Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-04-17 / 31. szám
Ötvennyolcadik évfolyam. 31. szám Szombat, 1937 április 17 Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Felelős szerkesztő KÄLLAY ENDRE DR. Főszerkesztő: GAAL GYULA DK. Előfizetés: egész évre SO Ke, félévre 40 Ke. negyedévre 28 Ke. Külföldön 120 Ke. ■ Egyesszám ára 1 Ké. Szerkesztő BARANYAI7 .JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucea 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Végzetes nacionalizmus Szüllő Géza dr. a magyar kisebbség Magyarországhoz való hid-szerep vállalásáról beszéli Az egyesül! pár! pariamenli klubjának ülése Komárom, április 16. Az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt, valamint a szepesi németpárt törvényhozóinak parlamenti klubja április 15-én Prágában Szüllő Géza dr. elnökletével ülést tartott. Szüllő Géza dr. elnöki megnyitójában beszámolt a kiül) tagjainak parlamenti működéséről s az államkormány felfogásával szemben megállapította, hogy az ellenzékiség nem jelent államellenességet s ebből a szempontból megjelölte a kisebbségi és állampolgári feladatokat. Foglalkozóit az államnak a kisantanthoz való viszonyával s megállapította, hogy minden államnak célja a konszolidáció megteremtése és fenntartása. A dunai kérdéssel kapcsolatban megemlékezett Ilodzsa dr. miniszterelnöknek a dunai szövetség kérdésében folytatott munkájáról és azzal kapcsolatban azt jelenti ki, hogy akár a kisantant államszövetség, akár a csehszlovák állam öncéluságának szemszögéből nézzük a kérdést, egy bizonyos, hogy a dunai kérdés megoldásúnál nem szabad csak a praktikumot nézni. A politikában és az élet minden megnyilvánulásában van praktikum, van lehetőség és van cél. A politikában éppen ngy meg van a tisztaság, az erkölcs, mint az életben. Ezek a princípiumok is számba veendői;. A közszereplésnél, a politikában az kölcsi alap számbavétele nélkül landót alkotni nem lehet. eráluz A dunai szövetség gondolatát, egyesült párt támogatja, mert respiró szükséges a kimerült világban úgy ilt, mint mindenütt minden népnek és fajnak, azonban tiltakozunk — úgymond — minden olyan felfogás eilen, amely pusztán az anyagi kérdések megoldásával akarja a nemzeti becsületet másodlagossá tenni, mert mi, magyarok, mindig azon az állásponton álltunk, állunk és jogunk állni mindaddig, amíg magyarok vagyunk, hogy első a becsület. Ebben teljesen egyforma gondolkozásnak szlovák testvéreink is, akiknek közmondása tartja, hogy Charakter nedopusti. Előfordulhat egy családban, hogy az egyik leány kokott lesz, a másik pedig elmegy tanítónőnek, az egyik gazdag lesz, de nem becsülik, a másik azonban szegény marad, de bebecsülete magmarad, ám a családnak a jóhírét az utóbbi tartja fenn. — Alinak a gondolatnak, amit én itt röviden érintettem, nagyon szépen adott kifejezést irodalmi formában az egyesült párt országos elnöke, Jaross Andor egyik legutóbbi vezércikkében. Ezért a magatartásért üdvözöljük őt, és minden támadással szemben biztosítjuk arról, hogy szivünkből beszélt. Amit mondott, azzal azonosítjuk magunkat. — Mi Magyarország felé szívesen vállaljuk a híd szerepét. Ebben támogat bennünket Krofta külügyminiszter úr is, aki a milánói »Rassegna di politico internacionale« című tap március elsejei számában a következő nyilatkozatot telte: »Sohasem állítottam, hogy a békeszerződések állal teremtett helyzet teljesen tökéletes, örökéletű, vagy változhatatlan. Nem ragaszkodunk ahhoz az elvhez sem, hogy a békeszerződések által teremtett jogi helyzet sérthetetlen és nem lenne megváltoztatható, ha a körülmények úgy kívánják, de kijelentjük, hogy semmiféle változás nem lehetséges az érdekelt felek önkéntes és kifejezett beleegyezése nélkül.« — Mi a magyar ügy érdekében azonban kételyünket fejezzük ki abban, hogy a magyarság ügyének jó szolgálatot tesz-e az, aki — mint az utóbbi időkben is a háborús idők által nagygyá lett három magyar politikus — valószínűleg körülményeink nem ismerése miatt, — az ellenfél táborából akarja az általunk megépítendő hídnak pilléreit kiépíteni. Keresztény ügynek védelmét nem láttam még marxista újságban, francia érdekeknek a védelmezését német újságban hatékonyan megvédelmezve, így a magyar érdekeket sem látjuk a csehszlovák kormány szolgálatában álló újságban megvédelmezett nek. i Esterházy János az árvízkárosultak hathatós segítését követelte a földmivelésügyi bizottságban A képviselőház földmívelésügyi bizottsága több kormányrendeletet tárgyalt. A rendeletek között voltak a fakitermelés és az erdőgazdálkodás szabályozásáról szóló kormányrendelet, a mezőgazdasági bérletek szabályozásáról, végül a búza, rozs, árpa és zab reléiének szabályozását tartalmazó rendeletek. A rendeletek az irányított gazdálkodás érdekében látlak napvilágot és a legtöbbről maguk az előadók is megállapították, hogy nem felelnek meg a követelményeknek. A bizottság ülésén résztvelt Esterházy János nemzetgyűlési képviselő, az egyesült párt országos ügyvezető elnöke is, aki felszólalásában élesen birálta az irányított gazdasági rendszert és alapos érvekkel mutatta ki, hogy az irányítót! gazdasági rendszer majdnem mindig visszaélésekre és túlkapásokra ad alkalmat. Ezzel kapcsol a l ban élesen kikelt a vetésterület korlátozása ellen is s követelte, hogy azt föltétlenül vegyék revízió alá, ha már megszüntetni nem akarják és a helyi viszonyoknak megfelelőén mindenütt igazságosan, ne pedig pártpolitikai kulcs szerint történjék a vetésterületek meghatározása. Hosszabban beszélt a szlovenszkói és kárpátaljai árvizek állal okozott károkról . Követelte, hogy a földmívelésügyi minisztérium a legsürgősebben gondoskodjék arról, hogy a kárvallott vidékek gazdái már most kapjanak megfelelő mennyiségű mételykor elleni újtóanyagot, meri az a veszély fenyeget, hogy az árvizek elvonulása után eliszaposodott legelőkön legeltetett marhaállományban a mételykór nagy pusztítást fog végezni, mint arra a múltban már több szomorú példa volt. Egyben követelte azt is, hogy a földmívelésügyi minisztérium lépjen érintkezésbe az illetékes reszorlminisztériummal, hogy az árvízsujtotta vidékeken gondoskodjanak a kutak kitisztításáról és megfelelő higiénikus átépítéséről. Komárom, április 16. A világháború alatt az antant hatalmak évről-évre deklarációkban nyilatkoztatták ki az egész világ előli, hogy a világháborút a teljes győzelemig folytatják, mert az a cél, hogy a kis nemzetek felszabadítlassaiiak és függetlenségük biztosíttassák. Ezzel akarták a hatalmak mintegy igazolni azt az elhatározásukat, hogy dacára a háború első három évében rájuk nézve kedvezőtlen hadi helyzetnek, tovább folytatják a hadakozást, mert erre kényszerítve vauinak s különben a nemzetek felszabadításának nagy gondolatát nem tudnák megvalósítani. Ma már tisztán áll a világtörténelem előtt, hogy mennyi volt ebből az igazság s hogy milyen egyoldalú felfogás jutott kifejezésre a fennen hangoztatott cél megvalósításában. A kis nemzetek felszabadítása aszerint ment végbe, hogy az illető nemzet mely nagyhatalom mellett harcolt a háborúban s voltak népek, amelyeknek függetlenségét, önállóságát az etnikai határokon túl terjedő, soha még csak nem is álmodott hatalmas területek átadásával biztosították, s voltak népek, amelyeknek területét könyörtelenül megcsonkították. A békeszerződések megkötésénél a legszélsőbb nacionalizmus érvényesüli s az ekképen teremtett új Európában a nemzeti államok kerültek uralomra s bár ezek a demokrácia hangzatos jelszavát állítják oda a kormányzás követendő szent elvének, lépten-nyomon a nacionalizmus magának mindent lefoglaló szelleme jelentkezik minden oldalon. Ez ellen néni is lehetne kifogása senkinek sem, mert hiszen a nemzeti öntudat és ©gyüvétarlozás érzésének fokozása minden nemzet életében nagy fejlődési lehetőséget ad, azonban az a haj, hogy azokban az államokban is a nacionalizmus uralkodik, amelyek többféle nemzetből alakultak, helyesebben: amelyeket a földrajzi adottság szerint, de az ugyanazon területen lakó nemzetiségekre való tekintet nélkül formálták össze más, évszázadokon át önállósággal bíró nemzetiségekből. Ahol tehát az egyik nemzet kedvéért, melyet önállósítottak, más nemzeteket megfosztottak szabadságuktól és függetlenségüktől. De ha az új államok nacionalizmusa érezhető az egész államkormányzatban, akkor indokoltnak látszana, hogy az ugyanazon államban élő többi nemzetek részére is biztosítva legyen az önálló nemzeti fejlődési lehetőség, mert ezt a demokrácia igaz értelme szinte megköveteli. A legtöbb államban van is erről törvény, de az legtöbb esetben csak írott nialaszt marad, mert a gyakorlatban egészen más történik, megmagyarázhatatlan és érthetetlen módon. Egyes államokban nines mód arra, hogy az államhatalmat gyakorló nemzeteken kívül a többi nemzet akadály nélkül élhetné a maga sajátos nemzeti életét, mert vele szemben minden eszközt felhasználnak arra, hogy nemzeti megnyilatkozása kifejezésre ne jusson, olyan törvényeket hoznak, amelyek a legszűkebb korlátok közé szorítják a nemzet iélet érvényesülési lehetőségeit. És ha valamelyik nemzet, amelyet rendszerint a kisebbség fogalma alá soroznak, megkísérti nemzeti kívánságait érvényesíteni, azonnal az áruló bélyegét sütik a homlokára és az egyébként törvényben biztosított jogainak követelését államellenes cselekedetnek minősítik. Yagyis a nacionalista államokban a többi nemzetiségek nem élhetik nemzeti életüket,) mert az törvényellenes és az államra veszedelmes. Aki végigtekint a párizsi békék folytán létrejött új Európán, az első pillanatra észreveszi ezt a jelenséget. Sok államban elszintelenednek a kisebbségi nemzetek, a nemzeti öntudat mind jobban elhalványodik a lelkekben, a hányattatások, megpróbáltatások, a sokszor megpróbált, de eredménytelen kísérletezések mindinkább fásultabbá teszik az embereket, akik nem találtak Igazukra orvoslást, akik lassan elveszítették reményüket az élet felvirradó hajnalában s csüggedten adják meg magukat sorsuknak. A türelmetlen nacionalizmus kegyetlen szűkkeblűségének áldozatai ezek a nemzetek, amelyeket halálra ítéltek s ezt az ítéletet akarják rajtuk lassú, de szívós kitartással végrehajtani. Nem vár rájuk más sors, mint az elnemzetietlenítés, ami teljes pusztulást jelent számukra. Lapunk mai száma a jövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza
