terjedő fogházbüntetéssel. A legtöbbet Cséfalvai kapta. túl nagy kerületekben alakulnak ilyen szakipartársulatok, mert akkor minden tagnak a legkisebb ügyes-bajos dolgával is a központban lévő irodához, titkársághoz kell fordulnia. Az elintézés természetesen késik, mert a levelezés túlnagy feladatot ró az iroda személyzetére. Hogy ez nemcsak munkatöbbletet jelent, bizonyítják a már megalakult szakipartársulatoknak a mai időben csillagászati számoknak feltűnő magas tagsági díjai is. Mert hisz a nagy adminisztráció nagy személyzetet és sok portót igényel. Hacsak a leggyakoribb dolgokat a leggyorsabban segít izületi fájdalmaknál, fejfájásnál és meghűlésnél. Bizzék „Tógáiban“' Egyszeri kísérlet meggyőzi. Sok orvosi jótállás. Minden gyógyszertárban kapható Ke 12’— és 2 •■50 árban. Az ipartársulati életből Állásfoglalás a szakipaartársulatok ellen és a teljes vasárnapi munkaszünet mellett
