Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-04-17 / 31. szám
4. oldal. KOMAROMI LAPOK 1937. április 17. Az Egyetemes Református Konvent ülése Komáromban Szilassy Béla dr. konventi világi elnök megragadó haiású beszéde a református egyháznak a magyarsághoz való viszonyáról — Balogh Elemér püspök jelentése Érelmeszesedés, neurasthénia, golyva, mirigy, csont, izületi és bőrbajok, hüdések, köszvényescsuzos loboknál 5i7 csíz jód-bróm gyógyfürdő Olcsó pausál árak az összköltségekkel: az elő és utóidényben 14 napra Kő 760 — 21 „ „ 1100- Otthon tartandó ivókúrákhoz CSIZI jód-brómos gyógyvíz Ismertetőt, használati utasítást küld a Fürdőigazgatóság Őiz-kúpele, Slov. vesszük is figyelembe, látjuk a szakipartársulatok hátrányait. Egy tanoncnak a beszegődletése, ami nálunk csak 20 Ke szegődtetési díjjal jár és elintézhető azonnal, személyesen, a szakipartársulatnál 100 Ke körül mozog. Nem beszélve arról, hogy lehetetlen csupán ezért Komáromból felutazni pl. Pozsonyba. A szakipartársulat előnyt csupán azokra a szerencsésekre jelent, akik véletlenül a központban laknak. A többi tagoknak csak magas tagsági díjat jeleni; — például egy kéményseprőnek, aki ezideig 30—40 korona tagsági díjai fizetett, a már megalakult szakipartársulatnál pedig 1000— 1200 koronát kell fizetnie. És így volna ez minden szakmánál, — a tagsági díj mostani összegét is nehezen fizetik meg, mert még azt is sokalják. Mit fognak majd szólni akkor, ha megkapják a nem líz, hanem húszszoros tagdíjra a kivetést?! Pedig azt nemcsak kivetik, hanem be is hajtják könyörtelenül. Természetesen az összes ipar társulatok ellene vannak a szakipartársulatok alakításának, de sajnos, az iparosok nagy többsége elkábul a hangzatos szavak és ígéretektől. És aláírja a nyilatkozatot, hogy igenis akarja, hogy alakuljon meg az önálló szakipartársulat. Nagyon éles kifakadások hangzottak el a módszer ellen, ahogy az íveket aláíratják. Tudniillik az nem az ipartársulatnál történik, mert tudják, hogy ott senki sem írná alá, hanem a jegyzői hivatalokba idézik be az egyres feleket, ahol bizony sokan nem tudják, hogy mit is írnak alá. Ezért legjobb, ha azt megtagadják és nem írnak alá semmit. Reméljük is, hogy iparos testvéreink nem hagyják magukat elkábítani és lesz annyi öntudatuk, hogy cselekedetüket saját eszükkel irányítják. A választmányi ülés másik fontos tárgya a vasárnapi munkasziinelröl szóló törvényjavaslat volt, meh re véleményt kért a kamara, illetve a társulatok orsz. szövetsége. Az ipartársulati választmány egyhangúlag és legnagyobb örömmel a törvényjavaslat mellett foglalt állást, mert hisz éppen az, aki a legsúlyosabb adó és szociális terheket viseli, igazán megérdemli, hogy legalább a héten egy napig ember lehessen és ne robotoló gép. Jól esett hallani a felszólalásokat, amelyek kivétel nélkül a teljes vasárnapi munkaszünet mellett foglaltak állást. Egyetlen hang sem szólt ellene, sőt a büntetések szigorítását követelték, feltételezve, hogy nem akad Szlovenszkón józanul gondolkodó ember, aki a vasárnapi munkaszünet ellen volna. Meri nem igaz az, hogy a vasárnapi munkaszünet kevesebb kereseti lehetőséget jelentene akár az iparos* akár a kereskedő számára. Akinek szüksége van valamire, megveszi máskor is, nemcsak vasárnap, mert a vásárló közönséget is lehet nevelni. Ha a háziasszony tudja, hogy vasárnap nem vehet semmit, beszerzi készletét szombaton. Karácsonykor sem szenvedett szükséget senki sem, pedig az ünnep előestéjén már d. u. 5 órakor bezárultak a boltok. A KOMÁROMI LAPOK hirdetései mindig eredménnyel járnak! Az ipartársulat választmánya mindkét fenti határozatával bebizonyította, hogy komoly munkát végez és feladata magaslatán áll. Hogy az iparosságot nem tudja kivezetni a mai nehéz helyzetből, arról igazán sokkal nagyobb fórumok tehetnek, akik az egész világ irányítását a kezükben tartják. Ezt azért bátorkodunk megjegyezni, mert sokszor éri méltatlan vád az ipartársulatot — sajnos éppen a tagjai részéről —, hogy alszik, nem csinál semmit. I)c aki tisztában van avval, hogy mii tehet egy ipartársulat és mennyire meg van kötve a keze, az azt is tudja, hogy a komáromi járási ipartársulat mindent megtesz tagjai érdekében, amit csak megtehet. Jclcnvoll. A nagyközönség panaszkönyve Autó és komáromi korzó Igen tisztelt Szerkesztőség! Mive) löbbízben is olvastam, hogy a komáromi korzó és a rajta áthaladó autók kérdésével foglalkozni voltak szívesek, csatoljam én is a magam megfigyelését ehhez. Magam is autós vagyok s bizonyos idő elteltével megtanultam a korzón való közlekedés időrendi szabásait. A vidéki s tájékozatlan soffőrök azonban nem tanulták azt meg Nap-nap mellett előfordul az az esel, hogy valamely idegen autó érkezik a Városháza felől s tilalmi időben bekanyarodik a főuccára. Miért ne kanyarodna he? A kormány mellett alacsonyan ülő s csak az ucca szintjét figyelő soffőr nem nyújtogathatja a nyakát a magasba, ahol, elérhetetlen messziségben, apró betűkkel van kiírna a közlekedési szabályzat. Az. hogy mikor szabad s mikor nem szabad a főuccára befordulni. Ez a szabályzat bonyolult s leírása hosszú. Mire a kocsivezető elolvasná, már a Baross uccánál van. Hál Istenem, számtalanszor megtörténik, hogy idegen autó érkezik Komáromba, amely a Dunahídra akar hajtani s a legközelebbi utal választja. Mit tudja ő, hogy bizonyos órában nem szabad átmenni a íőuccán! ? (Ami különben helyes intézkedés!) Nyugodtan végighalad tehát ,a korzón s a Bata üzlet elölt megállítja a rendőr, figyelmezteti, vagy felírja: egyszóval akkor figyelmezteti, amikor már átjutott a nehézségeken. Még az a szerencse, hogy nem küldi vissza. Kérem, ezen az állapoton javítani kell. Vagy olyan táblát szerelni a Klapka lérre, mely tábla világosan s gyorsan megmutatná, merre haladjon az autós (például a német, francia soffőr. aki úgysem érti a tábla nyelvét,. — vagy a piros karikát tegyék alacsonyabbra, vágj- állítsanak a térre is egy rendőrt. Úgyis kellene ezen a tájon rendőr. Valahogy segíteni kell a bajon. S aztán a Baross ucca sarkán sem lehet elolvasni a tilalmi táblát. Tessék megpróbálni. Jöjjön valaki a Kórház térről autón, forduljon be a főuccára: vájjon látja-e a Bat'a-ház s a banképület között kifeszíletl figyelmeztető táblát? Nohál. kérem, ezt kell valamimódon rendbehozni. Tisztelettel: B. autóvezető. Ha nem épült volna feli a kamocsai szivattyútelep... Az Ár mentesítő Társulat nyilatkozata A katasztrofális nagy árvizek kapcsán a Vágbalparti Ármentesítő Társulat igazgatósága nyilatkozott a kamocsai új szivattyútelepről és kijelentette, hogy az új kamocsai szivattyú rendkívüli mértékben megfelel rendeltetésének. Az állítják, hogy ha a kamocsai szivattyút nem építik ki és az most nem volna müköldésben. víz alatt állana Tóliuegyer. Szűnő, Andód, Kaniocsa, Gúla nagy része, valamint Tardoskedd és Sók. Ezeket sikerült a kamocsai új szivattyútelepnek a víztől megmenteni. Nagy jelentőségű s az egész ország reformátusságára kiható fontos tanácskozások színhelye volt a héten városunk. A Szlovenszkói és Kárpátaljai Egyetemes Református Konvent április 13., 14., 15-én tarlotta rendes évi ülését Komáromban, a református egyház Kollégiumának tanácstermében. A református egyetemes egyház e legfelsőbb közigazgatási szerve kedden bizottsági üléseit tartotta meg, szerdán voll a plenáris ülés, csütörtökön bírósági ügyekkel foglalkozott. Az ülés Balogh Elemér ref. püspök és Szilassy Béla dr. kerületi főgondnok, szenátor, kettős elnöklete mellett folyt le. Megjelentek az ülésen: Bérlők Béla kárpátaljai és Magda Sándor dr. tiszáninneni ref. püspökök, Komjáthy Gábor ungvári, Soós Károly komáromi, Czeglédy Pál barsi esperesek, Palay Károly tb. esperes, tanítóképzőigazgatósági elnök, Barv Gyula esperes, Polchy István dr., Tornallyay Zoltán kerületi főgondnokok, Nagy Nándor, Nagy-Iday Ferenc, Nagy Béla dr. egyházmegyei gondnokok, Söröss Béla theol. igazgató, Siménfaly Árpád dr., Mertens Alfréd dr., Kömüvess Sándor, Lengyel József, Király Kálmán dr., Kövér Árpád konventi tagok, Nagy Sándor tanítóképző intézeti igazgató s Végh Kálmán konventi előadó és mások. Az ülésen, mint hallgatóság, a komáromi és barsi egyházmegyékből nagyszámú lelkész és világi vezető férfiú volt jelen. Megnyitás és üdvözlés A konvent plenáris ülését Balogh Elemér dunáninneni református püspök, konventi lelkész-elnök magasszárnvalású imája vezette be, amelyben a Mindenható kegyelmét kérte a Konvent munkájára és a református egyházra. Ima után a komáromi ref. egyház nevében Fűlő p Zsigmond főgondnok üdvözölte a Konventet és mélységes tiszteletének kifejezése mellel! hálával emlékezett meg a Konventnek ama kitüntető megtiszteltetésért, hogy ezidei rendes ülését a 400 év óta fennálló komáromi gyülekezet székhelyén tartja meg. Balogh Elemér püspök megható beszédben mondott köszönetét az elnökség és a konvent nevében az üdvözlésért s 'meleg elismerő szavakkal emlékezett me,g a nagj’ történelmi múlttal rendelkező, sok szenvedésen átment komáromi gyülekezetről s annak derék vezetőiről, akiknek munkájára az Isten áldását kérte. Szilassy Béla dr. világi elnök megnyitó beszéde A lelkes éljenzéssel kíséri beszéd után Szilassy Béla dr., a Konvent világi elnöke mondotta el megnyitóbeszédét, amelyben a református egyháznak nemzeti vonatkozásaival s az azokból folyó kötelezettségeivel foglalkozott. Hivatkozott Makkay Sándor dr. debreceni egyetemi tanárnak, volt erdélyi püspöknek nemrégiben az egyház szociális programjáról tartott előadására, amelyet a szociális kérdések megoldásánál elvi alapnak mindenki elfogadhat. De a református egyházaknak, — melyek kisebbségi sorsban élő nemzettestekben végzik Istentől nyert megbízatásukat, — még külön problémájuk a nemzeti kérdéshez való viszonyuk, amely elől kitérni nem lehet, s amely probléma megoldása nélkül az egyházban szükséges harmónia el nem érhető. Nálunk, a kisebbségi sorsban élő magyarság mellett még egy bizonyos számú, a nemzeti többséghez sorolt szlovák kálvinista is tagja az egyháznak. A kérdés kényes volta talán szükségessé teszi a vele való foglalkozási, hogy mindenki elölt világos legyen a református egyház álláspontja .Az 1930. évi népszámlálás adataiból megállapítja a világi elnök, hogy Szlovenszkón és Kárpátalján 219.108 reformátust mutattak ki. Ebből 197.184 magyar, 18.944 szlovák. Százalékban kifejezve a református magyarok 90.13 százalékot, a szlovák reformátusok 8.74 százalékot tesznek ki. Kétségtelen tehát az egyház magyar jellege. A magyar református egyház közel 200.000 lelkei számlál, míg a római katolikus magyarok száma 455.000, a görög katolikusoké 27.000, az evangélikusoké 21.000. A 719.569 lelket számláló magyarságnak csaknem az egyharmada református. Amidőn a református egyháznak a nemzetiséghez való viszonyáról szól, a magyarságra gondol, mert ez adja az egyháznak legnagyobb lélekszámút, — mondotta dr. Szilassy Béla. Ezért ez a probléma érdekli az egyházat leginkább. Majd így folytatta dr. Szilassy Béla: — Kálvinista kérész tyénségünk fundamentális elve a felelősség és a kötelesség ismerése. Felelősséggel tartozunk Istennek arról, hogy ezen a földön kötelességünket miképen teljesítettük yrele s az ő rendelkezéseivel szemben. Az ő rendelkezése alapján kell majd egyházunknak számotadni a kisebbségi sorsban élő magyarságunk egyharmadának életéről s életviszonyainak alakulásáról. Úgy gondolom, hogy tulajdonképen egyházunk, mini kollektivum, nem más, mint a közel kétszázezer magyar s tizennyolcezer szlovák léleknek, — a mi hitünk szerint, — Isten rendelése alapján a földön működő megszervezettsége. S rá kell mutatnom arra, hogyha Isten a mi egyházunkat a Csehszlovákiában élő magyarságba állította munkába, akkor annak kötelességévé tette a magyarság szolgálatát, minden konzekvenciájával együtt. Ez azt jelenti, hogy az egyháznak s különösen az egyházi adminisztrációnak mindent abból a szempontból kell vizsgálnia, hogy az a magyarság előnyére vágj' hátrányára van-e s ezen szempont mérlegelésével kell elhatározásait meghozni. S itt legyen szabad, — sine ira et studio, —megkülönböztetést tenni az egyház és annak adminisztrációja között, mert sok esetben az is gátolja a tisztánlátást* hogjr az adminisztráció előnyeit az egyház előnyei gyanánt látjuk. Kálvinista felfogás szerint a keresztyénseg szolgálat és az egyház nem lehet öncél, hanem csak az itteni magyarság körében Isten akarata szerint megszervezett krisztusi szolgálat. Ennek legfőbb törvénye a szeretet, mely nem ismer gyűlölkö-Marth női fodrászszalon 56 i Modern hajfestés és 8 hónapi garantált tartós hullám C entr ál“ Komárno szállodával szemben.
